Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-08 / 207. szám, kedd

10 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 5. TANÁCSADÓ A kitagadott nővér Gy. I.: Édesanyánk halála után az édesapánk másod­szor is megnősült, amivel (pontosabban a választásá­val) mi nehezen békéltünk meg. Édesapánk új felesé­gével sem jöttünk ki jól. Mégis meglepett az, amikor most augusztusban az édesapánk halála után megtudtuk hogy az örök­ségből kitagadta a nővérün­ket. Hova fordulhatunk se­gítségért? FEKETE MARIAN A kitagadásnak vannak bizo­nyos törvényes feltételei, amelyek figyelmen kívül ha­gyása a kitagadást érvényte­lenné teszi. Az örökhagyó a Polgári Törvénykönyv 469a §-a szerint csak akkor tagad­hatja ki a leszármazóját (gyermekét, unokáját stb), ha az például nem segített neki akkor, amikor ő erre rászo­rult vagy ha nem tanúsított olyan igazi érdeklődést az örökhagyó iránt, amelyet le­származóként tanúsítania kellene, vagy ha tartósan ren­dezetlen életvitelt vezetett, il­letve ha legalább egyévi sza­badságvesztésre ítélték szán­dékos bűncselekmény miatt. A kitagadási okiratban (amelynek érvényességére egyébként ugyanazok a sza­bályok vonatkoznak, mint a végrendelet érvényességére) az említett indokok valame­lyikét természetesen kifeje­zetten fel kell tüntetni. A le­származó pedig bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy az a saját ítéletében állapítsa meg, hogy a kitagadási ok va­lójában nem állja meg a he­lyét, például nem igaz az, hogy nem gondoskodott a szülőjéről, amikor az rászo­rult erre a segítségre. A ha­gyatéki eljárást vezető bíró­ság ennek a pernek beadásá­ra rendszerint határidőt álla­pít meg, és ha a kitagadás ál­tal érintett örökös a megálla­pított határidőben nem adja be a keresetet a bíróságra, ak­kor a hagyatéki eljárásban már a kitagadott leszármazó­ra nem tekintenek úgy, mint örökösre (vö.a Polgári per­rendtartás 75k. §-át). Itt még annyit kell elmonda­ni, hogy a bírósági eljárásban a felperesnek (esetleg felpe­reseknek), a leszármazónak kell bizonyítania a saját iga­zát. És még valami: a kitaga­dás jogkövetkezményei elv­ben csak a kitagadott sze­mélyre vonatkoznak. Ha az örökhagyó azt akarta elérni, hogy a gyermekét érintő kita­gadás az unokáira is vonat­kozzon, akkor ezt a kitagadá­si okiratban kifejezetten fel kellett volna tüntetnie. Ha ez a nővére esetében nem tör­tént meg, akkor helyette eset­leg a gyermekei örökölnek, és ilyen esetben talán fölösleges lenne pereskedni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Világpremier az autószalonon Nyitra. A szeptember 16. és 20. között a nyitrai Agro­komplex vásárvárosban ren­dezendő autókiállításon több mint 280 kiállító mutatja be termékeit. Az érdeklődők többek közt a Peugeot 206 vi­lágpremierjének is szemtanúi lehetnek, emellett Szlovákiá­ban először mutatkozik be a Daewoo Matiz és a Volkswa­gen Beetle. (TA SR) Magához tért a tokiói tőzsde Tokió. Több mint 5 százalé­kos növekedéssel kezdte a hetet a tokiói tőzsde irányadó részvényindexe. A Nikkei 747 ponttal ponttal, azaz több mint 5%-kal nőtt, ráadásul a jen is erősödött, egy dollár már csak 132 jent ér. (MTI) Lemond az orosz jegybank elnöke Moszkva. Szergej Dubinyin, az orosz jegybank elnöke le­mond posztjáról. Moszkvai források szerint Dubinyin már tegnap aláírta felmentési ké­relmét, és azt hamarosan át­nyújtja Borisz Jelcin elnök­nek. Szakértők arra figyel­meztetnek, hogy Cserno­mirgyin miniszterelnök prog­ramjában fedezet nélküli pénzkibocsátás is szerepel, és feltételezhető, hogy Dubinyin, aki a szigorú pénzpolitika hí­ve, ezzel nem ért egyet. (MTI) Nincs újdonság a biztosítóban Pozsony. Karol Melocík, a Szlovák Biztosító Rt. elnöke egész héten külföldi munka­úton tartózkodik, ezért az el­nökséget nem lehet összehív­ni. A Szlovák Biztosítóban szeptember 4-én kialakult patthelyzetet leghamarább jövő héten tárgyalhatja meg a vezetőség - közölte a pénzin­tézet illetékese. (SITA) Szerencsés tankolok Pozsony. A Slovnaft-Benzinol Rt. üzemanyagtöltő-hálózat május 1-től július 31-ig Autó kicsiknek, üzemanyag na­gyoknak elnevezéssel ver­senyt hirdetett, melybe több mint 3 müliónyian kapcsolód­tak be. A minap közülük kisor­solták a nyerteseket; az öt sze­rencsés egyenként 50 ezer ko­rona értékű, üzemanyagvá­sárlásra feljogosító fizetési kártyát, illetve egy-egy, gyer­mekeknek örömet szerző vil­lamos kisautót kapott. A 310 benzinkúttal rendelkező Slovnaft-Benzinol a közeljö­vőben újabb, hasonlójellegű kampányt szervez, (sárp) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. szeptember 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam A ngol font 58,396 Osztrák schilling 2,891 Francia frank 6,067 Svájci frank 24,817 Kanadai dollár 23,123 USA-dollár 35,041 Német márka 20,341 ECU, EU 40,027 Olasz lira (1000) 20,595 Cseh korona 1,151 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,343 16,958 Az új tulajdonosoknak nehéz elfogadniuk, hogy ezentúl ők tartoznak felelősséggel a lakóházakért Ógyalla: elkelt állami lakások Ógyalla. Szlovákiában Ógyallán az elsők között fejeződött be az egykori állami lakások eladása. Kiss Lászlót, az ógyallai városi hivatal mellett mű­ködő lakásgazdálkodási vállalat igazgatóját arról kérdeztük, minek köszön­hető ez, hiszen köztudott, sok helyen még el se kez­dődött, illetve még nagyon az elején tart a folyamat. V. KRASZNICA MELITTA Igazgató úr, hány lakás eladá­sáról volt szó? Közel 250 lakáséról. Az önkor­mányzat 210 lakást „örökölt" az államtól. Ezenkívül további 48 lakás állt befejezés előtt, ame­lyek befejezéshez a leendő bér­lők is hozzájárultak, és termé­szetesen ezek is eladásra kerül­tek. Kezdetben bizony nem ment minden zökkenőmentesen, a törvény értelmezése sem volt vi­lágos, és a lakókkal is elég nehéz volt megértetni, mit is jelent majd a gyakorlatban, ha bérlők­ből tulajdonosokká válnak. Az vételár mindenki számára csábí­tó volt, hiszen a lagalacsonyabb ár mindössze 4500 korona volt, de a legmagasabb sem érte el a hatvanezer koronát. Ugyanezek a lakások ma félmillió korona körüli áron cserélnek gazdát. Gondolom, ilyen feltételek mellett nagy volt az érdeklő­dés a bérlők részéről. Valóban így volt: 1995-ben két hónapon belül 117 lakást ad­tunk el, 1996-ban 86 lakás ke­rült az addigi bérlők tulajdoná­ba, és 1997-ben lényegében be is fejeződött a folyamat. Jelen­leg még öt lakás van az önkor­mányzat tulajdonában, ám azok bérlői nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy meg tudják venni lakásukat. A kifizetések­kel egyébként nem volt gond, hiszen mindenki tisztában volt vele, mennyire kedvezményes áron juthat hozzá lakásához. Talán nem tűnik túlzott dicsek­vésnek, ha elmondom, nálunk a mai napig nincsenek problémák a karbantartási díj beszedésével, és nem voltak a bérleti díjakkal sem. Minek köszönhető ez? Egyrészt annak, hogy amikor 1991-ben a komáromi járási la­kásgazdálkodási hivataltól át­vettük a városunkban lévő álla­mi lakásokat, minden bérlővel új szerződést kötöttünk. Ezek a szerződések viszont nem meg­határozatlan időre szóltak, ha­nem egy-két évre. így a nem fize­tőket a határidő lejártakor min­den további nélkül ki tudtuk vol­na tenni a lakásból - vagyis: nem engedhették meg maguknak, hogy ne fizessenek rendszere­sen. Másrészt nagyon odafigyel­tünk arra, hogy ki halmoz fel né­hány hónapos tartozást. Ameny­nyiben ilyen előfordult, azonnal levélben figyelmeztettük adós­ságára és kértük, tájékoztasson, miként kívánja rendezni azt. Nem hagytuk felhalmozódni a kinnlévőségeket, hónapról hó­napra figyelemmel kísértünk a befizetéseket, és ezt a bérlők is tudták. Természetesen segített az is, hogy a törvény megszabta: az, aki tartozik a lakásgazdálko­dási vállalatnak, nem veheti meg lakását. Tehát aki meg akarta venni a lakását, mindenképpen rendeznie kellett a számláját. Az új tulajdonosoknak talán azt a legnehezebb elfogadni­uk hogy ezentúl ők tartoznak felelősséggel a lakóházakért, nekik kell fizetniük a karban­tartást is. Ezen a téren nem merültek fel problémák? Kiss Zoltán: „A lakókkal nehéz volt megértetni, mit is jelent majd a gya­korlatban, ha bérlőkből tulajdonosokká válnak." (V. Gy. felvételei) Sokszor elbeszélgettünk a jöven­dő tulajdonosokkal, elmagyaráz­tuk nekik, mi lesz a kötelességük. A lakások megvétele során min­denkitől megkérdeztük, milyen formában kívánja a továbbiakban megoldani a karbantartási és egyéb munkálatok végzését, fi­nanszírozását. Alakások eladásá­ról szóló törvény ugyanis lehető­vé tette, hogy az új tulajdonosok lakóközösségeket alakítsanak ki, vagy a lakásgazdálkodási vállala­tokat bízzák meg a lakások keze­lésével. Akkor valamennyien bennünket bíztak meg ezzel a fel­adattal; azóta néhányan az első­ként említett megoldást válasz­tották. A karbantartási alapba be­folyó havi díj nagyságának meg­állapításakor abból indultunk ki, hogy a lakás megvásárlása előtt mekkora lakbért fizettek a lakók. Arra törekedtünk, hogy ezentúl se nagyon kelljen többet fizetni­ük. Természetesen minden lépé­sünk az újdonsült tulajdonosok beleegyezésével történt. Nagyon ügyeltük arra, hogy mindenről írásos dokumentáció maradjon az esedeges reklamációk miatt. Az is előfordult, hogy figyelmez­tettük a lakókat, nagyobb javítás várható, jobb lenne, ha emelnénk a havi díjon, mert különben nem gyűlik össze a szükséges összeg. A lakók igénylik a javításokat, esetleg Önök kezdeményezik azokat? Az 1996-ból származó 74-es tör­vény szabályozza, hogy például a gáz-, a víz-, a villanyvezetékek esetében hány évenként kell elvé­gezni az ellenőrzést. Ezeket mi akkor is kötelesek vagyunk végre­hajtani, ha erre a lakók nem kér­nek fel. Egyéb esetekben a lakóbi­zalmi az adott lépcsőházban lakó valamennyi tulajdonos beleegye­zésével írásban kér fel minket a különböző javítások elvégzésére. Ezt követően mi pályázatot írunk ki, és a legmegfelelőbb ajánlatot tévő munkacsoportra bízzuk a szereléstjavítást. Az egyes tömb­házaknak külön-külön számlájuk van, ahová befut a karbantartási alapba szánt összeg, tehát nem fordulhat elő, hogy az adott tulaj­donosok által befizetett pénzből más lakóház javítását fedeznénk. Év végén a lakóbizalmik kimuta­tást kapnak tőlünk, amelyben té­telesen szerepelnek a bevételek és a kiadások, tehát hogy milyen javításokra is költöttük a tulaj­donosok pénzét. Nekünk egyéb­ként lakásonként havonta 50-120 koronát fizetnek a lakástulajdo­nosok szolgáltatásainkért. Kiss úr, Ön szerint milyen elő­nyök illetve hátrányok szár­maznak abból, hogy az állami lakások magánkézbe kerültek? Én szerencsés dolognak tartom, hogy ilyen rövid idő alatt eladtuk a volt állami lakásokat, röivel olyan kevés pénzből gazdálkod­tunk, ami nem fedezte a karban­tartási költségeket; és előbb­utóbb ezek a lakások főleg belső­leg teljesen lepusztultak volna. Most viszont nagyon sok tulajdo­nos átalakítja, modernizálja laká­sát. Jobban vigyáznak a házukra, nagyobb felelősséggel tekintenek rá, tudatosítják, hogy saját pénz­ből kell megjavíttatniuk minden kitört ajtóüveget, megrongált csöngőt, ellopott villanykörtét. Több helyen a karbantartási alap­ból már megjavíttatták a tetőszer­kezetet, nekünk erre költségveté­sünkből nem futotta volna. Félő viszont, hogy mindezzel együtt ­ha a tulajdonosok nem tudnak elegendő pénzt felhalmozni kar­bantartási alapjukon, és ez havi néhány száz korona befizetéséből nemigen sikerülhet - külsőleg tönkremennek ezek a házak. Erre már most kellene gondolni, mert ez nem helyi szintű, hanem or­szágos probléma. Szerencsés helyzetben van az ekecsi-apácaszakállasi mezőgazdasági szövetkezet Orvosság a túlkínálat kérdésére KRASCSENICS GÉZA Ekecs. A túlkínálati piac miatt alig van kereslet a gabona iránt. Különösen a takarmánybúza ér­tékesítése jelenti a legnagyobb gondot, mert a felvásárló legfel­jebb annyit vesz át, amennyit ta­karmánykeverék formájában visszavásárolnak tőle a gazdasá­gok. A kenyérgabona esetén a közraktárak rendszere jelentheti a megoldást, amellyel a gaboná­ért pénzhez, kedvező kamatú hi­telhez juthatnak a termelők, és kamatait az állam bonifikálja. Egyes gazdaságok még így is bi­zalmatlanok a közraktárok rend­szerével szemben, mások viszont olyan kivételes, szerencsés hely­zetben vannak, mint például az Ekecs-apácaszakállasi Mezőgaz­dasági Szövetkezet, ahol a mal­mokkal kötött előszerződés alap­ján az étkezési búzát eladhatják. A takarmánybúzával sincs gond­juk, maguk raktározzák, és a tő­kehús és vágóérett állatok értéke­sítésével a gabonatermesztés hasznot hoz a szövetkezetnek. Végh István mérnök, a szövetke­zet elnöke elégedett az idei aratás mennyiségi, minőségi mutatói­val. Az eladási problémákat meg­oldották, s legfeljebb azt sajnál­ják, hogy a kenyérgabonára a z Állami Piacszabályozási Alappal (ÁPA) nem kötöttek nagyobb mennyiségre előszerződést. Mindössze 20 vagon búza eladá­sára kötelezték magukat. Az el­adott búza sikértartalma 25 szá­zalék felett volt és a süllyedési fok, a Herberg-szám megfelelt az ÁPA igényes követelményeinek. A tonnánkénti 4200 koronás fel­vásárlási árral is elégedettek, no­ha az alapnak sincs pénze a szer­ződésben kikötött mennyiségi ár azonnali kifizetésére. A malmok sem tudnak rögtön készpénzzel fizetni, de az árut folyamatosan szállítják. Eddig több mint 40 va­gon étkezési búzát kapott a ma­lomipar és további 130-150 va­gonnal adnak neki. A búza minő­ségével az összes malom elége­dett. A raktáron levő búza sikér­tartalma továbbra is 23,5-25 szá­zalék között ingadozik, ami az el­adási árnak is kedvez. A malmok 3900-4000 koronát fizetnek a búza tonnájáért. Az ekecsiek megnyerték a malmok bizalmát. Nem ellenzik a közraktárak mű­ködését, de nem élnek az új szol­gáltatás nyújtotta lehetőségek­kel. A kukoricán és napraforgón kívül a járás legnagyobb gabona­termelő nagyüzemei közé tartoz­nak. Az idén 850 hektárról takarí­tottak be búzát és 220 hektárról árpát, 6,2, illetve 5,2 tonnás ho­zamátlaggal, ami 641 vagonnyi össztermésnek felelt meg. Szlovák Gázipar Veszedelmes viszonyok Pozsony. A milliárdos nyere­séggel működő Szlovák Gázipar (SPP) állami vállalat Ján Ducký (DSZM) vezetésével óriási rész­vényfelvásárlásba kezdett. A ha­zai cégek papírjait vásárolja fel, méghozzá többnyire jóval a hi­vatalosan megállapított ár fe­lett. Különösen a Nafta Gbely iránt érdeklődik, augusztus de­rekáig 406 millió korona érték­ben vásárolt a Nafta papírjaiból, részvényenként 2000 koronát fizetve. A részvények jelenlegi ára azonban mindössze 420 ko­rona. Az üzletben közvetítők persze busás haszonnal dolgoz­nak, egy-egy nagyobb részvény­csomag átutalásakor 10 millió korona feletti összeget tehetnek zsebre. Mindez akkor, amikor az SPP adóssága egy év alatt 9 mil­liárd koronáról 18 milliárd ko­ronára nőtt. (P) Ógyallán már befejeződött az állami lakások eladása

Next

/
Thumbnails
Contents