Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-03 / 228. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 3. VEN D ÉG KOMMENTÁR Összefüggések Távolabbról nézve a dolgokat az ember esetenként olyan összefüggésekre is felfigyel, amelyek a közelebbről szemlé­lődének elkerülik a látószögét, így van ez az utóbbi napok ki­sebbségi szempontból is fon­tos két eseményével, a szlová­kiai választásokkal és a romá­niai magyar egyetem ügyében néhány nappal későb hozott bukaresti kor­mánydöntéssel kapcsolatban is. Nem túlzás: Ro­mániában is volt hatása a demokra­tikus szlovák erők választási sikeré­nek. Ráébresztette a román politiku­sokat arra, hogy a NATO-hoz és az EU-hoz való csat­lakozás folyamatá­ban ezzel Pozsony egyszeriben kielőzte az eddig második élvonalbeli Bukares­tet. A román politika, egyebek között azzal, hogy a magyarok is tagjai a kormánynak, eddig demokratikusabb volt ugyan mint a szlovák, de a gazdaság bizony csak bukdácsol, s ob­jektív tényezők következtében is gyöngébb a szlovákiai gaz­daságnál. Most, hogy a szlo­vák politikai színpadon is vár­hatóan elfoglalják az őket megillető helyet a kisebbsé­Kokes János gek, konkrétan: szintén a ma­gyarok, a románok bizony po­zíciót veszthetnek. Nem lehet véletlen tehát, hogy a helyzet ilyetén alaku­lása, illetve a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség fe­nyegetése, hogy kilép a koalí­cióból, ha a kormány nem lép előre a magyar egyetem ügyé­ben, megijesztette Bukarestet. Radu Vasile kor­mányfő, Ion Diaconescu pa­rasztpárti elnök, Mircea Ionescu Quintus liberális pártelnök ezért­szinte győzködve ellenfeleiket és a közvéleményt ­egybehangzóan elismerték: Ro­mániának politi­kai és gazdasági kára származhatik abból, ha a magyarok elhagyják a koalíci­ót. Ezért a helyzettől kénysze­rítve léptek is. Bár a romániai magyar egyetem ügye a ma­gyarság szempontjából még nem nyert ügy, valamiféle kompromisszum, előrelépés kétségtelenül történt. Merem állítani: ebbe, közvetett mó­don, a szlovákiai választók is besegítettek. A szerző a ČTK munkatársa. KOMMENTÁR Hitelrontás HOLOP ZSOLT „Az ország lakosságának tíz százaléka magyar nemzetiségű, ezt tiszteletben kell tartam. Arányos képviseletet kell kapniuk mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalomban. Az or­szágnak stabilitásra van szüksége, s ezt csak széles kormányko­alícióval lehet biztosítani." Ezt Jozef Migaš, a DBP elnöke mondta vasárnap, rögtön az ellenzéki kerekasztal után. Igaz, azt is megjegyezte, tulajdonképpen a baloldalt lehet tekintem a választás nem hivatalos győztesének, mivel sehogysem hagy­ható ki a kormányból. Tegnap már ez utóbbiból kiindulva kö­zölték az MKP-val: ellenzik részvételüket a kormányban, az ideális az SZDK-DBP-PEP hármaskoalíció. E kijelentéstől nem kell kétségbe esni, mindamellett rendkívül szerencsétlen. Mi­gašélc elfogadható magyarázatot nem adtak, ebből arra lehet következtetni, jómaguk sem ismerik. Mindenesetre riasztó, hogy öt nap alatt megváltozott a párt véleménye. Persze maga a párt nem, hiszen az elmúlt években nemegyszer tapasztal­tunk ilyen fordulatot. Nem véletlenül félt mindenki a baloldali allűröktől már a választás előtt. Inkább arról van szó, hogy már javában folyik a pozícióharc a kormányalakításra hivatott pár­tok között. Az SZDK és a PEP eddig egyértelműen kiállt a ma­gyarok mellett, s minden jel szerint ez továbbra is így lesz. Per­sze nem azért, mert annyira szeretnek minket. 78 vokssal nem lehet alkotmányt módosítani, Schusternek pedig a magyarok szavazataira is szüksége lesz, ha elnökké akaija választatni ma­gát akár a parlamentben, akár közvetíenül. Ha a DBP mellé áll, lőttek az elnöki széknek, ha a magyarok mellé, és a DBP meg­makacsolja magát, a kormányalakításnak. A baloldal ezután még a Mečiar nélküli DSZM-mel is zsarolhat, de nem erre ka­pott mandátumot választóitól. „A polgárok a változásra szavaz­tak" - nyilatkozta Migaš. így igaz, a választók nem arra szavaz­tak hogy egyesek megint egyik napról a másikra megváltoztas­sák véleményüket. Migašék valószínűleg engedni fognak a vé­gén: jöjjenek a magyarok, de... S majd akkor derül ki, mit akar­tak elérni. A jobb pozíciók kicsikarását, vagy még valami mást is. De még a kabinet felállása előtt alaposan rontottak az új kor­mány szavahihetőségén, hitelén. Ez minimum felelőtlenség. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sV E-mail: voxnova@isternet.sk Szöveg nélkül (Szalay Zoltán karikatúrája) A korona lebegtetési sávjának eltörlése váratlanul érte a kereskedelmi bankokat Mit takar az időzítés? Vladimír Masárnak, a Szlovák Nemzeti Bank el­nökének tegnapelőtti beje­lentése, hogy a jegybank csütörtökön eltörölte a ko­rona plusz-mínusz 7 %-os lebegtetési sávját, meglep­te és felkészületlenül érte a kereskedelmi bankokat. V. KRASZNICA MELITTA Egy magát megnevezni nem kí­vánó bankszakembertől meg­tudtuk, a lépést semmilyen elő­zetes egyeztetés nem előzte meg, a jegybank nem hívta ta­nácskozásra a kereskedelmi bankok vezetőit, nem tájékoz­tatta őket döntéséről. Igaz, vár­ható volt a leértékelés, de nem abban a formában, ahogyan tör­tént, vagyis hogy a Szlovák Nemzeti Bank a kereslet-kíná­lattól teszi függővé a korona ár­folyamát. Folynak a találgatások arról isj hogy Vladimír Masár miért ép­pen mostanra időzítette bejelen­tését. Az elmúlt évek során a jegybank látszólag megőrizte a politikai pártokkal szembeni függetlenségét, és lehetőségei­hez mérten őrködött a korona stabilitása felett. Most nem tud­ni, hogy a leköszönő Mečiar­kormánnyal szembeni lojalitása miatt várta-e ki a választások le­zajlását a jegybank elnöke - fo­kozva ezáltal az amúgy is meg­levő bizonytalanságot vagy valóban mostanra vált kritikus­sá a helyzet, és az SZNB nem bírt tovább ellenállni a koronára nehezedő nyomásnak. Mert bár hivatalos korona-leér­tékelésről senki nem beszél, a lebegtetési sáv megszűnése, a szlovákiai pénzpiac jelenlegi helyzetéből kiindulva, sokkal in­kább a korona leértékelését mint megerősödését jelenti. A szakértők szerint a leértékelés akár 10-15 százalékos is lehet. Tegnap valamennyi pénzintézet a valutaárfolyamok emelésével reagált a történtekre. Ezzel kis időre elejét vették a tömeges va­lutabeváltásoknak, megóvták valutatartalékaikat. Több bank­szakember szerint azonban ezek az árfolyamok az elkövetkező napokban kissé mérséklődni fognak, de hogy milyen mérték­ben, azt nem tudták megjósolni. A vezetékes ivóvízbe emlékezetjavító gyógyszert kell majd adagolni Feledékenységre Cavintont PÉTERFI SZONYA Gondolhatnánk, nincs ember ebben az országban, aki ne em­lékezne arra, hogy a hamarosan távozó kormány milyen mód­szerekkel söpört végig a hivata­lokon, kórházakon, s az összes vezető tisztségbe hűséges alatt­valóit ültette. Annak ellenére, hogy például az egészségügyi miniszter váltig hangoztatta, pályázat útján oldja meg a kór­házigazgató-cseréket. ígéretéről azonnal megfeledkezve saját mozgalmi társait ültette min­denhová, ha alkalmasak voltak a vezetésre, ha nem. A kormányhű igazgatók többsége a négy esztendő alatt a saját malmára hajtotta a vizet, legjob­ban mégis a keleti (szlovák) ré­giók jártak, hiszen a miniszter szülőföldje megkülönböztetett anyagi juttatásban részesült. Az OLVASÓI LEVELEK Tiszteletet érdemel Lassan elcsitulnak a választások által felkorbácsolt kedélyek, amikor az emberek úton-útfé­len erről a témáról diskuráltak. Van, aki csalódott, van, aki örül, ez attól függ, hogy ki mi­lyen lelkületű, és melyik párttal szimpatizál. Örvendetes, hogy kisebbségi pártunk jó ered­ményt ért el - a választópolgá­rok is bizonyítottak. Ezzel kap­csolatban szeretnék megosztani elvbarát igazgatók a négy év alatt, noha rámutattak a pénzhi­ányra, soha nem bírálták a mi­niszter hozzá nem értő döntése­it, a rossz tárcavezetést. Még az utóbbi hónapokban sem, ami­kor műtéteket napoltak el a hi­ányzó gyógyszerek, egészség­ügyi segédeszközök miatt! A választások utáni első összejö­vetelen egy nemzeti egészség­ügyi intézet legfőbb vezetője négy év után először hangnemet váltott. A rákos megbetegedé­sek gyógyítását segítő új gyógy­szerről, a kezelés megemelt költségeiről volt szó, majd arról is, hogy a honi egészségügynek nincs annyi pénze, hogy minden rászoruló megkaphassa. Ami, ugye, etikátlan - hangsúlyozta a valóban elismert szakember, akinek eszébe jutott az is, ki a fe­lelős az egészségügy ellehetetle­nítéséért. Kimondta: a kormány az Új Szó olvasóival egy törté­netet. Lakik az utcánkban egy idős házaspár, a néni mozgássé­rült, és csak tolókocsival közle­kedhet, teljes mértékben a fér­jére van utalva. Nagyon megha­tódtam, amikor láttam, hogy ők is teljesítették állampolgári kö­telességüket, pedig a néninek valóban lett volna oka azt mon­dani, hogy nem tud elmenni vá­lasztani. Ehelyett azonban kije­lentette, hogy az ő szavazata is fontos lehet. Ez a fajta hozzáál­lás minden tiszteletet megérde­mel. Hostina Irén Komárom által kidolgozott költségvetés soha nem gondolt a betegek szükségleteire, a gyógyítás nem szerepelt a prioritások között. ­Hát, igen - sóhajtott -, az autó­pályák építésére milliárdokat hagyott jóvá a kormány, a kül­földi sztárok villámlátogatásai­ra van fedezet, de gyógyszerre, műszerre, segédeszközökre, a kórtermek festésére, karbantar­tására nincs. Nem vitás, az igaz­gató hangnemváltása a válasz­tások eredményével magyaráz­ható, s ennek tudható be hirte­len feleszmélése is. Avagy fele­dékenységét Cavintonnal gyó­gyította? Ha igen, akkor a leen­dő kormánynak törvényt kelle­ne hoznia arról, hogy a vezeté­kes ivóvízbe kötelező az emléke­zetjavító gyógyszer adagolása. Nagy szükségünk van rá, ne­hogy elfelejtsük, mi történt itt az elmúlt években. Ki érti ezt? A napokban, aki csak tehette, a tévét nézte. Várta az eredmé­nyeket. Jómagam is, annak elle­nére, hogy 70 éves vagyok. Megjelent a képernyőn A. Nagy képviselő úr, s többek között megköszönte a magyar szava­zók részvételét. Ezután megje­lent Šepták úr az SZNP-ből, és szó szerint azt mondta, hogy itt nincsenek magyarok, csak ma­gyarul beszélő szlovákok. Nem lehet túl művelt, ha ilyeneket mond. S kérdem én, ha itt csak magyarul beszélő szlovákok él­nek, akkor ezeket a szlovákokat TALLÓZÓ MLADÁFRONTA.DNES Vladimír Mečiar szlovák minisz­terelnök televíziós távozása nem nevetséges volt, hanem szomorú: bizonyítéka annak, hogy politikusként és ember­ként is elbukott - írta tegnapi szerkesztőségi kommentárjában a legolvasottabb cseh napilap. A szlovákok és az egész világ szá­mára kiderült a szomorú igaz­ság. A Duna ás a Tátra között el­terülő országban éveken keresz­tül olyan férfi uralkodott, aki gyenge volt és ma is az, s betege­sen ragaszkodott a hatalmához. Olyan férfi ő, akinek az agya csak akkor működött, ha saját hívei tapsoltak neki, és aki egy­szeriben összeroppant, amikor a tapsvihar megszűnt. A lap sze­rint Mečiar politikusként és fér­fiként is csődöt mondott. Az el­múlt években azonban a szlová­kok is csődöt mondtak, amikor a homokba dugták a fejüket, és nem akarták látni, hogy a király meztelen. LIDOyÉ NOVINY A polgári lap szerint Vladimír Mečiar betegesen azonosította magát az állammal, mintha „az egész ország az ő politikai stílu­sának és hatalmi ambícióinak a mellékterméke volna". Bár a szlovák kormányfő eredetileg nem kívánta az önnálló államot, mégis államalapítóként kerül be a történelembe. De leginkább olyan emberként, aki hatalmas kárt okozott országának. Az önálló államiságnál ugyanis többet jelent annak tartalma. Az pedig egyelőre olyan, mint az ál­lamalapító: mečiarista. PRAVDA A baloldali napilap kommentár­jában elemzi Mečiar szerdai „hattyúdalát". Az írás rámutat: a miniszterelnök meghatóan rá­játszott saját szavazóinak érzé­seire. A „rögtönzött" - valójában gondosan megtervezett - sze­replésbe Mečiar beleadott apait, anyait. ,Atyáskodó vezérünk megdorgált bennünket, egysze­rű halandókat, mivel szerinte hálátlanul viselkedtünk vele szemben. Ugyanakkor az ő vég­telen jóságának köszönhetően megbocsátotta azt is, amit ha­sonszőrű elvtársaival négy év alatt elkövetett. Persze a bünte­tést nem kerülhetjük el: a polgá­rok választásának következté­ben a hazai valuta árfolyamá­nak süllyedése itt van a nyakun­kon. Erről mi tehetünk, mint ahogy az államkassza kifosztá­sáról, a kétes tisztaságú magánosítási folyamatról és az égig szökő adósságról is. Mečiar magától értetődően ártadan, mint a ma született bárány. Ahogy ezt dalra fakadva fogal­mazta meg: „Senkit sem bántot­tam, egyikőtöket sem." Dehogy nem, Mečiar úr. Ön a megmond­hatója, hogy bántotta a polgáro­kat" - szögezi le a cikk. De azért köszönjük a fellépését. Legköze­lebb már nem lenne szükség ar­ra, hogy világsztárokat hívjon Szlovákiába kampányolni, hisz ön a teljesítményével kenterbe veri a hírességeket. hurcolták ki 1945—46-ban Cseh­országba, többek között engem is? Magyarországra is ezeket a magyarul beszélő szlovákokat hurcolták? Ide pedig behozták a szlovákul beszélő magyarokat? Hát ki érti ezt? Ezúton szeret­ném megkérni Bugár elnök urat, hogy ne engedjen magyar képviselőt a Lépések című mű­sorba. A Szlovák Nemzeti Párt dölyfös urairól pedig csak any­nyit: bocsáss meg nekik, Uram, mert a gőgtől és a dölyfösségtől nem tudják, hogy mit cseleksze­nek! Jala János Tompa

Next

/
Thumbnails
Contents