Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-19 / 241. szám, hétfő

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 19. Beszélgetés B.Kovács István etnográfussal, régésszel szellemi állapotainkról Tartozásaink eleinknek POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 A.HA SZÍNHÁZ: Johanna második halála 19 KASSA BORODÁČ SZÍNHÁZ- KASSA: Üvegre festve 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ-SZÉKESFEHÉRVÁR: Fekete gyémántok 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16, 19.30 OBZOR: A suttogó (am.) 16, 19.30 MLADOSŤ: Tavak királynője (cseh) 15.30 , Hat nap, hét éjjel (am.) 17.30 Az angol beteg (am.) 19.30 CHARLIE CENTRUM: A suttogó (am.) 17, 20 Bosszúállók (am.) 20.30 Atlantis (fr.-ol.) 17, 19 G. I. Jane (am.-ang.) 18 Exotika (kanadai) 20.30 Lakodalom, ahogy kell (cseh) 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: A világűr foglyai (am.) 17, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: X-akták 19.15 ZSELÍZ: Godzilla (am.) 18.30 Baróti Szabó Dávid Napok - tizedszer Kultúrának szentelve „Nem tudom ez-e a pozitív világlátásom, vagy ebben már benne vannak a pozitív társadalmi történések is." (Prikler László felvétele) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Dunaradvány. 1988 óta minden ősszel a Komáromi járásbeli községben felelevenítik a valamikor a faluhoz tartozó, de ma már önálló Virten egykor élt Baróti Szabó Dávid jezsuita szerzetes, költő, nyelvújító emékét. A dunaradványi és a virti önkormányzat, a Csemadok Komáromi Területi Választmányával, illetve helyi alapszervezeteivel közösen a hétvégén már 11. alkalommal rendezte meg a Bartói Szabó Dávid Napokat. „Mi az igényes szórakozás hívei vagyunk és ezt a rendezvényt is úgy szereveztük, hogy minden egyes programja elget tegyen az igényesség követelményének" hangsúlyozta dr. Kalácska József, a dunaradványi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke. Fiatalok és idősek egyaránt érdeklődéssel nézték végig Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc képekben című kiállítást, amelyet pénteken délután Kelemen Gertrúd, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Kulturális Intézetének igazgatója nyitott meg. Ezt követte Makovecz Imre ismert magyarországi építész előadása, aki számos értékes műalkotásra, építészeti különlegességre hívta fel a jelenlévők figyelmét. Szombaton a IV. Baróti Szabó Dávid szavalóverseny döntőjét a Rákóczi Szövetség hídverő szerevezetében tömörült községek támogatásával szervezték meg. A díjazottakat a Magyarok Világszövetsége értékes könyvekkel jutalmazta. A szavalóversenyen hazai és magyarországi fiatalok öt kategóriában mérték össze képességeiket. Az I. kategóriában az alapiskolások 1-2. évfolyamának tanulói szerepeltek. Az 1. díjat Fónad Ádám kapta, a 3-4.-esek versenyében az első helyezett Varga Csilla lett. A III. kategóriában Lancz Orsolya teljesítményét ítélte legjobbnak a zsűri. A további kategóriákban Sebők Bálint és Marcinko Annamária végzett az első helyen. Az eredményhirdetés után a rendezvény résztvevői megkoszorúzták Baróti Szabó Dávid síremlékét a virti temetőben, majd ellátogattak a Tyber család kastélyába, ahol a költő műfordító, nyelvújító élete utolsó húsz esztendejét töltötte. „A lebelgés felé" - ezzel a címmel tartotta a kétnapos rendezvény záróelőadását Egyed Emese, a kolozsvári Bábes-Bólyai Tudományegyetem docense. Mint mondta, a „lebelgés" szó Baróti Szabó Dávid 1792-ben kiadott szótárában található, és úgy határozta meg, mint gyermekes, nem egészen hasznos komoly dolgot, a lehetetlenség akaratát.„Baróti Szabó Dávidra jellemző a hétköznapi élet dolgainak és az élménynek összekapcsolásavers formájában. Ma már nem divat az élményszerű költészet, de az ő idejében ez újszerű volt." - szögezte le Baróti Szabó Dávid munkásságát méltatva Egyed Emese. Elmondta, hogy a Dunaradványban eltöltött napok közösségi élményt jelentettek számára. Új embereket, beszéd- és gondolkodásmódokat ismert meg, és maradandó élményekkel tér haza. Gondolom, ez a mondat a Baróti Szabó Dávid napok valamennyi résztvevőjére érvényes, (cza) Nemcsak a Hervadatlan rózsagyüker című, GömörKishont magyar népköltészetéből terjedelmes válogatást közreadó gyűjtemény, hanem egyben a Szlovákiai Magyar Tájak Népköltészete című sorozat bemutatóját is tartották október 15-én Dunaszerdahelyen a Lilium Aurum kiadó rendezésében a Vámbéry kávéházban. A kötet összeállítója és a sorozat szerkesztője B.Kovács István és a zenei anyag gondozója Ág Tibor. DUSZA ISTVÁN Az egyre gyakrabban megjelenő, összegző igénnyel írt néprajzi kötetek, monografikus kiadványok sorát látva, B. Kovács Istvánnak nem támad-e kételkedő gondolata: vajon, visszakerülnek-e ezek a kincsek a szlovákiai magyarság szellemi véráramába? Kétségtelen, lehet az embernek ilyen kétkedő gondolata. Csak a reményeimet tudom hangoztatni, hogy szeretném, ha visszakerülnének. Ez nem az összeállító vagy a szerkesztő jámbor óhaján múlik, hanem azokon a pedagógusokon, akiknek - reményeim szerint - a keze ügyébe kerül a mostani kötet is, és képesek lesznek átadni azoknak, akiknek kell. A kiadók mostanában nem idegenkednek a néprajzkutatás eredményeinek a közreadásától. Ez az elénk kerülő gazdagság nem marad-e mégiscsak az egyre inkább átpolitizált mindennapjainkon, az önmagára már alig reflektáló szellemi kultúránkon kívül? Az aggályaidat osztom, hiszen magam sem vagyok bizonyos a fogadtatás, a befogadás milyenségében. De ismét hangsúlyoznám, hogy sok múlik a közvetítőkön. Azokon, akik ezt a hagyományt átadhatják. Más oldalról megközelítve a kérdést: egyet kell értenem azokkal, akik a csonka sajtóstruktúrát hibáztatják mindazért a visszhangtalanságért, ami egy-egy szellemi tetKistapolcsány: Gitárosok fesztiválja Pénzügyi gondok miatt a szeptemberi időpont helyett csak ma kezdődik a kistapolcsányi kastélyban az október 24-éig tartó Cithara Aediculae nemzetközi gitárfesztivál. A rendezvényt 16 éve alapította Pavol Sika művészettörténész és Ján Labant gitárvirtuóz, és 1997-ig a nyitrai Képtárban rendezték meg. Tavaly azonban az intendatúra úgy döntött, hogy a fesztivált elköltözteti Nyitráról. A kistapolcsányi kastély ugyan méltóbb színhelye a koncerteknek, mint az átépítés alatt álló galéria, de a közönség így jócskán megfogyatkozott - annak ellenére is, hogy Nyitráról naponta „fesztiválbusz" indul a fellépésekre. Idén több neves gitárművész és fiatal tehetség fogadta el a szervezők meghívását, köztük az osztrák Michael Langer (október 19.), a bolgár Valcsev házaspár (október 21), a lengyel Marcin Dylla (október 23.) és a spanyol Oscar Herrero (október 24.). Csütörtökön Ján Labant gitáijátékát hallgathatja meg a közönség, kedden pedig Eva Kavuliaková mutatkozik be egy önálló kompozícióval. Az esti koncertek mindig 19 órakor kezdődnek, (vm) tet követ. Gyakorta a könyvek megíródnak, pénzt is kerítenek a kiadásukra, de a terjesztés, a recenzálás, a kritika már nem készíti elő a közvéleményt a befogadásukra. Mindennek nincs holdudvara, nem kezdődnek viták, egyszerűen mert nincs fóruma a szlovákiai magyar kultúrának. Úgy múlnak el hetek, hónaHangsűlyoznám, hogy sok múlik a közvetítőkön. pok, évek, hogy könyvek tucatjairól még az említés szintjén sem jelennek meg információk, továbbgondolt gondolatok. Azt már csak jámbor óhajnak tekintem, hogy kultúránk más-más ágában alkotó emberek figyelemre méltassák egymást. Ezt nem az alkotó ember hiúsága mondatja velem, hanem a másokra is figyelni akaró ember. Most nemcsak egy új kötet, hanem egy sorozat is született. Milyenek az elképzeléseitek? Különböző szempontokat figyelembe véve, a tervek szerint évente egy kötettel gyarapodó ÚJ SZÓ-HlR Jozef Bednárik nyolc év után, e héten visszatért a nyitrai Andrej Bagar színházba, ahol a pályáját kezdte, és ahol a következő hetekben a Hegedűs a háztetőn című musicalt rendezi. A szlovák musicalkirály sztárallűröktől mentesen, busszal utazott Pozsonyból Nyitrára. Ami a régóta tervezett produkciót illeti, Bednárik óva intette az újságírókat attól, hogy valamiféle megashow előkészületeiről írjanak: - Nem szeretem a túlzott jelzőket és a túlfűtött várakozásokat, mert ezeknek gyakran nagy bukás a vége. Csak arra vágyom, hogy egy nagy család váljék itt belőlünk és mindent beleadjunk a dologba, amit kell mondta. A darab költségvetése ötmillió korona, tizenöt tagú balettkar is szerepel benne, de a zene nem lesz élő - még a hegedűs sem. A tejesember Tevje szerepét Marian Slovák és Milan Kiš alternálja, de szerepelnek a darabban olyan régi nyitrai színészek is, mint Ján Gallovič vagy Stano Kráľ. Arról a tervéről, hogy az egyik szereposztásban csak Nyitráról elszármazott neves színészek szerepeljenek a sorozat néprajzos közreműködői tudományos igényességet tűztek ki célul maguk elé. Ugyanakkor a tudományos feltárás és rendszerezés sokkal inkább segíti a befogadást, mint a valamilyen könynyedebb szemlélettel, öncélúan megjelentetett kiadványok. Könnyebb, mondjuk a gyerekek nyelvére fordítani egy biztos rendszerezésben közreadott népköltést, népdalt, népszokást, népi gyermekjátékot, mintsem az eleve gügyögéssé silányított szövegek helyét megkeresni a magyar néprajz tudományos rendszerében. Még az utóbbi időben is akadt kiadó, amely dallamuktól megfosztott népi szövegeket jelentetett meg. Egy pedagógus által ezeket lehetetlen a maguk helyén értelmezni és átadni. Fogékony-e a szlovákiai magyarság a saját múltja, hagyományai, történelme iránt? Szeretném, ha az lenne, s ezzel már a kételyeimet is megfogalmaztam. Amikor a Kalligramnál elindult a Csallóközi Kiskönyvtár sorozat, igazából nem lehetett tudni, milyen lesz a fogadtatása. Időközben már tíz fölé kúszott a kötetek száma, s el is fogynak. rendező végül lemondott, mert nehéz lett volna a különböző színházakkal egyeztetni. A táncbetétek koreográfusa Ján Ďurovčík lesz, akit szintén jól ismer már a nyitrai közönség, a díszletet František Pergel, a kosztümöket pedig Ľudmila Várošová tervezi. A két hónapig tartó próbafolyamatról televíziós felvétel készül, amelyet a TV a bemutató előtt fog sugározni. Gondolom, hogy nemcsak a csallóközi nép fogékony erre. A Méry-Ratio kiadónál is elindult a Gömör-kishonti Téka, amelynek már a negyedik kötete jelenik meg, s az érdeklődés eziránt is adott. Ha a népköltészeti munkák iránt kisebb is az érdeklődés, mint a múltat, a hagyományt, a történelmet népszerű formában újból feltáró könyvek iránt, a téma akkor sem érdektelen. Az alkotó ember, a kutató akkor is elvégzi a dolgát, ha az eredménye nem is lát napvilágot. Ha mégis, akkor bízom benne, hogy akad tíz, húsz vagy száz olyan ember, aki kezébe veszi, elolvassa, esetleg néptánc-együttesekben, éneklőcsoportokban, iskolákban, iskolai kirándulásokon elő is veszi a kötetet. Az önmagát így észrevevő ember, a mások által saját személyében felfedezett értékek nyomában erősödhet önbecsülésében, öntudatában. Soha nem lehet tudni, hogy az ilyen értékfelmutatás mikor állít meg egy faluközösséget a lecsúszás, a szétesés útján. A sok-sok elemben megmutatott egységes egész képében megtalálhatják a helyüket azok, akik elveszítették reális énképüket. Befejezésül nem állhatom, hogy meg ne kérdezzelek: Az ismert szakmai és magánemberi megpróbáltatásaid (rimaszombati múzeumigazgatói leváltás, elbocsátás, magadra maradás) után menyire sikerült a talpra állás? Nem tudom ez-e a pozitív vüáglátásom, vagy ebben már benne vannak a pozitív társadalmi történések is, de úgy érzem, hogy a kezdeti letargia után megtaláltam a kibontakozás útját. Ennek köszönhetem a Gömörország című kötetem megszületését, ezért készült el a Hervadatlan rózsagyüker, így indulhatott útjára a Gömör-kishonti Téka, s rövidesen megjelenik a hősmesék gyűjteménye. A rosszban ez volt a jó, ebben találtam meg önmagamat és a lelki békémet. Önmagam adósságait, a másoktól, a nagyszerű adatközlőimtől, a zseniális mesebeli kozmoszt teremtő mesemondóimtól kapott dolgokat végre visszaadhatom. Ezt tudtam azóta megtenni, mert ehhez értek. Bednárik pedig az elkövetkező hetekben többször is megteszi majd Pozsony és Nyitra vagy Prága és Nyitra között az utat, hiszen az ottani nemzeti színházban még a Rusalkát rendezi. A darab ünnepélyes bemutatóját december 18-19-én tartják, de a próbákra addig már idegeneknek tilos a belépés. Bednárik azt szeretné, hogy a meglepetés tökéletes legyen, (bee) Október 30-áig tekinthető meg a pozsonyi Magyar Intézet galériájában Gáspár Péter szobrász, Kalita Gábor festő, Mag Gyula szobrász és Nagy Zoltán grafikus Pozsonyi műtermek című közös kiállítása. Felvételünkön Gáspár Péter Fasizmus című korábbi plasztikája látható. (Méry Gábor felvétele) Jozef Bednárik nyolc év után visszatért Nyitrára, és musicalt rendez Próbálják a Hegedűst Marian Slovák (a képen a bal szélen) egy hajdani nagysikerű Bednárik-rendezésben. Akkor Moliére Úrhatnám polgár című komédiájának címszerepét játszotta, ezúttal Tevjét, a tejesembert alakítja majd a Hegedűs a háztetőn című musicalben. (Pavol Dfízhal felvétele)