Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-06 / 181. szám, csütörtök

2 Gazdaság ÉS fogyasztók - HirdeTÉs ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 7. KOMMENTÁR Kellemetlen utóhatás V. KRASZNICA MELITTA Termelői körökben az utóbbi napokban, hetekben kétségkí vül a gabonapiacon kialakult helyzet a leggyakoribb beszédtéma. Ez okozza a legnagyobb gondot többek között azoknak,akik búzatermesztéssel foglalkoznak, s a mai napig nem tudják,mikor, kitől kapnak végre pénzt a termésért. Egyesek válságról, mások bizonytalanságról beszélnek, de vannak, akik egyenesen katasztrofálisnak ítélik meg a jelenlegi állapotokat. Egy bizonyos, folyik az aratás, ám a gabona iránt pillanatnyilag szinte egyáltalán nincs kereslet. Megoszlanak a vélemények a közraktárak szerepéről is: igaz, hogy a raktározók elméletileg olcsó hitelekhez juthatnak a közraktárakban elhelyezett terményük fejében, ám a gyakorlatban a bankok vonakodnak; csak azoknak hajlandók hitelt folyósítani, akikkel már hosszú távon, megbízhatóan együttműködnek. Vagyis mindenekelőtt a személyes kapcsolatokon múlik, hogy ki kap hitelt. Nem mondhatnánk,hogy kifejezetten korrektül viselkednek a malmok tulajdonosai vagy igazgatói. A július elsejei lisztáremelést részben azzal indokolták, hogy a kenyérgabona felvásárlási árát is emelték - sőt a malmok és a termelők képviselői állítólag abban is megegyeztek, hogy tonnánként 4 200 korona lesz az élelmiszeripari búza felvásárlási ára, de mire a felvásárlásra került sor, elhallgattak, már nem emlegették a korábbi összeget,sőt annak töredékét sem. Pontosabban legújabban azzal érvelnek, hogy a piaci viszonyok alakulásának alapján állapítják meg a felvásárlási árat. Ennek következtében nem tudnak árat szabni a terményfelvásárló vállalatok sem, és csupán a gabona raktározását vállalják; a felvásárlás szóba sem jöhet. A termelőnek pedig főhet a feje, hogy miből alapozza meg a jövő évi termést. Ennek kapcsán a fogyasztónak az juthat eszébe, vajon jövőre milyen gabonából süti a pék a kenyeret, s ha behozataliból, akkor vajon mennyibe kerül. Ezek a gondok azonban nem egyik napról a másikra keletkeztek. Nagymértékben közrejátszott az állatállomány drasztikus csökkentése - nincs, ami felegye a takarmánygabonát -, valamint a két évvel ezelőtti illegális gabonakivitel. Ez utóbbi annyira felbillentette a piaci egyensúlyt - ami egyebek közt rendkívüli ármozgásokban nyilvánult meg -, hogy utóhatása máig érződik. JEGYZET senki nem lepődhetett meg, hogy a bajnoki mérkőzés előtt aláírásgyűjtők népes csoportját találta a Téglamezőn. Egy öregúr, akit havi nyugdíjához képest jól megfizettek a sziesztázásért, majdnem neki ugrott a kíváncsiskodónak, aki azt mondta: ugyan, privatizálják, inkább kerüljön a rézbőrűek kezébe, mintsem kormányközeiben maradjon. A szurkoló elemi érdeke, hogy a gáz ne szivárogjon külföldre; akkor mi lesz a csapattal? A normális szurkoló (elvétve a Slovanban is akad) csóválja a fejét, ugyan miért köt kényszerházasságot a sport a politikával. Nem is kényszerházasság, inkább érdekből köttetik. Vagy, ahogy Kabos Gyula mondta: ebből is egy kicsit, meg abból is egy kicsit. Ó viccből mondta. Az újságírót viszont komolyan nem akarták beengedni, az igazolványa valahogy nem hasonlított a Ducký úr által kiállított, vadonatúj bérletre. Végül az újságíró győzött; elárulta, hogy újságíró. A jegyszedő meg bevette. mmm Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt- politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László-kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Káosz a rendben GRENDEL GÁBOR Ducký rendet csinált - mondta az őr, és lemászott a drótkerítésről. Tényleg rendet csinált. Annyira, hogy kishíján az újságíró is csak Slovan-drukkernek álcázva juthatott be a téglamezei stadionba, mert az igazolványát, az igazolványképét, a külsejét, a belsejét, egyszóval mindenét gyanúsnak találták a bejáratnál. Ez természetes, ha a keleti és a nyugati felfogás találkozik; nem tudnak mit kezdeni egymással. így fordulhatott elő a szlovákiai viszonylatban új, de korántsem érthetetlen szabály, hogy a stadion kerítésén belül kizárólagos engedéllyel szabad parkolni. Manchesterben is ez a szokás, bár ott mások a labdarúgás hagyományai. Ducký úr rendet csinált. S közben a saját bőrét menti, mert fennáll a veszély, hogy vállalata, a Szlovák Gázművek idegen kézbe kerül. Ezért TALLÓZÓ - Felség, a mi pártunkba lépjen be. Önnek adjuk a fele királyságunkat. (Peter Gossányi karikatúrája) THE INDEPENDENT A legnagyobb liberális londoni napilap szerint a nyugati szövetségesek körében „teljes a zűrzavar" annak nyomán, hogy a szerb-jugoszláv haderő minden európai és amerikai nyomásgyakorlás ellenére folytatja erőteljes hadműveleteit a koszovói falvak ellen. A lap cikk írója szerint a szövetség mély megosztottságát sejteti, hogy állítólag „nem csak abban nem tudnak egyetértésre jutni a nemzetközi közösségen belül, hogy mit kellene tenni, de arról sincs, hogy egyáltalán mi is történik Koszovóban." A lapnak nyilatkozó diplomaták úgy vélik, a szakadár koszovói albán gerillák fegyveres fellépése alaposan összezavarja a képet, hiszen még ha a Nyugat közbe avatkozik is, „senki sem tudja, kire kell lőni, kit kell bombázni, azt sem, kit talál el a fegyverével, s természetesen ezek után azt sem, hogy az egésznek lenne-e értelme." A parlamenti jegyzőkönyvek által elkészített változat nem egyezett azzal, ami a törvénytárban megjelent Legális törvényhamisítók A szlovák közvélemény elképedt a SME tényszerű híre után. Hallottad, hát ez már csak nem lehet igaz, hívott fel az egyébként ellenzéki nézeteket valló szlovák jogászismerősöm, mert mi, újságírók talán mégis többet tudunk mindenről. FEKETE MARIAN Igen, valóban emlékszünk, hogy a Pravdában volt egy jogász-újságíró kollégánk, aki a parlamenti jegyzőkönyvek alapján, bekezdésről bekezdésre haladva elkészítette egyes törvények végleges változatát, s közölte a lapjában. A parlamenti jegyzőkönyvek által elkészített változat nem igazán egyezett azzal, ami a törvénytárban megjelent. A két változat közti különbségek nem voltak lényegesek. A törvényhozók által jóváhagyott, megszavazott és a törvénytárban megjelent szöveg közti különbséget viszont ezúttal lényegesnek látja a SME, mert a legfelsőbb bíróság hatáskörének kérdéseit szabályozó törvényi rendelkezésekről (a Polgári perrendtartás rendelkezéseiről) van szó. Arról, hogy a legfelsőbb bíróság foglalkozzon-e a választási ügyekkel vagy sem. Nem szándékunk jogi tanulmányokat írni arról, kinek van igaza ebben a vitában. Tény, hogy volt már sokkal cifrább törvényhamisítás is. 1968 október 27-én hagyták jóvá az akkori csehszlovák szövetségi parlamentben a nemzeTény, hogy volt már sokkal cifrább törvényhamisítás is. tiségek jogállását szabályozó törvényt. Október 29-én az ÚJ SZÓ címoldalon hozta ennek az alkotmánytörvénynek a fordítását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvénytárának 1968. évi 42. füzetében november 19-én egy egészen más alkotmánytörvény jelent meg. Az alkotmánytörvényből egyszerűen eltűnt az a félmondatnyi rendelkezés, amely szerint a képviselő-testületek (az akkori parlament és nemzeti bizottságok), illetve végrehajtó szervek mellett kialakítandó kisebbségi jogvédő szervek „a törvények által meghatározott terjedelemben önállóan döntenek sajátos érdekeikről". Ezzel együtt kitörölték a jóváhagyott alkotmánytörvényből azt a félmondatot is, amely szerint a nemzetiségeknek „egyenjogú helyzetüknek kell lennie a gazdasági és kulturális életben". Ez a két, utólag törölt rendelkezés lehetővé tette volna azt, hogy a kommunista totalitárius államon belül egy nemzetiségi autonómia alakuljon ki. Az alkotmánytörvény eredetileg jóváhagyott rendelkezései eredetileg másként szabályozták az anyanyelv hivatalos kapcsolatokban való használatának jogát is. A korábban megszavazott Kitörölték a nemzetiségekre vonatkozó félmondatot. változatban például nem szerepelt az, hogy az anyanyelv használatának jogát a hivatalos kapcsolatokban csak az illető kisebbség által lakott területeken" kell szavatolni. Az egykori csehszlovák és a mai szlovák büntetőjog büntetni rendeli a pénzhamisítókat, a bélyeghamisítókat, az okirathamisítókat és egyáltalán minden hamisítót. Kivételt élveznek a tötvényhamisítók. Ók, mint a 68-as példa is bizonyítja valóban büntethetetlenek. Volt, akit olyannyira elkapott a hév, hogy a matrónáknak kellett őt elküldeni, mondván, többször aláírta A nép megtette hazafias kötelességét VRABEC MÁRIA Bár a hírek szerint összegyűlt már a szükséges 350 000 aláírás a DSZM által meghirdetett petícióra, azért a gyűjtést nem hagyják abba, sőt újabbnál újabb ötletekkel rukkolnak elő, amelyekkel a gyanútlan járókelőket rábíiják, járuljanak a napernyő alá és írják alá azt, „amitől majd jobb lesz nekünk". Nyitrán már azzal csalogatták a korosodó matrónák a jónépet, hogy az eddigi 14 000 aláírással a Nyitrai járás is, a maga 46 ezrével pedig a Nyitrai kerület is vezet Szlovákiában. Nosza, írják alá még egypáran, küldjék el otthonról a 38 fokos hőségben a nagymamát, nagyapát is: hadd őrizzük meg legalább ezt az elsőséget, de ha lehet, inkább tegyünk hozzá még egy orrhossznyit. Az utca népe pedig - mintha valamiféle büszke patriotizmus kezdett volna mocorogni benne - engedelmesen meg is tette hazafias kötelességét. Volt, akit olyannyira elkapott a hév, hogy a dolgok rendjét felügyelő matrónáknak kellett őt elküldeni, mondván már többször aláírta. Jócskán akadtak új meggyőzőitek is, verejtékező asszonyságok rakták le egy percre a bevásárlószatyraikat, sietős üzletemberek kapcsolták ki mobiltelefonjukat a hívó szóra. Nem tudom, hányan gondolkodtak el azon, mi értelme van annak, amit aláírnak. Azt már végképp nem remélem, hogy egyáltalán megfordult a fejükben, miféle első helyről van itt szó. Tudtommal a DSZM nem hirdetett versenyt a legtöbb aláírást összegyűjtő aktivistáért, városért, kerületért - bár igazán nem lehet kizárni. Nyitra mindhárom kategóriában előkelő helyre számíthat. Mint eddig is minden kategóriában, amit a hatalom hirdetett meg: lett légyen szó szolgai alázatról, talpnyalásról vagy vak engedelmességről. Az eredményhirdetésre valószínűleg csak a választások után kerül sor, de én már sejtem, mi lesz a fődíj: a győztes város főmuftija privatizálhat egy megmaradt stratégiai vállalatot. VISSZHANG - Adí Ismeretlenek földje, üj Szó, 1998. július 18. Igénylés vagy pótigénylés? Úgy gondolom, az írás nagyon sok, Duna melletti község lakóját közvetlenül érinti, így Nagykeszi községben is a lakosság zömét. Ki jobban, ki kevésbé, de érdekelt. Az ún. „közös", amelynek beltelki területe több mint 4 hektár - valamikori közös községi libalegelő volt - szegény sorsú kisemberek nagyrabecsült tulajdona. Valószínűleg az állam tulajdonává válik, mert több mint 40 évig az örökösödésijegyzőkönyvek ezzel két nemzedéken keresztül tulajdonképpen nem foglalkoztak. Az osztódás elve alapján nem is igyekeznek rendezni, mivel 3-4 árnyi terület rendezésének költségei meghaladják a tulajdonba vehető földterület értékét. Már az állam is felszólította községünk e földterületének tulajdonosait -sajnos eredménytelenül. Nem fogtam volna tollat, ha nem fájna őseink nehezen megszerzett tulajdonának kényszerprédálása ilyen formában. Mivel nem épült fel a nagymarosi duzzasztó, itt nincs a Dunán duzzasztott vízszint, tehát e kisajátítás sem szolgálja a célt. A 2. pontban leírtak szerint a lakosság nem kapott kártérítést már 20 éve. Itt ebben az esetben sincs illetékes, aki konstruktívan intézné a rendezetlen ügyeket. Valójában, ha valaki rendezni akarja földtulajdonjogát e kategóriában, visszariad a kért aktaözön előteremtése miatt, s az intézés túlságosan bonyolult és pénzigényes. Nyilvános kérdésem sok-sok lakos nevében - milyen lehetőségek vannak a pótterületek viszszaszerzése, amelyek ára 0,40 Sk/m2 ill. a nem rendezett földterületet hogyan tudnánk viszszaigényelni a szlovák földalaptól - vagy pótterületet kapni helyettük. Sajnos e problémának sem a parlamenti képviselők, sem a sajtó nem szentelt kellő figyelmet. Állítom, ezreket érint e problémakör. A magyarok lakta Duna melléki falvak lakossága bizony úgy érzi, méltatlanul elhanyagolják e témát. Lukács Jenő Nagykeszi