Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)
1998-09-21 / 217. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 21. KOMMENTÁR Közszolgálat LOVÁSZ ATTILA -Amikor a manapság demokratikusnak tekinthető, fejlett országokjogrendjei alakultak, a jogalkotó arra is gondoltak, hogy sok területen nem a piaci szempontok és nem a többség elvárásai jelentik a megoldást. Ezért tekintik a demokratikus államok polgárai közszolgálatnak többek közt a rendőrség munkáját, a rászorultak segítségét állami intézmények révén vagy éppen a kis országok sajtóügynökségeinek szolgáltatásait. Az Amerikai Egysült Államokat kivéve a legfejlettebb országok mindegyikében létezik közszolgálati televízió is. Egyértelműen azért, mert a legtágabb értelemben vett kultúra területén rengeteg érték veszne el, ha kizárólag a piac szabályait figyelmbe véve kerülnének képernyőre a műsorok. így nem biztos, hogy egy kommersz televízió műsorára tűzne színházi premiert vagy operaestet, a híradóban nem jelenne meg egyegy tárlat vagy szociális feladatokat ellátó intézmény megnyitása. Jó példa erre a cseh televízió kettes csatornája, amelynek nézettsége alig 10 százalék, mégis a cseh kultúra gyöngyszemeit „futtatja" naponta, közvetítő szerepet vállalva a világ kultúrája és a cseh néző között is. A közszolgálati híradások külön kategóriát képeznek. Az esetek túlnyomó részében törvény írja elő, hogy a híradás objektív, kiegyensúlyozott, s a hírválogatás elsőrendű szepmpontja az állampolgár, az adófizető érdeke legyen. A magántelevízióktól eltérően - ahol a véres, botrányos események vannak előtérben és elsőrendű szempont a nézettség - a közszolgálati híradó a politika, a kultúra, a társadalom életének minden közérdekű vonatkozásáról tudósít. Pl. A kommersz Markíza televízióban történtekről a tényeket mondja el. Ezzel szemben a Szlovák televízió igazgatóstul, politikai kommentátorostul kampánymunkát végzett. Még azt is megéltük, hogy a sajtó elől három éve bujkáló titkosszolgálati igazgató is megszólalt és politikai színezetű beszédet mondott. A szótárról inkább hallgassunk - a pártkongresszusok szövegezői szégyelhetnék magukat - egy viszont biztos: a szlovák közszolgálati televízió a közszolgálatiság ismérveit messziről sem közelíti meg. Pedig máig az egyetlen adó, amely valóban az egész országot fedi. Csak remélhetjük, hogy a hatalomváltás garnitúrája tudni fogja, mi a közszolgálat. Húska bronzfoga TÓTH MIHÁLY Ahhoz képest, hogy Szlovákia lakossága túlnyomó többségének gondolkodására inkább a földközeli konkrétság, semmint a széllel bélelt absztrahálási hajlam jellemző, a kormánykoalíció fő politikai erejének kampányfőnöke eléggé nehezen követhető jelképrendszert alkalmaz a voksolást közvetlenül megelőző agitációs csúcsrajáratás napjaiban. A sztrádaszakaszok felavatása és alapkőletétele sorra-rendre érthető és „egy az egyben" értelmezhető üzenet volt a miniszterelnök részéről. Még a hőlégballon-eregetésről és a Nagyszombatban megejtett tűzijátékról sem mondható el, hogy elviselhetetlenül igénybe vette az egyszerű honpolgár gondolattársítási képességét. Azt viszont már a politikatudományilag, esztétikailag, pszichológiailag, mi több, pszichiátriailag legképzettebbek is nehezen tudják követni, hogy mi értelme volt mondjuk Claudia Schiffer és a nyugat-európai szórakoztatóipar többi kiválósága meghívásának. Csak nem arról van szó, hogy a miniszterelnök belátta, a veszteségtől már csak a csoda mentheti meg, és szabad kezet adott a kampányfőnöknek? Csak nem arról van szó, hogy Režeš, a csodatevő agitátor annyit ért a lélekbúvároskodáshoz, mint a vaskohászathoz? Állítólag a SZISZ-ből külön nyomozócsoportot alakítottak ki azoknak a liptói, gömöri, zempléni, trencséni és árvái őslakosoknak felkutatására, akik Claudia Schiffer hazánkba látogatásának hatására döntöttek úgy, hogy voksukat Vladimír Mečiar mozgalmát támogatandó csúsztatják az urnába. A kampány külön fejezete, hogy bronzba szoborták a Szlovák Köztársaság önállósításának legkiválóbbjait. Bevallom, puruttya indulatokkal a lelkemben utaztam fel Pozsonyba a politikusok ércbe öntött hasonmásainak megtekintésére. Az előre beprogramozott káröröm végül is pozitív érzéssé nemesedett bennem: először volt szerencsém úgy találkozhatni Augustín M. Húskával, parlamentünk alelnökével, hogy biztos lehettem benne, nem esik ki a fogsora. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők:. Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László -kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hirfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Főnök, a választási stábról hívnak. Melyik bomba menjen, a médiabomba vagy a szexbomba? Agócs Ernő rajza TALLÓZÓ .^LApÁfRONTA DNES A legolvasottabb cseh napilap szerint a Markíza szlovák kereskedelmi televízió körüli zavaros fejlemények egyszeriben teljesen más megvilágításba helyezték a szlovákiai választási kampányt. Szerkesztőségi jegyzetében a lap rámutatott: „Ma már nem Mečiar és az ellenzék állnak egymással szemben, hanem Mečiar és a Markíza, amely az egész ellenzék jelképévé vált. Az igazat megvallva ebben a harcban Mečiar akkor sem győzhetne, ha egész nap a Szlovák Televízió stúdiójában ülne és esküdözne, hogy semmi köze sincs a Markíza ügyéhez". A lap szerint ugyanis a kereskedelmi televízió ereje összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a közszolgálati televízióé. Ma már mindegy, hogy az egész ügynek politikai vagy pedig üzleti háttere van-e. „Ugyanis mindkét esetben érvényes, hogy a Markíza ezekben a napokban Mečiar hátgerincét roppantgatja" - szögezte le a lap. A Katedra Társaság állásfoglalása az iskola és a szülő kapcsolatáról Szívesen járni az iskolába A Katedra Társaság szeptember 18-ai dunaszerdahelyi ülésén a hatékony nevelés egyik legfontosabb kérdését, az iskola és a szülő kapcsolatát vitatta meg. DOKUMENTUM Szlovákiai magyar nemzeti közösségünk megmaradása és jövője szempontjából sorsdöntő feladat olyan nevelési modell megteremtése, amelyben a pedagógusnak, a szülőnek, az államnak és egyre inkább a helyi önkormányzatoknak is fontos, egymást nem pótolható szerepe van. Mindannyiunk alapvető érdeke az oktatási szabadság elvei alapján olyan színvonalas iskolák megteremtése és működtetése, amelyben a mai és az elkövetkező nemzedékek kellő tudást, az állandó művelődéshez pedig megfelelő értékrendet szereznek. Ebben a modellben kiemelkedő, s egyre fontosabb szerep jut a szülőnek, aki mindenekelőtt felelős a gyermek testi-lelki fejlődéséért, ezért elvitathatadan joga, hogy megválaszthassa azokat a nevelői módszereket, s azokat az iskolákat, amelyek a legszínvonalasabban segítik a gyermek szellemi és erkölcsi gyarapodását. Legyen a szülőnek megfelelő mértékben beleszólási joga az iskolai vezetők kinevezésében, s az iskolák működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek megteremtésében is. Az iskolák tartalmi színvonalát az iskolatanácsok felügyeljék, amelyekben a szülői képviseletnek kellő súlya legyen. A szülők és a pedagógusok egyenrangú, egymást segítő partnerek. Közös törekvéseik arra irányuljanak, hogy a gyermek szívesen járjon iskolába, ahol senkit sem érhetnek megaláztatások, s ahol a közös tanulás, a művelődés öröme hatja át a nevelés valamennyi folyamatát. Neveljük gyermekeinket önálló tanulásra, gondolkodásra, véleményalkotásra, a legkülönbözőbb élethelyzeteket előreláthatóan megoldani képes kreativitásra, mert ezek boldogulásuk alapvető feltételei. Meggyőződésünk, hogy e célok eléréséhez nélkülözhetetlen iskoláink önálló jogalanyiságának a megszerzése, ezért kívánjuk ösztönözni az igazgatókat és más illetékeseket e felelősségteljes és fontos lépés megtételére. Elengedhetetlennek tartjuk az állam eltúlzott szerepének jelentős mértékű csökkenését, a központosított irányítás lebontását oktatásügyünkben is. Az állam feladata korlátozódjék arKözös érdekünk a gyermekeink boldogulása ra, hogy célirányos és átlátható finanszírozási rendszerrel teremtsen esélyegyenlőséget minden típusú, illetve más-más tannyelvű iskolák között, szervezze meg a tudásszint tárgyilagos felmérésnek rendszerét és intézményét, hozza létre a nemzetiségi iskolák működéséhez szükséges szakmai intézményeket, amelyekben kiválóan képzett munkatársak nyújtanak rendszeres módszertani segítséget pedagógusainknak. Szlovákia lakossága olyan jogállamban kíván élni, amelyben az iskola nem lehet semmilyen szinten sem a hatalom gyakorlásának eszköze. Az iskolák működéséhez szükséges megfelelő anyagi feltételek megteremtése semmiképpen sem tekinthető adománynak, mert minmdez az államnak a törvény által megszabott kötelessége. Valamennyi ünk óhaja, hogy az oktatásügy Szlovákiában se legyen mostohagyermek, ne szembesüljön naponta súlyosabb, már iskoláink puszta létét is veszélyeztető anyagi gondokkal. Ezért alapvető érdekünk olyan új kormány megválasztása, amely felismeri, s a gyakorlatban következetesen és nemzeti elfogultság nélkül érvényesíti azt a nyilvánvaló szempontot, hogy az ország alapvető érdeke az oktatásügy, s ezen belül a magyar tannyelvű iskolák kiemelt szakmai és anyagi támogatása. Az egyik helyre százmilliók özönlenek, az életmentőkhöz egy lyukas garas sem jut Szívzörejek politikája a kórházban PÉTERFI SZONYA Akár meg is szokhattuk volna, hogy a rendkívüli és bonyolult műtétekről, szervátültetésekről csak azután szerzünk tudomást, amikor a beteg túl van a kritikus időszakon. így volt ez a 16 esztendős kislány esetében is, akinek beteg szíve helyére újat ültettek a pozsonyi kramárei gyermekkórház szívsebészei. Szlovákia történetében először. A hír hallatán az OLVASÓI LEVELEK „Mindent a vásárlóért" Fura eset történt velem Szlovákiában, Zselízen. Bementem egy élelmiszerboltba, magammal vitttem a bevásárló vászontáskámat is, amelyben az irataimat tartom. Természetesen a kosárba raktam mindent, amit venni szándékoztam. Már fizettem a pénztárnál, amikor az üzletvezetőnő hangosan felszólított, hogy mutassam meg a táskám tartalmát, mivel náember óhataüanul kalapot emel a kislány életét megmentő orvoscsoport és ápolószemélyzet tudása előtt. Hiszen a donor szívének kioperálása és Kassáról Pozsonyba szállítása rövid két óra alatt történt, maga az átültetés pedig csupán valamivel több mint egy órát vett igénybe. Akkor szorul csak össze (egészségesnek vélt) szíve, amikor arról is értesül, hogy a pozsonyi gyerekszívsebészeti központ az utóbbi három évluk a táskát le kell rakni a kosarak mellé. Annyira megdöbbentem, hogy eleget tettem a nő harcias utasításának. Amikor meggyőződött róla, hogy nem loptam el semmit, fagyosan rendre utasított. De én ezt nem hagytam annyiban. Ki felel nekem azért, hogy ha a kosarak mellett hagyom a táskámat, nem lopják el illetéktelenek? Ha nálunk, Esztergomban ilyesmi fordul elő, hogy a boltban a rendész bizonyíték nélkül így reagál, az akár az állásába is kerülhet. Várszegi András, Esztergom ben az egészségügyi minisztériumtól egy fillér támogatást sem kapott. Megfelelőnek a legnagyobb jóakarattal sem mondható körülmények között csúcsteljesítményeket nyújtó szívsebészek elavult, sőt megbízhatadan műszerekkel mentenek életeket. A szerény költségvetés miatt sajnos nem minden rászoruló kerülhet időben a műtőasztalra. Évente legalább 400 veleszületett szívbetegségben szenvedő kisgyereket Hol szavaznak a katonák? Sajnos a hadseregben szolgáló fiatalok nem szavazhatnak a szülőhelyükön. A kaszárnyákban készítik fel őket, ott kell szavazniuk. De vajon az ország északi részén taláíható kaszárnyákban kézhez kapják-e a Magyar Koalíció szavazólapját? Nemzetiségüket ismerve, különféle beosztásokkal, feladatokkal bízzák meg őket, hogy ne is szavazhassanak. Nem tudom, létezik-e országos felmérés arról, hogy hány kaszárnya van Szlovákiában, és hol kellene operálni, s öt-tíz gyerek életét szervátültetéssel lehetne megmenteni. Ám a gyerekszívsebészet fejlesztésére, rendeltetésszerű üzemelésére nincs anyagi fedezet. Van viszont több száz millió korona a felnőtt kardiovaszkuláris, pontosabban Viliam Fischer szívsebész transzplantálási programjának támogatására! Netán csak azért, mert Fischer doktor beállt a DSZM és a pártvezért dicsőítők táborába?! szolgál a legtöbb magyar nemzetiségű katona. Nagyon jó lenne, ha a a polgári társulások, a Polgári Szem '98 erre is odafigyelne. Fiataljaink hangja, szavazata azért is megkérdőjelezett, mert a katonaság, a munkanélküliség miatt vándorolni kényszerülnek. Már a Csehországban dolgozók sem adhatják le külföldön szavazataikat. Szűkebb régiónk fiataljai többnyire ott dolgoznak, a pénztelenség miatt nem jönnek/jöhetnek haza - így éppen ők, akiknek érdekében szükség lenne a változásra, nem lehetne; hangadók. Hajtman Kornélia, Nána