Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-24 / 246. szám, szombat

CL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 24. Túlélte a bizalmatlanságot Helsinki. A finn parlament elvetette a Paavo Lipponen miniszterelnök vezette kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A törvényhozás tagjai közül 130-an ellenezték a kormány leváltását, s ötvenhármán mondtak igent. A centrista erők arra hivatkozva nyújtottak be bizalmatlansági indítványt a jobb- és a baloldal alkotta kormány ellen, hogy szerintük lipponen hazudott, amikor azt állította, nincs köze ahhoz a döntéshez, amellyel felmentették egy büntetés kifizetése alól a Finn Szociáldemokrata Párt egykori elnökét, Ulf Sundquistot. (MTI) Halálra ítélt szektás Tokió. A tokiói körzeti bíróság meghozta első halálos ítéletét a tokiói metróban három évvel ezelőtt mérgező gázzal terrorcselekményt elkövető Aum Sinrikjo (Legfelső Igazság) nevű szekta egy tagja ellen. A szekta 190 tagját ítélték el eddig, de egyiket sem sújtották halálbüntetéssel. Okazaki Kazuakit nem a gáztámadásban való részvétel miatt, hanem egy ügyvéd és családja meggyilkolása miatt ítélték el. Az ügyvéd, Szakamoto Cucumi felkarolta a szektából kiválni szándékozó tagok ügyét, ezért kellett meghalnia. (MTI) A halálra ítélt (ČTK/AP) Templomfoglalás Liege-ben Brüsszel. A francia főváros után a belgiumi Liegeben is templomot foglaltak a hajléktalan, letelepedési engedéllyel nem rendelkező menekültek. A vallon nagyváros SzentFerenc templomát negyven bevándorlójelölt foglalta el, akiknek nemzeti hovatartozását egyelőre nem tudni. Azt követelik, hogy a belga vezetés a legmagasabb szinten, rendezze az iratok nélkül lévők helyzetét. (MTI) Tengerbe a menekülttel! Otranto. Az olasz partok közelében embercsempészek mintegy harminc illegális bevándorlót - közöttük nőket és gyermekeket dobtak a tengerbe. A csendőrök kimentették a vízből az illegális bevándorlókat, akik kurdoknak vallották magukat. Egy személy eltűnt. Az effajta dráma mindennaposnak számít az adriai partok mentén, ahol az embercsempészek az őrjárat láttán utasaikat a tengerbe dobálják. Csütörtökön a tergerparton járőröző rendőrök harminc koszovóit is előállítottak. (MTI) Ausztria nem kap külön segélyt az Európai Uniótól Bővítési guberálás Megszületett a megegyezés Izrael és a Palesztin Hatóság között Csúszós megállapodás Washington. Átfogó megállapodás született tegnap a Maryland állambeli Wye Plantation konferenciaközpontban a közel-keleti csúcsértekezlet résztvevői között. MTI-HÍR A Benjamin Netanjau izraeli miniszterelnök, illetve Jasszer Arafat palesztin elnök által kialkudott szerződés legvitatottabb kérdései, amelyekre csak a megbeszélések utolsó óráiban sikerült megoldást találni, értesülések szerint a következők: az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyok ügye, az Izrael állam felszámolásának szándékát is tartalmazó palesztin alapokmány módosítása, valamint az újabb részleges izraeli területátengedés fejében foganatosítandó palesztin biztonsági intézkedések köre. Az izraeli tárgyaló küldöttség egyik tagja a megbeszélések végeztével példa nélküli eredménynek nevezte, hogy a palesztinok most először tervet fogadtak el a terror felszámolására. Szerinte a mostani megállapodáscsomag nyomán hamarosan megkezdődhetnek azok a tárgyalások, amelyek célja az úgynevezett „végleges státus" kialakítása - vagyis a menekültkérdés és a határügyek rendezése, Jeruzsálem jogállásának, valamint a palesztinok által igazgatott területek jogállásának a tisztázása. A pénteki megállapodás állítólag előírja, hogy Izrael (a korábbi 27 százalék után) most további 13 százalékot ad át a palesztinoknak a Jordán folyó A szerződés washingtoni aláírása azonban késlekedett. nyugati partján fekvő, 1967-ben elfoglalt területekből. A Palesztin Hatóság letartóztatja azokat a szélsőséges palesztinokat, akik izraeliek elleni támadásokkal gyanúsíthatok. Izrael azon igényét, hogy „lezárják a forgóajtót" (vagyis hogy Arafaték a letartóztatottakat csendben ne engedjék újra szabadon) állítólag úgy elégítik ki, hogy a CIA alapos, intézOroszország ismét blokkolta, hogy a BT határozatot fogadjon el Koszovóról Két hét után türelmetlenség MTI-HÍREK New York/Brüsszel. Oroszország ellenállása miatt nem sikerült elfogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Nagy-Britannia által Koszovó ügyében beteijesztett határozati javaslatot. A testület soros elnöke reményét fejezte ki, hogy mielőbb sikerül határozatot elfogadni Koszovó ügyében. A határozat támogatná a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök és Richard Holbrooke amerikai közvetítő közötti megállapodást, amelynek értelmében Jugoszlávia kivonja biztonsági erőit Koszovóból, és lehetővé teszi az EBESZ kétezer megfigyelője számára vállalásai teljesítésének ellenőrzését. A NATO eközben légi ellenőrzést végez. Oroszország azt kifogásolja, hogy a NATO büntető jellegű légicsapást mérjen jugoszláv célpontokra, ha Milosevics nem tesz eleget a megállapodásnak. Oroszországot Kína és Brazília is támogatta. A NATO október 27-ét szabta meg határidőként a biztonsági erők Koszovóból történő kivonására. A NATO katonai bizottságának elnöke és európai szövetséges erőinek főparancsnoka ma Belgrádba érkezik azzal az üzenettel, hogy Milosevics jugoszláv elnöknek katonai beavatkozással kell szembenéznie, ha keddig nem teljesíti a feltételeket. A két tábornok hétfőn délelőtt beszámol a nagykövetek tanácsának. Ezen a találkozón döntenek arról is, mi legyen a következő lépés a légicsapásokig adott, összesen kéthetes türelmi idő lejárta után. Az Állami Duma erősen érdeklődik Borisz Jelcin egészségi állapota iránt Tizenhét perc klinikai halál MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza biztonságpolitikai bizottságát bízta meg annak a sajtóhírnek a kivizsgálásával, amely szerint Borisz Jelcin orosz államfő szeptember 15-én 17 percen át a klinikai halál állapotában volt. A dumában Igor Bratyiscsev, a kommunista frakció képviselője követelte a Novij Petyerburg című lap tudósításának kivizsgálását, hogy megfelel-e a valóságnak az elnök súlyos állapotáról közzétett információ. Jelcin egészségi állapotának rosszabbodásáról már szeptember eleje óta keringenek hírek Moszkvában, de a Kreml következetesen cáfolta a kórházi kezelésekről szóló híreszteléseket. Jelcin kezén szeptemberben ragtapaszokat vettek észre az újságírók, de az elnöki szóvivő ezt „kisebb háztartási balesetnek, enyhe égési sebnek" minősítette. Az orosz elnök szerdán a Kreml-kórházban „szokásos orvosi kontrollvizsgálaton vett részt", hogy megállapítsák, miként gyógyult felső légúti hurutja. Dmitrij Jakuskin elnöki szóvivő szerdán már arról számolt be, hogy az orosz elnök teljesen felgyógyult meghűléséből. Ugyanakkor novemberi Kuala Lumpur-i látogatását lemondták, s jövő heti bécsi vizitjét is egynaposra rövidítették. A sajtószóvivő cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy Jelcin egészségi állapota miatt bécsi munkaprogramját csökkentették volna: erről nincs szó, egyszerűen sűrítették az államfő programját -jelentette ki Jakuskin. MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Unió végrehajtó testülete nem látja szükségét annak, hogy az EU keleti bővítése miatt egy új közösségi program keretében külön támogatásban részesítse Ausztriát. Bécs még az év elején fordult hivatalos levéllel a brüsszeli Európai Bizottsághoz, amelyben kifejtette, hogy a bővítés előkészületei miatt szükségét érzi egy uniós póttámogatásnak. Később bajor részről is hasonló kérés érkezett Brüsszelbe. A végrehajtó szerv azonban úgy ítéli meg, hogy a keleti határ menti EUtagállamok már a bővítést megelőzően hasznot húznak a megnövekvő kétoldalú kereskedelemből. Az EU továbbá - a keleteurópaiakkal már folyó csatlakozási tárgyalásokon - várhatóan átmeneti rendelkezéseket kér a legérzékenyebb területeken, ami szintén szükségtelenné teszi a különprogramot - hangoztatta Monika Wulf-Mathies, a kérdésért felelős bizottsági tag egy európai parlamenti képviselőnek adott válaszában. Madrid hazatérésre szólította fel az ETA-tagokat Ártatlanok j öhetnelc ményesített betekintést nyer a palesztin biztonsági szervek tevékenységébe. A Palesztin Hatóság az illegálisan tartott fegyvereket is begyűjti az ellenőrzése alatt álló területeken. Az izraeliek a jelenleg fogva tartott 3 ezer palesztin fogoly közül szabadon engednek 750-et, és bizottságot hoznak létre, amely további ezrek szabadon engedésének lehetőségét méri fel. A szerződés washingtoni aláírása azonban késlekedett, közép-európai idő szerint 18 órára tervezték, de lapzártánkig nem valósult meg. A helyszínen tartózkodó riportereket reggel már ki is vitték a helikopterekhez, majd visszakísérték őket a sajtóközpont épületébe, mondván: Clinton Fehér Házba történő visszautazását bizonytalan időre elhalasztották. Amerikai részről csak annyit ismertek el, hogy nem várt akadály merült fel, de nem voltak hajlandóak megerősíteni azt az izraeli állítást, hogy az Izrael javára folytatott kémkedés miatt Amerikában életfogytiglani szabadságvesztés büntetését töltő Jonathan Pollard szabadon bocsátása körül zajlik a vita. MTI-HIR Madrid. Jaime Mayor Oreja spanyol belügyminiszter hazatérésre szólította fel a baszk terrorszervezet, az ETA azon, kényszerű vagy önkéntes száműzetésben élő tagjait, akik nem állnak körözés alatt. A miniszter azt ígérte, hogy az ETA Spanyolországba visszatérő tagjait nem fogják üldözni. Oreja kifejtette, az ETA-tagok deportálása „egy adott pillanatban elfogadott, rögtönzött intézkedés volt, amely nagyon bonyolult, mivel a törvénytelenség határán áll, és mivel bevezetését tulajdonképpensenkinemkívánta". (A deportálásokat az előző, szocialista kabinet kezdte meg.) Oreja nyilatkozatát az a tény teszi külön időszerűvé, hogy a napokban megszökött, illetve eltűnt az ETA két, a Dominikai Köztársaságban élő tagja. Ezzel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy az illetőknek nincs „fontos" függőben lévő ügyük a spanyol igazságszolgáltatással. Eközben tegnap befejeződött a baszkföldi választási kampány, a helyhatósági választásokat holnap tartják. A választások nagy esélyese, a jelenleg is kormányzó Baszk Nacionalista Párt. Újabb offenzíva a kurdok ellen Délkelet-Anatóliában Törökvilág kurd földön MTI-HÍR Diyarbakir. Hatvankilenc kurd fegyveres és tíz török katona vesztette életét az utóbbi két napban a török hadsereg délkelet-anatóliai offenzívájában. Az átfogó támadás azt követően kezdődött meg, hogy Szíria egy kedden aláírt egyezményben kötelezettséget vállalt arra, hogy véget vet az önálló Kurdisztán létrehozásáért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) támogatásának. A PKK 1984-ben kezdte meg küzdelmét. A harcokban azóta mintegy 31 ezer ember vesztette életét. A PKK szeptember l-jén egyoldalú és feltétel nélküli tűzszünetet hirdetett meg, Ankara azonban elvetette a javaslatot, mert úgy vélte, hogy a szervezet csak időt akar nyerni egységeinek újraszervezéséhez. Chilében nincs helye az örömnek és a sajnálatnak Az igazság órája MTI-HIR Strasbourg/Santiago. Az Európai Parlament felszólította a spanyol kormányt, kétje a brit hatóságoktól Augusto Pinochet volt chilei diktátor kiadatását. A spanyol kormány egyelőre nem döntött arról, hogy kéri-e Londontól Pinochet kiadatását, jóllehet Abel Matutes külügyminiszter bejelentette: a spanyol jogi hatóságok kérése esetén megteszi ezt. Eduardo Frei chilei elnök tv-beszédében felszólította honfitársait, hogy őrizkedjenek az erőszaktól. Az államfő felhívta honfitársait: hagyjanak fel a „hagyományosan baráti országok elleni támadó cselekedetekkel", utalva ezzel a brit és spanyol nagykövetségek előtti sorozatos tüntetésekre. Csütörtökön ismét harminc személyt vettek őrizetbe a santiagói elnöki palota közelében. A rendőrség könnyfakasztó gázzal és vízágyúkkal oszlatta fel a tömeget, amely ezúttal a volt diktátor őrizetbe vételét ünnepelte. Szerdán a chilei kormány figyelmeztetett, nem engedélyezi sem a Pinochet ellenes, sem az őt támogató tüntetéseket. Csütörtök este Madrid belvárosában mintegy 200 chilei, argentin és spanyol tüntető gyűlt össze, hogy a chilei és az argentin diktatúra áldozataira emlékezzen. „Örökös szenátor, eljött az igazság órája", "Hamarosan Videla (volt argentin diktátor) lesz a következő" skandálta a tömeg. Pinochet letartóztatását ünneplő tüntetőket vesz őrizetbe a chilei rendőrség. Könnyfakasztó jelenetek (ČTK/AP) (ČTK/AP) Clinton, Arafat és Netanjahu alkudozása. Végül megegyeztek