Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-02 / 227. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 2. TANÁCSADÓ A nagyapa döntése L. M.: Az édesapám 1990­ben, az ő édesanyja, vagyis a nagyanyám pedig tavaly de­cemberben halt meg. Ketten vagyunk testvérek. Az öcsém az édesanyámnál la­kik, én pedig a nagyanyám halálát követően beköltöz­ködtem a nagyszüleim laká­sába, mivel a nagyapám 86 évesként már nem tudja el­látni magát, nem tud bevá­sárolni, takarítani stb. Hiva­talosan is bejelentkeztem ebbe a lakásba. Délelőttön­ként munkába járok, és amíg én nem vagyok otthon, a lépcsőházból egy hatvanvalahány éves öz­vegyasszony látogatja a nagyapámat, merthogy gon­doskodik róla. A nagyapám az elmúlt héten kijelentette, hogy ennek a szomszédasz­szonynak akarja ajándékoz­ni a lakást. Megteheti ezt, ha már én is be vagyok jelentve a lakásba? FEKETE MARIAN A nagyanyja halálát követően meg kellett kezdődnie egy ha­gyatéki eljárásnak, amelyben többek között rendezni kelle­ne annak a lakásnak a tulaj­donjogát is, amelyben a nagy­szülei laktak, ületve amelyben most Ön lakik a nagyapjával, és amely a levele egjnk utalása szerűit a nagyszülei 1996-ban községi lakásként megvásárol­tak. Éppen ezért ez a lakás nyüván a nagyszülei osztadan közös házastársi tulajdonában volt. A hagyatéki eljárásban a Mérséklődött a hiány Pozsony. A Szlovák Köztár­saság állami költségvetés­ének hiánya szeptember vé­gén 8,446 milliárd dollárra rúgott. A költségvetési bevé­telek szeptember végéig elér­ték a 131,154 milliárd koro­nát, a kiadások pedig a 139,666 milliárdot. A költ­ségvetési hiány augusztushoz visszonyítva 207 millió koro­nával csökkent. (SITA) Tovább mélyül a pénzpiaci válság Pozsony. A legtöbb szlovákiai bank tegnap is 55-60%-os ka­matértjutott hitelhez, ám még ilyen feltételek mellett sem szűnt meg a bankközi üzletme­net. Szakemberek szerint ez ar­ról tanúskodik, hogy a legtöbb banknak már arra sincs pénze, hogy a klienseivel szembeni kö­telezettségeinek eleget tegyen, a helyzet egyre tarthatadanab­bá válik. Az Istrobanka szakér­tője szerint a korona árfolya­mának védelmében a központi jegybank részéről tett eddigi in­tézkedések elégteleneknek bi­zonyultak. Pavol Kruk szerint az a kérdés, hogy az SZNB el­szánja-e magát a leértékelésre még az új kormány hivatalba lépése előtt. (SITA) házastársak osztatlan közös tulajdonát rendszerint úgy ke­zelik, hogy ennek a vagyon­nak a felét a túlélő házastárs tulajdonában hagyják, ponto­sabban elismerik, hogy ennek a vagyonrésznek tulajdonosa a túlélő házastárs, a másik fe­léről pedig az öröklési jog sze­rint döntenek. Konkrétan: el­képzelhető egy olyan hagyaté­ki döntés, amely szerint a nagyapját a vitatott lakáshoz csak társtulajdonosi jog illeti majd meg. A Polgári Törvény­könyv 473. §-a szerint Önt és az öccsét is örökösnek kell te­kinteni. Önök örökölnek a nagyanyjuk után, mivel az édesapjuk már nem örökölhet (1990-ben meghalt). A nagy­anyjuk részéből örököl a nagyapjuk, örököl Ön és az öccse is. A Polgári Törvény­könyv 460. §-a szerint a ha­gyaték az örökhagyó halálával száll át az örökösökre. Ez azt jelenti, hogy Ön alighanem a vitatott lakás társtulajdonosá­nak tekinthető, azaz az Ön hozzájárulása nélkül ezt a la­kást nem lehet elajándékozni. Egy más kérdés az, hogy a Pol­gári perrendtartás is tiltja, hogy a hagyatékba tartozó va­gyontárgyakkal bárki is ren­delkezzen külön bírósági hoz­zájárulás nélkül. Még ponto­sabban, a nagyapja nem aján­dékozhatja el ezt a lakást, amíg nem szerez ehhez bíró­sági hozzájárulást vagy amíg nem fejeződik be a hagyatéki eljárás, amíg nem szerzi meg az Önök hozzájárulását a la­kás eladásához. A HTM lakossági részvényeket ígér Pozsony. A Herald Tele Me­dia társaság kész arra, hogy tárgyaljon az új szlovák kor­mánnyal a Szlovák Távközlé­si Vállalatnál kialakult hely­zet ésszerű megoldásáról. A HTM az SZT új tulajdonosá­nak tekinthető, habár a bíró­ságon még függőben van a HTM és a távközlési vállalat közötti tulajdonlás kapcsán támadt jogvita. A HTM nem ragaszkodik ahhoz, hogy fel­tétlen a vállalat egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa le­gyen. Azt tervezi, hogy a vál­lalatot olyan részvénytársa­sággá alakítja át, amelyben a részvények bizonyos hánya­dát megtartja magának, egy részét visszajuttatja az állam­nak, a fennmaradó hányad­ból pedig részesedhetnek az alkalmazottak, illetve a la­kosság is. (SITA) Pénzügyi cáfolat Pozsony. Az Értékpapír-piaci Központ (SCP) privatizálásá­nak tervezetét még nem hagyták jóvá a pénzügymi­nisztériumban, Miroslav Maxon pénzügyminiszter hi­vatali ideje során már nem is fog foglalkozni az üggyel ­olvasható a pénzügyi tárrca állásfoglalásában. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. október 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 58,691 Osztrák schilling 2,961 Francia frank 6,214 Svájci frank 25,245 Kanadai dollár 22.504 USA-dollár 34,449 Német márka 20,833 ECU, EU 40,956 Olasz líra (1000) 21,070 Cseh korona 1,140 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,343 16,958 A komáromi BBS Invest ún. biztonságos befektetése egyelőre semmilyen haszonnal sem járt Vagyonjegyekből fröccsöntő Deáki. A magyarországi kárpótlási jegyek körül an­nak idején sok bonyoda­lom volt. Mostanára az is kiderült, hogy aki meg is kapta a jegyeket, az sem biztos, hogy jól járt. GAÁL LÁSZLÓ „Édesapánk annak idején csak­nem négy évet töltött orosz fog­ságban, ezért kaptunk kártérí­tést a magyar államtól. Öcsém 212 ezer és az én 208 ezer forin­tot érő kárpótlási jegyeimet né­mi haszon reményében a BBS Invest részvénytársaság kezelé­sére bíztuk. Évekig hitegettek a jobbnál jobb befektetésekkel, míg végül kiderült, hogy az egész pénzt rozzant szőlőprésbe és birkaistállókba fektették, és most több száz társunkkal együtt örülhetünk, ha legalább a befektetett összeg egy részét si­kerül majd visszaszereznünk." Az előbbi panasszal Scheífer László deáki olvasónk kereste fel szerkesztőségünket. A kárpódási jegy körüli viszontagságaik mint­egy négy éwel ezelőtt kezdődtek, amikor a komáromi Koinvest tár­saság nagyban vásárolta fel a kár­pódási jegyeket, és sok más falu­hoz hasonlóan Deákiban is elő­adást tartottak arról, miért érde­mes náluk befektetni az értékpa­pírokat. „Ennek alapján el is men­tünk Komáromba, de ott a csaló­dott ügyfelek már a folyosón fi­gyelmeztettek bennünket, hogy a Koinvestnek a közelébe se men­jünk, mert szélhámosok meglop­ták őket, és már pereskedni kény­szerülnek a pénzükért. Ott aján­lották, hogy a BBS Investhez menjünk, mert az felett az E­EXPOREAL '98 Több, mint szakkiállítás Pozsony. Az mgadanközvetítők cáfolják azokat az állításokat, mi­szerint a devalvációs várakozá­sok emlegetésének hatására megugrott volna a kereslet az in­gadanok iránt, azaz a lakosság ebbe próbálná fektetni megtaka­rított pénzét. Az EXPOREAL '98 szakkiállítás apropóján összehí­vott sajtótájékoztatón elhang­zott: az október 13. és 15. között a pozsonyi EXPOREAL '98-ra lá­togatók választ kaphatnak olyan kérdésekre is, hogy miként ren­dezzék be lakásukat. A szövet­ségben tömörülő ingadanközve­títő cégek kamarát akarnak, hogy kiszűijék azon cégeket, akik hozzánemértéssel végzik ezt a munkát. (G. A.) gyüttélés bábáskodik, az biztosan megbízható társaság. Megfogad­tuk a tanácsot, és a BBS Invest Rt­ben érdeklődtünk, ahol elmond­ták: magasszintű magyarországi menedzsment áll mögöttük, akik szavatolják a vagyonjegyeink si­keres befektetését" - idézi fel a kezdeteket Scheffer László. 1995 júliusában meg is kötötték a kárpódási jegyek kezelésésről szóló szerződést, amelyben a BBS Invest Rt. egyebek mellett kötelezi magát, hogy az elhelye­zőnek, mint vagyonbetéti tag­nak, beleszólást biztosít a kezelő tevékenységébe, hogy minden gazdasági év végén vagyon- és nyereségkimutatást végez, és meghatározza a kitermelt nyere­ségből a befeketetőnek járó ré­szesedést. Schefferék egy belépé­si nyüatkozatot is aláírtak, amellyel tagjaivá váltak a BBS Slovakia érdekképviseleti egye­sületnek. Aztán hónapokig hiába várták, hogy bármi hit kapjanak vagyonjegyeik sorsáról. Panaszo­sunk, megelégelve a dolgot, egy, az Új Szóban megjelent hirdetés Schefferék egy belépé­si nyilatkozatot is alá­írtak. alapján úgy döntött, hogy saját maga fekteti be vagyonjegyeit a Dél-Magyarországi Energetikai Vállalatba, ezért azokat vissza akarta kérni a BBS Investtől, illet­ve javasolta, hogy oda fektessék a vagyonjegyét. A komáromi iro­dában azonban ismét meggyőz­ték őt, hogy a velük együttműkö­dő magyarországi szakemberek hada ennél gazdaságosabban fekteti be a vagyonjegyeket. Csakhogy még egy hónap múlva is csak a jobb befektetésre vártak. Közben a befektetési jegyek ára az eredeti 68 fillérről mintegy 45 fillérre csökkent. Végre, több, mint egy év elteltével, 1996 au­gusztusában kaptak értesítést a BBS Slovakia egyesület társel­nökének, Papp Ernőnek az alá­írásával, amelyben arról értesíti ügyfeleit, hogy „a BBS Invest Rt. által kezelésre és befektetésre át­vett kárpódási jegyek értékesíté­se megtörtént". Eszerint a va­gyonbetéti tagok a Hun Vest Inc. (USA Corporation) részvényesei­vé váltak. A vállalat vagyonának 49,28 százalékát csiperkegom­batáptalaj-gyártó üzem, 50,72 százalékát pedig évi 21 százalé­kos kamatozású banki letétbe he­lyezett készpénz alkotta. - „Egy­részt örültünk, hogy végre befek­tették a vagyonjegyeinket, más­részt aggasztott, miért éppen csi­perkegombába, amikor számta­lan esetet hallani, hogyan jutot­tak csődbe ilyen vállalkozások. Megint csak hitegettek, várjuk meg, míg rendesen beindul a do­log, meglátjuk, müyen szuper be­fektetés ez" - így a panaszos. Vár­tak is vagy további fél évet, ami­kor újabb értesítést kaptak, hogy már nem a csiperkegomba-üzem tulajdonosai, hanem borászati üzemet vettek a vagyonjegyei­ken. Mint kiderült, egy lerobbant présház, meg két nagy, düledező birkaistálló tulajdonosai lettek. Amikor a betétesek zúgolódni kezdtek, miért ilyesmibe fektet­ték a vagyonukat, a BBS Invest vezetői azzal érveltek, a borászat a tokaji borvidéken fekszik, an­nak előbb-utóbb nyereségesnek kell lennie. Nem lett. Sőt, az egy­re türelmetlenebb panaszosok hiába próbáltak személyesen is utánajárni a dolognak, mert az annak idején nagy „stábbal" hi­valkodó, pazarul berendezett komáromi irodában már csak egyeden alkalmazottat találtak, aki nem győzte bizonygatni, hogy „az igazgató úr éppen há­zon kívül van". Később az igaz­Közben a befektetési jegyek ára alaposan csökkent. gató levélben értesítette a beté­teseket, hogy idén tavasszal sor kerül a régóta szorgalmazott részvényesi közgyűlésre. Végül erre sem került sor. Amikor ezt az igazgatótól számon kérték, Papp Ernő azzal érvelt, ő már nem akarja a pénzt pocsékolni semmire, mert látja, hogy az egész ügyből nem lesz semmi, őt is magára hagyták korábbi tár­sai. Végül jobb híján vásároltak ingadant a borvidéken, de kide­rült, hogy a présházhoz szőlő nem jár, azt a környékbeli gaz­dáktól kellene felvásárolni. így aztán nem is kezdtek semmiféle termelésbe. A két lerobbant bir­kaistállót bérbe adták egy kft.­nek, amely ott fröccsöntő részle­get üzemeltet. Az ebből befolyó bérletből pedig a BBS Invest éjje­liőrt fizet, hogy a lerobbant prés­házat őrizze. Az igazgató abban bízik, valahogyan sikerül elad­nia az ingadant, hogy a részvé­nyeseknek legalább a vagyonuk egy részét vissza tudják fizetni. Hogy miért jutott ide a BBS Invest, és mire számíthatnak a póruljárt vagyonjegy-tulajdono­sok, arról holnap megjelenő írá­sunkban beszél Papp Ernő, a BBS Invest társigazgatója. Szlovák közvetítéssel magyar gabona Oroszországba 600 ezer tonna búza Mečiar mindenről tudott Privatizációs visszaélések Pozsony. Vladimír Mečiar és kor­mánya már 1995 tudott arról, hogy korábbi kormányzása alatt milyen privatizációs visszaélések történtek, mégsem tett semmit. A Pravda című napilap hozzájutott az egyik ilyen, a privatizációs tár­ca, a központi ellenőrző szervek, az adóhivatal és a vagyonalap ál­tal kidolgozott jelentéshez, ame­lyet Peter Bisák privatizációs mi­niszter terjesztett a kabinet elé, megtárgyalására azonban vala­milyen oknál fogva sohasem ke­rült sor. A jelentés szerint csak minden negyedik privatizőr telje­sítette a törvényes feltételeket, minden második pedig kísérletet tett arra, hogy kibújjon a fizetési kötelezettségek alól. (P) ÚJ SZÓ- és MTI-HlR Pozsony. Oroszországba szállít 600 ezer tonna magyar búzát, valamint 50 ezer tonna lisztet egy magyar cég - a Fantázia Kft. az Apis szlovák céggel karöltve végzi ezt a tranzakciót. A hírt szerdán Budapesten jelentették be a magyar földművelésügyi mi­nisztérium Uletékesei. Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium köz­igazgatási államtitkára már szep­tember derekán jelezte, hogy FAO-segélyakció keretében 600 ezer tonna búzát és 50 ezer ton­na lisztet exportálnak Oroszor­szágba. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete másnap határozottan cáfolta az államtitkár kijelenté­sét. Pontosabban azt, hogy tud­nának az Oroszországba irányu­ló búzafelvásárlási akcióról. Csé­ri Péter, az államtitkár irodave­zetője a Napi Gazdaságnak nyi­latkozva másnap úgy pontosítot­ta főnöke kijelentését, hogy Ta­más Károly „elrontotta a monda­tot". E héten viszont kiderült, hogy mégis lesz 600 ezer tonnás búzaexport. A közvetítő egy Apis nevezetű szlovák-amerikai hol­ding. Vezérigazgatója, Imre Hallgas budapesti sajtótájékoz­tatóján újságírói kérdésekre vá­laszolva közölte: cége azért vá­sárolt magyar gabonát, mert jobb minőségű, mint a szlovák búza. Nem sikerült részleteket megtudnunk az Apis cégről. Ne­ve ismeredenül csengett a szlo­vák agrárkamara munkatársai fülében, (g) A posztkommunista országok lakosai úgy látják, jövőre még kevesebbre telik a fizetésükből, mint az idén Többet engedhet meg magának, mint az előző évben? Jövőre többre futja a jövedelméből, mint az idén? Magyarázat: H - Magyarország CZ - Csehország SK- Szlovákia PL - Lengyelország ROS - Oroszország RO - Románia BG - Bulgária ROS RO BG RÓS RO BG nem tudták eldönteni ugyanannyit, mint tavaly |g|j nem, inkább kevesebbet, mint tavaly Q igen, többet, mint tavaly A táblázat tanúsága szerint leginkább a lengyelek érzik úgy, hogy nem élnek rosszabbul, mint tavaly. Ellenben a magyarok és a bolgárok csak­nem kétharmada,a szlovákok fele tapasztalja a saját bőrén, hogy 1997-hez képest korlátozottabbak a lehetőségeik. Az adatok százalék­ban értendők. (Forrás: IMAS-MARCON-GAIA EAST FACTS 98) A jövőbeli kilátásokat illetően a legborúlátóbbak sorrendben a cse­hek, a magyarok és a szlovákok, ellenben a leginkább derűlátóbbak a lengyelek, mert csaknem 40 százalékuk úgy véli, hogy jövőre nem kell szorosabbra húzniuk azt a bizonyos nadrágszíjat. Az adatok szá­zalékban értendők. (Forrás: IMAS-MARCON-GAIA EAST FACTS 98)

Next

/
Thumbnails
Contents