Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-26 / 222. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 26. Maradt az elnök Varsó. Harmadszor is Marian Krzaklewski lett a lengyel Szolidaritás szakszervezet elnöke. Az érdekképviselet küldöttközgyűlése csekélyszámú ellenszavazattal az 1991 óta a Szolidaritás élén álló politikust választotta meg vezetőnek. Ő volt az egyetlen jelölt a tisztségre. Elődje, Lech Walesa gratulált ugyan a döntéshez, ám nem titkolta, hogy szerinte komoly baj van a Szolidaritás szakszervezettel, amely az utóbbi években egyre jobban beavátkozik a politikai folyamatok alakításába, és egyre kevésbé védi a munkavállalói érdekeket. (MTI) Salman Rushdie az utcán sétált London. Határtalan örömének adott hangot tegnapi londoni nyilatkozatában Salman Rushdie brit író annak kapcsán, hogy az iráni kormány feloldotta a fejére majd tíz éve kiszabott halálos ítéletet. Az író, aki kilenc év után először sétálhatott végig London utcáin - igaz, még testőrök kíséretében - a BBC televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, nagyszerű megállapodás született a brit és az iráni vezetés között. Rushdiet tíz éwel ezelőtt ítélte halálra az iráni vezetés a Sátáni versek című kötete miatt. (MTI) Rushdie szabadnak érzi magát (ČTK/AP) Jospin vitte a láma levelét Hofej. A francia miniszterelnök levelet vitt a kínai elnöknek a dalai lámától. Lionel Jospin pénteken Hofejben adta át a tibeti vallási vezető levelét Csiang Cö-minnek, akivel együtt ebédelt. A levél nem tartalmazott „új elemet". Jospin sem árult el többet annál, hogy Csiang „egyértelműen kifejezésre juttatta" hozzáállását, meglepve őt „egyenes és sallangmentes" stílusával. Jospin előző nap közölte, hogy hazája kész elősegíteni a párbeszédet Peking és a dalai láma között. A dalai láma 1959-ben hagyta el Tibetet híveivel, nyolc éwel azután, hogy a kínai néphadsereg „fölszabadította" a területet. Indiába menekülve, emigráns kormányt alakított. (MTI) Lezuhant egy spanyol gép Madrid. Harmincnyolc utassal és négyfőnyi személyzettel a fedélzetén Marokkó partjainál lezuhant a Pauknair légitársaság repülőgépe. A szerencsétlenséget senki sem élte túl. A spanyol belföldi járatként közlekedő gép a Malaga és a Marokkó észald részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó Melilla között szállított utasokat. (MTI) Tíz minisztert nevezett ki Borisz Jelcin orosz államfő Még tíz hiányzik Kohlék előre isznak a medve bőrére Német választás: Gerhard Schrődernek esélye van Helmuth Kohl legyőzésére Kétesélyes parti Vasárnap parlamenti választásokat tartanak a Német Szövetségi Köztársaságban, Európa második legnépesebb országában. MTI-HÍR A német parlament kétkamarás. A Szövetségi Gyűlés (Bundestag) az ország törvényhozó szerve, itt dől el a kormányalakítás, a parlament ellenőrzi a kormány munkáját, közreműködik a köztársasági elnök megválasztásában. A Szövetségi Tanács (Bundesrat) az összekötő szerepét tölti be a szövetségi kormány és a 16 tartomány között. Az újraegyesülés után a nyugatnémet választási rendszert átvették a keleti tartományok, a Bundesrat is átszerveződött a tartományi népességarányoknak megfelelően. A Bundestag tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre. A választói és a választhatósági korhatár egyaránt a 18. életév. A Bundestag elvileg 656 tagú. A legutóbbi, 1994-es választáskor a töredékszavazatok miatt 16 pluszmandátum keletkezett, így jelenleg 672 képviselő van a parlamentben. A mandátumok megoszlása: kereszténydemokrata-keresztényszociális koalíció (CDU/CSU) 295, szabaddemokraták (FDP) 47, szociáldemokraták (SPD) 252, Zöldek 48, Demokratikus Szocialisták (PDS) 30. A kormánypártoknak (CDU/CSU, FDP) 342, az ellenzéknek 330 helye van. A szavazásra jogosult 60,5 millió német állampolgár idén választ utoljára 656 képviselőt. Az 1996-ban elfogadott határozat értelmében 2002-ben már csak 598 képviselőt választanak. A képviselői helyek feléről közvetlen, személyre szóló szavazással döntenek, a képviselők másik fele a pártok tartományi listáinak alapján, a pártokra országosan jutó szavazatok arányában kerül a parlamentbe. A kétszavazatos választási rendMTI-HIR Washington. Henry Hyde, a washingtoni képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke bejelentette: a bizottság október 5én vagy 6-án nyilvános ülésen tárgyal és szavaz arról, hogy hivatalos vizsgálat induljon-e Bili Clinton elnök esetleges elmozdítása céljából. Ha a bizottság jóváhagyja a vizsgálat lefolytatását, a képviselőház október 8-án vagy 9-én szavaz róla. Bili Clinton ügyvédei pénzbeli kártalanításról tárgyalnak Paula Jones jogi képviselőivel, hogy elkerüljék a kétfrontos harcot az amerikai elnököt fenyegető, kongresszusi elmozdítási eljárás idején, miközben amerikai feminista szervezetek kiválóságai emelték fel szavukat a tévelygő államfő védelmében. Már egy ideje tart az alkudozás Jones és Clinton ügyvédei között, de a Fehér Ház nem kommentálta a tárgyalásokról szóló hírt. Robert Bennettet, az elnök Jones-üggyel megbízott jogi képviselőjét nem sikerült megszólalMTI-HÍR Moszkva. Az immár két hete formálódó Primakov-kabinetbe tegnap tíz minisztert nevezett ki Borisz Jelcin elnök. Az elnök az utóbbi napokban már kinevezte Jevgenyij Primakov hat helyettesét, és négy minisztert is. Mihail Zadornov eddigi ügyvezető pénzügyminisztert hagyta meg a tárca vezetőjének Borisz Jelcin. Zadornov korábban a liberális Jabloko párt dumabeli képviselője volt, és a törvényhozás pénzügyi bizottságát vezette. A pénteki rendeletek értelmében kinevezett néhány miniszter: Georgij Gabunyija kereskedelmi miniszter, Andrej Sapovaljanc gazdasági miniszter, Pavel Krasenyinnyikov igazságügyi miniszter, Borisz Pasztuhov, FAK-ügyi miniszter. A most kinevezett miniszterek egy része a Kirijenko-kabinetnek is tagja volt, illetve a tárca második embereként tevékenykedett. A Primakov-kabinetben még tíz tárca vezetőjének kinevezése várat magára. Jelcin a héten egyébként öt új minisztérium megalakításáról adott ki rendeletet, így a kormányban összesen 24 miniszteri tárca van. (CTK/AP) Befejeződött a szerb offenzíva Koszovóban Komoly fenyegetések szerben ún. kiegészítő mandátumhoz az jut, aki a tartományban több egyéni körzetben győz, mint amennyi mandátum a szavazatok aránya alapján megilletné. A Bundestagba kerülés alsó szavazati határa 5 százalék. Az ellenzék indítványozta a kiegészítő mandátumok rendszerének megváltoztatását, de az alkotmánybíróság elutasította. A kormányfőt a szövetségi elnök javaslata alapján az új Bundestag választja meg. A kancellár megválasztásához a parlamenti tagok szavazatainak többsége szükséges. Az idei választásokon a CDU/CSU kancellár-jelöltje a 16 éve hatalmon levő Helmut Kohl, a szociáldemokrata párté pedig Gerhard Schroder, e két pártnak van esélye a győzelemre. A szocdemek vezetnek a felmérések szerint, ám a bajor önkormányzati választásokon aratott fölényes konzervatív siker után elképzelhető, hogy a közvélemény-kutatók jóslatai nem válnak be. MTI-HIR Belgrád. Koszovói szerb források szerint tegnapra véget ért az a három napon át tartó hajtóvadászat, amelyet a szerb belbiztonsági erők Közép-Koszovóban indítottak a szakadár albán fegyveresek maradék csoportjainak felszámolására. A nagyszabású támadást kedden indították a szerb biztonsági erők Cicavica hegy körzetében, miután arról értesültek, hogy a térségbe a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több osztaga húzódott vissza a tartomány más részeiről, köztük a nyugatkoszovói Drenicából. Szerb állítás szerint a szakadárok között tömegmészárlásban részt vett személyek is voltak, s polgári lakosokat tartottak fogva a hegyen. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter New Yorkban katonai akcióval fenyegette meg Szlobodan Müosevics jugoszláv elnököt, ha nem vet véget „tüstént a koszovói tragédiának". A BT öt állandó tagja „sürgős intézkedéseket követelt egy koszovói humanitárius katasztrófa megakadályozására". A német védelmi miniszter szükség esetén ENSZ-mandátum nélkül is megvalósíthatónak tartja a NATO katonai beavatkozását Koszovóban. A merénylet nem terhelheti a tárgyalásokat Ártatlan az ellenzék Október elején döntenek az amerikai elnök elleni vizsgálat elindításáról Kétfrontos harc Clinton ellen MTI-HIR Phnompen. A kambodzsai kormány szóvivője bejelentette, nem vádolják az ellenzéki pártok vezetőit a csütörtöki robbantási merénylet elkövetésével. A szóvivő kijelentése arra utal, hogy a phnompeni vezetés nem kívánja az ellenzék elleni fellépéssel terhelni a küszöbönálló politikai tárgyalásokat. A kambodzsai rendőrfőnök és Hun Sen kormányfő az aknarobbantás után azonnal az ellenzéki vezetőket kiáltotta ki felelősnek. Ismeretlen tettesek három aknát helyeztek el azon az úton, amelyen a képviselők autókonvoja közelítette meg az új parlament nyitóülésének helyszínét. Egy akna felrobbant és a merényletnek ártatlan emberek estek áldozatul. A kormány szóvivője közölte: tartózkodnak a túl korai kövedceztetések levonásától, a rendőrség nem vádol egyetlen politikai pártot sem a merénylettel. Időközben kihallgattak nyolc személyt, de kilétükről semmit sem közöltek. tatni az információval kapcsolatban. Amerikai feminista szervezetek harcos képviselői szerint a Lewinsky-ügyben Clintont vádolók között néhányan a nők jogainak legádázabb ellenségei. „Egy gátlástalan hadjárat tanúi vagyunk kormányon belül és kívül, amelynek célja, hogy elüldözzék Clinton elnököt a hatalomból. Mindez destabüizálja országunkat és demokráciánkat" - olvasható az amerikai feminista mozgalom és a Nők Országos Szervezete elnöke közleményében. Martonyi János az Egyesült Államokban Szabad lesz a légtér MTI-HÍR Washington. Egy esetleges koszovói nemzetközi akcióban való magyar közreműködésre irányuló felkérés jelenleg nincs - közölte Martonyi János külügyminiszter Washingtonban, amikor magyar újságírókat tájékoztatott a Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléséről. Martonyi elmondta az amerikai külügyi illetékesnek, hogy amennyiben a magyar parlament is hozzájárul, Magyarország egy üyen akcióhoz rendelkezésre bocsátja légterét, repülőtereit és berendezéseit. Most még nem lehet tudni, érkezik-e ilyen értelmű felkérés. Martonyi János megbeszélései Orbán Viktor miniszterelnök közelgő amerikai látogatásának előkészítését is szolgálták. Kikiáltják az önálló palesztin államot Nem kell beleegyezés MTI-HÍR Jeruzsálem/Liége. A palesztin kabinet bejelentette, hogy Jaszszer Arafat elnök a jövő év májusában kikiáltja a palesztin államot a Jordán-folyó nyugati partján és a Gáza övezetben. A döntés azt megelőzően született, hogy Arafat elindult New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés ülésszakára. A gázavárosi ülésről kiadott nyilatkozat szerint a palesztinok Izrael jóváhagyásával vagy anélkül is kikiáltják államukat. A dokumentum szerint az Izraellel kötött ideiglenes autonómia-szerződések 1999. május 4-i lejárta után a palesztin vezetés „kinyilvánítja a független palesztin állam létrehozását a hatnapos háború óta megszállt összes palesztin területen". Ez a nyugati parton és Gázán kívül az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemet is jelenti. A kabinetülés után Szaeb Erekat, a helyi ügyek minisztere (aki kedden lemondott az Izraellel tárgyaló palesztin küldöttség vezetéséről) kijelentette: a palesztinok szándéka az, hogy a független államiságot Izraellel együttműködve, egyezmények révén érjék el. Jasszer Arafat tegnap, útban az ENSZ székhelye felé a belgiumi Liege-be érkezett, ahol Simon Peresz volt izraeli kormányfővel együtt az egyetem díszdoktorává avatták. Iráni amazonok. Ünnepség Teheránban az Irak elleni háború megkezdésének tiszteletése. (ČTK/AP)