Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-15 / 238. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 15. Az Értékpapírközpont fizet és egyben követel Más cég volt a hibás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Tegnapi számunkban azt írtuk, a Szlovák Köztársaság Értékpapírközpontja (SCP) okozta azt a hibát, amelynek következtében a Kierra Rt. most 45 millió koronát követel rajta. Azóta kiderült, a hibás átutalás nem az SCP-ben történt, hanem a központ számítástechnikai, adatátviteli berendezéseit szerződésesen működtető Számítástechnikai Vállalat Rt.-ben (PVT). Ezért az Értékpapírközpont hajlandó a modori cégnek kifizetni a 45 millió koronát, majd ezt követően az összeget megpróbálja behajtani a PVT-n - állítja a pénzügyminisztérium, mint az SCP egyedüli tulajdonosa. Érdekes, hogy éppen néhány hete, amikor Miroslav Maxon pénzügyminiszter nem győzte cáfolni az Értékpapírközpont közeli privatizációjáról szóló híreket, az SCP 1999. január 1-jei hatállyal felmondta a szerződést a Számítástechnikai Vállalattal. Egyelőre nem világos, milyen cég lép a PVT örökébe, az azonban biztos, hogy ha az Értékpapírközpont maga akarná kiépíteni a működtetéséhez szükséges információs hálózatot, akkor az legalább 60-80 millió koronájába kerülne. A lavinát elindító Kierra Rt. tavaly márciusban egyébként az SZTV 2 tévécsatorna licencére pályázott, s tervezetét nem más, mint Ján Füle, a Szlovákiai Újságírók Szindikátusának elnöke ismertette. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A kassai vasmű és a magyar piac Pozsony. A VSŽ Keramika részvénytársaság érdeklődést mutat a magyarországi Dunaferr kohászati cég iránt is, miután sikeres együttműködést alakított ki a diósgyőri vasművel. Magyarországszerte szoros együttműködést kívánnak létesíteni hőálló burkolatok javítására szakosodott cégekkel annak érdekében, hogy a magyar piacra irányuló szállításaikjövőre megduplázódhassanak. A Kelet-szlovákiai Vasmű további leányvállalatai is termékeikkeljelen kívánnak lenni a magyarországi piacon. (SITA) Lassuló növekedés Frankfurt. Jövőre folytatódik a gazdasági növekedés, de üteme némileg csökken az euró-övezetben. Wim Duisenbergnek, az Európai Központi Bank elnökének véleménye szerint az USA-ra és Európának főként az euró-övezet gazdaságára vonatkozó statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a GDP növekedése 1999-ben folytatódik, de lassabb ütemben. A bank helyénvalónak tartaná az euróövezetben a kamatlábaknak a legalacsonyabb szinthez való közelítését. (MTI) Csökenő olajkitermelés Moszkva. Tavalyhoz képest az idén 5,5 millió tonnával csökken az orosz olajtermelés - mondta Szergej Generálov orosz energetikai miniszter. Oroszország tavaly 297 millió tonna kőolajat bányászott, így a miniszter által becsült 5,5 millió tonnás visszaesés 1,9%-os csökkenést jelent 1997-hez képest. Generálov úgy vélte, hogy a termelés jövőre 270 millió tonnára esik, ami a tavalyi szinthez képest 9%-os süllyedés lesz. A miniszter a fejleményeket a kőolaj nyomott világpiaci árával indokolta. Az alacsony árak ellenére nő az orosz olajexport, a devizabevételek növelése érdekében. (MTI) Tagjelöltek összehasonlítása Bécs. Az EU-tagjelölt országok gazdasági ereje újfajta vásárlóerő-paritáson számolva mintegy 40-80%-kal kisebb, mint Ausztriáé - túnik ki az Osztrák Statisztikai Hivatal 13 térségbeli reformországot átfogó jelentéséből. Az EUtagságra jelentkezők közül Szlovénia gazdasága a legerősebb, ahol a vásárlóerő-eltérésektől megtisztított egy főre jutó GDP az osztráknak a 60,7%-a, Csehország esetében 56,8, Magyarország esetében 43,2, Szlovákia esetében pedig 41,7%. (MTI) A zloty közeledése az EU-hoz Varsó. A lengyel jegybank illetékes bizottsága irányelveket dolgozott ki, amelyek a zlotynak az Európai Pénzügyi Unióba való belépését célozzák Lengyelország EUfelvétele esetén. Lengyelország eleget akar tenni az EU pénzügyi rendszerében való tagsággal szemben támasztott kritériumoknak, s ennek érdekében számol a lengyel pénzegység fluktuációs sávjának kiszélesítésével, és a zloty hivatalos havi leértékelési ütemének mérséklésével. (SITA) Mérsékeltebb kamatokat Szingapúr. Az ázsiai gazdasági válsággal foglalkozó szingapúri Világgazdasági Fórum mintegy hétszáz résztvevője nyilatkozatot fogadott el, amelyben egyebek között kamatcsökkentésre szólítja fel a nyugati államokat, és egyúttal figyelmezteti Japánt, hogy tegyen meg mindent gazdasági növekedése érdekében. A fórum felszólította az ázsiai országokat, hogy tartsák fenn piacaik nyitottságát. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. október 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 60,934 Osztrák schilling 3,110 Francia frank 6,525 Svájci frank 27,009 Kanadai dollár 23,130 USA-dollár 35,833 Német márka 21,879 ECU, EU 43,107 Olasz líra (1000) 22,106 Cseh korona 1,239 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás sf. Altalános Hitelbank 16,150 17,850 Orosz kereskedők Európa-szerte csereüzletről tárgyalnak - földgázért élelmiszert, fogyasztási cikkeket kémek Üzlet, nem pedig lcalapozás A világ hírügynökségei már napok óta cikkeznek az orosz üzletkötők tervezett európai körútjáról: energiahordozók többletexportja fejében elsősorban olcsó élelmiszereket és gyógyszereket kívánnak beszerezni. A tél közeleg, az orosz gazdasági válság miatt pedig egyre nő az aggodalom az orosz lakosság körében: vajon hogy húzzák ki a közelgő telet. GÁGYOR ALÍZ Talán emlékeznek még arra a közelmúltbeli hírügynökségi jelentésre, amely az orosz katonaság siralmas helyzetét ecsetelve tudatta: a Szibériában állomásozó kiskatonákat az a veszély fenyegeti, hogy vékony vászoncipőben kell kihúzniuk az idei telet. Hétfőn a világ hírügynökségei Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettesre, az orosz elnök irányítása alatt működő önkormányzati tanács alelnökére hivatkozva azt a hírt tették közzé, hogy az orosz kormány humanitárius segélyt kért az Egyesült Államoktól. Orosz lapértesülések szerint Oroszország élelmiszersegélyt vár az USA-tól és az Európai Uniótól egyaránt. Más orosz kormányzati tényezők a hírt ugyan cáfolták, ugyanakkor beismerik a helyzet súlyosságát. Több egymástól független forrás is megerősítette azt a hírt, hogy orosz üzletemberek, energiakitermeléssel foglalkozó cégek képviselői a napokban több európai városban tárgyalásokat kezdtek és kezdenek arról, miként lehetne energiahordozók fejében élelmiszert és gyógyszert szállítani. Nem kapaloznak, hanem csereüzletet ajánlanak. Hivatalosan cégszinten tárgyalnak ugyan, ám gyakorlatilag az orosz kormány nevében járnak el. Mint azt az MTI jelentette, „a kormány nem szeretné, ha csökkennének Oroszország devizabevételei, ám az olcsó élelmiszer beszerzése a földgáz fejében ugyancsak élenjáró érdek". Magyarország esetében Mihaü Rahimkulov, az orosz többségi A Slovrusgaz térképezi fel Szlovákia lehetőségeit. tulajdonban lévő Általános Értékforgalmi Bank elnöke már számokról is beszélt - közlése szerint „102 millió dolláros csereüzletvan kilátásban". Mint azt a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, megállapodás esetén Magyarország a két ország közötti szerződésben rögzített földgázmennyiség felett az idei év utolsó és a jövő év első negyedévében 1,5 milliárd köbméter gázt kapna élelmiszerért és gyógyszerért cserébe. Párhuzamosan hasonló tárgyalások folynak Prágában és Varsóban egyaránt. Peter Jesenský, a szlovák gazdasági minisztérium illetékes főosztályvezetője lapunk kérdésére megerősítette, hogy „Pozsony sem maradt ki a sorból", azaz az oroszok velünk is tárgyalnak a barterüzletek megkötésének lehetőségéről. Ám konkrétumokat, előzetes számokat, időpontokat Peter Jesenský nem említett, arra hivatkozva, hogy ez „üzíeti titok", illetve „nem szereti az újságírókat, mert azok mindent elferdítenek". Annyit mindenesetre azért elmondott az Új Szónak, hogy az ügylet lehetőségének a feltérképezésére a Slovrusgas kereskedelmi társaság kapott megbízást. A szlovák szakértők ezekben a napokban tárgyalnak az Eximbankkal a hitelezés és a garanciavállalás lehetőségéről, valamint a törlesztési lehetőségekről. Az áruskáláról a főosztályvezető csak annyit mondott: orosz részről elsősorban a hús, tej, búza, liszt, cukor és édesség, sör, üdítők, cipő és szövetáru iránt mutatkozik foA „Márton-napi" vásáron finom a libapecsenye és csípős a must Holnaptól: ismét lévai vásár VRABEC MÁRIA Léva. Pénteken kezdődik a városban a három napig tartó hagyományos őszi vásár, amelyet elsősorban a finom libapecsenye és a csípős must tett híressé. A városban már 1615 óta tartottak vásárokat, 1733-tól évente négyet. Jelentőségük és látogatottságuk a vasúti közlekedés elterjedésével egyre nőtt, a 20. században már évente több mint 80 tonna gabonát és 10 000 haszonállatot adtak itt el. A hagyomány a szocializmus éveiben sem szűnt meg, sőt a Márton-napi vásárra messze környékről érkeztek vevők - elsősorban a cipő- és ruhaneműk nagy választéka miatt. Három éve a Lévai Városi Hivatal úgy döntött, hogy a vásárt kissé előrehozza „melegebb napokra" amikor még mulatozni, szórakozni is lehet az utcákon. Mára ugyanis nem annyira a nagy bevásárlások és a máshol nem kapható áruk vonzzák a látogatókat Lévára, hanem a vásár hangulata. Persze, azért az idén is lesz hol elkölteni a pénzt, hiszen október 16-tól 18-ig kereskedők százai várják sátraikban a vásárlókat. Amint a vásár igazgatónőjének helyettesétől, Gabriel Surányitól megtudtuk, az idén szokatlanul nagy volt az érdeklődés a pecsenyesütő-bódék iránt, éhes tehát biztos nem marad senki. A város központjában kapnak helyet azok az árusok is, akik anyagilag támogatták a vásár kísérőrendezvényeit. Pénteken lép fel az eperjesi Duchnovič Színház népizenekara és a Senzus-együttes, majd divatbemutatót tartanak a helyi textilipari szakközépiskola tanulói. Szombaton a morvaországi Novovešťanka fúvószenekar szórakoztatja a vásár közönségét, lesz gyermekműsor és koncertet ad a pozsonyi OBDzenekar, vasárnap pedig a Lévai Csalogány énekverseny résztvevői mutatkoznak be. A műsorokon kívül természetesen körhinták, lövöldék és vásári mutatványok is várják az érdeklődőket. A vásár idejére a forgalmat elterelik a városközpontból és a környéken több parkolóhelyet is kijelöltek a látogatók számára. Sőt, attól sem kell senkinek tartania, hogy a nagy tömegben elveszíti a társait, vagy valamiről lemarad, mert az időszerű tudnivalókat vásári hangosbemondón közlik a közönséggel, amelynek ilyen formán már nem marad más gondja, mint a szórakozás és a pénzköltés. kozott érdeklődés. Jesenský úr megerősítette, hogy már konkrét tárgyalások is folynak egyes gyártókkal, ám neveket nem említett Nem részletezte, mikor derül ki, lesz-e az üzletből valami, meglátása szerint „belátható időn belül eljutnak a tárgyalások arra a szintre, hogy ezek eredményéről hivatalosan is tájékoztathatják az újságírókat". Az orosz pénzügyi válság auA válság kirobbanása után szinte teljesen leállították szállításaikat. gusztusi kirobbanása óta szinte drámaian csökkent az Oroszországban irányuló szlovák export. Hivatalos orosz források szerint a visszaesés szeptemberben megközelítette az 50 százalékot. Szlovákiai vállalkozók egy minapi szakmai tanácskozáson arról számoltak be, hogy a válság kirobbanása után szinte teljesen leállították szállításaikat, ugyanakkor változatlanul érdekükben áll az orosz piacok megtartása. Az Orosz Föderáció Szlovákia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a külkereskedelmi forgalmon 11 százaléka oda irányul. A szlovák passzívum ugyan csökken, a múlt évben mégis 42,4 milliárd koronára rúgott. Csütörtökön végleg eldől Újabb közgyűlés Pozsony. Több jogász és közgazdász a stratégiai vállalatokról szóló törvény kijátszására figyelmeztet a Szlovák Biztosító Rt. részvényeseinek mára összehívott rendkívüli közgyűlésével kapcsolatban. Kiszivárgott hírek szerint a részvényeseknek módosítaniuk kell az alapszabályt olyan értelemben, hogy - a pénzügyminisztériumot megkerülve -jóváhagyják az alaptőkeemelést, amelyről már korábban döntöttek. A SITA értesülése szerint az alaptőkeemelést még aznap be akarják jegyeztetni, tehát az egy érdekcsoporthoz tartozó, eddig kisebbségi tulajdonosok akár már péntektől átvehetik az eddig állami kézben lévő Szlovák Biztosító irányítását. A rendkívüli közgyűlés összehívását ismételten a VSŽ kezdeményezte. (SITA) Térségünkben a külföldi beruházások mértéke és az uniós felkészültség között nincs szoros kapcsolat Külföldi beruházások Fehéroroszország Bulgária Horvátország Csehország Észtország Magyarország Litvánia Lettország Lengyelország Oroszország Szlovákia 1 519 Versenyfutás az uniós tagságért •SP N t/) .22 N 1/1 O £ <L> _J g —J O f LO -LU S3 NI nj 'c 12 S .gj Q -rt > r- ^ _0 a> o N M N ist U co _o CD ša £ nj i s ea ta .nj E bo 9 3 cC m Az egy főre jutó külföldi beruházások nagysága 1989 és 1997 között, dollárban kifejezve. A grafikonból kitűnik, hogy Magyarország magasan az első, Csehország a második, Szlovákia a középmezőnybe tartozik, míg Oroszország a sereghajtó. (TA SR-grafikon) Az Európai Unió tagságára pályázók közül a balti államok a legfelkészültebbek, ők teljesítik leginkább az ún. maastrichti kritériumokat, annak ellenére, hogy a külföldi beruházók szemében nem számítanak első számú célországoknak. (TA SR-grafikon)