Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)
1998-09-24 / 220. szám, csütörtök
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 24. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Névváltoztatás Pozsony. Nevet változtatott a VÚB Invest Holding: ezentúl B Invest Holding néven szerepel. A névváltozást az indokolta, hogy az egykori anyatársaság, az Altalános Hitelbank Rt., Pozsony (VÚB) eladta a VÚB Invest Holding részvényeit és az új többségi tulajdonos a rendkívüli közgyűlésen keresztülvitte a névmódosítást. A névváltozáson átesett VÚB Invest Holding részét alkotta a Vinlan társaság is, amely a Szlovák Biztosítóban zajló tőkeemelés lezárulása után 200 ezer részvényt birtokolna a biztosítóban. (SITA) Csaknem hatmillió számla Besztercebánya. A Szlovák Takarékpénztár Rt. egyes fiókjaiban együttvéve mintegy 5, 941 000 számlát vezetnek és az ügyfelek összbetétei az idei év júniusának végén meghaladták a 139,677 milliárd koronát A pénzintézetben elhelyezett pénzösszegek zömét takarékbetétek képezik, ezek nagysága elérte a 107,187 milliárd koronát. A határidős betétek 20,646 milliárd koronára rúgtak, míg a nem határidős betétek nagysága nem egészen 12 milliárd korona. A bank az év első felében 71,6 milliárd korona értékben nyújtott hiteleket, ezen belül a lakosságnak folyósított hitelek össznagysága csaknem 16 milliárd koronára tehető. (SITA) Acélcsapágyak Podbrezovából Besztercebánya. A Podbrezovái Vasmű a jövőben a hagyományos termékeken kívül szélesíteni kívánja együttműködését a gépkocsigyártókkal, és acélcsapágyak gyártását is tervezi. A cég vezetői szerint azonban számolniuk kell a kohóiparban jövőre várható válsághelyzettel. A cég termelésének 80 százalékát exportálta, főleg az Európai Unió tagállamaiba, Csehországba, más kelet-európai államokba, sőt, termékeik a Távol- és KözelKeletre, valamint Dél-Amerikába is eljutottak. (SITA) Bankfúzió Besztercebánya. 1999. január elsején fuzionál a Bank Austria Rt. és a Creditanstalt Rt. szlovákiai részlege. A létrejövő új társaság a Bank Austria Creditanstalt Slovakia Rt. nevet viseli majd. Az egyesülés hírét a fúzió útján létrejövő cég képviselői jelentették be a Finex '98 nemzetközi vásáron. (SITA) Nyersanyagpiac 1999-ben Sydney. A világ ásványi anyag- és energiapiaca 1999ben is nyomott marad, mert a jövő évi alacsonyabb világgazdasági íövekedés miatt viszonylag gyenge lesz a nyersanyagok és energiahordozók iránti kereslet, miközben a kínálat várhatóan emelkedik. A világpiaci árak gyengülni fognak, az 1998-as átlagárakhoz képest 3-8 százalékos csökkenés várható az alumíniumnál, a réznél és a cinknél. Az olaj és az arany ára az előrejelzés szerint kicsit emelkedni fog, az olajfogyasztás valószínűleg csak kicsivel nő gyorsabban, mint a termelés, mert érződni fog az OPEC és a kartellen kívüli országok termeléskorlátozásának hatása. Az idei hordónkénti 11,95 dolláros átlagár jövőre 12,30 dollárra emelkedik. (MTI) Csökkenő orosz olajkitermelés Moszkva. Oroszországban augusztusban 24,8 millió tonna kőolajat bányásztak, 1,9 százalékkal kevesebbem, mint tavaly augusztusban. A földgáztermelés 39,6 milliárd köbméter volt, ez 12 százalékkal több, mint tavaly augusztusban. Az első nyolc hónapban az orosz olajtermelés 0,7 százalékkal csökkent a tavalyi első nyolc hónaphoz képest. Az olajfeldolgozás teljesítménye 7,8 százalékkal csökkent, a földgáztermelés viszont 2,3 százalékkal nőtt. Hivatalos becslés szerint az idei orosz kőolajtermelés 290 és 295 millió tonna között lesz, a tavalyi 296,86 millió tonna után - közölte a Dow Jones hírügynökség. (MTI) A BMW főnöke a fúziókról Bonn. A BMW igazgatótanácsának elnöke kizárta, hogy a bajor autógyár esetleg fuzionálna a Fiattal, a Forddal, vagy a General Motorszszal, s elutasította a Volkswagennel szóba került kölcsönös tőkerészesedés lehetőségét is. Ugyanakkor „elképzelhetőnek" nevezte a müncheni és a wolfsburgi autógyárak közötti együttműködést. (MTI) EU-vizsgálat Portugáliában Brüsszel. Az Európai Bizottság ellenőröket küld Portugáliába megvizsgálni, szükség van-e exporttilalomra az ország szarvasmarháira és marhahúsféleségeire. Az idén már ugyanis hatvan szivacsos agyvelősorvadásos (BSE) szarvasmarhát találtak az ibériai országban. Ennél is súlyosabb probléma, hogy a portugál gazdák nemigen tartják be az uniós előírást, amely til tja a szarvasmarhák etetését állati eredetű táppal. Az ilyen tápok ugyanis a fő csatornái a fertőző - és valószínűleg emberre is veszélyes - marhakór terjedésének. Portugália NagyBritannia és Írország után a harmadik leginkább érintett uniós tagállam a marhakór járványban. Az országban 1994 óta BSE-esetet jegyeztek fel, ebből 60-azt az idén. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. szeptember 24-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok altpjái Valut a Árfolyam Val uta Árfolyam Angol font 58,295 Francia frank 6,131 Osztrák schilli Svájci frank 2,922 24,826 Kanadai dollár 22,676 USA-dollár 34,695 Német márka 2,558 ECU, EU 40,368 Olasz lira (1000) 20,798 Cseh korona 1,131 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás A cseh szociáldemokrata kormány jövőre rekordméretű költségvetési hiánnyal számol Akadozik a gazdaság motorja Prága. A cseh kormány kedden elfogadta a rekorddeficittel számoló 1999-es állami költségvetést, és a 26,8 milliárd koronás hiányt felmutató tervezetet beterjeszti a parlament elé. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Miloš Zeman cseh kormányfő makacsul ragaszkodik a jövőre várható óriási költségvetési hiányhoz, és az ellenzéki pártok elutasító álláspontja ellenére a 26,8 milliárd koronás deficitet tartalmazó dokumentumot a parlament elé terjesztette. Az állam jövőre 581 milliárd koronás bevétellel számol, ám ebbe a bevételbe már eleve belekalkulálták azokat a többletpénzforrásokat, amelyeket a parlament által eddig el nem fogadott új törvények eredményeznének. A Polgári Demokrata Párt szerint ezért a közel 27 milliárdos deficit akár 60 milliárd koronásra is nőhet, hiszen Zemanék a nem A 27 milliárdos deficit akár 60 milliárd koronásra is nőhet. biztos bevételekkel is számolnak. A költségvetési hiány mellett további gondot jelent az ország gazdaságának ugyancsak rossz helyzete. Az első félévi adatok a legborúlátóbb várakozásokat is felülmúlták; a második negyedévben a bruttó hazai össztermék az inflációtól megtisztított árakon számolva 2,4 százalékkal visszaesett, az első félévi visszaesés 1997 hasonló időszakához viszonyítva pedig 1,7 százalékos. A lakosság fogyasztása még radikálisabban mérséklődött. A nehezebb időkkel számolva visszafogta vásárlásait, és a háztartások 1997-hez képest 7 százalékkal kevesebb árut és szolgáltatást vettek igénybe. A felsorolt adatok tükrében talán túlzás a Zemankormány prognózisa, amely az 1999-es állami költségvetés kidolgozásakor 1 és 3 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol, és a legvalószínűbbnek a bruttó hazai össztermék 2,2 százalékos gyarapodását tartja. A jelenleg tapasztalható gazdasági visszaesést a szociáldemokraták érthetően a korábbi kormányok nyakába varrják. „Utólag elmondható, hogy a kormány és a központi bank túlzottan restrikciós, azaz megszorító intézkedései túllőttek a célon, és lehetetlenné tették a gazdaság motorjának felpörgetését" vallja Jifí Jonáš, a Nemzetközi Valutaalap szakértője. Azt azonban senki sem tudja biztosan, hogy miként lehetne új lendületet adni a gazdaságnak. A tervezett 26,8 milliárd koronás deficitből a Zeman-kormány 8 milliárdot fordít majd a gazdaságélénkítő programokra, mintegy 4 milliárd koronányi hátralékot pedig leírnak. „Ha nem sikerül a deficitet eredményező, ám gazdaságélénkítő beruházásainkkal lendületbe hoznunk a gazdaságot, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy a politikában nincs keresnivalónk" - vélekedett Miloš Zeman kormányfő. A neheze azonban még hátravan, ugyanis a költségvetést még el kell fogadtatni a parlamenttel, (shz) Gyéren csordogál az állami támogatás, de mégis bővül a hústermelés az Agrotauris Kft-ben Nem kedvez a pillanatnyi helyzet FARKAS OTTÓ Rimaszombat. A külföldön is ismert Tauris Rt. húsüzem egyik leányvállalata, az Agrotauris Kft. négy évvel ezelőtt alakult és 1500 hektáron kezdte meg a mezőgazdasági termelést. Azóta a társaság földterületet bérelt Susányban, Osgyánban, Keresztúron és Nagydarócon. Jelenleg mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodnak és igyekeznek elfogadható gazdasági eredményeket elérni valamennyi gazdaságban. Ľubomír Slocík vezérigazgató szerint általában a földtulajdonosok kérelmére kötötték a tízéves földbérletre szóló szerződést. A vezérigazgató elmondta, hogy bár a pillanatnyi gazdasági helyzet nem kedvez a mezőgazdasági termelőknek, mégis valamennyi gazdaságban sikerült jó eredményt elérniük. Példaként a sűrűnvetett gabonaféléket említette, amelyekből átlagosan 47 mázsás hektárhozamot értek el. Legtöbb a keresztúri határban termett, ott egy hektárról ötven mázsánál is több került betakarításra. Az állattenyésztésben, természetesen, a hústermelésre helyezik a hangsúlyt. - A meglévő tehénállományt hústípusú fajtákkal keresztezzük- magyarázta az igazgató - és szeretnénk a hízómarha-állomány létszámát rövid időn belül 2 ezer darabra gyarapítani. „A sertéstenyésztés területén is hasonlóak a terveink, sőt, azt hiszem, itt már jóval előbbre tartunk, mint a szarvasmarha-tenyésztésben. Jelenleg 850 darab anyasertésünk van, de hamarosan ez a létszám is emelkedni fog. Osgyánban most építünk át egy istállót, ebben ezer darab anyasertést szándékozunk tartani. Célunk, hogy egy-két éven belül elérjük hízósertésből az évi 20-30 ezer darabot. A vezérigazgató további átalakításokról is beszélt. Mint elmondta, új tápokkal kísérleteztek; a sertéstenyésztésben az újítás kiváló eredményt hozott. Az Agrotauris Kft. 220 dolgozót foglalkoztat, ezek nagyrésze fiatal és középkorú. Az igyekezet és az eredmények ellenére a Zólyomban székelő kerületi mezőgazdasági hivatal, a vezérigazgató szavaival élve, „nem fogadta kegyeibe" az Agrotauris kft.-t. Két év óta a társaság gyéren részesül az állami támogatásokból. Slocík szerint lényegesen kevesebb juttatást kapnak, mint a hasonló nagyságú mezőgazdasági vállalatok. Az Európai Unió szakértőinek legújabb értékelése a tagjelölt országok fizetési deficitjéről Bizakodás és óvatosság Kelet-Európában Általános Hitelbank 15,343 16,958 MTI-HlR Brüsszel. A kelet-európai országok gazdaságát közelebbről tanulmányozva az állapítható meg, hogy a kelet-európai tagjelöltek többsége már megkezdte deficites folyó fizetési mérlegének kiegyensúlyozását, és jó úton jár az egyenlőtlenségek kiigazításában. Mindez abban a gazdaságpolitikai elemzésben áll, amelyet az Európai Unió statisztikai hivatala adott ki a keleteurópai országok reformjainak helyzetéről. A kelet- és közép-európai országok egy részének jelentős fizetésimérleg-hiánya sokaknál azt az 'ggályt keltette az EU-ban, hogy a tagjelölt országok némelyike hasonló pénzügyi nehézségekkel küzd, mint az ázsiai országok. Az ázsiai válságról kiderült azonban, hogy gyökereit a fizetési mérleg deficitjén túl a gazdaságpolitikai hibákban és a szerkezeti gondokban kell keresni. Az elemzés szerint a folyó fizetési mérlegben beállt nagyobb változást a döntéshozók azonnal úgy értékelik, hogy ellensúlyozásához gazdaságpolitikai beavatkozásra van szükség. Pedig például az ázsiai válság eredményeként a kelet-európai tagjelöltek közül csupán Csehországot sújtotta súlyosabb pénzügyi probléma. Ott is inkább a bankrendszer reformjának lassúsága és a bankokat a vállalati szférához kötő szálak szorossága jelentette a gondot. A kelet- és közép-európai államok többsége most küzdi vagy nemrégiben küzdötte le a tetemes folyó fizetési és kereskedelmi hiány problémáját. Ezzel együtt kellő óvatossággal kell értékeim ezt a fejleményt. Ahol nem volt és nincs ilyen probléma - például Bulgáriában - ott a jelek szerint nincs jelentős ütemű gazdasági növekedés Az uniós tagjelöltek gazdasága 1998-ban Nemzeti össztermék Infláció Munkanélküliség 1997 1998 1997 1998 1997 1998 Csehország Észtország Magyarország Lengyelország Szlovénia 1,0 1,S T,flip 9,0 4, s io,o T M H 9,0 4, s 6,9 6,3 3,8 4,9 IRTISH SJ 7.0 S,(> 1Ü,S 16, 0 liFliF' Az Európai Unióba tagfelvételt kérő öt posztkommunista ország közül az idén Csehország gazdasági növekedési üteme a legalacsonyabb, sőt akár a visszaesés sem kizárható. Ellenben Lengyelország, Magyarország és Észtország dinamikus növekedése jövőre is folytatódhat. (TA SR-grafikon) sem - írják az EU szakértői. Jelenleg a térség országai a nemzeti jövedelemhez mérve átlagosan 4-5 százalékos mérleghiánnyal küzdenek: a balti államok 10, Bulgária és Szlovénia 0 százalék körülivel, a többiek e két érték közöttivel. Az elemzés emlékeztet arra, hogy a térség országai közül elsőként a ma már kicsiny deficittel küzdő Magyarország nézett szembe súlyos fizetésimérleg-problémák kai. A cseh gazdaság alakulása A bruttó hazai össztermék alakulása negyedéves lebontásban. Az adatok százalékokban értendők. (Forrás: MfD)
