Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-06 / 181. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK -HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 6. TANÁCSADÓ Szülői jogok B. N.: A húgom leányanya­ként szült gyermeket. A hi­vatalok meg akarják foszta­ni szülői jogaitól és a gyer­meket otthonban akarják elhelyezni, mivel a húgom beszámíthatatlan elmeba­jos, és a gyermekéről nem tud megfelelően gondos­kodni. A gyermek gyámjává az édesanyánkat nevezték ki, de ő a koránál fogva nem tud személyesen gon­doskodni róla. En sem va­gyok férjnél, de nem szeret­ném, ha a gyermek otthon­ba kerülne. Inkább örökbe­fogadnám, ha van rá lehe­tőség. Megjegyzem egész­ségügyi nővér vagyok. A fi­zetésem viszont alacsony, és ezért azt is szeretném tudni, hogy számíthatnék-e ilyen esetben valamilyen anyagi támogatásra? FEKETE MARIAN Nem tartjuk kizártnak, hogy a gyermeket örökbefogad­hatja. Ilyen esetben az örök­befogadott gyermek anyjá­nak a családjogi törvény sze­rint önt tekintik majd, azaz joga keletkezhet családi pót­lékra. Léteznek azonban más megoldások is. Ezek közül az adott esetben talán a nevelő­szülői gondoskodás (pestún­ska starostlivosť) intézmé­nyét lenne célszerű kihasz­nálni. A nevelőszülői gon­doskodásértjáró díjazás ugyanis a családi pótléknak a többszöröse. Az örökbefoga­dás és a nevelőszülői gondos­kodás között a leglényege­sebb különbség, mint már említettük az, hogy az örök­befogadással az eredeti roko­ni jogi viszonyok megszűn­nek, az örökbefogadott gyer­mek az örökbefogadó család­jának lesz teljes jogú tagja. A nevelőszülő ezzel szemben szülői jogokkal és kötelessé­gekkel rendelkezik a gondo­zásában levő gyermekkel szemben, a hétköznapi ügyekben képviselheti is a gyermeket, kezelheti az ügyeit, egyszóval a nevelő­szülő és a gyermek közötti vi­szony gyakran alig különbö­zik a vér szerinti szülő és gyermeke közötti viszonytól. Mindkét lehetőségről részle­tesebb tájékoztatást a gyer­mekvédelmi osztályon kap­hat. VÍ2QR ' '' Folytatni kell az öntözést Négy, kimondottan száraz, csapadékmentes hét után az elmúlt hét elején országszer­te kiadós esők voltak zápo­rokkal, zivatarokkal. Július 27-éig az ország öntözéses te­rületein a havi csapadékösz­szeg mindössze 14-35 mm volt. A Kelet-szlovákiai Al­földön 86-119, Zselízen és Losoncon 35-65 mm csapa­dékot mértek. A sokéves átia­got meghaladó meleg időjá­rás miatt (Ógyallán és Nyit­rán például 50 éves rekordok dőltek meg) magas volt a nö­vények vízigénye. A heti po­tenciális evapotranszpiráció 23-32 mm között mozgott. Ennek következtében a talaj nedvességtartalma az elmúlt héten ismét a nehezen hozzá­férhetőségi szint alá esett, mindenekelőtt a nem öntö­zött parcellákon. Emiatt a nö­vények vízhiányban szenved­nek. Különösen a kukorica és a cukorrépa igényli a vizet. A Kelet-szlovákiai Alföld, Rima­szombat környéke és Losonc középkötött talajainak kivé­telével folytatni kell az öntö­zést. Mindenekelőtt a cukor­répát, a kukoricát, a zöldség­féléket, a napraforgót, a lu­cernát, a fűféléket, a késői al­mafajtákat és a szőlőt kell ön­tözni. Azokat a parcellákat kell előtérbe helyezni, ame­lyeket eddig még nem öntöz­tünk. (Öntözésgazdálkodási Kutatóintézet) BAUER *CiK A <?Kf.£JV MfUP Az On hozzáértő partnere az öntözésben BAUER GmbH Szervezeti egység Podunajská 25, 825 64 Bratislava Tel ./fax: 07/240 89 43 Kínálata: Csévélődobos öntözőberendezések, szivattyúk, csapte­lepek, öntözőcsövek, a trágyáié feldolgozási technoló­giája, a csévélődobos öntözőberendezések felújítása c A mi esőnk mindig aranyat ér! | VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. augusztus 6-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 56,723 Osztrák schilling 2,780 Francia frank 5,833 Svájci frank 23,256 Kanadai dollár 22,865 USA-dollár 34,617 Német márka 19,563 ECU, EU 38,581 Olasz lira (1000) 19,826 Cseh korona 1,123 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Összehasonlíthatatlan a két ország árvízkárosultjainak nyújtott állami és lakossági segítségnek a mértéke Fekete, fehér, igen, nem Általános Hitelbank 15,343 16,958 A Biblia szerint az özönvíz negyven napig tartott, el­pusztítva minden élőt, csupán a Noé bárkájára felvettek menekültek meg. A július 20-ai kelet-szlová­ldai felhőszakadás csak két óráig tartott, de egyes falvakban az emberek mégis az özönvizet emle­getik. PÉTERFI SZONYA Nem csoda, hiszen az ár romboló­ereje eddig soha nem látott mére­teket öltött: az árvíz a közel 2 mil­liárd koronás anyagi károkon kí­vül 44 áldozatot követelt, a 16 felnőtt mellett 28 gyermek ful­ladt meg. A szomorú statisztiká­nak nincs vége, hiszen 12 embert a mai napig keresnek. Nemcsak Szlovákiában pusztított az ár, ha­nem Csehországban is, ahol vi­szont „csak" hat életet oltott ki. A két országban történteket még­sem emiatt leheteden összeha­sonlítani. A legnagyobb különb­ség: míg Szlovákiában legfőképp a roma lakosság vált hajléktalan­ná, Kelet-Csehországban a károk a fehéreket érték. És míg Csehor­szág árvízkárosultjainak megse­gítésére - úgy mint tavaly - meg­mozdult az egész ország, Szlová­kiában a közadakozás döcög, s az állam sem viszi túlzásba a kárta­lanítást. A tévében például min­denki láthatja, mekkora a kü­lönbség mondjuk Kounov és Jer­nyénelc nyújtott támogatás kö­zött. A cseh kormány azonnal 30 ezer, a kisgyerekes családoknak további 15 ezer koronás segélyt adott, s úgy, mint a tavalyi mor­vaországi árvíz után, a széles mé­reteket öltött közadakozásból is kártalanítják a szerencsétlenül jártakat. S várhatóan, kedvező kamatfetételek mellett, kölcsönö­ket nyújtanak a rombadőlt ottho­nok újjáépítésére. Csehország­ban az együttérzésnek is ezernyi jele van. Például a tavaly legna­gyobb károkat szenvedő Troubky nad Bečvou község la­kosai már július 21-én pénzgyűj­b.'^ák ,, v< «. ­/w így éltek évtizedeken át (Kmotrik Péter felvétele) tésbe fogtak, s néhányan azon­nal a cseh Troubkynak elneve­zett Kounov segítségére siettek. Az önkormányzat a romba dőlt községnek 50 ezer koronás tá­mogatást hagyott jóvá, miköz­ben ugyanennyit küldtek Kelet­Szlovákiaba is. Annak ellenére, hogy a faluban is ezer helye vol­na a 100 ezer koronának! Nem tudni, hogy a tavalyi szlovák árvízsújtotta községek hasonló gyűjtést szerveztek a cseheknek, vagy akár az eperjesi régióban szerencsétlenül jártak­nak. Nem tudni, hogy esetleg a sikeres, és pénzszűkében igazán nem szenvedő romák „cigányok a cigányoknak" akciót szerveztek volna. A hazai közadakozási számla sem növekszik rohamo­san, eddig 1,9 millió korona gyűlt össze. Mindez talán azért van így, mert a kormány is óva­tos. Az állami tízezer koronás gyorssegély, az átmeneti lakhe­lyek és az ingyenes koszt mellett a humanitárius szervezetek osz­tottak ruhaneműt, lábbelit és egyéb használati cikkeket. Bár a hatalom tagadja, mindez azért van így, mert főleg romákról van •I szó. Olyan romákról, akik a Kis­Szinye mentén hullámlemezek­ből, vályogból és deszkákból ösz­szetákolt putrikban éltek. Akik­nek eddig szinte semmijük sem volt. Most viszont jócskán akad­nak (fehérek), akik nem nézik jó szemmel, ha az adományokból, segélyekből a romák ugyanany­nyit kapnak, mint ők. Ok, akik­nek munkával szerzett értékeiket vitte el a víz. Tagadhatatlan per­sze, hogy a romák egy része kerü­li a munkát, de tény az is, hogy a múltban eleve elutasították a dolgozni akarókat. A fehérek persze. Az is igaz, hogy amíg a fe­hér árvízkárosultak azonnal ne­kiláttak a romeltakarításnak, a romák a fák árnyékában cigaret­táztak. Merthogy gyászoltak. És vártak arra, hogy gondoskodja­nak róluk, népes családjukról. Érthetetlen: miért csodálkozik mindenki a romák viselkedésén? Miért hördültek fel a szociális mi­nisztérium illetékesei? Hiszen a hazai cigányok zöme évtizedek óta így él! Miért nem kérdezi sen­ki: a hatalom miért nem tett vala­mit annak érdekében, hogy a dolgozni nem akarókat, romákat és fehéreket egyaránt, - a szociá­lis segély fejében - közhasznú munkákra kötelezzék? Miért nem döntött arról, hogy a pénz­zel gazdálkodni képtelen romák­nak a segély egy részét tartós élelmiszerben, tisztálkodási cso­magokban, (hogy a gyerekek ha­jában ne hemzsegjen a tetű), il­letve különféle fejadagokban fo­lyósítsák?! Sorolhatnánk még, de minek? A cigánykérdés adott volt a múltban és lesz a jövőben is. Itt az idő, hogy a katasztrófát követően szigorral, de fajgyűlö­let nélkül kell(ene) kezelni. És még van valami, ami miatt nem hasonlítható össze a két or­szágban puszító ár. A cseh kör­nyezetvédelmi miniszter beis­merte: a pusztításhoz hozzájá­rult az is, hogy a valamikor teker­gő patakokat, folyókat szabá­lyozták, s ennek következtében megnőtt a vizek folyási sebessé­ge, valamint a magas vízhozam rombolóereje is. A hazai hatal­masok (és természetesen Binder, a betonlobby feje) a szabályozás előnyeiről akarják meggyőzni a lakosságot. És újabb betonmed­rek építését tervezik... Számos gyermekkorban kezdődő idült betegség tünetei enyhíthetők, később a felnőttek életét is keserítik Korai légzőszervi betegségek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A környezeti ártalmak miatt Szlo­vákiában is a légzőszervi pana­szok, kórok számítanak a leggya­koribb idült betegségnek - hang­zott el nemrég a gyermekgyó­gyászok konferenciáján, ahol sok szó esett a krónikus betegségek problémáiról. Főleg arról, hogy a légzőszervi bajok gyakran már csecsemőkorban is elkezdődhet­nek, bár leginkább a 3-10 éves korosztály szenved miattuk. Az asztma és az egyéb légúti megbe­tegedések kezelése nálunk is a legkorszerűbb módszerrekkel történik, mégis az érintettek 25­30 százaléka felnőttkorában is szenved ezektől. Az orvostechni­kai eszközök fejlődése révén na­gyon sok betegség már olyan ko­rai gyermekkorban is felismerhe­tő, amücor a kicsik nem tudnak beszámolni arról, hol fáj, mit éreznek. Ennek ellenére olykor az is előfordul, hogy a vizeletvezető rendszer fertőzéseit későn diag­nosztizálják, így vesemedence­gyulladás, majd veseelégtelenség alakul ld. Ez utóbbi miatt művesekezelésre lehet szükség, az erre szoruló gyerekek pedig idővel - szinte törvényszerűen ­beálnak azon betegek sorába, akik új vesére várnak, s csak meg­felelő donor esetén reményked­hetnek életük minőségének javu­lásában. A konferencián szó volt a védőoltások szerepéről is. A gyermekgyógyászok felvetették: nem kellene-e kötelezővé tenni az ún. hemofilusz influenzae B ol­tást. A baktérium ugyanis csecse­mőkorban agyhártyagyulladást, 4-6 éves korban pedig súlyos gé­geödémát okoz, majd halálhoz vezet, (erf) Az USA 39 kórházában felmérés készült az orvosok által előírt gyógyszerek nem kívánt mellékhatásairól Az előírtak sem mindig gyógyítanak ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az Egyesült Államokban több mint kétmillióan betegszenek meg évente olyan gyógyszerek­től, amelyek mellékhatásaival a betegek vagy az orvosok nem számoltak. Megdöbbentőek az amerikai számok: mintegy száz­ezer ember hal meg a nem kívánt mellékhatások következtében. Ez azt jelenti, hogy az USA-ban a halálozási okok sorában a hato­dik az egyébként helyesen felírt és helyesen bevett gyógyszerek által kiváltott toxikus reakció. A Journal of the American Medical Association című folyóiratban közölt tanulmány szerint minden tizenötödik kórházban ápolt az orvosság mellékhatásaitól szen­ved, öt százalékuk (az összes kór­házi beteg 0,32 százaléka) pedig ezek következtében veszti életét. A vizsgálatra 39 amerikai kór­házban került sor, és az adatok alapján úgy becsülik, hogy a gyógyszerektől 2,2 millió ember betegedett meg és közülük 76­137 ezer ennek következtében meghalt. Ha a kisebbik szám az igaz, akkor ez a hatodik halálozá­si ok az Egyesült Államokban, ha a nagyobbik, akkor a negyedik, méghozzá a szívbetegségek, a rák és az agyvérzés után. Egész­ségügyi szakemberek úgy vélik, hogy a mostani tanulmány ada­tai a korábbiaknál megbízhatób­bak, ugyanis ezúttal olyan esete­ket vizsgáltak, amelyeknél a be­tegek csak a megfelelő gyógy­szert szedték be, és megtartoták a kezelési utasításokat. Meglepe­tésre a mellékhatások csupán egynegyede volt allergiás reak­ció, amelyet - ha az orvos alapo­sabban kikérdezi páciensét - ta­lán el lehetett volna kerülni. Az esetek háromnegyede azonban nem esett ebbe a kategóriába, és a szakértők szerint elkerülhetet­lenül következett be. Mert máig megmagyarázhatatlan okokból az emberek egy része másként reagál bizonyos gyógyszerekre mint a nagy többség. Mindez nem ok a pánikra, mond­ják a tanulmány készítői. Bruce Pomeranz a torontói egyetem neurofiziológusa, aki a fölmérés egyik vezetője volt, azt hangsú­lyozta a Washington Post-nak adott nyilatkozatában, hogy pél­dául a véralvadásgátlók egyes esetekben ugyan életveszélyes vérzéseket okozhatnak, ugyan­akkor rengeteg ember életét mentik meg. Szerinte további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy mely gyógy­szerek a leginkább problemati­kusak, illetve, hogy mely betegek a legveszélyeztetettebbek. Egyi­dejűleg a kórházaknak jobban kellene figyelniük arra, hogy nyomon kövessék az orvosságok által kiváltott mellékhatásokat és jelentsék is azokat az egészség­ügyi hatóságoknak. így rá lehet­ne jönni bizonyos jellemző reak­ciókra, és a gyártók alaposabban tájékoztathatnák az orvosokat, valamint a betegeket. (P.Sz.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents