Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-15 / 238. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 15. POLITIKA 5 Nyitra után Pilzenbe, majd Tel Avivba indul Alföldi Róbert rendezése, A velencei kalmár Shylockkal nyert, vele utazik Nem ez az első rendezése. De as első, amelyért a szí­nikritikusok díját kapta. Alföldi Róbert és Shakes­peare. Shylock és A velen­cei kalmár. Háromezer du­kát és egy font hús. Mesék a hitről és a szenvedélyről. . SZABÓ G. LÁSZLÓ Mese egy zsidóról, akinek a be­csületébe gázoltak. Akinek le­fitymálták a születését. Aki bosszúból kést emelt keresztény társára. Alföldi Róbert a világ­irodalom egyik legértékesebb darabját, A velencei kalmárt vit­te színre a budapesti Tivoli Szín­házban. Előbb persze újrafordít­tatta Szabó Stein Imrével, és hú­zott belőle. Mint tudjuk, a Ham­let mellett ez Shakespeare leg­többet játszott és legtöbb vihart kavart műve. Kedélyeket borzol. Érzékenyen érinti a zsidót, fel­kavarja a keresztényt, szemébe kiált az antiszemitának. Játszhatják bárhol és bármikor, mindig lesznek, akik a darab lát­tán sértve érzik magukat. Alföldi Róbert rendezése tiszta, érthető, öltönyös, videós, mobil­telefonos, természetesen szóló, izgalmas előadás. Egyszerre szól a zsidó ember lélektanáról, vallásáról és szokásairól, a kül­világ agresszivitásáról, a gyűlö­letről és a pénz hajhászásáról. Egy szörnyű leckéről, amelynek nagy ára van. „Valóban ez az egyik legnehe­zebb Shakespeare-darab. De könnyűt minek csináljon az em­ber? Hihetetetlenül ravasz és nagyon jó író ez a William. Ren­geteget tud a világról és a szín­házról, bár nagyon sokszor blöf­föl. Az is megtörténik vele, hogy elfeledkezik arról, mit írt az elő­zőjelenetben. De hogy bátorság kellene hozzá? Nem kell ezt misztifikálni. Most A viharra ké­szülök. Ezen is sokan elcsodál­koztak. Hogy mit képzelek ma­gamról, hogy merek én ilyen művekhez nyúlni?! Meg külön­ben is... De miért ne? Elolvasom és megszeretem. Szerintem A vi­har sem arról szól, amit sokan állítanak, hogy az ember leteszi a pálcáját, és visszanéz az életé­re. Szerintem a bosszúról szól. „Zavarba hoztak a díjjal." Annak értelmedenségéről. Hogy hiába állsz bosszút, nem vagy tőle boldogabb. Mellesleg szörnyű időket élünk. Ahelyett, hogy kíváncsiak lennénk egy­másra, nem, pillanatok alatt be­kattanunk, és már csak az ag­resszivitás, a mocskolódás jön. Ugyanakkor azt még sosem lát­tam, hogyan imádkozik egy zsi­dó. A katolikusról vagy a refor­Mindig lesznek, akik a darab láttán sértve ér­zik magukat. mátusról tudom, de a zsidóról nem. A velencei kalmár nagyon jó történetek füzére. A mai né­zőnek pedig szerintem épp erre van szüksége. Történetekre. Ha úgy tetszik, sztorikra. Erre vágy­nak a színházban, mert ezt kap­ják a moziban és a televízióban is." A velencei kalmár három mese egyeden szerelembe öntve. Shylock, Antonio és Portia törté­(Dömötör Ede felvétele) nete, amelyet a számító velencei szépfiú, Bassanio románca len­dít előre. „Az a jó ezekben a klasszikus da­rabokban, hogy nem járnak le soha. Nem porosak és nem unal­masak. Ugyanazok a problé­mák, konfliktusok bonyolítják, mint a mi életünket. Nem szere­tem az áltiszteletet, a sznobiz­must, ha rendezek, nem érdekel az így illik, meg úgy illik. A szín­padon nincsenek illemszabály­ok. Vagy ha igen, akkor az nem az én előadásom. A Phaedra, amelyet a Pesti Színházban ren­deztem, megbukott. Tanulságos eset. Rájöttem ugyanis, hogy az innen-onnan összerakott válto­zat egyszerűen nem működik. De ami nagyon érdekes: azok sem hagyták ott az előadást, akik felháborodva fogadták. Vé­gigülték, puffogtak, és utána meg akartak ölni. A velencei kal­már sikerében benne van az is, hogy többféleképpen lehet szín­padra vinni. Egy ilyen darabbal szabadabban bánik az ember. Csehovról vagy az antik görög drámáról ez még nem elfoga­dott. Olyan előírás, hogyan kell Shakespeare-t játszani, nincsen, de hogy Csehovot vagy egy gö­rögöt hogyan kell, azt már rég­óta tudjuk. A vihar után a Hara­miákat állítom színpadra. Shakespeare után Schiller. Jó, tudom, most már én is érzem, hogy kellene valamilyen mai da­rab is. De mindegyikben valami műviséget érzek. Még a legjob­bon is átüt a szándék, hogy olyan nagyon újfajta akar lenni. Én meg népszínház-párti va­gyok. A lehető legkülönbözőbb embereknek szeretek előadást csinálni. Hogy mindenki egyfor­mán értse, érezze, sírjon vagy nevessen rajta. A mai darabok­ban pedig a kasztosodást látom. Hogy melyik csapat problémájá­ról szól. A klasszikusok pedig azért jók, mert abban a korban valóban mást jelentett a szín­ház. Akkor az volt a mozi, a tévé, a rádió és a video együttvéve. Nagy érzelmek, nagy konfliktu­sok, nagy csalódások, nagy ha­zugságok, nagy összebúj ások vannak egy négyszáz éwel ez­előtt született darabban. S ami akkor érvényes volt, érvényes ma is." Trisztán és Izolda, Hajlam, Si­rály. Nagy szerelmek, nagy tra­gédiák. Divatokkal, bevett szo­kásokkal, merev formákkal sza­kító, játékosságtól és őszinte szenvedélytől fűtött, izgalmas előadások. Egy ízig-vérig szín­házi ember első rendezései. És A velencei kalmár a kritikusok dí­jával. „Halálosan komolyan mondom: zavarba hoztak a díjjal. Várja az ember, boldog is tőle, a lelke mélyén azt gondolja: az ő elő­adása a legjobb, de amikor ezt igazolva látja, valahogy zavarba jön. Persze lehet, hogy úgy kel­lene tennem, mintha a lelkem mélyén meg sem érintett volna. Snassz vagy nem snassz, nem tudom, én majdnem elbőgtem magam, amikor a kritikusok színejava ott állt előttem, és mindenki a kezét nyújtotta. Most persze mindenki arra kí­váncsi, mi jön ezután. Hogy mit fogok csinálni. Nehéz lesz, tu­dom, mert alább nem adhatom. De ennél nagyobb baj sose ér­jen!" A képi kultúrát kívánják népszerűsíteni. A jövőben európai jellegre törekednek Holnaptól Fábry Napok Irodalomtól újságírásig Művészet a fürdőhelyeken TALLÓSI BÉLA Ha megvan a szándék, több módja lehet annak, hogyan pó­toljuk az állami kasszából elma­radt pénzeket. Vagyis hogyan tá­mogassuk a képzőművészeket, akik bizony manapság jócskán rászorulnak a mecénások segít­ségére, hiszen többségük kény­telen az alkotómunka mellett egyéb, a megélhetést biztosító tevékenységet vállalni. Egyes szlovákiai fürdőtelepek úgy dön­töttek, hogy a képzőművészek, ezáltal a művészet mellé állnak. Idén először újszerű kezdemé­nyezésként megrendezik A mű­vészet a fürdőtelepeken '98 elne­vezésű hármas szimpóziumot, amely a napokban zajlik. A dá­tum használata a címben jelzés­értékű - utal rá, hogy lesz folyta­tás. A hármas kifejezés pedig annyit jelent, hogy az alkotótá­borokat három helyszínen ren­dezik meg: a lucski fürdőben, Stubnyafürdőn, valamint a Csor­bató-fiirdőtelepen. Erre a lépés­re pedig azért szánták el magu­kat a fürdők vezetői, hogy hoz­zájáruljanak ahhoz a vizuális nevelésre ösztönző nem könnyű munkához, amelynek kitűzött célja a képzőművészeti kultúra iránti érdeklődés növelése. E népszerűsítő tevékenységnek pedig többféle eszközét lehet megteremteni egy-egy ilyen mű­vésztelepen. Például, hogy a für­dők látogatói találkozhatnak az alkotó művészekkel, vagy hogy jelen lehetnek a művek születé­sénél. Nem utolsósorban a képi kultúrát hozzák közelebb a kö­zönséghez a telepen alkotott munkákból rendezett kiállítások is. Ezek után azt a kis szeplőt ta­lán észre se kellene venni, vagy legalábbis kiretusálható a kép­ből az a pici szépséghiba, hogy a művészet ilyen jellegű felkarolá­sa nem teljesen haszontalan do­log a rendezők számára sem, hi­szen az alkotások a fürdőtelepek tulajdonát képezik majd (a külső tereken, illetve az épületekben állítják ki őket). Különösen azért sem illik rosszmájúskodni, mert a folytatás ígéretesnek mutatko­zik. Jana Cimová-Machatová, az egyik résztvevő művész ugyanis a jövőbe tekintve abban látja a továbblépés biztosítékát, ha a művésztelepeket sikerül európai jellegűvé tenni. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. A Csemadok Országos Tanácsa és a Szlovákiai Magyar írók Társasága szervezésében holnap kezdődnek a XXVIII. Fábry Napok. Kilenc órakor, Kolár Péter megnyitója után iro­dalmi összeálítás hangzik el a szlovákiai magyar irodalomból Kövesdi Szabó Mária és Pólós Ár­pád előadásában. Fél tízkor Fónod Zoltán, Grendel Lajos, Hodossy Gyula és Végh László előadására kerül sor. Délután kettőkor tizennégy szlovákiai magyar kiadó mutatkozik be. Ez­után könyvbemutatók, -vásár és dedikálás lesz. 16 órakor a Szlo­vákiai Magyar Könyvklub tervei­ről, működéséről és elképzelése­iről hallhatnak a jelenlévők. Pén­teken este hét órakor kerül sor a Fábry-díj átadására. A műsorban közreműködik a Csermely Kórus, Havasi József vezetésével. Szom­baton reggel kilenctől Öt évtized a szlovákiai magyar újságírás­ban. Értékel Miklósi Péter, Lacza Tihamér, Kövesdi Károly és Pomogáts Béla. Délután három­kor Fábry Zoltán stószi szülőhá­zánál, illetve sírjánál helyeznek el koszorút a XXVIII. Fábry Na­pok résztvevői, (jéel) Orosz-magyar operagála novemberben Budapest. A Budapesti Operabarátok Egyesületének nyolca­dikjótékonycélú hangversenyén, november 14-én orosz-ma­gyar operagálát rendeznek a dalszínházban. Az érdeklődők Glinka-, Csajkovszkij-, Muszorgszkij-, Borogyin- és Kodály­műveket hallhatnak. Az esten közreműködik Jevgenyij Nyesztyerenko világhírű basszista, Kincses Veronika és Kováts Kolos is. A gála karmestere Szergej Polityikov és Medveczky Ádám. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A holdkóros 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakukk fészkére 19 KIS SZÍNPAD: Tangó 19 a.ha SZÍNHÁZ: Tracy tigrise" 19 KASS A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Csárdáskirálynő 19 JÓKAI SZÍNHÁZ (vendégjáték a Thália Színházban): Országalma 19 POZSON Y HVIEZDA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16, 19.30 OBZOR: A suttogó (am.) 16, 19.30 MLADOSŤ: Tavak király­nője (cseh) 15.30 CHARLIE CENTRUM: A suttogó (am.) 17, 20 Bosszúállók (am.) 20.30 Atlantis (fr.-ol.) 17, 19 G. I. Jane (am.-ang.) 18 Salo, avagy Sodoma 120 napja (ol.) 20.30 Pan­zió agglegényeknek (cseh) 20.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Alul semmi (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A világűr foglyai (am.) 17, 19 KO­MÁROM - TATRA: A világűr foglyai (am.) 17, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Armageddon (am.) 19 Kortárs művészetek vására Párizsban Magyar részvétellel MTI-HIR Párizs. A világ legjelentősebb ga­lériáinak részvételével e napok­ban 25. alkalommal rendezték meg Párizsban a FIAC-ot, vagyis a kortárs művészetek nemzetkö­zi vásárát, amely - szemben ne­vével - nemcsak a kortárs művé­szek, hanem a század nagy alko­tóinak műveit is bemutatja. A rangos vásáron most először je­lenhetett meg egy magyar galé­ria, komoly közönségsikert arat­va. Tizenhat ország 138 képtára a XX. században született művé­szeti alkotások széles skáláját tárta a látogatók elé, miután - a FIAC hagyományainak megfele­lően - a ma is dolgozó neves vagy kevésbé ismert művészek alkotá­sai mellett többek közt Picasso, Picabia, Max Ernst, Matisse, Lé­gér, Chagall, Miró nagyértékű re­mekművei is szerepeltek. A ren­dezvényt mintegy 120 ezren ke­resték fel. A FIAC negyedszáza­dos történetében most először vehetett részt a rangos nemzet­közi rendezvényen egy magyar kiállító: a budapesti Várfok Galé­ria nagy érdeklődést kiváltó kiál­lításán Jovanovics György, Fehér László, Kettenbücke, Mulasics László festményeit és Böröcz András szobrait ismerhette meg a számos országból idelátogató közönség. Az 1990 óta működő magyar galéria a párizsi vásárra készített igényes, többnyelvű ki­adványában mutatta be a kiállító művészeket és alkotásaikat. Ma kezdődik a tizedik Multimediális Fesztivál Jubileumi TransArt ZALABA ZSUZSA Érsekújvár. Négy különböző helyszínen - Béke mozi, Rotima bár, Kovák Kultúrház, K49 Galé­ria - mától október tizennyolca­dikáig több mint félszáz akció­művész, kortárs zenész és har­mincnyolc irodalmár mutatko­zik be a Stúdió erté jubileumi fesztiváljának keretében. Az ak­ciósorozattal egyidejűleg rende­zi meg a Nonkonvencionális Ze­nei Társulás és a HEyeRMEarS a 4. SOUND ORF intermediális projektjét, melyre szintén Érse­kújvárott és Violínban kerül sor. - Áz óriási szervezési láz kellős közepén kaptuk a hírt, miszerint a Pozsonyi Filmművészeti Főis­kola hallgatói egy úgynevezett diákprojekt keretében tévéfil­met készítenek az idehaza és a Budapesti Ószi Fesztiválon meg­rendezendő Stúdió erté feszti­válról - mondta Juhász R. Jó­zsef, a Stúdió erté művészeti ve­zetője, aki ma délután tizenhat órakor az érsekújvári Béke mo­ziban nyitja meg a nemzetközi rendezvénysorozatot. - A Ro­senberg Múzeum kiállításának megnyitására a mozi mellett működő BAR-OKO Galériában kerül sor, majd performancek és kortárs zenei koncertek követ­keznek. Mindenképpen említést érdemel a péntek délutáni hap­pening is, amely Violínban fog zajlani, ide autóbuszt indít a tár­sulás a mozi parkolójából. A mindössze kétszáz lelket szám­láló piciny faluban kollektív ak­ció keretében történik majd a Rosenberg Múzeum alapkőleté­tele, megjegyzem, a vasútállo­mástól a futballpályáig, minde­nütt sor kerül valami sokkoló attrakcióra. A szombat délutáni költészeti találkozón huszonöt nagyon érdekes előadás váltja egymást, s a fesztivál egész ide­je alatt video-art bemutatók lesznek - nyilatkozta lapunknak Juhász R. József. A fürdőkben a művészet ezúttal a háttérből az előtérbe kerül

Next

/
Thumbnails
Contents