Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-30 / 225. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 30. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A kormány előtt a Zöldjelentés Pozsony. A szlovák kormány tegnapi ülésén megvitatta és tudomásul vette a mezőgaz­daság és élelmiszeripar, vala­mint az erdő- és vízgazdálko­dás ez évi fejlesztéséről szóló ún. Zöldjelentést. A Peter Baco mezőgazdasági minisz­ter által beterjesztett jelentés szerint a mezőgazdaság magánosítása zárószakaszá­hoz érkezett, mivel tavaly az állami mezőgazdasági üze­mek 92,3 százalékát privati­zálták. Ezeknek az üzemek­nek a vesztesége együttvéve tavaly 0,96 milliárd koronára csökkent az előző évi 2,6 mil­liárdhoz képest. (SITA) Cseh aggodalmak Prága. A cseh közgazdászo­kat nem tölti el derűlátással a szlovákiai ellenzék várható kormányalakítása. A Slovo cí­mű napilap arra figyelmeztet, hogy az új pozsonyi kormány a romló gazdasági helyzet nyomására sokkal inkább sa­ját éredekeit fogja szem előtt tartani. Bizonytalanságot kelt a szlovák korona rebesgetett leértékelése, ami valószínű­leg drámai módon sújtaná a cseh exportot. A leértékelés csökkenti a lakosság vásárló­erejét és megdrágítja a Szlo­vákiába behozott árukat, ami a cseh piacokról importált áruk mennyiségének csökke­néséhez, következésképen a kereskedelmi deficit elmélyü­léséhez vezet. (SITA) Orosz vámemelési tervek Moszkva. Tervek szerint az orosz fél októbertől a jelenle­gi fél dollárról másfél dollár­ra emeli tonnánként az olaj­vezetékein szállítandó kő­olajra kivetett vámot. Az orosz szövetségi energetikai bizottság a lépést azzal indo­kolta, hogy így juthatnak hozzá a vezetékek karbantar­tásához és javításához szük­séges pénzösszeghez. (SITA) Kubában nem épül atomerőmű Havanna. Fidel Castro kubai elnök bejelentette, hogy Ku­ba végleg elállt annak az atomerőműnek a befejezésé­től, amelyet még 1980-ban kezdtek építeni szovjet segít­séggel a szigetország középső részén, Juraguában. Az épít­kezést már 1992-ben felfüg­gesztették. Castro azzal indo­kolta a döntést, hogy a mun­ka újrakezdése túl sok időbe telne. (MTI) EU-lengyel vita fenyeget Varsó. Az Európai Unió erő­sen kifogásolja a lengyel acél­ipar szerkezetváltási prog­ramját. A Rzeczpospolita cí­mű lengyel napilap szerint újabb válság várható a lengyel-EU viszonyban, ha az ügyben a Társulási Tanács november 10-i üléséig nem sikerül megállapodásra jutni. Varsó kemény csaták árán az év elején haladékot kapott az acéliparát védő vámok fenn­tartására, de azzal a feltétel­lel, hogy radikális szerkezet­váltási programot dolgoz ki. A lengyel kormány azonban a jelek szerint nem kíván ko­molyabb áldozatokat hozni, és el szeretné kerülni a töme­ges elbocsátásokat. Varsónak már eddig is közel 2 milliárd dollárjába került az acélipar karcsúsítása, ezért úgy tűnik, átmenetileg inkább kész vál­lalni a súrlódásokat az EU­val. (MTI) Banksztrájk Dél-Koreában Tokió. Két dél-koreai nagy­bank alkalmazottai sztrájkol­tak kedden tiltakozásul a pénzintézetek tömeges létszámcsökkenéssel járó át­alakítása ellen. Keddre erede­tileg Dél-Korea kilenc keres­kedelmi bankjának dolgozói hirdettek megmozdulást, ám hét nagybanknak sikerült el­hárítania a sztrájkot. Kedden a bankalkalmazottak szak­szervezetének vezetője beje­lentette, hogy sikerült megál­lapodást kötni és ezáltal a „nemzetközi bizalom elvesz­tésével járó katasztrófát elke­rülni". A megállapodás értel­mében a 35 ezer dolgozót foglalkoztató kilenc nagy­bankban 32 százalékos lét­számleépítést hajtanak végre, úgy, hogy az elbocsátott dol­gozóknak kilenc hónaptól egy évig terjedő időszakra fo­lyósítják a fizetést. (MTI) A FIAT új modelljei Párizs. A FIAT 2002-ig 20 ezer milliárd lírát költ 19 új modell beindítására - jelen­tették be a Párizsi Autószalon előtti sajtóértekezleten. A program a FIAT-ra és a hozzá tartozó Lancia és Alfa Romeo márkákra is vonatkozik. A cég vezetői beismerik, hogy az idei „nem lesz győzedel­mes év" a FIAT számára, fő­leg a brazil piacon tapasztal­ható értékesítési nehézségek miatt. (MTI) Osztrák tervek a Tatra bankával Pozsony. A Reiffeisen Zentralbank Österreich Wien azt tervezi, hogy fel­emeli vagyonrészesedését a Tatra bankában. Az oszt­rák fél nyilvánosan meghirdetett részvénykibo­csátás és jegyzés keretében minimálisan 1,9 százalékkal kívánja növelni eddigi 52,59 százalékos részesedését. Az osztrák banknak Kö­zép- és Kelet-Európában ed­dig kilenc fiókja működik. A Tatra banka részvényeinek 11,54 százalékát az Általá­nos Hitelbank, 10,3 százalé­kát a Tatra Holding birtokol­ja. (SITA) Érvényben 1998, szeptember 30-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 59,248 Osztrák schilling 2,945 Francia frank 6,180 Svájci frank 25,037 Kanadai dollár 23,063 USA-dollár 34,701 Német márka 20,724 ECU, EU 40,774 Olasz lira (1000) 20,959 Cseh korona ÍJ 58 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,343 16,958 Az új kormány aggasztó állapotban lévő, pénzhiánytól szenvedő nemzetgazdaságot örököl Ezer sebből vérző gazdaság Pozsony. A hízelgő makro­gazdasági mutatókkal tet­szelgő Mečiar-kormány gazdaságpolitikája mára teljesen kifulladt, és az új kabinet egy nyakig eladó­sodott, pénzhiánytól és egészségtelen gazdasági klímától fuldokló nemzet­gazdaságot vesz át. SIDÓ H. ZOLTÁN Vegyük sorjában a legfontosabb problémákat! A folyó fizetési mérleghiány az első félévvégére elérte a 38,23 milliárd koronát (ez a bruttó hazai össztermék 11 százaléka), az ország adósságál­lománya július végére 11,3 mil­liárd dollárra nőtt (az ország minden egyes polgárára 2100 dollárnyi adósság jut), az év első hat hónapjában a külkereske­delmi mérleghiány 38,4 milliárd koronát tett ki (augusztusban a deficit további 7,35 milliárddal A cégek elsődleges fi­zetésképtelenséggel küszködnek. nőtt), ezzel összhangban az or­szág exportképessége a második negyedévben történelmi mély­pontjára süllyedt, végezetül az államnak a Szlovák Nemzeti Banknál vezetett számláján szeptember 10-én 0,0 millió ko­rona volt. Szlovákia gazdasági eredményei 1994 1995 1996 1997 1998 A GDP növekedése (%) 4,9 6,9 6,6 6,5 6,1 Külföldi eladósodottság (mid. USD) 4,3 5,8 7,8 10,7 11,3 Külkereskedelmi mérleg (mid. Sk) +2,6 -5,7 -70,3 -49,5 -43,9 Munkanélküliek aránya (%) 14,6 13,1 12,8 13,4 14,8 Infláció (%) 11,7 7,2 5,4 6,4 5,7 A reálbérek növekedése (%) 3,0 4,4 7,2 6,6 3,1 Az 1998-ra vonatkozó adatok a júliusi, illetve az augusztusi valóságot tükrözik. (Forrás: Pravda) Az államokat globális szem­pontból mérlegelő rangos nem­zetközi hitelminősítő intézetek az idén sorozatban minősítették vissza Szlovákiát. A Moody's, a Standard and Poor's hitelminő­sítők után a múlt héten a Fitch IBCA is rosszabb osztályzatot adott, ennek következtében a spekulatív, vagyis a befektetési szempontból bizonytalan kate­góriába süllyedtünk. A szlovák korona sem áll helyze­te magaslatán, a központi jegy­bank devizatartalékainak egy részét feláldozva menti a ment­hetőt, és maximális erőbevetés­sel őrzi az árfolyamát. Számos elemző szerint ez az állapot nem tarthat sokáig, és előbb vagy utóbb legalább 10 százalékos le­értékelésre kényszerülünk. A pozsonyi Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem által végzett nagyszabású felmérésből kitű­nik: a gazdaság motorját jelentő hazai vállalatok áldatlan hely­zetben vannak. Az öt évig ké­szült és közel 42 ezer jogi sze­mély helyzetét feltérképező rep­rezentatív elemzésből kitűnik, a cégek elsődleges fizetésképte­lenséggel, pénzhiánnyal küsz­ködnek, adósságaikat pedig át­lagosan csak 20 év leforgása alatt tudják törleszteni. 1993 és 1997 között a cégek követelései 230 milliárd koronáról 300 mil­liárd koronára nőttek, és a köve­telések gyakorlatilag fele (mint­egy 150 milliárd korona) behajt­hatatlan. Az egyéb mutatók terén sem túl fényes a helyzet. A gyakorlatilag mindenkit érintő Szociális Biz­tosító csak az első félév végén 25 milliárd koronás hiányt mu­tatott ki, ami az elkövetkező két hónapban további 6 milliárddal nőtt. Ez töbek közt azt jelenti, hogy belátható időn belül a nyugdíjasok még csak nem is gondolhatnak a nyugdíjak eme­lésére. Az egészségügy helyzete mindenki előtt ismert, a szféra legalább 11 milliárd koronás belső adóssággal küszködik, az oktatásügy szintén hasonló helyzetben van. Vajon mennyire sikeres az adó­behajtás? Annak ellenére, hogy az 1998-ra szóló állami költség­vetés a jogi személyek számára komoly engedményeket tett, va­gyis kevesebb adót várnak el tő­lük, mint 1997-ben, mégis rosz­szul teljesítenek. Július végéig több mint 1 milliárd koronával maradtak el a várttól. Az adózási kiskapukat kevésbé ismerő és jobban megfogható természetes személyek viszont minden elképzelést meghaladó mértékben adóznak: az év első 7 hónapjában a terveztettnél 1,5 milliárd koronával hajtot­tak be többet rajtuk, ennek eredményeként a természetes személyek, vagyis a bérből és fi­zetésből élő emberek július vé­géig 1,8 milliárd koronával töb­bet adóztak, mint az eseten­ként milliárdos forgalmat lebo­nyolító jogi személyek! Összes­ségében azonban az adóbehaj­tás mértéke mégis deficitet mu­tat, a hiány július végéig 8,2 milliárd korona, augusztus vé­gén pedig már 9 milliárd koro­na volt. Magyar-szlovák vásár az együttműködés jegyében Magyar gazdasági napokat rendeznek Poprádon Szakmai bemutatkozó Irány az északi régió ÚJ SZÓ-HlR Magyarnándor. Idén is meg­rendezik a Nógrád megyei Magyarnándorban az immár ha­gyományosnak mondható „IPOLY" Magyar-Szlovák Regio­nális Kiállítást és Vásárt. Huszár Károly, a Szlovák­Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, a kiállítás szlovákiai szervezője lapunknak elmond­ta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz az október 2-től 4-ig tartó rendezvény fő­védnöke, a támogatók között szerepel többek közt a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisz­tériuma és Szlovákia budapesti nagykövetsége is. A szervezők mintegy 150, s eb­ből 50 szlovákiai kiállítót várnak a gazdag programmal összeállí­tott hétvégi rendezvényre. Pén­teken, a nyitónapon megvitatják azt is, hogy a határokon átnyúló kapcsolatok milyen szerepet játszhatnak a vidékfejlesztés­ben. A Szlovák és az Európa Nap, valamint az üzletemberek konferenciája szombaton lesz. Ezen egyebek között szó lesz a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatokról, a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről, a magyar, cseh, lengyel, román, szlovák, szlovén kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeit. A vasárnapig tartó szakmai ren­dezvényhez áru- és divatbemu­tatók, almavásár és színvonalas szórakoztató műsorok kapcso­lódnak. (B. GY.) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Október 7. és 9. kö­zött a pozsonyi Magyar Kereske­delmi Kirendeltség első ízben rendez magyar gazdasági napo­kat Poprádon. Nem elegendő a magyar jelenlét csupán Szlová­kia déli sávjában, a Pozsonytól Kassáig terjedő régióban, az or­szág északi vidékein is meg kell ismertetnünk termékeinket; e gondolat vezérelt benünket ak­kor, amikor a Szlovák Kereske­delmi és Ipari Kamara eperjesi, illetve poprádi regionális irodá­jával karöltve belevágtunk a poprádi magyar napok szerve­zésébe - közölte tegnap Szeke­res Imre, a Magyar Kereskedel­mi Kirendeltség igazgatója. Az októberi rendezvényen mintegy 10 magyar cég (például a GANZ Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft., a Debreceni Konzervgyár, a Gyulai Húskombinát Rt., a MOM Elektromechanikai ,,Rt.) mutatja be termékeit az iparcik­kek, a fogyasztási és kulturális termékek kategóriájában, to­vábbá 20 vállalat a képviselőjét küldi el a szlovák-magyar kétol­dalú üzleti és kereskedelmi tár­gyalásokra. Az év első hét hónapjában a szlovák-magyar kereskedelem volumene 426,2 millió dollárt tett ki, ebből a magyar export 185,9 millió dollárral, a szlovák export pedig 240,3 millió dol­lárral részesedik, vagyis Szlová­kia jelenleg 54 millió dolláros kereskedelmi többletre tett szert, (shz) A hitelkamatok jóváírása deformációhoz vezet EU-vita a mezőgazdasági reformról Világbanki vélemény Nincs megállapodás SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. A világban szerzett ta­pasztalatok alapján elmondha­tó, hogy a raktárlevelekkel való kereskedés fellendülése érdeké­ben három feltételnek kell telje­sülnie: első a jogi keretek megte­remtése; második a kedvező gazdasági-politikai légkör kiala­la'tása, beleértve a magántulaj­don részesedését támogató ke­reskedelmi és pénzpolitikát; har­madik a kezesség és a licenszek odaítélésének megbízható rend­szere. Más közép-kelet-európai országokkal szemben Szlovákiá­ban a jogi keretek már adottak. Az egyik ok, amiért mégsem a vártnak megfelelően működik a közraktárak rendszere, az Álla­mi Piacszabályozási Alap birto­kában lévő nagy mennyiségű ga­bona - véli John Nash, a Világ­banknak az európai és közép­ázsiai mezőgazdaság fellendíté­séért felelős közgazdásza, aki az elmúlt napokban a hazánkban tartózkodó világbanki misszió tagja volt. A raktárlevelek rend­szerében a hitelkamatok jóváírá­sát deformációnak tartja, mivel így bizonyos terménycsoportok kedvezményezett helyzetbe ke­rülnek. Tekintettel a jelenlegi magas kamatokra, minden ága­zat finanszírozása gondot okoz, ám Nash szerint „éppen a raktár­levelek jól működő rendszere növelheti a mezőgazdasággal szembeni bizalmat, ami a kama­tok mérsékléséhez vezethet". Az őstermelők és a bankok számára rendkívül fontos lenne, hogy a termények eladási ára fedezze a költségeket, illetve a hitelt. Nash úgy véli, hogy a termelők elfo­gadják a piaci mozgások okozta áringadozásokból eredő kocká­zatot, viszont a kormány rossz adminisztratív döntéseit ered­ményező ármozgásokat nem. A bankok is nagyobb bizalommal viseltetnének a raktárlevelek iránt, ha akkor is biztosak lehet­nének a hitelek visszatérülésé­ben, amikor az adós nem képes fizetni a kölcsönt. MTI-HIR Brüsszel. Továbbra is megosz­tottak az Európai Unió tagálla­mai a közös mezőgazdasági po­litika reformjában, pedig roha­mosan fogy az idő a reformok jövő márciusra elrendelt jóváha­gyásáig. A mezőgazdasági mi­niszterek hétfőn kezdődött ta­nácskozása csupán addig jutott el, hogy egyes tagországok bizo­nyos ágazatokban saját javasla­taikat is beadták a központi ter­vek mellé. Az EU kormányfői júniusban döntöttek úgy, hogy jövő márci­usra el kell fogadni a keleti bőví­téssel összefiiggő reformokat, mindenekelőtt a felzárkóztatási és a mezőgazdasági politika át­alakítását. Az Európai Bizottság az ülésen bejelentette, fenntart­ja az EU mezőgazdasági túlter­melésére vonatkozó becsléseit, így az azon alapuló reformel­képzeléseket is. 2005-ben az EU gabonatermelése elérheti a 213 millió tonnát, míg a kereslet 180 millió tonnára rúg majd. A tíz kelet-európai országban össze­sen 9 millió tonnányi felesleg keletkezik 2005-ben, ennek fele Magyarországon, 2 millió tonna Romániában, 1,5 millió Len­gyelországban. A marhahúsága­zatban a bizottság 1,5 millió tonnás túltermeléssel számol. A garantált felvásárlási árak a ga­bonaszektorban 20, a marhahús esetében 30, a tejtermékek ese­tében 15 százalékkal csökken­nének. A bizottság növelni szán­dékozik a bortermelőknek jutó közösségi támogatás összegét: 2000-től 1,234 milliárd ECU tá­mogatás jutna a szektorban te­vékenykedőknek. Nagy-Britan­nia, Olaszország, Dánia és Svéd­országjavasolja a kvótarendszer eltörlését és a garantált felvásár­lási árak 30 százalékos csökken­tését hat év alatt. Az ülésen első számú célnak nyilvánították azt, hogy helyre­álljanak a kereskedelmi kapcsv. latok az EU és Oroszország kö­zött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents