Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-16 / 239. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 16. KOMMENTÁR Abszurd vaslogika HOLOP ZSOLT A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak megint sikerült olyan politikai ajánlatot tennie, ami minimum kuriózumszámba menne normális országokban, de mint rendesen, Szlovákiában erre is van magyarázat. Ján Smereket a DSZM a kormányalakí­tási tárgyalások lefolytatásával bízta meg, s a kassai vasember ennek jegyében, a választások „győzteseként" egy olyan kabinet felállítását javasolta, amelyben maga a DSZM nem szerepelne. Hogy tudjuk, Mečiarék kit látnának szívesen a kormányrúdnál, azt Anna Malíkovának köszönhetjük. Nem véletlen, hogy a Szlovák Nemzeti Párt éppen Malücovára hagyta azt az abszurd bejelentést, hogy a DBP egyedül alakíthatna kormányt. Ez az álláspont azért is megdöbbentő, mert a magyarok után éppen a baloldal volt a mérgezett nemzeti nyilak célpontja, egy kis komcsizásért, vörös pestisért sosem mentek a szomszédba. S most meghazudtolva „elveiket", ilyen veszélynek tennék ki az országot. Persze, inkább az országot, mint önmagukat. Mit tehetne a baloldal, ha vérszemet kap? Egy: bekerülne a Guiness-rekordok könyvébe, 14 százalékkal és 23 képviselői mandátummal aligha kormányoztak még. Ha a PEP-nek is el­menne az esze és részese szeretne lenni a rekordállításnak, azt 36 képviselővel is simán megtehetné. A DBP befogadhat­na a kabinetbe néhány, a DSZM által jelölt, ám nem mozgal­mi tag minisztert is. A parlamentben mindenképpen a DSZM és az SZNP foglya lenne, s így is csak nehezen, vagy sehogy sem tudna kormányozni. Az egyetlen dolog amit tehetne, kö­rülnézni az országban, mit lehet még szétlopni azok csendes támogatásával, akik ezt négy év alatt tökélyre fejlesztették. És ha nem hánytorgatná fel a privatizációs közelmúltat, kormá­nyozhatna, amíg megszedi magát. Smerek a megmaradt va­gyon szétrablására kérte fel a baloldalt. A DSZM a kormányalakításról, a DBP a hatalomátadásról akart tárgyalni szerdán. Mivel a Mečiar-mozgalom a kormányalakí­tásról nem tud tárgyalni, a hatalomátadást ajánlotta fel. Min­den hatalmat a baloldal kezébe ad (egy időre), ha az elnéző lesz az előző hatalommal szemben. Közben persze szétmorzso­lódik és elveszíti szavazóbázisát. Szlovákiában ugyanis csak a DSZM-et, az SZNP-t és a Munkásszövetséget választók adtak mandátumot a nemzeti vagyon szétherdálására. A DBP szimpa­tizánsai nem vevők erre. Ha Gašparovič házelnök truccból nem az SZDK-t, hanem a DBP-t bízná meg kormányalakítással, Migašéknak az ajánlatot azonnal vissza kell utasítaniuk. Zsarolás kizárva LOVÁSZ ATTILA Nincs irigylésre méltó helyzetben Orbán Viktor kormánya, hi­szen - alig három hónap után - olyan felelős döntést kellett hoznia, amilyenre Nagy Imre óta nem volt példa Magyaror­szágon. A NATO-ba igyekvő országtól a szövetség elvárta, hogy eleget tegyen kérésének, szavatolja a légtér szabad át­járhatóságát. A kabinet egy hétig fontolgatta a döntést, hi­szen két veszélyforrással kellett szembenéznie. Az egyik a szerb fenyegetés, Magyarországot is megtámadhatják, ha a magyarok együttműködnek, a magyar kormány tehát garan­ciákat kért a szövetségtől. Eddigi tapasztalataink alapján fel­tételezhető, hogy a NATO - ha arra Magyarországnak szüksé­ge lesz - nem fordít hátat potenciális szövetségesének. A másik veszélyforrás megszüntetése nemcsak politikai, ha­nem erkölcsi felelősséget is követelt. A vajdasági magyarok ugyanis jelezték, ha Budapest a NATO-nak megfelelő döntést hoz, a magyar kisebbség kerül veszélybe, s talán nem túlzás, ha azt mondjuk, tússzá válik. A magyar kormányzat külpoliti­kájának alappilérei - a felzárkózási folyamat, a határon túli kisebbségekkel való törődés - változatlanok. Látszólag e két pillér került szembe egymással, megnehezítve egyrészt a ka­binet, másrészt a Tisztelt Ház döntését. Hogy mégis a légtér szabad használata mellett döntött a parlament, azt Martonyi János külügyminiszter keményen, de világosan fogalmazta meg. A televízióban tett kijelentésében tudtára adta a világ­nak, az egyetemes értékek - köztük a lakosságon elkövetett erőszak elutasítása, az alapvető emberi jogok tiszteletben tar­tása - nem képezheti vita tárgyát. Martonyi szerint ha Ma­gyarország elzárkózik a koszovói albán problémák megoldá­sától, nincs erkölcsi alapja segítséget kérni, ha a vajdasági magyarság lesz veszélyeztetve. Ugyanakkor a magyar külügy­miniszter azt is világosan kinyilatkoztatta, a kisebbségeket nem lehet, nem szabad túszként kezelni, és ezzel nem zsarol­ható a magyar kormányzat. A döntés rövid távon fájdalmas, de ha távlatokban gondolkodunk, akár előnyös is lehet. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezető: Madi Géza (5238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 82006 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O.BOX49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel SÍezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (teL: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tíače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Választások után. (Szalay Zoltán karikatúrája) A nyertes-nyertes elvének kellene érvényesülni a szlovák politikában is Közvetítő kerestetik Mi a közös Richard Holbrooke, az Egyesült Ál­lamokjugoszláviai fő köz­vetítőjének igyekezetében és a szlovákiai demokrati­kus ellenzék kormányala­kítási próbálkozásában? Semmi. Azonban az a kér­dés, mi a különbség, las­san egyre szembetűnőbb. JARÁBIK BALÁZS A Holbrooke nevét követő tiszt­ség eleve jelez valamit viselőjé­ről. A közvetítő nemcsak egy szó az amerikai diplomáciában, ha­nem olyan - modern - szerep­kör, amelynek az Egyesült Álla­mokban is csak nemrégtől van létjogosultsága. Azóta azonban szerte e világban sikeresen hasz­nálják. Az egész azzal kezdődött, hogy egyes amerikai bírák nem bír­ták azt az iszonyatos tempót, amelyet a jogrendszer ró a tör­vény szolgáira. Az USA-ban el­képzelhetetlen az az eljárás, ami Szlovákiában honos: hó­napokig, évekig húzni a tár­gyalást, illetve a döntést. Nem ritka az olyan eset, amikor a rendőr délután elfogja a tol­vajt, este megszületik a döntés, másnap reggel a tettes bevo­nulhat a börtönbe. Éppen ezért vannak olyan bíróságok, ame­lyek - kis túlzással - éjjel-nap­pal üléseznek. Nem csoda, hogy a büntetőjogi mellett egy­re nagyobb teret nyert az úgy­nevezett peren kívüli eljárás, a közvetítés (mediation). Ilyen­kor egy független harmadik fél, a közvetítő leülteti a peres feleket, s elmondja, hogy a bí­rósági eljárás során a két fél közül az egyik automatikusan nyertessé, a másik vesztessé válik. Az ebből adódó feszült­ségek, presztízsveszteségek el­ÖLVASÓI LEVÉL Hitelek örvényében Az új magyar kormány beikta­tása után ismét kiéleződött a bősi erőmű végelláthatatlan­nak tűnő vitája. Mintha még­sem merültek volna ki az anya­gi lehetőségek - vélhetnénk az elmúlt hónapok eseményeinek tükrében. Július Binder a kö­zelmúltban mintegy 800 millió dollárnyi segítséget ajánlott fel Magyarországnak a nagymaro­kerülése végett egyszerűbb a „mindkét fél nyertes" elv érvé­nyesítése, ha mindketten azt akarják. Ehhez természetesen bizonyos kompromisszum­készség is szükségeltetik, de a vesztes-nyertes pozícióból származó veszteségek általá­ban jobban nyomják a perben álló feleket. Nos, az amerikaiak a Harvard tanári karát erősítő Uri Fischer vezetésével tudo­mányos alapokra helyezték az elméletet, s a kisebb büntetőjo­gi ügyektől a családjogon ke­resztül eljutottak egészen a nagypolitikáig. Az USA a közel-keleti konfliktust használta fel a módszer lakmusz­papítjaként. A nyolcvanas évek elején jelent meg az első klasszi­kus közvetítő, Philip Habibi, aki a libanoni konfliktus elsimításá­ban vállalt oroszlánrészt. A dip­lomáciai közvetítés talán leg­szebb példája az oslói tárgyalás, amelyen a norvég kormány tet­szelgett a „független harmadik" szerepkörében, s amely - mára csak sajnos - a legendás Camp David-i, izraeli-palesztin megál­lapodáshoz vezettek. Szlovákiában is égető szükség lenne egy közvetítőre. A válasz­tások utáni „mindenki győztes" vélekedésről gyorsan kiderült: egyesek győztesebbek a győzte­seknél. Erre mutat az állítóla­gos kormányposzt-elosztás, amely következtében a Polgári Egyetértés Pártja és a Magyar Koalíció Pártja joggal érezheti magát vesztesnek. Míg a De­mokratikus Baloldal Pártja a magyarok „nagyra nőtt szarva­it" próbálja letörni, a Szlovák Demokratikus Koalíció Schus­terékkal szemben érezteti, rosz­szul esett neki a választás előtti hirtelen pártalapítás. Az effajta hozzáállás azonban a jövendő kormánykoalíció megalakulá­sának és működésének esélyeit csökkenti. Mert ha az SZDK és a DBP más pártokkal szemben al­kalmazza a nyertes-vesztes el­vét a kormánykoalíció kialakí­tásának során, előbb-utóbb kö­zöttük merül fel a kérdés: ki a nyertes, s ki a vesztes. si építési munkálatokra. Eddig is temérdek pénzt emésztett fel a nagy „mű", és vajon még mennyit fog ezután? Mint is­meretes, a Szlovák Takarék­pénztártól tavaly kapott segít­séget „szilveszteri ajándék­ként" emlegette Binder úr, aki­nek cége - az év végi törlesz­téskor - magas kamat ellené­ben további 60 millió dolláros hitelt vett fel a Nomura társa­ságtól. Az említett esetben is a szlovák kormány vállalt kezes­séget a hitelért, úgy ahogy az évről-évre ismétlődött. Ujabb és újabb kölcsönökre van szük­ség Bősre - s még nem is szól­tunk a Tichý Pótoknál terve­zett vízduzzasztóról. Ez utób­bival kapcsolatba, érdekes mó­don, mély hallgatásba burko­lództak az „illetékesek". Nem vagyok vízügyi szakem­ber, csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy Szlová­kiában nem és nem akarják tu­datosítani: a hatalmas pénz­összegeket felemésztő beruhá­zásokat csupán azok az orszá­gok engedhetik meg maguk­nak, amelyek elegendő pénz­zel rendelkeznek. Vajon mi a garancia arra, hogy egyszer SLOVENSKA R E PUB LI KA A Slovenská Republika tudósí­tást közöl Ján Budajnak, a Szlo­vák Demokratikus Koalíció mé­diapolitikával megbízott szak­emberének a Szlovák Televízió­ban tett Szerdai látogatásáról. Budaj a helyszínen találkozott Peter Jáchymmal, a Médiák Szakszervezeti Szövetsége (MSZSZ) elnökével, aki tájékoz­tatott a Szlovák Televízió aktuá­lis helyzetéről. Jáchym kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kü­lönböző médiák - köztük a Szlo­vák Televízió, a Szlovák Rádió és a TA SR - szakszervezetei képe­sek olyan közös platform létreho­zására, amely objektíven megvi­tathatná e médiák hatékonyabb és színvonalasabb munkáját. Budaj közölte az SZDK ezzel kap­csolatos álláspontját, és azt a szándékát, hogy növelje a szak­szervezetek hatáskörét a Szlovák Televízió ellenőrzésében. Egy­ben utalt a médiatörvény várha­tó - a Szlovák Televízió Tanácsát is érintő - módosítására. SME A lap tájékoztatása szerint Eva Slavkovská oktatási miniszter hisz Maxon pénzügyminiszter ígéretében, miszerint a költség­vetést megkötő intézkedések nem fogják érinteni a felsőokta­tási intézményeket. Mint Slav­kovská elmondta, tárcája olyan anyagot adott át a pénzügymi­nisztériumnak, amely konkré­tan és részletesen tárgyalja az egyes főiskolák illetve egyete­mek problémáit. Azok - Maxon ígérete szerint - ezen adatok alapján kapnak bizonyos pénz­összeget. PRÁCA Az alkotmánybíróság tagjai sem kaptak fizetést - közölte a Práca. Csaknem 50 százalékuk szerdán csalódottan állapította meg, hogy még nem utalták át fizeté­sét bankszámlájára. Azok jártak jól, akik „klasszikus módon", te­hát nem a bankon keresztül kap­ják bérüket. Az alkotmánybíró­ságon 13-án van a fizetésnap, s noha a fizetési meghagyás idő­ben el lett küldve a banknak, mégis késés történt. NÁRODNÁOBRODA A szegénység és éhség szakér­tőjeként mutatta be a lap Amartija Sén indiai közgaz­dászt, aki szerdán elnyerte a Nobel-díjat. A 64 éves szakem­ber tanulmányaiban feltárta azokat a gazdasági mechaniz­musokat, amelyek elszegénye­dést és éhínséget idéznek elő. Elsősorban az anyagi eszközök újraelosztásának problémáival foglalkozik, miközben különös figyelmet szentel a társadalom legszegényebb rétegeinek. Sént 7,6 millió svéd koronával jutalmazták (960 ezer ameri­kai dollár). A többi Nobel-dí­jastól eltérően ő ezt az össze­get nem a Nobel Alapítványtól, hanem a Svéd Nemzeti Bank­tól kapta, amely kezdemé­nyezte, hogy közgazdaságtu­domány kategóriában is adja­nak ki Nobel-díjat. majd megtérül a befektetett kiadás? Netán garanciaként fogadjuk el azt az oly gyakran hangoztatott érvet, hogy a vízerőmű majd önmagát „fizeti ki"? Mennyibe kerül majd a jövőben 1 KW ener­gia? Miből fedezik az üzemel­tetési költségeket?Lehet, hogy túlságosan pesszimista vagyok, de meggyőződésem, hogy az ország polgáraival fizettetik meg a jövőben is az úgynevezett többletkia­dásokat. Szabó Sándor Királyrév (ČTK/AP) Holbrooke a közvetítés mestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents