Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)
1998-10-20 / 242. szám, kedd
POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 20. 250 milliárd védelemre Washington. Bili Clinton amerikai elnök aláírta az október l-jén kezdődött új pénzügyi évre szóló hadseregfenntartási törvényt, amely 250 milliárd dollárt bocsát a Pentagon rendelkezésére. A törvény 3,6 százalékos fizetésemelést tesz lehetővé az amerikai hadseregnél, 951 millió dollárt szán a rakétaelhárító rendszerek kifejlesztését célzó kutatásra, 48 milliárdot pedig fegyverek és hadfelszerelés vásárlására. (MTI) Katonai lázadás Tbiliszi. Riadókészültségbe helyezték tegnap a grúz fegyveres erőket, mert Eduard Sevardnadze elnök ellenfelei a nyugat-grúziai Szenaki városban hatalmukba kerítettek több harckocsit. Az elnöki sajtóiroda közleménye szerint egy páncélos dandár katonáiból álló csoport vasárnap éjszaka fellázadt. Vezetőjük Akaki Eliava, aki fontos szerepet játszott Zviad Gamszahurdia eltávolított grúz elnök 1992-93-as lázadásában, amely polgárháború szélére sodorta az országot. (MTI) Sevardnadze megadásra szólította fel a lázadókat, ellenkező esetre katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba. (Archívum) Kényes leleplezés Jeruzsálem. A Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálatnak egy informátora volt a szélsőséges rabbik között, aki Jichák Rabin akkori miniszterelnök meggyilkolására bujtogattak közölte az izraeli televízió kettes csatornája. A Sin Bét ugyanakkor a hivatalos nyomozás során nem volt hajlandó felfedni az informátort. A rabbik közül a rendőrség többet kihallgatott, de bizonyíték híján egyikük ellen sem tudtak eljárást indítani. (MTI) Teheráni tüntetés Teherán. Több ezer ember tüntetett vasárnap Teheránban az ellen, hogy a konzervatív erők megakadályozták több száz jelölt részvételét a pénteken esedékes szakértői gyűlési választásokon. A 86 tagú testület kulcsszerepet játszik a politikai életben: kijelöli, de le is mondathatja az ország legfőbb vallási és politikai irányítóját. (Ezt a tisztséget jelenleg Ali Hamenei ajatollah tölti be.) A jelöltek előzetes szűrését végző, konzervatív irányítás alatt álló testület mindössze 167 jelölt indulását hagyta jóvá, s közülük is csak 30-an számítanak a mérsékelt irányvonalat hirdető Mohammed Hatami államfő hívének. (MTI) A NATO továbbra is „a ravaszon tartja az ujját" Holbrooke tisztáz Wye Plantation: Benjamin Netanjahu és Bill Clinton arca inkább feszültséget, mint reményt sugall (CTK/AP) Akár több nappal is meghosszabbíthatják a marylandi csúcstalálkozót Felrobbantott remény Jeruzsálem/Wye Plantation. Az izraeli rádió a miniszterelnök szóvivőjére hivatkozva azt jelentette Wye Plantationból, hogy a tegnapi merénylet ellenére sem szakítják félbe a palesztinokkal folyó, s egyelőre eredményeket ígérő tárgyalásokat. ÖSSZEFOGLALÓNK Benjamin Netanjahu kormányfő a minisztereivel tanácskozik arról, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek a kézigránátos merényletre, amely megerősíti azt az izraeli álláspontot, hogy bármiféle területátadást össze kell kapcsolni Jasszer Arafat elkötelezésével a palesztin szélsőségek elleni harcra - mondta a szóvivő. Az Izrael déli részén fekvő BeérSeva központi autóbuszállomásán a rendőrség közlése szerint egy palesztin fiatalember két gránátot hajított az autóbuszra várakozók közé. A támadás negyven sérültjét a város egyik kórházában ápolják. Vasárnap úgymond ellenkező előjelű incidens történt Hebron közelében: három palesztin megsebesült, amikor az izraeli biztonsági erők tüzet nyitottak járművükre egy katonai ellenőrző pontnál. A hadsereg közlése szerint az ügyben folyik a vizsgálat, a három sebesültet kórházban ápolják. Visszatérve az Egyesült Államokba: Bili Clinton amerikai elnök tegnap hajnali órákba nyúló megbeszélést folytatott Áriel Clinton külön-külön győzködte Netanjahut és Arafatot. Sáron izraeli külügyminiszterrel az amerikai közvetítéssel zajló izraeli-palesztin tárgyalások helyszínén, a marylandi Wye Plantationben. A „héjaként" számon tartott izraeli államférfi kérte az előre nem tervezett találkozót. Clinton előzőleg Jasszer Arafat palesztin elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel tárgyalt, de nem sikerült megállapodásra bírnia az ellenlábas feleket. Clinton tegnap csak egy rövid időre utazott vissza Washingtonba, ami jó jel. Palesztin illetékesek szerint akár szerdáig is tarthat a csúcsértekezlet. Clinton vasárnapjának jó részét arra szánta, hogy külön-külön győzködte Netanjahut és Arafatot a békefolyamat előrelendítéséhez szükséges kompromisszumkészség fontosságáról, de nem járt átütő eredménnyel. Hivatalosan nem közölték, mely kérdések maradtak nyitva, de az eddigi kiszivárogtatások alapján valószínű, hogy a most esedékessé váló izraeli csapatkivonási ütem után következő, harmadik kivonási fázis az egyik fő ütközési pont. Izrael ugyanis nem hajlandó kötelezettséget vállalni ennek mértékére, miként arra sem, hogy addig is tartózkodni fog az egyoldalú lépésektől, nevezetesen a zsidó telepek további kiterjesztésétől a megszállt területeken. MTI-HÍR Washington. Richárd Holbrooke, az Egyesült Államok délszláv ügyekben illetékes közvetítője visszautasította azt a feltételezést, hogy a NATO azzal, hogy pótlólagos határidőt adott Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek, engedett volna a nyomásnak. Az atlanti szövetség továbbra is „a ravaszon tartja az ujját" szögezte az amerikai diplomata. A határidő kiterjesztését a sajtó rosszul értelmezte - fejtette ki Richard Holbrooke az ABC televíziónak adott nyilatkozatában. A NATO fenntartotta a fenyegetést - tette hozzá a különmegbízott. Pénteken a NATO október 27ig meghosszabbította a Milosevics számára megszabott első, négynapos türelmi időt. Ezalatt az atlanti szövetség is jobban felkészülhet a koszovói ellenőrző misszióra. Komoly véleménykülönbségek Madridban Pinochet ellenáll ÖSSZEFOGLALÓNK London/Madrid. Augusto Pinochet tábornok tegnap jelezte: minden lehetséges eszközzel ellenáll annak, hogy a brit hatóságok kiadják őt Spanyolországnak. A pénteken letartóztatott chilei tábornok, akit egy londoni kórházban tartanak házi őrizetben, a klinikáról kijuttatott közleményében hangoztatta: ügyvédei segítségével visszaver minden kísérletet a kiadatás elfogadására. Pinochet családja is annak a reményének adott hangot, hogy a tábornok a klinikán marad és gyógykezelése befejeztével távozhat az országból. Pinochet közleménye alig néhány órával azután látott napvilágot, hogy Jack Straw brit belügyminiszter bejelentette: Nagy-Britannia az igazságszolgáltatás szabályainak szellemében kezeli Spanyolország kérését a Londonban őrizetbe vett tábornok kiadatására. A brit miniszterelnöki hivatal is megerősítette tegnap, hogy a spanyol kiadatási kérelem elbírálásában a brit hatóságokat nem politikai megfontolások vezérlik. Meglepő hír, hogy a madridi Nemzeti Bíróság ügyészsége tegnap megfellebbezte a Pinochet elleni letartóztatási parancsot. Ignacio Peláez ügyész keresetét először Baltasar Garzón bíró vizsgálja meg, aki a letartóztatási parancsot kiadta, nemzetközi körözés kíséretében. Mivel minden bizonynyal el fogja utasítani, az ügy a bíróság büntetőtanácsa elé kerül majd. A duma különbizottsága a Jelcin elleni vádemelésről Indulhat az eljárás MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Előrelépés történt az orosz államfő elleni vádemelési eljárásban, amely a kommunisták vezette baloldal felhívására még tavaly kezdődött el. A 450 tagú Állami Duma 248 képviselője támogatta öt vádpont kivizsgálását. Az alsóházi különbizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy két vádpont elhagyását kezdeményezi, mivel azok - az orosz hadsereg felbomlasztása és az oroszok elleni népirtás - túl tágan értelmezhetők, s bizonyításuk nehézkes és hosszadalmas. Három vádpont viszont Részvételi rekord a magyarországi önkormányzati választáson, több ezer kisebbségi mandátum Mindenki elégedett HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. Már a vasárnap esti nyilatkozatok is azt bizonyították, hogy alapjában véve mind a hat parlamenti párt elégedett szereplésével a vasárnapi önkormányzati választásokon. A jelenlegi kormánypártok kb. öt százalékkal javítottak négy évvel ezelőtti eredményeiken, de azt úgy értelmezték, mint a kormány száz napjának sikerét. Az eiőzetes adatok szerint részvételi rekord született: a választópolgárok 47,6 százaléka járult az urnákhoz, míg négy éve 43,44, nyolc éve pedig 40,19 százalék volt ez az arány. Budapesten Demszky Gábor marad a főpolgármester, miután az SZDSZ-es politikus a szavazatok 58,15 százalékát szerezte meg riválisával, Latorcai Jánossal szemben, akire a polgárok 39,05 százaléka voksolt. A párhuzamosan zajló kisebbségi önkormányzati választásokon a legtöbb mandátumot, 2779-et a cigány kisebbség szerzett meg derül ki a belügyminisztérium internetes adataiból 70 százalékos feldolgozottság után. Eszerint a cigány kisebbségnek egy-egy polgármestere van a 10 ezer alatti és a 10 ezer feletti településeken, 2269 önkormányzati képviselője a 10 ezer alatti és 508 a tízezer feletti településeken. A német kisebbség 933 mandátumot szerzett. Huszonhét polgármestere nyert a tízezer alatti településeken, 679 önkormányzati képviselője futott be a 10 ezer alatti és 227 a tízezer feletti településeken. A szlovák kisebbség 301 mandátumának megoszlása kilenc polgármester a 10 ezer alatti településeken, 221 képviselő a 10 ezer alatti és 71 a tízezer feletti településeken. A horvát kisebbségnek nyolc polgármestere van a 10 ezer alatti településeken, 162 képviselője a 10 ezer alatti és 83 a tízezer feletti településeken, mandátumuk száma összesen 253. A további kisebbségi sorrend: szerb 122, román 116 (ebből egy polgármester), lengyel 113, örmény 89, görög 46, bolgár 40, szlovén 34, ukrán 25, ruszin 23 mandátum. Demszky Gábor, aki harmadízben szerezte meg Budapest főpolgármesterének posztját, kislányával szavazott (ČTK/AP) bizonyítható, így a Szovjetunió felbomlasztása, az orosz törvényhozás szétlövetése 1993ban, továbbá a csecsen nép ellen indított polgárháború (1994-96). Az alsóház várhatóan november végén tűzi napirendre a vádemelést. Amennyiben a duma akkor - minősített többséggel - megszavazza a vádemelést, akkor az eljárás végéig nem oszlatható fel. Ha a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság sem talál kivetnivalót a duma eljárásában, akkor a végső döntés a felsőházra vár, s Jelcin csak ezután lenne elmozdítható posztjáról. Szír-török konfliktus Öcalan Moszkvában? Damaszkusz/Ankara. Szíria ismételten felszólította Törökországot, hogy párbeszéd útján rendezzék a két ország közötti vitás kérdéseket. Egyben figyelmeztetett: egy esetleges fegyveres szíriai-török konfliktus csak Izraelnek kedvezne. Törökország október elején katonai lépésekkel fenyegette meg Szíriát, amelyet azzal vádol, hogy támogatja a szakadár Kurd Munkáspárt (PKK) gerilláit, s bújtatja Abdullah Ócalant, a PKK vezetőjét. Közben egy török lap azt az értesülést közölte, hogy Öcalan jelenleg Moszkvában tartózkodik. A hír forrására nincs utalás a cikkben, csak anynyit lehet megtudni, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad is megerősítette az információt. Maga Abdullah Öcalan viszont tegnap közleményt adott ki, s abban azt állítja, hogy „Kurdisztánban", nem pedig Szíriában tartózkodik, Oroszországot pedig nem is említi. Közleményét a PKK-hoz közel álló, németországi központú Dem sajtóügynökséghezjuttatta el. (MTI)