Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-26 / 247. szám, hétfő

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 26. A Pozsonyi Városi Galéria kiállításán El-Hassan Róza, Hersko Judit és Köves Eva munkái láthatók Boszorkányok reflektorfényben Véget ért a magyarok pécsi fesztiválja Pécs. Határon túli hagyományőrző néptáncegyüttesek, kórusok és zenekarok gálaestjével és közös táncházával zárult szombaton a Határon Túli Magyarok Fesztiválja. A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ és a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány az idén már hetedízben rendezte meg a Kárpát-medence magyar kultúrájának őrzését és ápolását szolgáló tíznapos programot. A burgenlandi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, horvátországi és szlavóniai magyarok csoportjai pénteken Baranya megye egy-egy településének vendégeiként a helyi hagyományőrző együttesekkel közösen adtak műsort a nemzeti ünnepen. A felvidéki magyarokat a jókai Malmos néptánc-csoport képviselte (MTI) SZÍNHÁZ POZSON

Y HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve 19 KIS SZÍNPAD: Mikor táncolt... 19 a.ha SZÍNHÁZ: Nyári nap 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Országalma 15.00 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A Trónszirt legendája 11.00 MOZI POZSONY HVIEZDA: Zorro álarca (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Négy szoba (am.) 15.30, 20.30 Az ördög ügyvédje (am.) 18 MLADOSŤ: A suttogó (am.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Ryan közlegény megmentése (am.) 17, 20 Radírfej (am.) 20.30 Lesz ez még így se (am.) 18 Az isteni Emma (cseh) 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Őrült város (am.) 17, 19 ROZSNYÓ PANORÁMA: Halálos fegyver 4. (am.) 17, 19.15 GÚTA VMK: Az esőcsináló (am.) 18.30 A Műcsarnokban zajlik a TransArt Communication A megmagyarázott fölfoghatatlan Köves Éva az árnyékokkal, struktúrákkal, építészeti részletekkel egy illuzionisztikus teret alakít ki ZALABA ZSUZSA Budapest. A művészet az a képesség, ami gyújt és csóvát vet az anyagba, mire az fellángol. De sajátságos tűzzel. A művészetben ég a hang, a szó, a szín, a mozdulat, a szépség, a halhatatlanság. A művészet teremtő erő, teremteni pedig milliófélét lehet. A performance a spontán alkotói szándék megvalósítása, kifejezése. A performanszban egyszerre van jelen az irodalom, a képzőművészet, a zene és a videó.A Stúdió erté kortárs művészeti társulás tizedik multimediális fesztiválján jópár erőteljes és sokkoló akcióművészeti előadás bizonyította a performance értékteremtő erejét, művészi értékét. Mészáros Öttó és Kovács István (Magyarország), Ewa Jocobson (Norvégia), Ben Patterson (Amerikai Egyesült Államok) vagy Aleks Kolkowski (Nagy-Britannia) olyan előadásokat produkáltak, amelyek a fesztivál életében is kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Ezek az akciók nemcsak egy életformát vagy szituációt feszegettek a különféle művészi eszközök használatával, hanem a művészeti irányzatok átjárhatóságát és ldasszikus értelmét is tágították. Budapesten, csakúgy, mint Érsekújvárott, a happening, az akció- és videóművészet, a body-art és a kortárs zene sajátosságai váltották egymást. A Műcsarnokban a performerek zöme új akciókkal rukkolt elő, ám a performance és a kortárs zene a magyarországi közönség előtt is osztatlan sikert aratott. Mindent egybevetve azonban nyugodtan leszögezhetjük: az egy hete zajló Stúdió erté fesztivál a Sound off zenei projekttel egybekapcsolva két ország kortárs művészet iránt érdeklődő közönségét felvillanyozta, sőt, néhány jelenlévőt egyenesen arra késztetett, hogy személyesen is kipróbálja a kísérletezés fennkölt pillanatait. Pozsony. A Városi Galéria, a Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum Budapest, valamint a Magyar Intézet közös rendezésében látható Natura morta címmel kiállítás a Pálffypalota alagsori kiállítótermeiben. TALLÓSI BÉLA Három magyar képzőművész mutatkozik be a tárlaton, ElHassan Róza, Hersko Judit és Köves Éva, akik sikerrel szerepeltek a tavalyi velencei biennálén. El-Hassan Róza kicsi égőkkel belülről megvilágított friss gyümölcsökből és zöldségekből készítette Lichtmahl című installációját. Hersko Judit Boszorkányüldözés-sorozat című műve falra vetülő anyagtalan, fénnyel írt-rajzolt fantom-, illetve árnyékkép. Köves Éva Párizsi árnyékok című munkáján festői rendszerbe illesztett fényképekből szerkeszti meg sajátos képarchitektúráját, amelyben az egymással összekapcsolt, átfestett, rácsozott fotográfiatöredéNéray Katalin múzeumigazgató (Dömötör Ede felvételei) CSENGER FERENC Kilenc hónap. Ennyit kellett várni Fridi visszatérésére. Akárcsak egy csecsemő születésére, aki ugyebár kicsit ráncos, csúnyácska, de a szülők szemében a világ legszebb teremtése. A családtagok és ismerősök meg azon morfondíroznak, hogy kire is hasonlít a kicsike. Én is ezt tettem egy hete hétfőn este, miután egy drótdarab segítségével képernyőre varázsoltam azt a kereskedelmi tévét, amely a pozsonyi k.belen nem találtatik. Este nyolc előtt öt perccel kigyúltak a fények, táncra perdült a tánckar, majd megjelent A Sómén. -Más lesz ez a műsor... nem én leszek a központban mondta néhány nappal az adás előtt Friderikusz. Valóban más volt ez a show, mint az eddig megszokottak. Tíz vendég ült a stúdióban, a közönségnek háttal. Közülük öten állandó szereplői lesznek a hétfő esti műsoroknak. Szerencsére egyikük sem „adta el magát", s arcukról itt-ott leolvasható volt a „nagy lelkesedés". Lukács Sándor láthatóan nagyon unta a banánt, Koncz Zsuzsa csak azért nem séitődött meg, mert új CDjét reklámozta, Csukás István sem igen tudott mit kezdeni magával, a csodálatos Szily Nóra pedig csodálkozó tekintettel nem értette, hogy mi is történik körülötte. Szegény Für Anikó azért ült ott két órát, hogy a végén elmondjon egy történetet, amelynek a végét senki sem találta ki. Aki végig vette a lapot, kek a térbeli elrendezés képzetét keltik. Ha az ember a cím, a Natura morta szerint akar tájékozodni a kiállításon, egy kicsit „eltéved", hiszen a fentiekből is kiderül, hogy a látható munkák nem éppen csendéleti elemekből építkeznek. Egy kis eligazításért Néray Katalinhoz, a Kortárs Művészeti Múzeum Ludwig Múzeum Budapest igazgatójához fordultunk, aki a pozsonyi kiállítást megnyitotta. - A magyar csendélet nem fejezi ki ugyanazt, mint a latin natura morta - mondta az igazgatónő. - A halott természet megjelölés, vagyis a latin kifejezés szó szerinti fordítása jobban érzékelteti azt, ami jelen van a kiállításon. Hiszen a látható alkotások a csendéletnek egy más értelmezését mutatják. Köves Éva például épületeket vagy tájakat használ olyan formában, mintha csendéleteket alkotna. Hersko Juditnak Velencében több olyan munkája volt, amely a csendélet az a határtalan műveltségét is megcsillogtató orgonaművész, Varnus Xavér, na meg az ismert öklöző, Kokó volt. Lőrincz L. László Titanic-története az egyik legsikerültebb része volt a produkciónak. Ami kifejezetten zavart - s ahogy láttam, nem csak engem - az a reklámok előtti és utáni közjáték, amikor a közönségnek állva kellett tapsolnia az éppen hallható zeneszámra. Jó, gyakorló műsorkészítőként tudom, hogy semmi sem lehet tökéletes, nem minden alakul úgy, ahogy azt az ember szeretné - főleg egy új műsorsorozat elején. Mégis elmondhatom, hogy jól szórakoztam a Meglepő és mulatságos Friderikusz show-n, s kezdem azt hinni, hogy mégis akkor igazán jó a Fridi, ha ő van a központban - vagy ez csak megszokás? A szerző a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztője. fogalomba jobban beletartozott, mint az itt látható. Ez az installációja eltér egy kicsit a natura morta-koncepciótól, viszont úgy kapcsolódik a másik kettőhöz, hogy ő is az árnyékokat és az imaginárius teret használja művészeti anyagként. El-Hassan Róza sem konvencionális szobrászati eszközökkel dolgozik, hanem élő gyümölcsöket és zöldségeket használ fel a csendélethez. Azokat megvilágítva úgy kezeli a fény által keletkezett színes, élő anyagot, mintha az festészeti médium lenne. A sötétségnek és a fénynek a kontrasztjára építve a mesterségesen megvilágított gyümölccsel alakít ki furcsa, imaginárius teret. Hersko Judit tizenhetedik századi kis metszeteket fagyasztott vagy égetett bele áttetsző műanyag lapocskákba. Ezek bizonyos távolságra lebegnek a faltól, s ha megfelelően megvilágítják őket, akkor a falon megjelenik egy árnyék, s az adja a vaNÉMETH ZOLTÁN Rangos eseménynek adott otthont szombaton a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő zalabai művelődési ház: a 90. születésnapját ünneplő Csontos Vilmos költőt köszöntötték a helybeliek és a honi, illetve magyarországi vendégek. Michlian Etel polgármesterasszony bevezetőjében elmondta, Csontos Vilmos a falu kulturális életének nagyra becsült, meghatározó egyénisége, aki verseiben felejthetetlen élménnyé tette a zalabai tájat, az itteni dolgos hétköznapokat. Ezután rövid kultúrműsor következett, majd Boros Miklós, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője adta át az ünnepeltnek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának javaslatára odaítélt Pro Cultura Hungarica emlékplakettet, amelyet a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökségért felelős minisztere adományoz mint legnagyobb elismerést az arra érdemeseknek. Boros Miidós kiemelte: Csontos Vilmos mindvégig kitartott szűkebb pátriája mellett, a XX. század embert próbáló évtizedeiben is megőrizte tartását, becsületét. Ezután Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának ügyvezető elnöke adta át meleg szavak kíséretében a Társaság Emléklapját, majd Kolár Péter következett, aki a Csemadok Országos Tanácsa elnöksélódi képet. Ez is egy megfoghatatlan, fény által keletkezett valami. Köves Éva szintén az árnyékokkal dolgozik a képein. Egyik párizsi útján rengeteg fotót készített az Eiffel-toronyról és más, főleg gépi mechanikus szerkezeteket mutató részletekről. Volt, aki a rácsokat látva politikia üzenetet olvasott le a képekről. Semmiféle ilyen irodalmi hátteret nem kell emögött keresni, abszolút a szerkezet megmutatásáról van szó. Az árnyékokkal, struktúrákkal, építészeti részletekkel egy illuzionisztikus teret alakít ki. Mivel a fotót átfesti, manipulálja, nem lehet megállapítani, hol van a felvétel határa és hol kezdődik a festett részlet. S azáltal, hogy ezt a látványt még fel is darabolja, és sok egyforma vagy közel egyforma téglalap alakú kis képet helyez el egészen különös konfigurációval, ő is egy installáció jellegű munkát alkotott a festészetben. gének nevében adta át immár valóságosan is azt a Fábry-díjat, amelyet Kassán csak szimbolikusan tudtak átnyújtani Csontos Vilmosnak, s amely a szlovákiai magyarság kultúrájáért végzett munka egyik legnagyobb elismerése. A gratulálok sorát Kulcsár Ferenc zárta, aki a Lilium Aurum Kiadó nevében mutatta be Csontos Vilmos sorrendben 17., Hattyúdal című kötetét, amely a költő 90. születésnapjára készült, s éppen 90 verset tartalmaz. Az ünnepség végén a költő elmondta: sosem remélte, hogy a sors ilyen gazdagon jutalmazza, s hogy ennyien gyűlnek majd össze köszöntésére, s bízik benne, legújabb verséhez éppen ez az ünnepség adja majd az ihletet. Csontos Vilmos, az ünnepelt (M. Nagy László felvétele) Óriási lelkesedéssel fogadta a közönség Lajkó Félixet pénteken a Pozsonyi Dzsessznapokon. Bár mikrofonja többször is fölmondta a szolgálatot, Félix nem zavartatta magát. Kivételes technikája és egyedi stílusa kapcsán Peter Lipa műsorvezető elmondta, Félix akkor élvezhető igazán, ha egyszerre látjuk és halljuk, amit csinál. Mi csak képpel szolgálhatunk, (greg) (Prikler László felvétele) SZUBJEKTÍV - CSATORNATÖLTELÉK Megható születésnapi ünnepség Zalabán Fridili két órában Állami kitüntetés Csontos Vilmosnak