Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-29 / 224. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 29. Szabadok a gyanúsítottak Belfast. A belfasti hatóságok vádemelés nélkül elengedték azt a hat személyt, akit a múlt hónapi omaghi pokolgépes merénylet elkövetésében való részvétellel vádoltak. A rendőrök szeptember 21-én vették őrizetbe a hat gyanúsítottat. Az augusztus 15-én végrehajtott omaghi merényletben 29 ember vesztette életét, s több mint kétszázan sebesültek meg, ám az észak-írországi hatóságok egyelőre még egyetlen ember ellen sem emeltek vádat a merénylet végrehajtásában való részvétel miatt. (MTI) Folytatódó tárgyalások New York. Tegnap tanácskozott New Yorkban Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető. Arafat és Netanjahu legutóbb egy éwel ezelőtt találkozott. A New York-i megbeszélésnek az a célja, hogy a felek olyan izraeli-palesztin megállapodásrajussanak, amely lehetővé teszi újabb izraeli katonák kivonását a Jordán nyugati partvidékéről. A hármas találkozó előtt Albright külön-külön tárgyalt Netanjahuval és Arafattal, majd Clinton elnökkel is. (MTI) Arafat egyezkedne (Archívum) Kilenc üres poszt Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap rendeletével megerősítette az állami vagyonkezelői tárca élén Farit Gazizullint, így már csak kilenc miniszteri poszt betöltetlen a Primakovkabinetben. Az orosz államfő ugyanakkor felmentette ügyvezető miniszterelnökhelyettesi megbízatásuk alól Viktor Hrisztyenkót és Borisz Fjodorovot (az utóbbi politikust az adóhivatal éléről is menesztette), így mind valószínűbb, hogy a miniszterelnök-helyettesi posztot Alekszandr Livsic elnöki tanácsadó tölti majd be: ő fogja felügyelni a pénzügyi területet. (MTI) Titkosszolgálati figyelmeztetés Ankara. Törökországban működnek, olyan erők, amelyek az iráni vagy afganisztáni példához hasonlóan vallási szellemű kormányzatot akarnak uralomra juttatni - olvasható a török titkosszolgálatnak a kormány elé terjesztett jelentésében. A titkosszolgálat figyelmezteti a kormányzatot: a világi berendezkedéssel szembeni ellenállást jelzi, hogy az állami hivatalokban és a felsőfokú oktatási intézményekben a törvényben kimondott tilalom ellenére sokan hordanak muzulmán fejfedőt. (MTI) A külföld pozitívan értékeli a szlovák választást Tisztelet és elismerés Schroder szociáldemokratái biztosan megnyerték a német választást Vörös-zöld koalíció Bonn. A vasárnapi parlamenti választás előzetes végeredménye szerint egy szociáldemokrata-környezetvédő koalíció kényelmes többségre támaszkodhat az új Bundestagban. A szociáldemokraták tegnap délután koalíciós tárgyalásokat ajánlottak fel a Zöldeknek. ÖSSZEFOGLALÓNK A választáson a 60,7 millió jogosult közül 49,9 millióan vettek részt, ez 82,3 százalékos részvételi arányt jelent. Ez a legnagyobb fokú aktivitás a német újraegyesülés (1990. október 3.) óta rendezett három országos parlamenti választás közül. Az eredmény és a mandátumok megoszlását (a kiegészítő mandátumok ismeretében) táblázatunk tartalmazza. A választás egyértelmű nyertese a szociáldemokrata párt, amely csaknem 20 százalékkal több mandátumhoz jutott a törvényhozásban. Némileg megerősödve, már frakcióképes létszámban lesz jelen a Bundestagban a Demokratikus Szocializmus Pártja, a reformkommunista PDS. Az összes többi párt veszített a négy éwel korábbi eredményéhez képest. A fő vesztes persze a kereszténydemokrata CDU, amelynek 46-tal lesz kevesebb képviselője a parlamentben. A keresztényszocialisták (CSU) vesztesége 3, a Zöldeké 2, a szabaddemokratáké (FDP) szintén 3 mandátum. A piros-zöld (SPDZöldek) koalíciónak együtt 345 képviselője van, ami kényelmes (21 mandátum) többséget biztosít nekik a másik három párttal szemben. Másrészt az uniópártok részéről eleve elzárkóztak a nagykoalíció lehetőségétől. Peter Hintze, a CDU főtitkára úgy fogalmazott, hogy a választók egyértelműen a píroszöld alternatívára szavaztak, így az uniónak nincs más választása, mint ellenzékbe vonulni. A szociáldemokraták vezetője, Gerhard Schroder szerint Németországnak stabibtásra van szüksége, s a stabilitás azt jelenti, hogy a kormány elégséges parlamenti többségre támaszkodhat. szavazatok mandátumok SPD 40,9 298 CDU/CSU 35,1 245 Zöldek 6,7 47 FDP 6,2 44 PDS 5,1 35 HÍRHÁTTÉR Egyszer minden véget ér... GÖRFÖL ZSUZSA Pénteken lesz 16 éve, hogy Helmut Kohl Németország kancellárja lett. Kétség nem férhet ahhoz, hogy ez alatt a több mint másfél évtized alatt nemcsak Németország, hanem Európa, sőt a világ arculatának alapos megváltoztatásához is nagymértékben hozzájárult az a politikus, akit már megválasztásakor „untak" a németek, mondván: sódan, színtelen. Aztán ez a nagydarab, szürke „medve" a kontinens nagyhatalmává tette az országot és megvalósította, amit a legtöbben lehetetlennek hittek - Németország egyesítését. Meglehetősen simán, legalábbis politikai szempontból. A több évtizedes vágy valóra válása viszont komoly gazdasági következményekkeljárt, kiderült, hogy a keleti tartományok sokkal rosszabbul állnak, mint bárki is gondolta volna. Bonn nem szívesen vallotta be, hogy maga is bedőlt a szocialista propagandának a virágzó NDK-ról, de ekkor már csak egyet tebetett: gavallérosan fizetett. A következmény a gazdasági visszaesés és a példátlanul magas, több mint 11 százalékos munkanélküliség. Hatalomra jutásakor Kohl azt mondta Herbert Wehnernek, az SPD parlamenti frakcióvezetőjének, hogy most majd „15 évig ellenzékben pihenhet". A jóslat bevált, valóban ekkor kezdődött az európai jobboldal aranykora. S legtovább Németországban volt töretien, miközben rózsaszín lett a kontinens döntő része. Szociáldemokrata irányzatú kormány van hatalmon Nagy-Britanniában, Olaszországban, Dániában, Portugáliában, Görögországban, és Svédországban. Jobboldali vagy centrista partnerekkel szövetkezve a baloldal ott van a kormányrúdnál Franciaországban, Belgiumban, Finnországban, Luxemburgban, Hollandiában és Ausztriában is. Gerhard Schroder tehát baráti fogadtatásra számíthat főleg az Európai Unión belül, amire szüksége is lesz, hiszen Kohl mindenképpen komoly űrt hagy maga után. Egyrészt azért, mert a nemzetközi kapcsolatokban nem nagyon számít a politikai hovatartozás, az államférfiak sokkal szívesebben tárgyalnak azzal, akit már jól ismernek, mint egy új vezérrel, legyen akár elvbarátjuk is. Másrészt Kohlnak kétségtelen érdemei vannak az európai integráció kiszélesítése és elmélyítése terén, s egyáltalán nem valószínű, hogy Kohl nélkül lenne euro. Schrödernek tehát nagyon kell igyekeznie, főleg hogy maga is elismeri: a külpolitika nem erőssége. Ezt még csak illemből sem lehet cáfolni: Schroder komoly bírálatokat érdemelt ki Európa szerte azzal, hogy ellátogatott Kubába, sőt találkozott Lukasenko belorusz elnökkel. Ez már csak azért is meglepő, mert a leendő kancellárt az SPD jobbszárnyának képviselőjeként, az üzleti körökhöz közel álló politikusként tartják számon. Állítólag főleg a Volkswagen és a Siemens nagymoguljaival van kitűnő barátságban, amiért folyamatosan bírálta őt az SPD balszárnya, általában a „bossok elvtársának" titulálva őt. Mindezek ellenére meg kell állapítani, hogy a választási kampány során az SPD sokkal egységesebb párt benyomását keltette, mint Kohl CDU-ja, amelyben a kancellárjelölt személye körüli vita sokszor háttérbe szorította az országos ügyeket. Ezért fordulhatott elő, ami Németországban eddig még soha nem történt meg: a hivatalban lévő kancellár elveszítette a választásokat. Bátran kimondható: ez lesz az egyetlen negatív elsőség, amely a történelemkönyvekben majd ott áll Helmut Kohl neve mellett. ÖSSZEFOGLALÓNK New York. Remélem, hogy a választások eredményeként megalakuló szlovák kormány a demokratikus fejlődést és az ország euroatlanti elkötelezettségét tűzi zászlajára - mondta Martonyi János magyar külügyminiszter. Arra számít, hogy az új szlovák kormánnyal jó kapcsolatokat alakíthat ki Budapest, valamint bízik abban, hogy mindezek megvalósításában a szlovákiai magyarság legitim képviselője, a Magyar Koalíció Pártja is szerepet vállalhat. „Magyarország változadanul kész arra, hogy támogatást nyújtson Szlovákiának az európai integrációs folyamatokba való bekapcsolódáshoz és az ehhez szükséges feltételek teljesítéséhez" közölte Martonyi János. Bécs. Wolfgang Schüssel, osztrák külügyminiszter dicsérte a szlovák nép demokratikus érettségét. Hozzáfűzte: most már az a feladat, hogy a választási eredményeket tiszteletben tartsák, és éppen ilyen rendezett körülmények között egy új kormány alakításával ültessék át őket a gyakorlatba, így teljesítené gyorsabb európai uniós integrálódásának egyik alapvető feltételét. Az osztrák Der Standard kommentátora szerint a szlovákiai választók Mečiar ellen és Európa mellett tették le voksukat, s emiatt minden tisztelet és elismerés megilleti őket. Prága. Petr Pitthart, a cseh szenátus elnöke szerint a választások eredménye fordulatot hozhat a holtponton lévő szlovák-cseh kapcsolatokban. A Mladá Fronta Dnes kifejti: „a szlovák belpolitika első minőségi változását a magyar nemzetiségi kisebbség képviselőinek kormányzati részvétele jelentené. Ugyanis éppen a Mečiar-kabinetnek a szlovákiai magyarokkal való szüntelen konfliktusa volt az egyik leggyakoribb oka a szlovák kormányfő nyugati bírálatának." A polgári Lidové Noviny szerint „nem vitás, hogy az ország civilizált képének felújításához szükség van az MKP részvételére a kormányban". Adanta. A CNN szerint a szlovák ellenzék megsemmisítette Mečiar hatalmi vágyait. A hírtelevízió úgy értesült, a nyugati diplomáciai körök elégedettek a szlovákiai választások eredményével. Budapest. A Népszabadság szerint Szlovákiának a lehető legjobb Mečiar bukása, bár szomorú örökséget hagy az új kormányra. Párizs. A konzervatív Le Figaro szerint veresége ellenére Mečiar „még nem mondta ki a végső szót". - Bár a vele szemben fellépő pártoknak meggyőző parlamenti előnye van, nagy problémákkal szembesülhetnek. London. A Financial Times úgy fogalmaz: az ellenzék hatalmas vereséget mért a Mečiar-kormányra. „Ez megnyitja az utat az ország számára az Európai Unióval folyó csadakozási tárgyalások gyors vágányára". A liberális The Guardian is azt hangsúlyozza, hogy az SZDK-vezett új kormány a Nyugat jóindulatával kezdheti meg munkáját. „Bár már túl késő van ahhoz, hogy Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal együtt Szlovákia jövőre csadakozzon a NATO-hoz, az ország mégis azt reméli: szomszédaival egyidőben lehet az EU tagja" - úja a The Guardian. A jugoszláv egységeket kivonják Koszovóból Fegyverekért kegyelem MTI-HIR Belgrád. Lezárult a jugoszláv hadsereg terroristaellenes fellépése, és megkezdődött fokozatos kivonása a déli tartományból jelentette be Mirko Marjanovic szerb kormányfő a szerb parlament tegnapi ülésén. A koszovói helyzet megvitatása érdekében összehívott parlamenti ülésen hangsúlyozta, „a mai nappal, a Bajgor, Cicavica és Jezero térségében állomásozó szakadár albán fegyveres osztagok szétverésével és tagjaik őrizetbe vételével vereséget szenvedtek a koszovói terrorszervezetek. Ennek eredményeként véget ért a biztonsági egységek terroristaellenes tevékenysége, és az érintett alakulatok megkezdhetik fokozatos viszszavonulásukat támaszpontjaikra." A szerb kormányfő szerint azonban a biztonsági erők egy bizonyos ideig még készültségben maradnak. A készenlét nem véleden: bár a szerb rendőrség és a jugoszláv hadsereg az utóbbi időben jelentősen visszaszorította a Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK), tartós fegyvernyugvás még nem várható, mert a szakadárok Koszovó legkülönbözőbb pontjain továbbra is támadásokat intéznek a rendfenntartó erők ellen. A koszovói megbékélés érdekében Mirko Marjanovic amnesztiát ígért mindazoknak, akik tíz napon belül leteszik a fegyvert, feltéve, hogy nem követtek el háborús bűnöket. A szerb kormányfő egyúttal javasolta egy ideiglenes végrehajtó tanács felállítását a koszovói polgári intézményrendszer működtetése érdekében. A „fekete barett brigád" tiltakozik Bili Clinton texasi látogatása idején. Monica Lewinsky is hasonló fejfedőben szokott megjelenni. (ČTK/AP) iwl'f'SCľ