Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-12 / 211. szám, szombat

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 12. Bővülő tőkebeáramlás Pozsony. A tavalyi évhez viszonyítva az idén lényegesen több külföldi tőke áramlott be Szlovákiába. A Szlovák Nemzeti Bank első félévet értékelő elemzéséből kitűnik, hogy ezalatt a közvetlen külföldi tőkeberuházások volumene 7,3 milliárd koronával növekedett, míg a tavalyi év hasonló időszakában mindössze 840,8 mülió koronával több külföldi tőkét ruháztak be Szlovákiában. Szlovákia e kedvező változás ellenére is csak all. helyet foglalja el azon a listán, amely 16 keletközép-európai országot rangsorol a külföldi tőkebehozatalt illetően. (SITA) Gyerekcipők exportra Pozsony. A JAS-Export Kft. sninai üzemében szeptember elején megkezdődött az Elefanten márkájú gyermekcipők gyártása a nemzetközileg is elismert német Freudenberg Schuh számára. A JAS Bardejov Rt. vezetősége szerint a sninai üzemben már 200 dolgozót foglalkoztatnak, s ha a beindult együttműködés eredményesen folytatódik, akkor valószínűleg már a jövő hónapban újabb 200-250 dolgozónak tudnak munkát biztosítani. (SITA) Elhalasztott alapkőletétel Pozsony. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem holnap kerül sor Turócszentmártonban a városban létesítendő új üzem alapkövének lerakására, amely a Volkswagen konszern részére autóalkatrészeket gyárt majd. Erre az eseményre jövő csütörtökön kerül sor Vladimír Mečiar jelenlétében, s a csúszás is az ő részvételének tudható be. A személygépkocsi-komponenseket gyártó részleg szerelőcsarnokában a tervek szerint már a jövő év derekán beindul a termelés, kezdetben hatszáz dolgozóval. (SITA) Az IMF javaslata Szlovákiának Pozsony. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) többek között a nominálbérek befagyasztását javasolja Szlovákiának az állami szektorban - ez derül ki az IMF három hónappal ezelőtt Pozsonyban járt miszsziójának jelentéséből, amelyhez a napokban jutott hozzá a SITA hírügynökség. Az IMF az külső egyensúly helyreállítása érdekében javasolta továbbá a mikroszféra és a bankszektor szerkezeti átalakítását. Az állami alkalmazottak bérének befagyasztása bércsökkenést vonna maga után másutt is. A Szlovák Nemzeti Bank is egyetértett az IMF ajánlásaival. A központi bank álláspontja szerint ha ezeket az intézkedéseket a kormány végrehajtaná, akkor elkerülhető lenne a korona leértékelése, mert a IMF-j avaslatok megvalósításával is elérhető a külkereskedelmi mérleghiány enyhítése. Az IMF javaslatának hatására kisebb pánik tört ki a hazai pénzpiacon, bankok lázasan vásároltak a bankközi piacon, s ennek következtében a kamatok is megugrottak. (SITA) Ismét erősödő rubel Moszkva. A rubel pénteken tovább erősödött a dollárhoz képest. Az orosz fizetőeszköz árfolyama már csütörtökön erősödni kezdett azután, hogy Borisz Jelcin államfő bejelentette: Jevgenyij Primakovot jelöli a kormányfői posztra. Tegnap Moszkvában a dollár 10,5-12 rubelt ért, a csütörtök délutáni 13,3-13,6 helyett. A forgalom 24 millió dollár körül mozgott. A kereskedők nemtetszéssel vették tudomásul, hogy a központi bank élére annak egykori elnöke, Viktor Gerascsenko térne vissza, aki populista hírében áll, s tőle nem várható el, hogy megtegye azokat a szigorú intézkedéseket, amelyekre szükség van Oroszországban,. (MTI) Rossz termés Kárpátalján Ungvár. Az elmúlt negyedszázad legrosszabb gabonatermését takarították be a napokban véget ért aratás során Kárpátalján. Az óriási terméskiesést ezúttal nem az arrafelé megszokott aszály, hanem az egész nyáron át tartó özönvízszerű esőzések okozták. Eddig mindössze 66 487 tonna gabonát szállítottak a tárolókba, míg tavaly 97 116 tonnát takarítottak be. (MTI) Rekordméretű devizatartalék Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank devizatartaléka szeptember 9-én 3,439 milliárd dollárra rúgott, s ez egy hét alatt 183 millió dolláros csökkenéstjelent. Viszont a kereskedelmi pénzintézetek tartaléknövekedést könyvelhettek el, az együttes rezervájuk elérte a rekordnak számító 4,528 milliárd dollárt. Szlovákia együttes devizatartaléka 7,96 milliárd dollár. (SITA) Az uniós életszínvonal és mi Brüsszel. Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) reálértékben 47 százalékára rúg az Európai Unió GDP-jének. A középés kelet-európai térség átlagosan 40 %-nyi össztermékkel rendelkezik az EUhoz képest. Szlovénia az uniós átlag 68%-ánál tart. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. szeptember 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 58,375 Osztrák schilling 2,905 Francia frank 6,094 Svájci frank 24,913 Kanadai dollár 23,041 USA-dollár 34,888 Német márka 20,441 ECU, EU 40,191 Olasz líra (1000) 20,699 Cseh korona 1,147 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,343 16,958 A fogyasztói árak és munkabérek összehasonlítása Közép- és Kelet-Európában, illetve Ausztriában Sok munkáért túl kevés áru Pozsony. Az orosz pénzügyi válság eredményeként ma egy átlagos moszkvai polgár havi átlagbérén mindössze harminc darab kenyeret vásárolhat, az orosz vidéken pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Vajon mi hány percet dolgozunk, mondjuk egy liter tejért? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ha az átlagbéreket vesszük alapul, akkor rögvest kiderül, a posztkommunista országok közül - a volt szovjet Közép-Ázsiát nem számítva - Oroszországban és Ukrajnában kell a legtöbbet dolgozni egy-egy átlagos fogyasztási termék megvásárlása érdekében. A feltüntetett táblázatunkból világosan látszik, hogy a fogyasztói kosárba gyakorlatilag egyetlen luxusterméket sem tettünk, talán a Marlboro cigaretta kivételt jelent. Az adatok az 1997-es állapotokat tükrözik, vagyis például tavaly 25 deka vajért Horvátországban 30 perc 48 másodpercet, Magyarországon 28 perc 2 másodpercet, míg Ausztriában mindössze 6 perc 27 másodpercet kellett dolgozni. Ausztria természetesen nem posztkommunista állam, nyugati szomszédunk a fejlett Nyugatot képHány órát kell dolgozni egy-egy termék megvásárlása érdekében? Termékek Bulgária Csehorsz. Horváto. Lengyelo. Magyarorsz. Románia Szlovákia Ausztria Tej, 11 31'11" 11'51" 10'26" 13'6" 12'54" 19'12" 19'55" 3'18" Kenyér, 1kg 24' 16'18" 14'43" 8'42" 15'25" 22'24" 22'1" 37" Burgonya, 1kg 18' 6'47" 10'42" 2'53" 6'13" 12'48" 10'25" 1 '53" Vaj, 25dkg 1Ó2' 24'42" 30'48" 18'47" 28'2" 48' 40'30" 6'27" Kávé, 25dkg 1614' 43'29" 1Ó6' 46'58" 1Ó9' 2Ó46' 1Ó38' 7'39" Marhacomb, 1kg 5Ó30' 2Ó1 ľ 1Ó36' 1Ó40" 1Ó59' 4Ó16' 2Ó57' 30'36" Marlboro, 1 csomag 1Ó14' 45' 34' 28' 38' 1Ó22' 55' 12'14" Egy üveg hazai sör 26' 9'52" 10'42" 15'42" 10'28" 17'55" 13'19" 2'45" Villamosáram, 1kWó 2'18" 2'22" 2'40" 5'12" 2'34" 1'5" 1'8" 31" Benzin, normál, 11 36'41" 22'2" 11'30" 13'35" 23'9" 17'36" 25'28" 3'28" Cement, 1q 7Ó20' 4Ó7' 2Ó14' 1Ó55' 3Ó25' 5651' 3Ó44' 43'28" Városi buszjegy, 1db 7'20" 11*11" 13'40" 7'13" 8'46" 6'24" 8'2" 5' 12" Vasút, 2. osztály, 100km 44' 52' 1Ó12

1 1Ó36' 1Ó16' 38' 50'58" 39' Az adatokból kiderül, hogy a posztkommunista országok közül Oroszországot és Ukrajnát leszámítva Szlovákia az egyik legdrágább ország, pontosabban itt kell a legtöbbet dolgozni egy-egy hétköznapi fogyasztási cikk megvásárlása érdekében. Ausztria, mint összehasonlítási alap még nagyon messze van tőlünk. (Forrás, SME, HVG) viseli, vagyis egyfajta mércét jelent számunkra. Az összehasonlítás egyelőre meglehetősen elSzlovákia pozíciója nem különösebben fényes. szomorító, hiszen az osztrákoknak az ingatlanokon és a szolgáltatásokon kívül szinte mindenért sokkal, de sokkal kevesebb ideig kell hajtaniuk, mint nekünk. Térségünkben a legjobb helyzetben a lengyelek, a horvátok és a magyarok vannak (sajnos a felmérés nem vonatkozott a szlovénekre is). A horvátok helyzete az idén némileg romlott, ugyanis januártól bevezették az általános fogyasztási adót. Szlovákia pozíciója nem különösebben fényes. Egyetlen kategóriában sem tartozik a legolcsóbban közé (még a sör esetében sem). Ha térségünkben dollárban kapnánk a fizetést, akkor tavaly Ukrajnában lett volna a legvékonyabb a boríték, mindössze 88 dollárt tartalmazott volna. A másik véglet Horvátország, a maga 596 dollárjával, amivel messze megelőzi a lengyel (379 dollár) és a magyar (308 dollár) béreket, a szlovákiai fizetésekről nem is szólva. Persze, minden relatív, hiszen a horvát bérek alig teszik ki az osztrák átlagfizetések egyhatodát. (shz) Magyarország és az Európai Unió tárgyalásai A Thyssen és a Krupp acélipari óriások összeolvadása Átmenetkérések sora Európai éllovas lesz MTI-HLREK Brüsszel. Magyarország és az Európai Unió befejezte a 31 fejezetre osztott közösségi joganyag első 12 fejezetének átvizsgálását. A magyar küldöttség a külgazdasági témák átvizsgálása során jelezte, hogy a jelenlegi szabályok fennmaradása esetén a belépés után átmeneti mentességet kér az acélimportra vonatkozó közösségi előírások alól. Magyarországnak ez a negyedik kérelme átmeneti rendelkezés iránt. Az első - egyéves - átmeneti igényt a távközlési ágazatbanjelezte a magyar küldöttség. Erre amiatt van szükség, mert az ágazat teljes liberalizációja Magyarországon 2002 novemberétől valósul meg. A második magyar kérelem a vállalati jog fejezetében bukkant fel, a harmadik a fogyasztóvédelmi joganyagfejezetet érinti. Az átmenetek mellett a magyar küldöttségek két további problémát is azonosítottak az Európai Unióval. Az egyik abból fakad, hogy az EU-ban az unió egész területére érvényes védjegyeket lehet szerezni, és ez bizonyos magyar előírásokat zavar; a másik probléma az Európai Szénás Acélközösség szabályozásával kapcsolatos, ám ez az utóbbi gond 2002 júliusában automatikusan megoldódik. Az említett átmenetekről és problémákról Magyarország és az EU a csatlakozási tárgyalások úgynevezett érdemi szakaszában próbál megegyezni, e szakasz egyébként még további huszonöt fordulóból áll. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Bonn. Több hónapi tárgyalás után egyezségre jutott a pénzügyi részletekről is a német acélipar két óriása, a duisburgi székhelyű Thyssen és az esseni Krupp, így képviselőik tegnap aláírhatták az iparág legnagyob volumenű fúziós szerződését. A Thyssen és a Krupp konszernek egybeolvadása nyomán létrejövő Thyssen Krupp AG az acél- és gépipar legnagyobb európai nagyvállalata lesz. Az egyesült acélóriás éves üzleti forgalma 70 milliárd márkát tesz ki, alkalmazottainak száma pedig eléri a 186 ezret. A tegnapi bejelentés értelmében a felek megegyeztek a jelenlegi Krupp-, illetve Thyssenrészvények beváltási arányairól. Eszerint egy ötven márka névértékű Thyssen részvényért 10 darab Thyssen-Krupp részvény jár. A Krupp részvényesei pedig egy 50 márkás papírért 7,88 darab Thyssen-Krapp részvényt kapnak. Az átváltási arányokat a két cég piaci értéke alapján számították ki: eszerint a Thyssen értéke 23,6 milliárd, a Kruppé pedig 11,8 milliárd márka, vagyis a Thyssen az egyesült cégbirodalmon belül kétharmados, a Krupp pedig egyharmados részt képvisel. Az új társaság székhelye Düsseldorflesz. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a két vállalat egybeolvadása további elbocsátásokhoz vezet majd, ami csak növeli a németországi állástalanok több mint négymilliós táborát. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony szeptember 10-én Komárom szeptember 9-én Zseliz szeptember 9-én Losonc szeptember 2-án Rimaszombat szeptember 4-én Kassa szeptember 10-én sárgarépa 10-12 Sk/kg 6-8 Sk/csomó 8 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 14 Sk/kg 10 Sk/kg J3 c t ľôzscíyôiB 20 Sk/kg 18-20 Sk/csomó 8 Sk/cwmo 8 Sk/csomó " 20 Sk/% 5 Sk/csomó burgonya 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 7-8-Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg görögdinnye 10 Sk/kg 5-7 Sk/kg X 8-10Sk/kg . 9 Sk/kg paprika 12-16 Sk/kg 8-14 Sk/kg 5-7 Sk/kg 20-25/kg 20 Sk/kg 13 Sk/kg karalábé ' 15 Sk/kg 3-6 Sk/db fi Sk/db 5 Sk/db 7 3080$ zeller 20-25 Sk/db 6-8 Sk/db X 5-10 Sk/db 8 Sk/db 9 Sk/db káposzta 10 Sk/kg 6-8 Sk/fej 10 Sk/kg . 8 Sk/fej 9 sk/fej 9 Sk/db. karfiol 10-25 Sk/kg 8-18 Sk/db 20-30 Sk/db 20-25 Sk/db 15-20 Sk/db 25-30 Sk/db őszibarack 30-35 Sk/kg 15-25 Sk/kg 24 Sk/kg 25-30 Sk/kg 30 Sk/kg X Sk/kg hagyma 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 5 Sk/kg 15-16 Sk/kg 18 Sk/kg 11 Sk/kg paradicsom 12-16 Sk/kg 6-12 Sk/kg 5-7 Sk/kg 10-16 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12 Sít/fSg Inkh.mvma 70 Sk/kg 40-42 Sk/kg X 50-60 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg szőlő " 23-35 Sk/kg .X .24Sk/kg 25-60 Sk/kg 70 Sk/db 25-28 Sk/% csemegekukorica 3-6 Sk/db 3-5 Sk/db X 4 Sk/db 2 Sk/db tok . 8-10 Sk/kg ' 6-12 Sk/db 10/db 10-15/é x 10-12 Sk/db dióbél 170 Sk/kg 200 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg X kel 15 Sk/kg 6-12 Sk/fej 6 Sk/fej 10 Sk/fej X alma 18-26 Sk/kg 12-25 Sk/kg 15 Sk/kg 12-22 Sk/kg 15-22 Sk/kg 18 Sk/kg szilva 25-30 Slc-kj 20-22 Sk/kg ' 10 Sk/kg 14 Sk/kg méz 80-100 Sk/kg 80-85 Sk/kg X X X 100 Sk/db uborka 20-25 Sk/kg 22 Sk/kg HBHMfli IPÍ5 Sk/% 7 . 9-12-15 Sk/kg 20 Sk/kg tojás 2,30 Sk/db 2-2.50 Sk/db 2,80 Sk/db 2.30-2.50 Sk/db 2.50 Sk/db 2 Sk/db zöldbab 30 Sk/kg 12-20 Sk/kg x 16-18 Sk/kg • X 18 Sk/kg sárgadinnye 15-20 Sk/kg " 10-14 Sk/kg X 12-25 Sk/kg x Sk/kg