Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-26 / 247. szám, hétfő

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 26. Baszkföld: lesz erőszak? Viktória. Regionális parlamenti választásokat tartottak tegnáp Spanyolország autotióm közigazgatású tartományában, Baszkföldön. A szavazást az erőszakról való lemondás jegyében tartják, amelyet a tartomány elszakadásáért küzdő baszk szeparatista szervezet, az ETA szeptemberben hirdetett meg. A szavazásra jogosult mintegy 1,8 millió polgár a viktoriai parlament 74 képviselőjét választja meg. A közvélemény-kutatások szerint biztosra vehető: a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt ezúttal is a legjelentősebb erőként kerül ki a választásokból. (MTI) Kormánykész Zöldek • Bonn. A németországi Zöldek, rendkívüli kongreszszusuk második napján elsöprő többséggel elfogadták a szociáldemokratákkal létrehozandó kormánykoalícióra vonatkozó megállapodást. A kongresszus résztvevői a mintegy ötvenoldalas dokumentumot pontonként vitatták meg, és a 750 küldött többsége, valamint a párt főbb vezetői támogatták azt. A dokumentumot szombat este az SPD vezetése egyhangúlag jóváhagyta. (MTI) Joschka Fischer, a Zöldek elnöke. Külügyminiszter lesz (ČTK/AP) Merénylet Groznijban Moszkva. Groznijban tegnap reggel pokolgépes merényletet követtek el az iszlám biztonsági minisztérium emberrablási ügyekkel foglalkozó főosztályvezetője ellen. A távirányítással működésbe hozott akna darabokra tépte szét az intézmény udvarának kapujában Sadid Bargisev gépkocsiját, súlyosan megsebesítve a főosztályvezetőt és két testőrét. Az orvosok szerint van remény a csecsen tábornok életben maradására. (MTI) Ártatlan paparazzók Párizs. A gépkocsivezető ittas állapota és egy másik autóval történt ütközés okozta Diana hercegnő és egyiptomi barátja, Dodi alFajed halálát tavaly augsuztus 31-én Párizsban. Ez a rendőrségi vizsgálat végleges megállapítása. A jelentés szerint a szakértők kizárták annak lehetőségét, hogy a végzetes ütközést a kocsi műszaki hibája vagy összeesküvés okozta volna. Ez utóbbira főként Mahammed al-Fajed, Dodi apja gyanakodott. A vizsgálat végkövetkeztetése szerint a Dianáékat szállító Mercedest üldöző fotóriporterek, a „paparazzók" nem okolhatók a szerencsétlenségért. (MTI) A KeK parlamenti elnökeinek grazi találkozója Veszélyek leselkednek MTI-HIR Graz. A Közép-európai Kezdeményezés tagországainak szinte minden egyes parlamenti elnöke megerősítette a szombati grazi konferencián elhangzott felszólalásában, hogy csak nemzetközi összefogással lehet fellépni a szervezett bűnözés ellen, visszaszorítani a kábítószervagy a fegyverkereskedelmet és a pénzmosást. AKeK-hez tartozó országok-Ausztria, Olaszország, Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Moldova és Ukrajna - törvényhozásának elnökei a grazi egynapos konferencián beszámoltak arról, mi valósult meg a tavaly elfogadott úgynevezett Trieszti Chartából. Ez a dokumentum felsorolja, melyek azok a kötelező rendelkezések, amelyekkel a tagországok parlamentjeinek fel kell lépniük a szervezett bűnözés ellen. Biztonságpolitikai kérdéseket is áttekintettek a résztvevők. A fő téma az volt, milyen veszélyek leselkednek jelenleg Kelet-Európára és Délkelet-Európára. A parlamenti elnökök eltérő véleményt hangsúlyoztak a koszovói válság megoldásáról, a katonai eszközök alkalmazásáról. A konferencia felszólalói úgy vélték: ez a válság - ha nem sikerül békés úton rendezni - súlyosan veszélyeztetheti Délkelet-Európa, sőt egész Európa stabilitását. Miközben Milosevics ígérget, Koszovóban folytatódik az öldöklés. A múlt héten két albán kisgyermek esett áldozatául a szerb hatóságok támadásának. (ČTK/AP) Berlusconi keményen bírálja d'Alema kormányát Sebzett olasz csizma Oroszország és Kína tartózkodása mellett elfogadták a BT-határozatot Koszovóról Támadásról nincs szó New York/Belgrád. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Belgrádot, tegyen eleget az ENSZ követeléseinek. ÖSSZEFOGLALÓNK A határozat ugyanakkor nem fenyegeti meg explicit módon erő alkamazásával a jugoszláv vezetést. A határozat engedélyezi, hogy a főként albánok lakta szerbiai Koszovó tartományban folyó harcok beszüntetése érdekében földi és légi ellenőrzést hajtsanak végre. A határozatot tizenhárom igen szavazattal és két tartózkodással fogadták el. Oroszország és Kína annak ellenére tartózkodott, hogy a szövegben az eredeti javaslattól eltérően nem szerepelt az esetleges megtorló NATO-csapás engedélyezése. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata előírja az október 15-én Belgrádban, illetve október 16-án a NATO-val és a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) aláírt megállapodások Jugoszlávia által történő mielőbbi maradéktalan megvalósítását. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a jugoszláv hatóságok feltételek nélkül, meghatározott menetrend szerint és nemzetközi részvétellel haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a válság befejezése és a koszovói kérdés politikai eszközökkel történő megoldása érdekében. A határozat egyben felszólítja a A határozat nem tér ki a NATO esetleges légicsapására. koszovói albán vezetőket és a koszovói albán közösség valamennyi tényezőjét, hogy mielőbb és szigorúan tartsák tiszteletben az ENSZ korábbi határozatait és teljes mértékben működjenek együtt az EBESZ koszovói ellenőrző missziójával. A határozat nem tér ki az Északaüanti Szövetség figyelmeztetésére, amely szerint légicsapást alkalmaznak Jugoszlávia ellen, ha Milosevics elnök nem vonja vissza a csapatokat Koszovóból. Szlobodan Milosevics újabb találkozót tartott Wesley Clark és Klaus Naumann tábornokkal, a NATO két magas rangú katonai vezetőjével, akik azzal a szándékkal érkezett Belgrádba, hogy figyelmeztessék a jugoszláv elnököt: az észak-atlanti szövetség légi csapásaival kell szembenéznie, ha nem vonja ki időben a szerb belbiztonsági erőket Koszovóból. A találkozóról részletek nem ismeretesek, de a megbeszélés elhúzódása arra utal, hogy a felek között nagyok a nézeteltérések. A NATO elismeri, hogy az utóbbi időben több alakulatot kivontak a tartományból, de véleménye szerint a biztonsági erők továbbra is nagyobb létszámban állomásoznak Koszovóban, mint amennyit a Milosevics-Holbrooke egyezség előirányoz. Az észak-atlanti szövetség holnapig szabott határidőt Belgrádnak a követelések teljesítésére. Clark és Naumann valószínűleg visszatért Brüsszelbe, ahol ma jelentést tesznek a NATO tanácsának. E testület dönt majd a beígért légi csapás sorsáról. MTI-HIR Róma. Silvio Berlusconi, az olasz jobboldali ellenzék vezéralakja több százezernyi híve előtt Rómában szombat este kijelentette, Massio d'Alema kormánya seb az olasz demokrácia testén. „Demokráciánk megsebesült. Legfőbb elvét, a választópolgárok akaratának tiszteletben tartását sértették meg" - hangoztatta Berlusconi az olasz főváros szívében, a San Giovanni téren tartott jobboldali gyűlésen. Berlusconi elítélte az új kormány gazdaságpolitikáját, amely fő irányvonalaiban a Prodi-kormányét követi. A szombati nagygyűlésen Silvio Berlusconi jobboldali Forza Italia pártja, Gianfranco Fini szélsőjobboldali Nemzeti Szövetsége és Pierferdinandi Casini jobbközép pártja, a CCD invitálta híveit. A szervezők szerint a megmozduláson több mint egymillióan vettek részt. Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnök a Prodi-kabinet bukása után Massimo d'Alema volt kommunista vezetőt bízta meg kormányalakítással, míg a jobboldal előrehozott választásokat követelt. D'Alema kormánya szerdán tette le a hivatali esküt. A lengyel önkormányzati választások eredményei Győztek a nagyok MTI-HIR Varsó. Lengyelország két legnagyobb politikai pártja győzött szinte fej fej mellett az október 11-i helyhatósági választásokon, de a pártok közötti helyi szintű hatalommegosztás még mindig nem világos. Az országos választási bizottság közlése szerint a Szolidaritás Választási Akció (AWS), a nagyobbik kormányzó erő nyert el 10 613-at a 63 765 települési járási és vajdasági önkormányzati képviselői mandátumból. A Demokratikus Baloldali Szövetségnek (SLD) 8840 képviselői hely jutott. Sokan függetlenként, a helyi választási bizottságok jelöltjeiként jutottak be az önkormányzati testületekbe. Több mint 38 000 helyen a helyi problémáknak több figyelmet ígérő kisebb szervezetek osztoznak. A kisebbik kormánypárt, a Szabadság Unió csupán 1147 képviselői helyet kapott. A két baloldali párttal koalícióra lépett Parasztpártnak valamivel több mint 4500 mandátum jutott. A választási bizottság közlése szerint a részvétel 45 százalékos volt, szemben a négy évvel ezelőtti 34 százalékkal. Az izraeli-palesztin egyezség fogadtatása Történelmi tőrdöfés MTI-HIREK Los Angeles/Jeruzsálem/ Washington. Bili Clinton amerikai elnök felszólította az izraelieket: támogassák Benjamin Netanjahu kormányfőt, aki - mint mondta - jelentős kockázatot vállalt a Wye Plantation konferenciaközpontban elfogadott közel-keleti békemegállapodás aláírásával. Clinton hangsúlyozta: a megállapodás akkor is nagyobb biztonságot nyújt Izrael népének, ha földet és gazdasági létesítményeket ad át a palesztinoknak. Benjamin Netanjahu kijelentette: „Nincs kétségem afelől, hogy a knesszet jókora többséggel megszavazza a megállapodást". A százhúsz fős izraeli törvényhozásban a kormánykoalíció hatvanegy szavazattal bír. Az izraeli kormányfő azonban figyelmeztetett: a megegyezésben parafált májusi időpontot szinte lehetetlen teljesíteni. A Hamász szélsőséges palesztin mozgalom közleményben ítélte el a Wye Plantation-i izraeli-palesztin megállapodást, amelyet „a palesztin népet, annak ügyét és egységét ért újabb tőrdöfésnek" nevezett. A szélsőséges iszlám szervezet szerint az undorító egyezség a Palesztin Hatóság egy sor engedményének a természetes következménye, amely ezzel mentőövet dobott az izraeli miniszterelnöknek, aki viszont üymódon szentesíti szélsőséges biztonsági doktrínáját. A Hamász bírálja a CIA szerepét is a végrehajtásban. Közben radikális ortodox zsidó telepesek húsz közlekedési utat torlaszoltak el a Jordán folyó nyugati partján a Washingtonban aláírt közel-keleti békemegállapodás elleni tiltakozásul. A rendőrség fellépett a tüntetőkkel szemben, és több személyt őrizetbe vett. Benjamin Netanjahu és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke kilenc napi tárgyalás után pénteken a washingtoni Fehér Házban látta el kézjegyével a megállapodást, amelyben Izrael vállalta, hogy további teriileteket ad át a palesztinoknak, a Palesztin Hatóság pedig intézkedéseket hoz Izrael biztonsága növelése érdekében. Chile ismét kérte Londont, helyezze szabadlábra Pinochet örökös szenátort Megrendült a diktátor London/Santiago. Chile szombaton ismét hivatalosan kérte a brit kormányt, hogy helyezze szabadlábra Augusto Pinochet örökös szenátort, az ország egykori diktátorát. Az erről szóló dokumentumot Santiago de Chilében a brit nagykövetségnek adták át, s arra hivatkoznak benne, hogy Pinochet diplomáciai mentességet élvez, illetve hogy csak Chilének van joga ítéletet hozni olyan bűncselekmények ügyében, amelyek chilei földön történtek. Robin Cook brit külügyminiszter Londonban, Mariano Fernandez chilei külügyminiszter-helyettessel találkozva kijelentette, „nem lenne helyes és nem is lehetséges" a kormány beavatkozása, mert az ügy a bíróságra tartozik. Egy chüei szenátor londoni beszámolója szerint Pinochet csak „48 órája" tud arról, hogy őrizetbe vették, s nagyon megrázta a dolog. A felesége és környezete mindeddig eltitkolta előle az igazságot. Közben Chilében ismét tüntettek Pinochet mellett és ellen. (MTI) Börtönemlék. Pinochet londoni letartóztatása örömmel chilei baloldalt. tölti el a (ČTK/AP)