Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-30 / 225. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 30. POLITIKA 5 Méhi történetisége, mindennapi gondjai, lakóinak kitartása és a polgármester ötletei Agyagistenek és a kultúra Ragaszkodni kell a történe­lemhez, de nem annyira kritikátlanul, hogy tévútra vezessen bárkit is elfogult és vak tisztelete. Ilyen szempontból a B. Kovács István régész által Méhiben feltárt későrézkori 1. szá­mú sír szinte veszélytelen. DUSZA ISTVÁN A Tornaijától nem messze talál­ható, 730 lelket számláló falu ez­zel a „bádeni műveltséghez" tar­tozó hét rézkori sír közül az első­vel bekerült a történelembe. B. Kovács István régész szerint: „A síregyüttes legjelentősebb leletei az ismereden istenalakokat meg­jelenítő kultikus edények és plasztika. A Férfiistenséghez és női párjához két-két urna tarto­zott, a középütt álló plasztika (Istengyermek) mögé egy urnát helyeztek. Az urnák formailag az istenalakok testét másolják, kivé­telt csupán a Férfiisten mögött áHó gynekomorf urna képez." Méltán tetszhet úgy az idetévedt idegennek, hogy a méhieknek különleges képességük van a tör­ténelmi folytonosságot nem megszakító csavaros észjárás­hoz. Persze gondoljon bárki, amit akar, szerintem az 1993-as döntésük - mely szerint nem ra­vatalozót építenek, hanem a mű­velődési házat újítják fel - vala­Az udvari front érdekessége az oszlopsor és a két terasz (A szerző felvételei) Kosztúr Tibor: „Ha most kellene elkezdeni, már háromszor is meggondolnám." hol a mélytudatban kapcsolat­ban lehet azzal a rézkori kultúrá­val. Előbb-utóbb azonban az élet szépségei után, a halottaikat is megtisztelik majd, mint azok a réges-régi elődök... Kosztúr Tibor polgármester a fa­lu újkori történelmének ezt a leg­utóbbi ötéves periódusát így lát­ja: - 1993-ban a kultúrházat a tűz­oltók egyszerűen lezárták. Be­ázott, zárlatos volt az áramkör. Akkor tartottunk egy közvéle­mény-kutatást arról, hogy halot­tasház vagy kultúrház legyen-e az első. S ha már szóba került az építkezés, akkor építsünk-e orvo­si rendelőt és postahivatalt is. Ezekhez aztán jöttek még ötíetek az ifjúsági klubról, az öregek klubjáról, a könyvtárról. 730 la­kosunk van, s évekig nem tud­tunk falugyűlést vagy bált ren­dezni, ide nem jöhetett el a szín­ház, nem tudtunk egy lakoda­lomnak helyet adni, a fiatalok­nak nem volt hova menniük Kel­lett egy olyan közösségi épület, ahol a falu találkozhat, közösen szórakozhat. Hat pályázat közül választottuk ki a megvalósított tervet. Önerő­ből kezdtünk neki a bontásnak, az alapok elkészítésének, de ami­kor már haladtunk, kiderült, hogy szükség van egy olyan cég­re, amely rendelkezik szakmai jogosítványokkal. Sajnos, azon­ban egy év után kiderült, hogy a valóságos munkákhoz és anyag­felhasználáshoz képest, mintegy milliós tételnyi többletkiadásunk lett. Meg kellett szakítanunk az együttműködést a kivitelezővel. Akkor következett el az az idő­szak, amikor a közhasznú mun­kákra lehetett pénzt kapni. Mivel a szövetkezetben akkoriban kez­Az egész falu dolgozott a művelődési ház rend­betételén. dődött el a felszámolás, folyama­tosan mintegy húsz falubeli munkanélküli dolgozott az épít­kezésen. A faluban 120 munka­nélküli van, de mindenkit nem tudtunk alkalmazni, mert nem volt megfelelő szakmájuk. Első­sorban kőműveseket, ácsokat, víz- és gázvezeték-szerelőket, he­gesztőket választottunk ki. Ez a csoport folyamatosan, az építő­anyag beszerzésének ütemében dolgozott az építkezésen. Meg kellett és meg is kell 2002-ig húz­ni a nadrágszíjat, mert a községi költségvetésből minden pénzünk erre megy. Ehhez még a falu fel­vett 1 millió 700 ezer korona köl­csönt is. Öröm a készet látni, de ha most kellene elkezdeni, már háromszor is meggondolnám. Az utóbbi időben az egész falu dol­gozott a művelődési ház rendbe­tételén, hiszen a Szent István-na­pi búcsúra már átadtuk az épüle­tet. Olyan teltházunk volt a bál­ra, hogy olyan helyen is asztalo­kat raktunk be, amelyeknek más a funkciója. Zsúfolásig tömve volt az épület, s mondhatom, hogy a falu ünnepként fogta fel, hogy elkészült a kultúrház. Azt a méhiek és Kosztúr Tibor polgármester is tudatosítják, hogy a dolog nem fejeződött be. Ezért sem állnak meg. A művelő­dési ház környékének és az orvo­si rendelőnek a befejezéséhez is­mét feláll a közhasznú munkák­ra a csapat, feltéve, hogy az álla­mi támogatást a munkanélküli­ekre valamilyen törvényes mó­don a munkavégzéshez kötik. A parkosítás költségeit is csökken­teni akarják azzal, hogy a dísz­téglák készítésére gépet vásárol­nak, ez a tevékenység is foglala­tosságotjelent majd 4-5 munka­nélkülinek. A szövetkezet felszámolásával és más munkahelyek megszűnésé­vel százhúszan maradtak munka nélkül Méhiben. Ennek ellenére nem a mára gondolnak, amikor művelődési házat, postát, orvosi rendelőt építenek. Élhető életük jár az eszükbe. Ennek legtelje­sebb visszaigazolása, hogy leg­hamarabb gyerekeik vették bir­tokba az új művelődési házat. A rézkori istenség plasztika-má­solata SZUBJEKTÍV - KÖNYVJELZŐ Egy jellem fejlődéstörténete NÉMETH ZOLTÁN Ardamica Ferenc Kalandor szü­letik címmel jelentette meg legújabb regényét. Nagyon „vonzó" ez a cím, olvasócsalo­gató, és olyan asszociációkat kelthet, hogy az irodalmi lek­tűr egy fajtájával állunk szem­ben. Az első fejezetek tovább árnyal­ják ezt a feltételezést, s a törté­nelmi lektűr irányában módosít­hatják elképzeléseinket. Adott az alapszituáció: a II. világhábo­rú adta őrület, amelyet Arda­mica a pszichologizálás felé mé­lyít, s ezzel be is csapja azt az ol­vasót, aki a történelminek neve­zett helyzetet csak valamilyen „grand récite", nagy elbeszélés formájában tudja elképzelni. Ardamica számára, legalábbis nekem úgy tűnik, nem annyira a történelmi szituáció a fontos, mint inkább a történelmi szituá­ció adta jellem. Ennek a kor­szakra jellemző jellemnek a kö­rüljárása és kibontása megy vég­be e könyv lapjain, valójában az így felfogott jellemrajz adja a kötet törzsanyagát. Itt felvetődik számomra egy kér­dés: vajon nem a dolog köny­nyebbik oldalát fogta meg az író azzal, hogy egy olyan történelmi kiindulópontot választott regé­nye témájául, amely kellőkép­pen, sőt túlságosan elhasznált ­gondoljunk csak a második vi­lágháborús regények tömegére Norman Mailertől Joseph Helleren át egészen Solohovig. Lehet-e még plágiummentes ér­téket létrehozni ilyen szellemi és textuális háttér ismeretében? Mintha Ardamica szövege szán­dékosan és szerényen húzódna félre annak még csak a látszatá­tól is, hogy az újraértelmezés igényével léphetne fel. Mintha túlságosan is erősíteni akarná azt a látszatot, hogy itt „csak"' az igényes lektűr egy fajtájáról van szó. Szó se róla, olvasható ez a könyv felszínesebb olvasási technikák­kal is. Számomra azonban a bel­ső vágások, de főleg a szöveg mondatritmusai, hogy azt ne mondjam, belső rímei olyan hangulatot biztosítanak, ame­lyek túl is mutathatnak a lektűr­ként való értelmezhetőségen, s ezt csak erősíti a szabad tér- és időkezelés. Itt azonban álljunk meg egy pil­lanatra, ugyanis én éppen ezen a helyen érzem Ardamica regé­nyének egyik buktatóját. Amíg ugyanis a választott téma és kor­szak egy sokkal nagyobb volu­menű regény megírását is lehe­tővé tette volna, addig Ar­damica megmaradt egyeden szereplő életrajzánál, sőt, még inkább egy emberi tulajdonság feltérképezésénél, s így a regény HHHHI •Mm mB/ÉMfiH ideje - a második világháború időszaka - és a regény tere - a közép-európai háttér - inkább csak díszletként, kötelező refe­renciaként, vagyis kötelező, de magáévá nem tett valóságvo­natkoztatási helyként működik. Ezt a szempontot is figyelembe véve úgy vélem, Ardamica regé­nye éppen az eldönthetetlenség csapdájába esik, lektűr és mo­dern regénytechnika, nagy tör­ténelmi tabló és egyeden jellem fejlődéstörténete, szabad jelen­tésképzés és erkölcsire szűkített végső jelentés ütközik ennek a regénynek a lapjain. Ardamica Ferenc: Kalandor születik, Plectrum, 1997 Új irodalmi díjak átadása Támogatni a tekintélyt Budapest. Székely Magda, Tóth Eszter és Mircea Dinescu vehette át a Közép-Európai Irodalmi és Tudományos Társaság (CET) iro­dalmi díját, amelyet idén osztot­tak ki első alkalommal. A két év­vel ezelőtt megalakult társaság elsődlegesen a magyar irodalom és a humán kultúra tekintélyét szeretné visszaállítani, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyo­mányait megőrizni és jobbítani, a piac és a pénz új uralmát humani­zálni. Ehhez kapcsolódnak az idén először megítélt díjak is. A Közép-Európai Irodalmi és Tu­dományos Társaság elnöksége az egy-egy millió forintos felajánlás­ból évente egy magyar és egy kö­zép-európai nem magyar írót, költőt támogathat. Mircea Dinescu román ellenzéki költőt tiszteletre méltó közéleti személyiségnek tartják hazájá­ban és külföldön is, aki sokat tett és tesz a román-magyar megbé­kélésért. Dinescu az 1989-es ro­mániai változások egyik vezér­alakja volt. A Román írószövet­ség elnöke volt 1990-ig. Székely Magda költő, műfordító. Az ítélet című verséért 1973-ban Graves-díjat kapott, majd 1984­ben József Attila-díjjal jutalmaz­ták. Tóth Eszter költő, író, műfordító. József Attila-díjat kapott 1974­ben. (MTI) A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 38. számában feltett kérdésre a héten 512 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Klein Melinda, a VASARNAP szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek ne­vét. E héten az 500-500 koronát Matalics Klára füssi, Nagy Andor gömörhorkai és Bartalos Mária egyházkarcsai olvasó­ink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés:Teen Challenge, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Zenei világnap - a muzsika ünnepe Az ENSZ tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi tanácsának döntése nyomán október elseje 1975 óta immár világszerte a zene ünnepe. Szlovákia legnagyobb zenei rendezvénysorozata, a szeptember 25-én kezdőtött Po­zsonyi Zenei Ünnepségek egyes koncertjeivel a zenei világna­pot köszönti. A nemzetközi részvétellel zajló nagyszabású ze­nei rendezvény október 9-ig tart a szlovák fővárosban, (tb) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 HVIEZDOS­LAV SZÍNHÁZ: Cseresznyéskert 19 KIS SZÍNPAD: Vigyázza­tok Leonra! 19 ASTORKA: Anya 19 KOMÁROMI JÓKAI SZÍN­HÁZ: Ketten 10.30 KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ - Losonc: Klo­tild néni 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Godzilla (am.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Csapdák, csapdák, csapdácskák (cseh) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Halálos fegyver 4 (am.) 17.30, 20 Cseh szóda (cseh) 18 Hat nap, hét éjszaka (am.) 18.30, 20.30 A véletlen (lengy.) 20.15 Vadállatok pavilonja (szlov.) 20.30 KASS A TATRA: Egértanya (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Godzilla (am.) 15.30,18, 20.30 ÚSMEV: BigLebowski (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Bean (ang.) 16.15,19.15 DRUŽBA: Godzilla (am.) 15.30,18, 20.20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Godzilla (am.) 17.30, 20 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Csapdák, csapdák, csapdácskák (cseh) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: X akták (am.) 17,19.30 GALÁNTA ­VMK: Wyatt Earp (am.) 17.30 NAGYMEGYER - VMK: Leta­szítva (am.) 19 A ma kezdődő gombaszögi mesetábor műsora Vidám zene-tere-fere 1998. szeptember 30 14.00 órától Érkezés 1998. október 1. 10.00-12.00 Csoportbeosztás, alapanyag-, tananyag-ismer­tetés, ismerkedés 13.00 Az előadók bemutatása ­alapfoglalkozások, a tábor me­netének közös megbeszélése 14.00 Beszédtechnika - légzés­technika mindenkinek - beve­zető foglalkozás 14.30 Drámapedagógia - mese­pedagógia mindenkinek - beve­zető foglalkozás 15.15 Csoportfoglalkozások ­bevezető 19.00 Esti mese - Környei Alice foglalkozása 20.00 Zene-tere-fere 1998. október 2-3. 9.00 Beszéd- és légzéstechnika - közös foglalkozás 9.15-12.00 Szakmai foglalko­zások csoportban 13.00-14.00 Aktív pihenés (er­dei séta, barlangtúra stb.) 14.00-18.00 Szakmai foglalko­zások csoportban 19.00 Esti mese Péntek: a Meseszínház előadá­sa Szombat: Pályi János: Vitéz László - bábjáték 21.00 Zene-tere-fere 1998. október 4. 9.15-11.00 Zárófoglalkozások. 11.00 A táborban elkészített mese előadása 13.00 Itt a vége, fuss el véle... laszusch Antal munkáit bemutató kiállítás nyílt a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában. Jaszusch a két világháború közötti kassai művé­szet egyik legjelentősebb egyénisége. Képünkön a Háború című festménye látható. (Anna Mičúchová reprodukciója)

Next

/
Thumbnails
Contents