Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)
1998-09-08 / 207. szám, kedd
10 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 5. TANÁCSADÓ A kitagadott nővér Gy. I.: Édesanyánk halála után az édesapánk másodszor is megnősült, amivel (pontosabban a választásával) mi nehezen békéltünk meg. Édesapánk új feleségével sem jöttünk ki jól. Mégis meglepett az, amikor most augusztusban az édesapánk halála után megtudtuk hogy az örökségből kitagadta a nővérünket. Hova fordulhatunk segítségért? FEKETE MARIAN A kitagadásnak vannak bizonyos törvényes feltételei, amelyek figyelmen kívül hagyása a kitagadást érvénytelenné teszi. Az örökhagyó a Polgári Törvénykönyv 469a §-a szerint csak akkor tagadhatja ki a leszármazóját (gyermekét, unokáját stb), ha az például nem segített neki akkor, amikor ő erre rászorult vagy ha nem tanúsított olyan igazi érdeklődést az örökhagyó iránt, amelyet leszármazóként tanúsítania kellene, vagy ha tartósan rendezetlen életvitelt vezetett, illetve ha legalább egyévi szabadságvesztésre ítélték szándékos bűncselekmény miatt. A kitagadási okiratban (amelynek érvényességére egyébként ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a végrendelet érvényességére) az említett indokok valamelyikét természetesen kifejezetten fel kell tüntetni. A leszármazó pedig bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy az a saját ítéletében állapítsa meg, hogy a kitagadási ok valójában nem állja meg a helyét, például nem igaz az, hogy nem gondoskodott a szülőjéről, amikor az rászorult erre a segítségre. A hagyatéki eljárást vezető bíróság ennek a pernek beadására rendszerint határidőt állapít meg, és ha a kitagadás által érintett örökös a megállapított határidőben nem adja be a keresetet a bíróságra, akkor a hagyatéki eljárásban már a kitagadott leszármazóra nem tekintenek úgy, mint örökösre (vö.a Polgári perrendtartás 75k. §-át). Itt még annyit kell elmondani, hogy a bírósági eljárásban a felperesnek (esetleg felpereseknek), a leszármazónak kell bizonyítania a saját igazát. És még valami: a kitagadás jogkövetkezményei elvben csak a kitagadott személyre vonatkoznak. Ha az örökhagyó azt akarta elérni, hogy a gyermekét érintő kitagadás az unokáira is vonatkozzon, akkor ezt a kitagadási okiratban kifejezetten fel kellett volna tüntetnie. Ha ez a nővére esetében nem történt meg, akkor helyette esetleg a gyermekei örökölnek, és ilyen esetben talán fölösleges lenne pereskedni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Világpremier az autószalonon Nyitra. A szeptember 16. és 20. között a nyitrai Agrokomplex vásárvárosban rendezendő autókiállításon több mint 280 kiállító mutatja be termékeit. Az érdeklődők többek közt a Peugeot 206 világpremierjének is szemtanúi lehetnek, emellett Szlovákiában először mutatkozik be a Daewoo Matiz és a Volkswagen Beetle. (TA SR) Magához tért a tokiói tőzsde Tokió. Több mint 5 százalékos növekedéssel kezdte a hetet a tokiói tőzsde irányadó részvényindexe. A Nikkei 747 ponttal ponttal, azaz több mint 5%-kal nőtt, ráadásul a jen is erősödött, egy dollár már csak 132 jent ér. (MTI) Lemond az orosz jegybank elnöke Moszkva. Szergej Dubinyin, az orosz jegybank elnöke lemond posztjáról. Moszkvai források szerint Dubinyin már tegnap aláírta felmentési kérelmét, és azt hamarosan átnyújtja Borisz Jelcin elnöknek. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Csernomirgyin miniszterelnök programjában fedezet nélküli pénzkibocsátás is szerepel, és feltételezhető, hogy Dubinyin, aki a szigorú pénzpolitika híve, ezzel nem ért egyet. (MTI) Nincs újdonság a biztosítóban Pozsony. Karol Melocík, a Szlovák Biztosító Rt. elnöke egész héten külföldi munkaúton tartózkodik, ezért az elnökséget nem lehet összehívni. A Szlovák Biztosítóban szeptember 4-én kialakult patthelyzetet leghamarább jövő héten tárgyalhatja meg a vezetőség - közölte a pénzintézet illetékese. (SITA) Szerencsés tankolok Pozsony. A Slovnaft-Benzinol Rt. üzemanyagtöltő-hálózat május 1-től július 31-ig Autó kicsiknek, üzemanyag nagyoknak elnevezéssel versenyt hirdetett, melybe több mint 3 müliónyian kapcsolódtak be. A minap közülük kisorsolták a nyerteseket; az öt szerencsés egyenként 50 ezer korona értékű, üzemanyagvásárlásra feljogosító fizetési kártyát, illetve egy-egy, gyermekeknek örömet szerző villamos kisautót kapott. A 310 benzinkúttal rendelkező Slovnaft-Benzinol a közeljövőben újabb, hasonlójellegű kampányt szervez, (sárp) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. szeptember 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam A ngol font 58,396 Osztrák schilling 2,891 Francia frank 6,067 Svájci frank 24,817 Kanadai dollár 23,123 USA-dollár 35,041 Német márka 20,341 ECU, EU 40,027 Olasz lira (1000) 20,595 Cseh korona 1,151 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,343 16,958 Az új tulajdonosoknak nehéz elfogadniuk, hogy ezentúl ők tartoznak felelősséggel a lakóházakért Ógyalla: elkelt állami lakások Ógyalla. Szlovákiában Ógyallán az elsők között fejeződött be az egykori állami lakások eladása. Kiss Lászlót, az ógyallai városi hivatal mellett működő lakásgazdálkodási vállalat igazgatóját arról kérdeztük, minek köszönhető ez, hiszen köztudott, sok helyen még el se kezdődött, illetve még nagyon az elején tart a folyamat. V. KRASZNICA MELITTA Igazgató úr, hány lakás eladásáról volt szó? Közel 250 lakáséról. Az önkormányzat 210 lakást „örökölt" az államtól. Ezenkívül további 48 lakás állt befejezés előtt, amelyek befejezéshez a leendő bérlők is hozzájárultak, és természetesen ezek is eladásra kerültek. Kezdetben bizony nem ment minden zökkenőmentesen, a törvény értelmezése sem volt világos, és a lakókkal is elég nehéz volt megértetni, mit is jelent majd a gyakorlatban, ha bérlőkből tulajdonosokká válnak. Az vételár mindenki számára csábító volt, hiszen a lagalacsonyabb ár mindössze 4500 korona volt, de a legmagasabb sem érte el a hatvanezer koronát. Ugyanezek a lakások ma félmillió korona körüli áron cserélnek gazdát. Gondolom, ilyen feltételek mellett nagy volt az érdeklődés a bérlők részéről. Valóban így volt: 1995-ben két hónapon belül 117 lakást adtunk el, 1996-ban 86 lakás került az addigi bérlők tulajdonába, és 1997-ben lényegében be is fejeződött a folyamat. Jelenleg még öt lakás van az önkormányzat tulajdonában, ám azok bérlői nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy meg tudják venni lakásukat. A kifizetésekkel egyébként nem volt gond, hiszen mindenki tisztában volt vele, mennyire kedvezményes áron juthat hozzá lakásához. Talán nem tűnik túlzott dicsekvésnek, ha elmondom, nálunk a mai napig nincsenek problémák a karbantartási díj beszedésével, és nem voltak a bérleti díjakkal sem. Minek köszönhető ez? Egyrészt annak, hogy amikor 1991-ben a komáromi járási lakásgazdálkodási hivataltól átvettük a városunkban lévő állami lakásokat, minden bérlővel új szerződést kötöttünk. Ezek a szerződések viszont nem meghatározatlan időre szóltak, hanem egy-két évre. így a nem fizetőket a határidő lejártakor minden további nélkül ki tudtuk volna tenni a lakásból - vagyis: nem engedhették meg maguknak, hogy ne fizessenek rendszeresen. Másrészt nagyon odafigyeltünk arra, hogy ki halmoz fel néhány hónapos tartozást. Amenynyiben ilyen előfordult, azonnal levélben figyelmeztettük adósságára és kértük, tájékoztasson, miként kívánja rendezni azt. Nem hagytuk felhalmozódni a kinnlévőségeket, hónapról hónapra figyelemmel kísértünk a befizetéseket, és ezt a bérlők is tudták. Természetesen segített az is, hogy a törvény megszabta: az, aki tartozik a lakásgazdálkodási vállalatnak, nem veheti meg lakását. Tehát aki meg akarta venni a lakását, mindenképpen rendeznie kellett a számláját. Az új tulajdonosoknak talán azt a legnehezebb elfogadniuk hogy ezentúl ők tartoznak felelősséggel a lakóházakért, nekik kell fizetniük a karbantartást is. Ezen a téren nem merültek fel problémák? Kiss Zoltán: „A lakókkal nehéz volt megértetni, mit is jelent majd a gyakorlatban, ha bérlőkből tulajdonosokká válnak." (V. Gy. felvételei) Sokszor elbeszélgettünk a jövendő tulajdonosokkal, elmagyaráztuk nekik, mi lesz a kötelességük. A lakások megvétele során mindenkitől megkérdeztük, milyen formában kívánja a továbbiakban megoldani a karbantartási és egyéb munkálatok végzését, finanszírozását. Alakások eladásáról szóló törvény ugyanis lehetővé tette, hogy az új tulajdonosok lakóközösségeket alakítsanak ki, vagy a lakásgazdálkodási vállalatokat bízzák meg a lakások kezelésével. Akkor valamennyien bennünket bíztak meg ezzel a feladattal; azóta néhányan az elsőként említett megoldást választották. A karbantartási alapba befolyó havi díj nagyságának megállapításakor abból indultunk ki, hogy a lakás megvásárlása előtt mekkora lakbért fizettek a lakók. Arra törekedtünk, hogy ezentúl se nagyon kelljen többet fizetniük. Természetesen minden lépésünk az újdonsült tulajdonosok beleegyezésével történt. Nagyon ügyeltük arra, hogy mindenről írásos dokumentáció maradjon az esedeges reklamációk miatt. Az is előfordult, hogy figyelmeztettük a lakókat, nagyobb javítás várható, jobb lenne, ha emelnénk a havi díjon, mert különben nem gyűlik össze a szükséges összeg. A lakók igénylik a javításokat, esetleg Önök kezdeményezik azokat? Az 1996-ból származó 74-es törvény szabályozza, hogy például a gáz-, a víz-, a villanyvezetékek esetében hány évenként kell elvégezni az ellenőrzést. Ezeket mi akkor is kötelesek vagyunk végrehajtani, ha erre a lakók nem kérnek fel. Egyéb esetekben a lakóbizalmi az adott lépcsőházban lakó valamennyi tulajdonos beleegyezésével írásban kér fel minket a különböző javítások elvégzésére. Ezt követően mi pályázatot írunk ki, és a legmegfelelőbb ajánlatot tévő munkacsoportra bízzuk a szereléstjavítást. Az egyes tömbházaknak külön-külön számlájuk van, ahová befut a karbantartási alapba szánt összeg, tehát nem fordulhat elő, hogy az adott tulajdonosok által befizetett pénzből más lakóház javítását fedeznénk. Év végén a lakóbizalmik kimutatást kapnak tőlünk, amelyben tételesen szerepelnek a bevételek és a kiadások, tehát hogy milyen javításokra is költöttük a tulajdonosok pénzét. Nekünk egyébként lakásonként havonta 50-120 koronát fizetnek a lakástulajdonosok szolgáltatásainkért. Kiss úr, Ön szerint milyen előnyök illetve hátrányok származnak abból, hogy az állami lakások magánkézbe kerültek? Én szerencsés dolognak tartom, hogy ilyen rövid idő alatt eladtuk a volt állami lakásokat, röivel olyan kevés pénzből gazdálkodtunk, ami nem fedezte a karbantartási költségeket; és előbbutóbb ezek a lakások főleg belsőleg teljesen lepusztultak volna. Most viszont nagyon sok tulajdonos átalakítja, modernizálja lakását. Jobban vigyáznak a házukra, nagyobb felelősséggel tekintenek rá, tudatosítják, hogy saját pénzből kell megjavíttatniuk minden kitört ajtóüveget, megrongált csöngőt, ellopott villanykörtét. Több helyen a karbantartási alapból már megjavíttatták a tetőszerkezetet, nekünk erre költségvetésünkből nem futotta volna. Félő viszont, hogy mindezzel együtt ha a tulajdonosok nem tudnak elegendő pénzt felhalmozni karbantartási alapjukon, és ez havi néhány száz korona befizetéséből nemigen sikerülhet - külsőleg tönkremennek ezek a házak. Erre már most kellene gondolni, mert ez nem helyi szintű, hanem országos probléma. Szerencsés helyzetben van az ekecsi-apácaszakállasi mezőgazdasági szövetkezet Orvosság a túlkínálat kérdésére KRASCSENICS GÉZA Ekecs. A túlkínálati piac miatt alig van kereslet a gabona iránt. Különösen a takarmánybúza értékesítése jelenti a legnagyobb gondot, mert a felvásárló legfeljebb annyit vesz át, amennyit takarmánykeverék formájában visszavásárolnak tőle a gazdaságok. A kenyérgabona esetén a közraktárak rendszere jelentheti a megoldást, amellyel a gabonáért pénzhez, kedvező kamatú hitelhez juthatnak a termelők, és kamatait az állam bonifikálja. Egyes gazdaságok még így is bizalmatlanok a közraktárok rendszerével szemben, mások viszont olyan kivételes, szerencsés helyzetben vannak, mint például az Ekecs-apácaszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol a malmokkal kötött előszerződés alapján az étkezési búzát eladhatják. A takarmánybúzával sincs gondjuk, maguk raktározzák, és a tőkehús és vágóérett állatok értékesítésével a gabonatermesztés hasznot hoz a szövetkezetnek. Végh István mérnök, a szövetkezet elnöke elégedett az idei aratás mennyiségi, minőségi mutatóival. Az eladási problémákat megoldották, s legfeljebb azt sajnálják, hogy a kenyérgabonára a z Állami Piacszabályozási Alappal (ÁPA) nem kötöttek nagyobb mennyiségre előszerződést. Mindössze 20 vagon búza eladására kötelezték magukat. Az eladott búza sikértartalma 25 százalék felett volt és a süllyedési fok, a Herberg-szám megfelelt az ÁPA igényes követelményeinek. A tonnánkénti 4200 koronás felvásárlási árral is elégedettek, noha az alapnak sincs pénze a szerződésben kikötött mennyiségi ár azonnali kifizetésére. A malmok sem tudnak rögtön készpénzzel fizetni, de az árut folyamatosan szállítják. Eddig több mint 40 vagon étkezési búzát kapott a malomipar és további 130-150 vagonnal adnak neki. A búza minőségével az összes malom elégedett. A raktáron levő búza sikértartalma továbbra is 23,5-25 százalék között ingadozik, ami az eladási árnak is kedvez. A malmok 3900-4000 koronát fizetnek a búza tonnájáért. Az ekecsiek megnyerték a malmok bizalmát. Nem ellenzik a közraktárak működését, de nem élnek az új szolgáltatás nyújtotta lehetőségekkel. A kukoricán és napraforgón kívül a járás legnagyobb gabonatermelő nagyüzemei közé tartoznak. Az idén 850 hektárról takarítottak be búzát és 220 hektárról árpát, 6,2, illetve 5,2 tonnás hozamátlaggal, ami 641 vagonnyi össztermésnek felelt meg. Szlovák Gázipar Veszedelmes viszonyok Pozsony. A milliárdos nyereséggel működő Szlovák Gázipar (SPP) állami vállalat Ján Ducký (DSZM) vezetésével óriási részvényfelvásárlásba kezdett. A hazai cégek papírjait vásárolja fel, méghozzá többnyire jóval a hivatalosan megállapított ár felett. Különösen a Nafta Gbely iránt érdeklődik, augusztus derekáig 406 millió korona értékben vásárolt a Nafta papírjaiból, részvényenként 2000 koronát fizetve. A részvények jelenlegi ára azonban mindössze 420 korona. Az üzletben közvetítők persze busás haszonnal dolgoznak, egy-egy nagyobb részvénycsomag átutalásakor 10 millió korona feletti összeget tehetnek zsebre. Mindez akkor, amikor az SPP adóssága egy év alatt 9 milliárd koronáról 18 milliárd koronára nőtt. (P) Ógyallán már befejeződött az állami lakások eladása