Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-18 / 215. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 19. S PORT / Té V É ÉS Rá DIÓ - SZ Om BAT | P Beszélgetés Tóth Lászlóval egy művelődéstörténeti kötet kapcsán. Az első kísérletek kudarcot vallottak Megjelent, de nem kapható A szlovákiai magyar iroda­lomban Tóth László akár egyszemélyes intézmény­ként is elfoglalhatná méltó helyét. Bár a lexikonok költőként, irodalom- és művelődéstörténészként, szerkesztőként jegyzik, a műfordító, a drámaíró és a dramaturg címére is jogot formálhat. DUSZA ISTVÁN Sokoldalúságát tetézte nemrég, hogy Ister néven Budapesten könyvkiadót alapított. Nem vé­letlenül Budapesten, hiszen 1986 óta Magyarországon él, de azóta is minden erejével a szlo­vákiai magyarság szellemi gaz­dagságát gyarapítja. Az idei könyvhétre jelent meg Filep Tamás Gusztáv társszer­kesztésében A (cseh)szlová­kiai magyar művelődés törté­nete 1918-tól 1998-ig első kö­tete, amelynek hazai terepen nemrég a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéház­ban volt a bemutatója. Milyen volt idáig a könyv sorsa, útja? Azzal a hittel és reménnyel vág­tunk bele a vállalkozásba, mely­nek az elindítását a Nemzeti Kulturális Alap tette lehetővé, hogy a magunk szerény keretei és lehetőségei között egy olyan nyolc évtizedes összefoglalását tudjuk adni a cseh-szlovákiai Egy levéllel például nem működtethe­tőek a dolgok. ' magyar művelődésnek, amely elkészültével igencsak hasznos feladatot láthatna el. Elsősorban az oktatásban, a tudományos kutatásban, a közművelődés­ben, de még a kormányzati és önkormányzati döntések előké­szítésében is haszonnal forgat­ható könyvre gondoltunk. A Jókai Színházban Szeptemberi vendégek Komárom. Szeptemberben a Jó­kai Színházba látogat egy-egy produkcióval a Győri Nemzeti Színház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A győriek Szép Ernő Vőlegény c. színművét mutatják be a bérletes közönségnek, de jegyeket még kaphatnak azok az érdeklődők is, akik nem váltottak bérletet az 1998/99-es színházi évad előadá­saira. Az előadásokra szeptember 18-án, 19-én, 20-án és 25-én kerül sor, 19.00 órai kezdettel. A bereg­szászi színház színészeit első al­kalommal köszönthetjük Komá­romban. Ók Madách művét, Az ember tragédiáját keltik életre a színpadon, Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadások szeptember 22-én 19.00 órakor, 23-án délelőtt 11.00 órakor kezdődnek. Jegyek válthatók a Jókai Színház jegypénztárában, megrendelhetők a színház szer­vezési osztályán, tel.: 0819/701 889. (B. S. I.) Tóth László: „Összefogás nélkül semmi sem érheti el célját" (Prikler László felvétele) Ehhez képest éppen a megcél­zott rétegek alig tudnak a könyv létezéséről, s nem is mindenütt kapható. Sajnos igaz, hogy részben anya­gi és egyéb objektív okok miatt, bizonyára nem tettünk meg mindent a kötetnek a könyvpi­acra való bevezetése érdekében. Ehhez tartozik, hogy az első kí­sérleteink is olyan kudarcot val­lottak, olyan merev elutasításra vagy hallgatólagos visszautasí­tásra találtak, amelyeket látva kissé elbizonytalanodtunk. Mi lehet ennek az oka? Bizonyítani nem tudom, bár ta­pasztalataim vannak. Vagdal­kozni nem akarok, de a tapasz­talatok ettől még létezőek. Ma­gában az alapítványi és intéz­ményi struktúrában, de az ala­pítványok működésében is az önigazolás az elsődleges. Sok alapítvány csupán azért dolgo­zik, hogy létezését igazolja, a működéshez szükséges pénzt előteremtse, s igazából a konk­rét támogatásokkal már nem is foglalkozik. Ezek szerint egyes alapítvá­nyok nevükben hordozzák ugyan a céljaikat, de csupán belőlünk, s nem értünk élnek. Közel jársz az igazsághoz. Az alapítvány tevékenysége nem az alapítványi célt, hanem az ala­pítvány fenntartását szolgálja. Ez az egyik oka elbizonytalano­dásunknak. A másik oka az álta­lános érdektelenség a kultú­ránkban történő dolgok iránt. Nagyon sok utánjárással min­dent meg lehet szervezni, min­denkinek a fülébe lehet rágni, hogy mit akarsz, de a hivatalos utakon, egy levéllel például nem működtethetőek a dolgok. A harmadik okot a terjesztés pénz­ügyi vonzatai képezik. Annak el­lenére, hogy a kiadónk nehezen tudta megszervezni a szlovákiai terjesztést, betérve egy szlováki­ai könyvesboltba, láttam a köte­tet. Megvették egy magyaror­szági terjesztőtől, de kétszer annyiért kínálják, mint az a könyvesbolt, amely magától a kiadótól szerezte be. Ezt hallva kérdezem: Mi lesz a sorsa a művelődéstörténeti vállalkozás további három kö­tetének? Nagyon egyszerű a válasz. A má­sodik kötet közvetlenül a nyom­dába adás előtt áll. Ebben lesz a közművelődés, az oktatásügy és az írott és elektronikus sajtó. A második kötet terjedelmében duplája lesz az elsőnek. Milyen további témaköröket ölel fel majd a folytatás? A harmadik kötetben a művé­szetekkel foglalkoznak szerző­ink, így a színház, az irodalom, a képzőművészet, a zene és táncművészet kerül sorra. A ne­gyedik kötet lexikonjellegű lesz, amolyan adattári kötet, benne az esetleges hibák kiiga­zításával. Felkínáltuk egy or­szágos hálózattal rendelkező szlovákiai magyar könyvkeres­kedőnek, hogy futtassa körbe a többi könyvesboltban is az ajánlatunkat. A mai napig egy szó nem sok, annyi válasz sem érkezett. Pedig összefogás nél­kül semmi nem éri el a célját. A kötet elkészítésével, kiadásával a kiadó és a munkatársai csak a munkájukat tudják elvégezni, de ettől a kötet még önmagá­ban nem tud hatni. Mindenki a maga helyén tehet érte valamit, hogy ez a kötet hatást fejtsen ki a gondolkodásunkra, nemzeti öntudatunkra. Gondolatok Géczi Lajos Ondava menti népköltészet című kötetéről Fehér foltok - eltűnőben LISZKA JÓZSEF A nyolcvanas évek közepe előtt a szlovákiai magyar tájegységek közül a „keleti végek" tájai (az Ung-vidék és a Felső-Bodrogköz) volt néprajzi szempontból a leg­kevésbé feltárva. Csak morzsákat ismertünk ennek a néprajzilag igencsak izgalmas térségnek a Az áttörést a nagyka­posi Géczi Lajos munkássága hozta. népi kultúrájából. Az ekkor, az Új Mindenes Gyűjtemény 3. kötete­ként megjelent Ung-vidéki tema­tikus összeállítás nemhogy eny­hítette volna, hanem inkább ki­emelte ezeket a hiányokat. Nem jutottunk lényegesen előbbre a Csemadok KB kiadásában abban az időszakban megjelenő Népraj­zi Közlések 5. kötetével sem, amely kutatási beszámolókat közreadva kíváncsiságunkat to­vább fokozta az ismeretlen táj­egységek kultúrája iránt. Az áttörést egy (immár nyugal­mazott) középiskolai tanár, a nagykaposi Géczi Lajos munkás­sága hozta. A pozsonyi Madách és a budapesti Akadémiai Kiadó Magyar Népköltési Gyűjtemény című patinás sorozatában 1989­ben megjelent munka szakmai berkekben egy csapásra ismertté tette a térséget. A szerző azonban ezzel nem elégedett meg, hanem további kutatásokat folytatva egy még ismeretlenebb magyar kis­közösség, az Ondava menti négy település (Imreg, Szümyeg, Garany és Hardics) népköltészeti anyagát gyűjtötte össze. Először az Ondava menti népmesék és mondák (1994), majd az Ondava menti népköltészet (1998) látott napvüágot, mindkettő a Madách­Posonium Kiadó jóvoltából. A szóban forgó falvak az Ondava folyó jobb partján, annak déli sza­kaszán sorakoznak. Szlovák fal­vak által közrefogva nyelvi félszi­getet alkotnak, miközben a velük érintkező magyar falvaktól nyelv­járásüag különülnek el. Jelenleg a négy település egyikében sem működik magyar tanítási nyelvű iskola, s kettőben (Garanyban és Hardicsán) a magyarok ténylege­sen is kisebbségben élnek a több­ségi szlováksággal szemben. A gyűjtő tehát valóban a tizenkette­dik órában jelent meg a falvak­ban, hogy „az otthonokba szorult anyanyelv" utolsó tükörcserepeit összeszedegesse. S meglepően gazdag anyagra bukkant. Bizo­nyította ezt már a néhány eszten­deje megjelent monda- és mese­kötete, s a mostani, az egyéb nép­költészeti műfajokat közreadó gyűjteménye is erről tanúskodik. A négy településen csaknem száz adatközlőtől gyűjtött anyag be­cses része önismeretünknek. S amellett, hogy szívünk magyar­ként talán fáj amiatt, hogy e négy település a nyelvi beolvadás szé­lére sodródott, örülhet is egyben, hogy olyan kutatóra lelt, aki e kis Atlantisz kincseit a felszínre hoz­ta. A tudomány emberét azon­ban más kérdések is izgathatják. Többek között az affélék, ame­lyekre Géczi Lajos is tett a beve­zető tanulmányban utalást, hogy tudniillik több népdalt, mondó­kát két nyelven ismernek az adat­közlők. Nos, tanulságos lenne tudni, hogy miként zajlik a nyelv­váltás, hogyan tükröződik ez a népköltészeti alkotások ismere­tében? Egy-egy adatközlő reper­toárjában hogyan oszlanak meg a magyar és szlovák szövegek? Mennyire „fordítások" ezek, s mennyire átvételek a másik nép kultúrájából? Meggyőződésem, hogy Géczi Lajostól előbb-utóbb ezekre és az ezekhez hasonló kérdésekre is választ kapunk! Magyar nyelvtanfolyamok Pozsony. A pozsonyi Magyar Intézet szeretné felhívni figyel­müket arra, hogy október elejétől újraindulnak a magyar nyelvtanfolyamok kezdők és haladók részére, melyekre szep­tember folyamán lehet jelentkezni az Intézet székházában (Po­zsony, Palisády 54.), ill. a 352 962-es pozsonyi telefonszámon, ahol részletes információt is kaphatnak az érdeklődők, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A Titanic gyermekei 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A nők törvénye 19 ASTORKA: Az erdő 19 KISSZÍNPAD: Demokraták 19 KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Vőlegény 19 (Komárom) Ketten 19 (Pozsony) POZSONY WŠMmŕm HVIEZDA: Godzilla (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Big Lebowski (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A vi­lágűr foglyai (ang.) 17.30 Ebadta eb (am.) 18.30, 20.30 Cseh szóda (cseh) 18 Hat nap, hét éjszaka (am.) 18.30, 20.30 Rö­vidfilm a gyilkolásról (lengy.) 20.15 Egy régi világ képei (szlov.) 20.30 KASSA TATRA: Bizonytalan jelentés a világvégéről (cseh.) 16. 19 CAPITOL: Godzilla (am.) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: AraSznyi EmBeRkék (am.) 16. IMPULZ: Bean (ang.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Godzilla (am.) 15.30,18, 20.20 OEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY-LUX: Vízözön (am.) 17.30, 20 ZSELIZ - SZPUTNYIK: Véres kezek (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Titkok és hazugságok (am.) 17, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egértanya (am.) 17, 19 GALÁNTA: Seriffek (am.) 17.30,20 Külföldi fellépők a kastély kupolájában Gitárvirtuózok VRABEC MARIA Kistapolcsány. Szeptember 19-e és 24-e között már 16. alka­lommal rendezik meg a Cithara aediculae nemzetközi gitárfesz­tivált. A rendezvénynek harma­dik éve ad otthont a kistapolcsá­nyi kastély, amelynek kupolájá­ban minden este héttől adnak koncerteket a hazai és külföldi gitárvirtuózok. Az előadásokkal és mesterkurzussal egybekötött hangversenysorozat kezdemé­nyezője Ján Labant gitárművész. Meghívását az idén is sok neves zenész és fiatal tehetség fogadta el, köztük a bolgár Valčev házas­pár, az osztrák Michael Langer, a lengyel Marcin Djiella és az Ang­liában élő magyar származású testvérpár Kant Péter és Zoltán. Holnaptól jubileumi Madách Napok Losoncon „Mondottam, ember... ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Losonc. A Magyar Intézet 1998­as célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a Madách-évfor­dulóról való megemlékezés. En­nek részeként kerül megrende­zésre a Madách Napok rendez­vénysorozata Losoncon. Szep­tember 19-én a Losonci Magyar Kulturális Központban 9.30-kor „Mondottam ember: küzdj' és bízva bízzál" címmel műveltségi vetélkedőt rendeznek. 14 órakor ugyanott a Madách-díjasok ta­lálkozóját vezeti Lacza Éva szer­kesztő. 18 órakor a Nógrádi mú­zeum a Református templomban Kass János szegedi grafikusmű­vész Tragédia-sorozatából nyit kiállítást. Része az ünnepségek­nek a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház szlová­kiai vendégszerepelése is. Lo­soncon holnap Madách Imre klasszikusát, Az ember tragédiá­ját mutatja be a beregszászi tár­sulat, amit szeptember 21-én Lo­soncon, 22-én és 23-án pedig Komáromban ismét előadnak. Pablo Picasso: Festő. A kép 1930-ban készült, 1993 szeptemberé­ben a stockholmi Modern Művészetek Múzeumából rabolták el, há­rom hónappal később előkerült. A festmény minden valószínűség szerint végleg megsemmisült a néhány nappal ezelőtti repülőgép-ka­tasztrófa alkalmával, a Swissair New York-Genf járatán. (ČTK/AP) «<:C?,I I.mo8 ONDAVA MENTI ^ NÉPKÖLTÉSZET A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents