Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)
1998-09-18 / 215. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 18. KOMMENTÁR Szaki az ugródeszkán TÓTH MIHÁLY Két volt érdekvédelmi vezető is ott szerepel a Mečiar-mozgalom jelöltlistáján. Jozef Kalmannak még csak dobbantania sem kell, mielőtt rálép a parlamenti padsorokra irányított trambulinra; a Ľupták által miniszterelnök-helyettessé emelt egykori szakszervezeti kiválóság nem volt szívbajos és átigazolt. A lista 7. helyén a neve. Engliš szaki, aki 3 esztendeje még a szakszervezetek élén működött, hátrébb, a 38. helyre került. Ne sajnáljuk, ő is biztos befutó. Az érdekvédelemtől elfajzott szakszervezeti vezetőket még a két világháború közötti évtizedekben is boncoknak nevezték. Tettüket ma így minősíti a mérsékeltebb kifejezésekre áttért sajtó: politikai pályára léptek. Szlovákiában ez azt jelenti, hogy a legtöbbet ígérő párt szolgálatába álltak. Persze kérdés, hogy eleve erkölcstelen-e, hogy egy szakszervezeti vezető összeszűri a levet valamely politikai irányzattal. Jozef Kálmánról a 3. Mečiar-kormány működésének első fél évében gyanítani lehetett, hogy négy év múlva a mozgalom listáján köt ki. A végrehajtó hatalom prominens tagjaként - papírforma szerint a munkássosztály érdekeinek védelmezőjeként a szeme láttára és közreműködésével úgy valósult meg a magánosítás, hogy néhány száz család millárdos vagyonra tett szert, a munkabérből élők meg a nyugdíjasok szemét pedig kiszúrták egy, a kutya vacsorájánál is bizonytalanabb értékű értékpapírral. Kalman politikai jövőjét előre meg lehetett írni. Engliš - amíg szakszervezeti vezető volt - körömszakadtáig állította, hogy az alkalmazotti érdekvédelem szigorúan politikamentes. Politikamentességéről mindennél többet elárul, hogy az egy hét múlva tartandó szavazás után mit képvisel a parlamentben a pályát módosított egykori főszaki. Engliš és Kalman „politikai fejlődése" alapján helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy a szakszervezetekben tűzzelvassal ki kell erőszakolni a politikamentességet. Vannak pártok, amelyek számára a szakszervezet a legtermészetesebb szövetséges. A DBP 1990 és 1998 között - úgyszólván - teljesen kikerült a vesztegzárból, amelybe múltja miatt jutott. Már-már szociáldemokratával alakult. így sem a DBP-nek, sem a szakszervezetelmek nem kell szégyenkezniük a természetes szövetség kinyilvánítása miatt. A szakszervezetelmek tanulniuk kell az intellektuális háttér nélküli Ľupták-párt kalandorságából. JEGYZET Ki mit tesz az ablakba? GRENDEL GÁBOR Hát ez a Gy. bácsi is megéri a DSZM pénzét. Könnyű volt azzal az 1,8 százalékkal hencegni. Aki tud, az tud. Ilyen káprázatos eredményt senki nem merészelhetett „agyonhallgatni" (ezt a kifejezést az 1,8 százalék által olvasott, szűk körű magazin alkotta), még az sem, akinek van agya. Akinek nincs, az bezzeg titkolni szeretné, hogy mára 0,34-re csökkent a mutató. Megszoktuk, a „politikus" jelzővel felruházott, szabadlábon védekező (és támadó) személyek különleges bánásmódban részesülnek. Végtére is az egyszeri ember érdekeit szolgálják. Több-kevesebb sikerrel. Néhány „politikusnak" annyira érdes a nyelve, hogy pár(t)ját ritkítja. Zavart kelteni mindig könnyebb volt, mint ésszerű megoldást találni. Aligha várható, hogy az 1,8% a parlamenti választás után tömegbékélést hoz. Igaz, létezik összeg, amelyért Gorbacsov haja újra nő, és korpásodni kezd. Amíg tele van a megbékéléskamra, a magyar sztár is nyomhat valamit a latba. Hogy mit, azt ki-ki döntse el. Érdekli is a Happy Gang dalospacsirtáit, kinek az udvari szakácsa ez a miszter. Ők átveszik a pénzt, ahogy Schiffer meg a többiek, aztán kézcsókom. Nem állnak senki pártján, csak bájolognak, mint az év többi napján. Elnézést a csapat rajongóitól, de tényleg csak ez hiányzik a népnek? Ettől nem lesz olcsóbb a kenyér, a cirkusz annál drágább. A megbékélés csak kezdeti szakasz. Aztán jön a beletörődés, az egyéni mazochizmus, majd némi túlzással a kollektív öngyilkosság. Micsoda médiabomba volna, ha két nappal a választás előtt egymásba karolva néznénk a holdtöltét, főznénk a jó meleg sztrapacskát és mulatságos történeteket mesélnénk egymásnak. Egyenest az EU képébe röhögnénk, soha többé nem választanánk elnököt, negyven éven át húsvétkor a kormányhivatal elé vonulnánk, mindenünket föláldoznánk miniszterelnökünkért, hogy ezzel is segítsük a mennybemenetelét. Csak már menjen! Kérem, ha igaz, hogy a politikus is volt ember, akkor ez nem minden esetben érvényes. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: GrendelÁgota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Szomszéd, időjárás-változás várható a politikában. Alacsonyan szállnak a parlamenti képviselők. (Agócs Ernő karikatúrája) PRAVDA „A CME amerikai társaság továbbra is Pavol Rusko és a Markíza jelenlegi vezetősége mögött áll" - erősítette meg a CME és a Gamatex tárgyalásai után a lapnak adott interjújában Stanislav Pavlík. A televízió vezérigazgató-helyettese elmondta: a Markízának vissza kell térnie eredeti műsortervéhez, adását nem szakíthatja meg élő közvetítésekkel. Ellenkező esetben megvonhatják tőle a sugárzási engedélyt. Pavlík csak abban az esetben helyezte kilátásba a rendkívüli közvetítést, ha megismétlődne a szerda délelőtti helyzet, amikor ismét megpróbálták elfoglalni a televízió épületét. Ami a híradót illeti, továbbra is objektív tájékoztatást kíván nyújtani, s élő adások helyett a hírműsorokban tájékoztatnak majd a Markíza támogatására szervezett nagygyűlésekről. Pavlík közölte: a Markíza előtt összegyűlt tömeg, illetve a politikusok, parlamenti képviselők nélkül a televíziót már elfoglalták volna Marián Kočner emberei. Óriásira duzzadt a külföldi adósság, pénzhiány uralkodik a bankközi piacon, deficites a költségvetés... Semmivé lett gazdasági csoda Pozsony. Tegnap a honi bankközi piac gyakorlatilag megbénult, a Nemzetközi Valutaalap a közelmúltban figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, leértékelték a Szlovák Takarékpénztárat és az Általános Hitelbankot, s a Mečiar-kabinet újra pénzhiánnyal küszködik. SIDÓ H. ZOLTÁN A parlamenti választások előtt néhány nappal végleg kipukkant a szlovák gazdasági csoda művileg felfújt léggömbje, az intő jelek olyannyira megsokasodtak, hogy szinte dúskálunk a gazdaság és a pénzügyi szféra területéről érkező rossz hírekben. Szlovákia bruttó külföldi adóssága június végén elérte a 11,3 milliárd dollárt, az ország minden egyes polgárára 2100 dollár tartozás jut. Az állami költségvetés deficitje augusztus végére 8,7 milliárd koronára kúszott fel, pedig a költségvetésről szóló törvény szerint csak decemberben érhette volna el az 5 milliárd koronát. A Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő Szlovákiát az ingatag helyzetű országok közé sorolta. A külkereskedelmi mérleg hiánya augusztusra 44 milliárd koronára duzzadt, ami nem csoda, hiszen az ország exportteljesítménye az önálló Szlovákia megalakulása óta a legalacsonyabb szintre csökkent. A kormány idén dollárban, márkában és jenben 1 milliárd dollár hitelt vett fel, és már sikeresen el is költötte, ezért a napokban a hazai kereskedelmi bankoktól elképesztő kamatokért ismét hitelhez folyamodott. Csak tegnap 1,5 milliárd koronát igényelt 25 százalékos (!) kamat mellett. A gazdasági növekedés ellenére a válla... kipukkant a szlovák gazdasági csoda művileg felfújt léggömbjelatok nyeresége tovább csökkent, a piacra termelő cégek esetében 15 százalékkal. Szakértők szerint mindössze egyetlen pozitívumot tudunk felmutatni, mégpedig azt, hogy a reálbérnövekedés üteme érezhetően lefékeződött. Persze nekünk, polgároknak ez nem örömhír... Tegnap újabb aggasztó dolog történt: a honi bankközi piacon gyakorlatilag elfogyott a korona, a hitelkamatok az égig szöktek, és megbénult a pénzpiac. Ennek oka legalább négy tényezőre vezethető vissza. Az első: a Szlovák Nemzeti Bank a napokban a korona stabilitása érdekében dolláreladásba kezdett, a kereskedelmi bankok pedig koronáért konvertibilis valutát vettek. A második: a központi pénzintézet felszólította a bankokat, hogy töltsék fel tartalékalapjaikat, s e lépésnek pénzelszívó hatása van. A harmadik: a kormány a napokban hitelfelvevőként ismét megjelent a pénzpiacon, és milliárdos tételben igényli a koronát, akár 29 százalékos kamatot is megad érte. Végezetül: a cégek az esetleges pénzleértékelésre várnak, és a feszült helyzetben akadozik a valutakereskedelem. Boszniai és hercegovinai választások: a „távszavazatok" miatt elhúzódik a végleges eredmények kihirdetése Valószínűleg beigazolódnak a jóslatok SIDÓ ÁRPÁD Szarajevó, Zágráb. Megfigyelők szerint nem okoznak meglepetést a kisebb szervezési gondok ellenére is sikeresnek elkönyvelt boszniai és hercegovinai választások eredményei. Kihirdetésüket az illetékes szervek a jövő hétre ígérték. A szokatlanul elhúzódó szavazatszámlálás oka, hogy időbe telik, amíg a szarajevói választási központban értékelik a tömérdek „távszavazatot". Azok a választópolgárok ugyanis, akik nem a saját körzetükben járultak az urnák elé, szavazatukat megcímzett borítékban adták le. Az EBESZ felügyelete mellett megtartott, az 1995-ös daytoni egyezmény szellemében lezajlott voksolás nem hivatalos részeredményei azonban a korábbi jóslatokat látszanak alátámasztani. Bosznia bosnyákok és horvátok lakta föderációjában az eddigi államfő, Alija Izetbegovic pártja, a CDA tűnik győztesnek. A horvát többségű településeken a nemzeti húrokat pengető HDZ sikere várható, a Szerb Köztársaságnak nevezett országrészben pedig a mérsékelt nacionalistának tartott Biljana Plavsics SPS-e minden jel szerint lekörözte a háborús bűnösként kezelt Radovan Karadzsics pártját, az SDS-t. A végleges eredmények nyilvánosságra hozatalakor kiderül: a háromtagú államelnökségi tisztségben kik képviselik majd a szerb, a horvát és a bosnyák etnikumot, és milyen erőviszonyok alakulnak ki az országrész közös, illetve saját törvényhozói testületében. A szavazatok értékelése előtt meggondolatlan volna bármilyen megállapítás. Mégis. Az incidensek nélküli választások nem támasztják alá a szélsőséges Karadzsics daytoni egyezményről szóló megjegyzését. Szerinte az új Bejrútot teremtett Európában. VISSZHANG Ad: Lojális meg nulla is, Új Szó, 1998. szeptember 11. Szegény Ifjú Szivek Talán nem ragadtam volna tollat, ha csak személyes véleményemről volna szó. Azonban az eltelt napokban nagyon sok embernek - akivel Dél-Szlovákiaszerte beszélgettem - ugyanaz jutott az eszébe a kommentár olvasásakor, mint nekem: szegény Ifjú Szivek. Előrebocsátom: teljes mértékben egyetértek a leírtakkal, sőt egyenesen disznóságnak nevezem a zsarolást, legyen az egyéni vagy állami. Viszont az írásnak olyan kicsengése is van, hogy sajnálni kell az Ifjú Sziveket, azaz a megzsaroltat, azt, aki rááll a zsarolásra. Egy dolog a zsarolás, a másik, hogy hagyja-e magát valaki zsarolni. Bevallom, a fentiek mellett természetesen személyes okok miatt is ragadtam tollat. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes - melynek szervezőtitkára vagyok - már negyedik éve mindennemű állami támogatás nélkül működik, létezik, ellenállva a hasonló „felkéréseknek" vagy zsarolásnak. Ami ezentúl is érzékenyen érint, talán bánt, hogy amikor az eltelt négy év alatt a Szőttes egy fellépésre kötött szerződést a Megbékélés Alapítvánnyal (amely, ugye, a hosszúnevű párt szatellitjének van elkönyvelve, ugyanakkor tudunk olyan, köztiszteletben álló, „nagyszerű" emberekről, akiknek üzleti ügyei szorosan kapcsolódnak a nem legdemokratikusabb mozgalmakhoz), a Szőttest egyenesen prostituáltnak nevezte az Új Szó egynéhány munkatársa, figyelmen kívül hagyva, hogy nem a párttal kötöttünk szerződést, nem kampányban vettünk részt. A Szőttes abból tartja fenn magát, amit „összetáncol", a sajnálandó Ifjú Szivek rendszeres állami költségvetéssel bír. Ez lehetővé teszi számára, hogy 4050%-kal kevesebbet kérjen a fellépésekért, mint a Szőttes. Nem kell magyarázni, mennyivel nehezíti ez a dolgunkat. Félreértés ne essék, nem szeretjük, ha bennünket sajnál valaki, de furcsa, hogy amikor a Szőttestől egyenesen elvárják, hogy oldjon meg mindent önerőből, akkor egy 1995-ben meghirdetett sajtótájékoztatónkra, amelyen el szerettük volna mondani problémáinkat, az Új Szó el sem küldte munkatársát. Ahogy a Szőttes - és sokan mások - nem engedtek a zsarolásnak, az Ifjú Sziveknek sem tilthatja meg senki, hogy ellenálljon. Hangsúlyozom, nem az Ifjú Szivek ellen ágálok, jók a kapcsolataink. Egyszerűen arról van szó, ha az egyiktől elvárom a kiállást, akkor a másikat ennek hiánya miatt ne védelmezzem. Reicher Gellért Félreértés ne essék, nem sajnálom az Ifjú Sziveket, sőt valahol megvetem, mert meg sem próbált ellenállni a zsarolásnak. A kommentár teljesen másról szólt: semilyen eszköztől sem riad viszsza az MNMMJ a kormánypártok csatlósaként. Molnár Norbert