Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-21 / 243. szám, szerda

I. OLDAL • Mindenkinek megvan a véleménye II. OLDAL • A nők sikertelenségre törekvése III. OLDAI • Igényesség és kitartás IV. OLDAL • Hazai helyzetelemzés UT SZO ROVAR -ES RÁGCSÁLÓ­^ MENTESÍTÉS ÉRTESÍTJÜK l»ll|?Fl^j;)>yT!Tm LAKOSSÁGÁT, HOGY 1998. OKTÓBERÉBEN FOLYTATÓDIK A RÁGCSÁLÓMENTESÍTÉS A VÁROS TERÜLETÉN. KÉRJÜK ÖNÖKET, TEGYÉK LEHE­TŐVÉ MUNKATÁRSAINKNAK, HOGY BEJUSSANAK A LAKÓHÁZAKBA, INTÉZMÉNYEKBE. A MUNKÁNKKAI KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIKRE, ÉSZREVÉTELEIKRE SZÍVESEN VÁLASZOLUNK A KÖVETKEZŐ TELÉFON­SZÁM0N:O709/552 78 73 VK-l 008/i Szerda, 1998. október 21. Ára 7 korona • 51. évfolyam, 243. szám HATTER Miért ne legyen választás Kellemetlen, sőt gonosz helyzet elé állította a le­köszönő kormánygarni­túra az éppen csak ala­kulgató kormányzatot. A helyhatósági választási törvényről ugyan már rég kiderüít, hogy alkot­mányellenes, most vi­szont e tételt az arra ille­tékes taláros testület is igazolta. A valódi gond egyébként nem is az, hogy a jogszabály formai­lag nincs összhangban az alaptörvénnyel. A távozó kabinet által kidolgozott fércmű alapvető jogokat is sért. 2. oldal POLITIKA Hírbe hozták Have lé kat A 62 éves Václav Havel ál­lítólag válni készül, mert 45 éves szőke felesége; akit a hatvanas évektől Dáša Veškrnová színész­nőként ismert és kedvelt a nagyközönség, állítólag a szokásos munkaviszonyt meghaladó kapcsolatokat ápol személyi titkárával, Miloš Rýccel (36 éves). 4. oldal Dagmar Havlová GAZDASÁG A polgárok jól adóznak Az államkassza kong az ürességtől, az állami al­kalmazottak közül sokan októberben nem kapták meg idejében bérüket. Az áldatlan helyzet egyik okozója a rossz adómorál, a jogi személyek adóeltit­kolása, a nagyvállalatok­nak nyújtott engedmé­nyek sora. 6.oldal Többnyire derült időre van kilátás. Napközben 10-14 fokra emelkedhet a hő­mérséklet, az északi or­szágrészben azonban leg­feljebb 8 fokra kúszik fel a hőmérő higanyszála. 3. oldal A gazdasági tárca rendelete miatt rövid időre leáll a gyógyszerek behozatala A kormány a felelős Pozsony. Kritikus helyzet­ben van Szlovákia lakossá­gának gyógyszerellátása ­erősítette meg a Gyógysze­rek és Egészségügyi Segéd­eszközök Forgalmazóinak Társulása (ADL), melynek tagjai fontosnak tartják ki­jelenteni: a gyógyszerellá­tásban kialakult állapotért nem a forgalmazókat ter­heli a felelősség. KÓSIK ANDREA Bár már jó ideje összeomlásról beszélnek, a gyógyszerellátás még mindig működik. Az igazság azonban az, hogy normális kö­rülmények között a rendszer már rég összeomlott volna. Egyelőre ez nem következett be, elsősor­ban azért, mert kegyetlen erköl­csi visszaélés folyik a gyógyszeré­szekkel szemben, akik humánus okokból kielégítik a betegek igé­nyeit, miközben a gyógyszerek és segédeszközök árával az egészségbiztosítók adósak ma­radnak. Tulajdonképpen a „min­denki mindenkinek tartozik" el­ve érvényesül. Az egészségbizto­sítók tartozása a gyógyszertárak­nak négy milliárd koronát tesz ki, a gyógyszertáraknak öt milliárd az adósságuk a forgalmazókkal szemben, míg ez utóbbiak a be­hozott gyógyszerekért több mint két és fél milliárddal tartoznak, melynek oka a korona lebegteté­si sávjának megszüntetése. A na­gyobb gyógyszerforgalmazók a korona értékének csökkenése miatt leállították a külföldi gyógyszerek felvásárlását, mert ebben a helyzetben a pénzügy­minisztérium által megállapított maximális ár azt jelenti, drágább a vétel, mint az eladás. A nemze­ti bank döntése után a forgalma­zók elsőként figyelmeztettek a korona devalvációjával járó gon­dokra a gyógyszerek behozatalá­val kapcsolatban, de válaszként olyan információk jutottak el hozzájuk, mely szerint ez a for­galmazók problémája. Jozef Pospíšil, az ADL elnöke a társulás tegnapi sajtóértekezletén el­mondta, a disztribútorok egye­bek mellett követelik az egész­ségbiztosítók pénzelosztását sza­bályozó „kulcs" felülbírálását, valamint azt, hogy az állam vál­laljon garanciát a biztosítókkal szembeni követelések behajtásá­ra. Jozef Pospíšil rámutatott a gazdasági minisztériumnak a törvénytárban tegnapelőtt meg­jelent rendeletére, mely tovább súlyosbítja a helyzetet. Eszerint ugyanis a külföldről behozott gyógyszerek forgalmazóinak minden egyes gyógyszer eseté­ben kérvényezniük kell a mező­gazdasági minisztériumnál a be­hozatalt, s igazolniuk kell, hogy az adott gyógyszer be van jegyez­ve. „Ez azt jelenti, hogy ezen a héten még annak a kevés gyógy­szernek a behozatala is leáll, ami eddig még egyáltalán Szlovákiá­ba érkezett - legalábbis addig, míg a forgalmazó eleget nem tesz a rendeletben megszabott kötelezettségeinek" - mondta az ADL elnöke. Pospíšil hangsúlyoz­ta: a gyógyszerellátás kritikus helyzetéért nem a forgalmazók, nem a gyártók és nem a gyógy­szertárak a felelősek, hanem a rendszer, a rossz törvények. Sze­rinte a jelenlegi kormány időt akar nyerni, hisz a pénzügymi­nisztérium és az egészségügy­minisztérium lépései korántsem elegendőek a kritikus helyzet megoldásához, s a jelenlegi veze­tés az új kabinetre, az új minisz­terekre és az új parlamentre vár, hogy a problémákat megoldja. A négy ellenzéki párt megegyezett a parlamenti bizottságok számában Hány alelnököt választanak? Ebédidő a menekülttáborban. A házaiból elűzött koszovói albán kisebbség több mint három hónapja él így (ČTK/AP) A kormány tárgyalt a közvetlen elnökválasztásról is Emelkedő minimálbér ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Pozsony. A tárgyalások napi­rendjén öt kérdés szerepelt: a programtézisek megfogalmazása, a koalíciós szerződés, a parlamen­ti arányok elosztása, az önkor­mányzati választások és a minisz­tériumok elosztása. Ajövendő ko­alíciós pártok már dolgoznak a koalíciós szerződés szövegén, de még van egy-két nyitott kérdés. Ezek közé tartozik például annak megoldása, hogy belekerül-e a szerződésbe az, hogy mely kérdé­seket nem nyitják meg a négy év alatt - s ez nem csak az az MKP-re vonatkozna. Bugár Béla a beneši dekrétumokkal kapcsolatban ki­jelentette: „Kérni fogjuk a DBP-t, hogy négy évig ne nyissa ki ezt a kérdést." A helyhatósági választá­sokról a négy pártnak az a véle­ménye, nem lehet érvényes mó­don lefolytatni. A négyesnek az a véleménye, hogy a választásokat el kell halasztani. A kormányala­kítással kapcsolatban elhangzott: vannak kompromisszumos javas­latok, de még nem egyeztek meg abban hogy érvényesítik-e az ará­nyos elosztást. Bugár szerint csürtötökig ezt a kérdést meg kell oldani, mert akkor az október 25­i határidőt a koalíciós szerződés aláírására nem tudják teljesíteni. A kompromisszum azt jelenti, minden pártnak engedményeket kell hoznia, de a kompenzáció el­ve is érvényesül, tehát akik kor­mánytisztséget nem kapnak, más tisztségekhez jutnak. Nem tudtak a felek megegyezni abban, hogy 4 vagy 5 alenöke legyen a parla­mentnek - ez holnap dől el. Az MKP és a PEP a 4, a DBP és az SZDK az öt alelnök mellett tette le a voksot. Az új parlament két új bizottsággal is gazdagodik: a kul­turális és médiabizottsággal, illet­ve az emberi és kisebbségi jogok­kal foglalkozó bizottsággal. A szo­ciális és egészségügyi bizottság kettéválik szociális és lakásügyi bizottságra - ezt értesüléseink szerint Bauer Edit, az MKP alelnö­ke vezeti majd -, valamint az egészségüggyel foglalkozó bizott­ságra. A magyarok még egy bi­zottság elnöki székébe ülhetnek: a közigazgatási bizottság élére va­lószínűleg Kvarda József, az MKP önkormányzati tanácsának elnö­ke kerül. A katonai hírszerzést fel­ügyelő parlamenti bizottság elnö­két az ellenzék adja. Bugár la­punknak elmondta, hogy a DBP újra felvetette, hogy a minisztéri­umok ne arányosan, hanem a többségi elv alapján legyenek el­osztva (a 9-6-2-2 elv alapján) és ha ez nem teljesül, állítólag a bal­oldaliak újra felvetették, hogy csak hárman alakítanak kor­mányt. (mol., sik) TA SR- ÉS SITA-HlR Pozsony. Tegnap a kormány jó­váhagyta a minimálbér emelésé­ről szóló törvénytervezetet. A munkaügyi és szociális miniszté­rium által benyújtott javaslat szerint a minimálbér az eredeti 3000 koronáról 4000-re emelke­dik. Vojtech Tkáč rámutatott, hogy a munkáltatók és szakszer­vezetek között megkötött kollek­tív szerződések nagy része négy­ezer koronában állapítja meg a minimálbért, ezért döntött úgy a kormány, hogy legalizálja ezt a kollektív szerződésekben elért szintet. A miniszter szerint a mi­nimálbér emelése az állami költ­ségvetésre alapjában véve elha­nyagolható terheket ró. Tkáč el­mondta, hogy a törvénymódosí­tással a kormány arra reagál, hogy július elsejével változott a létminimum nagysága is. A mini­málbér és a létminimum közötti viszonynak ugyanis olyannak kell lennie, hogy „megérje dol­BMZŽ3 TÁJÉKOZTA TAS A TIPPELŐKNEK VAR HA TO NYEREMÉNYEK AZ ALÁBB! JÁTÉKOKBAN: METOSi gozni Szlovákiában", tette hoz­zá. A kabinet a tegnapi ülésen nem foglalkozott a közvetlen el­nökválasztásról szóló alkot­mánytörvény tervezetével, hol­ott Katarína Tóthová hétfőn je­lezte, ez a pont is szerepel a prog­ramban. Marián Kardoš tájékoz­tatása szerint ez október 27-én, a kormány következő, egyben utolsó ülésén kerül terítékre. A szóvivő közölte, hogy a kabinet a turócszentmártoni ZŤS TEES üzemben kialakult helyzetről sem tárgyalt, ahol a helyi szak­szervezet tegnapra hirdette az üzemi alkalmazottak tiltakozó nagygyűlését. A kormány foglal­kozott a pénzügyminisztérium­nak a bankok revitalizációjáról benyújtott tervezetével, mely né­hány kiválasztott bank megerősí­tésére vonatkozik. A javaslatban szereplő pénzintézetek között szerepel egyebek mellett a Szlo­vák Takarékpénztár, az Általá­nos Hitelbank, illetve a Beruhá­zási és Fejlesztési Bank. Mount Everest Új serpa csúcscsúcs Katmandu. Gyorsasági rekordot javított „Mount Everest mászás­ból" egy nepáli serpa: 20 óra 24 perc alatt jutott fel az alaptábor­ból a csúcsra a hegyóriás nepáli oldalán. A serpa a bő 20 óra alatt 2 méter híján 3 és fél kilométer szintkülönbséget tett meg, a bá­zistábor 5350 m-re van a tenger­szinttől, a Mount Everest pedig 8848 m magas. Ha az erős szél miatt nem kellett volna két teljes órát várnia, akkor akár 18 óra alatt is felért volna. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents