Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-05 / 180. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 5. KOMMENTÁR Sajtóetikai porhintés DUSZA ISTVÁN Egyre többször zsonglőrködnek a szlovákiai sajtóban az újságírói etika fogalmával azok, akikről aztán igen gyorsan kiderül: a saját vétségeiket szeretnék takargatni. Ezért is gondolom úgy, hogy amikor újságírói etikáról cikkeznek valakik, s nem tüntetik fel, mennyiben pártideológiai színezetű az, amit éppen számon kérnek valakiken, igazából nem lehet mit kezdeni az egésszel. Még akkor sem, ha szűk egy hónapja az ellentéteik sorát félretevő két újságírói szakmai szervezet és a lapkiadók társulása létrehozott egy országos sajtótanácsot. Mondván: az oda demokratikus elvek szerint delegált, közmegbecsülésnek örvendő személyiségek lesznek hivatottak eldönteni, hogy egy lap, egy szerző mikor szegi majd meg az újságírói etikát. Indokolták mindezt azzal, hogy az állampolgárnak joga van a pontos, tárgyszerű információhoz, a tényeknek és a valóságnak megfelelő tájékoztatáshoz, amely nem sérti személyi jogait, tiszteletben tartja magánéletét. Ezért majd panasszal fordulhat a sajtótanács nagytekintélyű tagjaihoz, ha éppen úgy érzi, az újságírók megsértették valamelyiket a jogai közül. Már csupán ebben az indoklásban is vannak olyan dolgok, amelyek egyike fölött érdemes eldondolkodni. A sajtóbeli „rázós" ügyeknek általában vannak sértetteik, elszenvedőik és elkövetőik. Sohasem egy érintettje van a bonyolult oknyomozások után született, tárgyilagosságra törekvő sajtóműfaj - a riport - témájának. Eddig végül is sajtóperekben dőlt el, ki volt etikus és ki nem, netán ügyetlen az újságírók közül. Illetőleg ott derült ki, mennyi szakmai energiát fordított az illető a tények felderítésére és tiszteletben tartására. Ha ezek után a megalakuló sajtótanács ilyen vitákat eldöntő jogosítványt is kap, újfent a jogállamiság sérül. Az a jogállamiság, amely már eddig is tele van kék foltokkal. Ha meg nem lesz jogosítványa, akkor a mostanság dúló, a sajtóetikát semmibe vevő választási kampányok során elkövetett vétségekre legfeljebb a kisgyerekekre hatásos „dádá"-val reagálhat. JEGYZET Zsidó narancs TÓTH MIHÁLY Miközben az emberiség tisztességesebbik része Izrael lakosságával rokonszenvezve ünnepelte a zsidó állam létrejöttének ötvenedik évfordulóját, hátborzongással vegyes derültséget keltett Kadhafi ííbiai vezető közel-keleti „rendezési terve". A magát újabban mérsékelt arabnak minősítő ezredes mérsékeltsége abban jut kifejezésre, hogy újabban már nem Izrael lakosságának teljes fizikai megsemmisítésével véli megoldhatónak a közelkeleti válságot. Humanizmusának lényege: nem szent háborúval kellene ismételten próbálkozni, hanem a bibliai tájakról Alaszkába telepítenék át a jelenlétével, úgymond, állandó feszültségforrást képező 5-6 millió zsidót. Tel-Aviwal, a kibucokkal, a korábbani sivatagban telepített gyümölcsösökkel, a gyártelepekkel, az öntözőművekkel együtt... Lám, a kor nagy kihívása ismét mozgásba lendítette a szellem egyik óriását! Hasonlóképpen, mint éppen 30 éve azt a polgártársamat, aki a Prágai Tavasz idején precízen kidolgozta a tervet, amelynek megvalósításával Szlovákia krumplitermesztő nagyhatalommá válhatott volna. íróasztalom mélyén még mindig ott lapul a projekt, amelynek az a lényege, hogy a Magas-Tátrát - úgy, ahogy van - el kellene planírozni, hogy a bércek helyén burgonyát termeszthessen a nemzet. Hozzávetőlegesen sem tudom felmérni, hogy a terv megvalósulása esetén hogyan változtak volna meg a Kárpát-medence hegy- és vízrajzi viszonyai. Viszont annak alapján, hogy az Izraelbe telepedett zsidók miből tették országukat gazdaggá, a sivatagot hogyan változtatták át virágzó gyümölcsöskertté, hogyan hozták létre védelmi rendszerüket, egyetemeiket, még azt is el tudom képzelni, mi történne, ha Izrael nem a napsütéses Szentföldön létezne, hanem a zord Alaszka földjén. Az ország áttelepülését követő ötödik évben az alaszkai kibucokból beindítanák az arab országokba irányuló narancsexportot, majd egy-két évvel később Kadhafi homokot kezdene importálni Izraelből. : í Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/

A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijesztí a PNS, valamint a D. A. CZVEDLEll Kft. Šamon'n. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Üjságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Az örök optimista (Szalay Zoltán rajza) Kambodzsa: mikor ugrik újra egymásnak a két jelenlegi ellenzéki hatalom? A dzsungel törvénye A koalíciókötés sehol sem könnyű. Főleg ott, ahol a lehetséges koalíciós felek fegyverrel intézik el dolgaikat. JARÁBIK BALÁZS Ám ha a parlamentbe csupán három párt jut be, s történetesen mindhárom ádáz ellenfél, félre kell tenni a pártpolitikai csatározásokat. Az ország érdeke előbbre való. Legalábbis Hun Sen, Kambodzsa második, (ön)jelölt miniszterelnöke ezzel indokolta azt az ajánlatát, amelyet a parlamentbe bejutott két ellenzéki párt (a royalista FUNCINPEC - Ranariddh herceggel az élen - , valamint a Sam Rainsy-féle párt) vezetői postájuk között találtak a minap. Látszatra Hun Sennek tökéletesen igaza van. A választásokon ugyanis egyik párt sem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges kétharmados többséget. Ráadásul a két ellenzéki párt közös sajtótájékoztatón „leplezte le" a Kambodzsai Néppárt állítólagos kétes ... nemzetközi megfigyelők ekkora csalásokat nem tapasztaltak. üzelmeit, s a vitatott területeken a szavazás megismétlését kérték. A herceg és volt pénzügymmisztere, Sam Rainsy csak azt hagyta ki a számításból, hogy nemzetközi megfigyelők ekkora méretű csalásokat nem tapasztaltak. Az ok egyébként abban is keresendő, hogy nemcsak a hazai és a pártmegfigyelők közötti összhang hiányzott, hanem a nemzetközi OLVASÓ! LEVELEK Megszólított választók Ami a választópolgár viselkedését befolyásoló tényezőket illeti, a párthovatartozásról szóló írás (Új Szó, július 24) alapján én a lakókörnyezetet és a vallási, illetve etnikai hátteret tartom a legfontossabbnak. Nánán még a tősgyökeres magyar családok utódai is elszlovákosodtak: ők már szlovák iskolába járnak. Elsősorban őket kell megszólítani, hogy a származámegfigyelő missziók közötti egyeztetés is, s ez kapóra jött a csalásokat valóban elkövető néppártosoknak. Még a választások teljes megismétlése sem változtatna azon, ami miatt Kambodzsa rémesen hasonlít Szlovákiához: a társadalom teljes politikai polarizációja. Egyik párt sem érné el a kamboHun Sen zseniális stratéga - ellenfelei szerint is. dzsai alkotmány által megkövetelt többséget. Természetes megoldásként következik ebből a koalíciókötés kényszere. Ebben az esetben ez valóban kényszer, hiszen figyelembe kell vennünk, hogy a most öszszetartó két ellenzéki erő közül Sam Rainsy Pártja 1995-ben vált ki a FUNCINPEC-ből, amikor Ranariddh herceg (akkoriban miniszterelnök) úgy vágta ki pénzügyminiszterét, hogy még khmer mivoltát is kétségbe vonta (ami itt a legnagyobb becsületsértéssel ér fel). Hun Sen „mečiari" módon próbálta meg elvágni a gordiuszi csomót: mindkét parlamentbe jutott pártnak felkínálta a koalíciókötést egy nemzeti egységkormány keretén belül. Eközben pedig „fű alatt" mindkét párttal külön tárgyalásba kezdett, amelyről elegánsan híreket szivárogtatott ki a néppárti sajtóban. Most már csak azt kell kivárnia, hogy mikor ugrik - újra egymásnak - a két jelenlegi ellenzéki hatalom, s ki mutatkozik erősebbnek és korrumpálhatóbbnak a koalíciókötésre. Hun Sen zseniális stratéga - ellenfelei szerint is. Ne feledkezzünk meg: Szlovákia miniszterelnökéről is hasonlóan vélekednek ellenfelei. Ehhez hasonló játéktól azonban Isten óvja az ellenzéki politikusokat. A szerző az NDR/IRI megfigyelőjeként vett részt a kambodzsai választásokon. Norodom Ranariddh újságírók gyűrűjében (CTK/AP-fotó) suktól való elfordulás ellenére is szavazzanak szívük szerint. A mi szempontunkból fontosabb az etnikai hovatartozás, mint a vallási, hiszen Nána község templomát csupán az idősebb korosztály látogatja. Valóban időszerű és kényes téma a választópolgárok megszólítása. Javaslatom: az első ízben az urnák elé járuló fiatalokat minden településen valamilyen módon meg kellene becsülni. Talán ők, a jövő reménységei már maguk is tudni fogják, mi a helyes út. Hajtman Kornélia Nána Felesleges lépés A július 26-án, vasárnap sugárzott Lépések című vitaműsor amelyben a stratégiai vállalatok privatizációjáról volt szó - a meddő tehén fejésére hasonlított. A jelenlevők arról igyekeztek vitázni, amiben teljes volt köztük az egyetértés. Bár igaz, módszereik eltérőek. Ennek ellenére a kormánykoalíció azt szeretné petíciós aláírások gyűjtésével elérni, amiben minden párt egyetért. A DSZM, az SZMSZ, a DBP, az SZDK és az MKP képviselői egyhangúlag arról biztosított mindenkit, hogy TALLÓZÓ NÁRODNÁ.OBRODA A múlt héten letelt az a tizenöt napos határidő, ameddig Vladimír Mečiar miniszterelnök, korlátozott jogkörökkel rendelkező államfő visszaadhatta volna a parlamentnek a köztársasági elnökijogkörök átruházásáról szóló alkotmánymódosítást. Mečiar nem adta vissza a módosítást, de nem is írta alá, sőt el sem küldte, hogy megjelenhessen a Törvénytárban. Az alkotmánymódosítás a Törvénytárban való megjelenésével lép érvénybe, de ahhoz, hogy megjelenhessen, alá kell írni. A kormányfő időhúzásának nem technikai okai vannak, ahogy azt korábban szóvivője állította. Mečiar úgy nyilatkozott: meg szeretné várni az elnökválasztás következő fordulóját, és majd attól függően dönti el, hogy aláírja vagy sem. A miniszterelnök tehát megszabta a feltételeit annak, hogy a törvény mikor léphet érvénybe. Ezekben a feltételekben azonban két alapvető hiányosság mutatkozik. Az egyik probléma alkotmányjogi jellegű. A kérdés az, van-e Mečiarnak vétójoga. Igen, van, de csak a törvény által megszabott tizenöt napos határidőn belül élhet vele. A határidő lejártával az elnököt helyettesítő kormányfő köteles tiszteletben tartani a parlamenti képviselők akaratát. Tehát: az alkotmány szerint nincs vétójoga. A Vladimír Mečiar által megszabott kritériumok másik hiányossága politikai jellegű. A miniszterelnök ugyanis nem az elnökválasztás miatt blokkolja az alkotmánymódosításnak a Törvénytárban való megjelenését, hiszen az államfőválasztás közvetlenül a parlamenti választások előtt teljesen abszurd dolog. Valójában számára nem az államfőnek, hanem a parlament elnökének a személye fontos, aki a választások után a miniszterelnök személyéről dönt. Mečiar azért úja alá még a választások előtt az alkotmánymódosítást, hogy megkímélje magát a fölösleges botrányoktól, illetve hogy a választások utáni helyzetben egyik legközelebbi embere döntsön - Ivan Gašparovič. Viszont addig nem írja alá, amíg nem lesz benne biztos, hogy a parlament élén Gašparovič marad-e. SME A lap munkatársa Ivan Mjartan volt prágai szlovák nagykövettel beszélgetett. Sokak meglepetésére Mjartan nem került rá a DSZM jelöltlistájára, pedig a DSZM egyik lehetséges államfőjelöltjeként, illetve Mečiar helyetteseként emlegették. Ma mégis „csupán" a párt választási stratégiájának koordinátora. „A választási kampányban kis feladatok nincsenek" - reagált Mjartan arra kérdésre, elégedett-e a ráosztott szereppel a DSZM-ben. „Elfogadtam a feladatot, amelyet a mozgalom nekem szánt" - válaszolta. Mjartan úgy véli, nem Alexander Rezes kampányfőnöknek „köszönhető" a listáról való kimaradása. Ajövőre nézve a volt nagykövet nem zárta ki a lehetőséget, hogy a politikai porondon marad. az energiahordozókat nem áll szándékukban magánosítani. Akkor pedig mi szükség van az aláírásgyűjtésre? A polgárokat bezzeg nem kérdezték meg, amikor a szövetségi köztársaság felszámolására került sor. Az illetékesek meghiúsították a közvetlen államfőválasztást követelő népszavazást is. Teljesen felesleges a DSZM tervezett referenduma. A finanszírozására szánt pénzt sokkal hasznosabban is fel lehetne használni. Például az árvízkárosultak megsegítésére. Iván Sándor Kassa