Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-04 / 179. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 7. TANÁCSADÓ Üzemi baleset és kártalanítás M. J.: Egy építkezésen dolgozom. Két héttel ezelőtt munkaidőben és munka közben balesetet szenvedtem - ráment két ujjam. Az orvos betegállományba helyezett, de amikor az erről szőlő igazolást bemutattam a munkáltatómnak, azt válaszolta, hogy ő nem állami vállalat, fizetni semmit sem fog. Hogyan védekezhetek? FEKETE MARIAN A munkáltató nem védekezhet azzal, hogy ő nem állami vállalat (mintha az állami vállalatok valamiféle jótékonysági intézményként működnének!), és ezért fizetni sem hajlandó. Az ilyen jellegű válasz több kérdést vet fel. Többek között azt, hogy van-e önnek érvényes munkaszerződése; bejelentette-e önt a munkáltatója a területileg illetékes regionális nemzeti biztosítóban; fizeti-e a különféle biztosítási díjakat (a betegségi biztosítás, a nyugdíjbiztosítás, az egészségügyi biztosítás, a munkanélküliségi biztosítás, no meg főként az üzemi balesetek felelősségbiztosításának díját). Ilyen és hasonló esetekben ugyanis a munkáltatók biztosítva vannak az üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő kártérítések ellen. A vállalkozónak tehát nem a saját zsebéből kellene fizetnie a biztosítást! Problémák csak a be nem jelentett munkaerőkkel, alkalmazottakkal kapcsolatban merülhetnek fel. Éppen ezért ajánlatosnak tartanánk, ha minél hamarabb ügyvédhez fordulna, amennyiben a munkáltatója továbbra sem lesz hajlandó fizetni - például a táppénze és az átlagkeresete közötti különbözetet vagy a fájdalomdíjat. GAZDASAGI HÍRMORZSÁK Az új német Bogár Hamburg. Lehet, hogy Németországban is gyártani fogják a Volkswagen modernizált nosztalgiaautóját, a tavaly újjáélesztett és ez idő szerint csak a tengeren túlon, Mexikóban készülő „Bogarat". A Der Spiegel szerint a VW vezetése már lényegében eldöntötte a német gyártásjkérdését 1999-es kezdettel Wolfsburgban, feltéve, ha az ottani gyár munkásai lemondanak arról a követelésükről, hogy extra fizetést topjanak a szombati műszakokért. A „Beatle" név alatt futó kocsi iránt Németországban is nagy az érdeklődés. (MTI) Érdeklődés Szlovákia iránt Pozsony. Szlovákia fontosabb gazdasági partner Ausztria számára, mint például Japán - nyilatkozta a Die Presse című lapnak Philipp Marboe, a pozsonyi osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Szavai szerint 7-8 ezer osztrák cég működik állandó jelleggel Szlovákiában. A szlovák a 17. legnagyobb exportpiac Ausztria számára, Szlovákia számára pedig Ausztria - a cseh és a német piac után - a harmadik a fontossági ranglistán. Az osztrák behozatal és kivitel a múlt évben 20 százalékkal nőtt, az export 10 milliárd sc

hilli

ng volt, az import pedig 9 milliárd schilling. (SITA) Búza a lengyel síneken Varsó. Lengyel parasztok hétfőn elállták a muszynai vasúti határátkelőt a lengyel-szlovák határon és egy Magyarországról és Szlovákiából Lengyelországba búzát, kukoricát, árpát és rozsot szállító tehervonat 25 vagonjának tartalmát a sínekre ürítették-jelentette az AFP hírügynökség. A Parasztszolidaritás tagjai a Közép- és Kelet-Európából származó gabonaimport teljes betiltását, maguknak pedig gabonafelvásárlási támogatás megadását követelik. Az utak eltorlaszolását is tervezik, ha a kormány nem enged követelésüknek. A lengyel gabonát felvásárló vállalatok jelenleg támogatást kapnak, hogy szembeszállhassanak a külföldi versennyel. Az Ukrajnából, Litvániából és Oroszországból importált gabona (tonnánkén 60-85 dollár) sokkalta olcsóbb a lengyel termésnél. (MTI) A korona esését jósolják Prága. A Patria Finance vezető prágai beruházó és pénzügyi elemző csoport szerint a korona főleg azért túl erős manapság, mert a rövidtávú külföldi tőke fölös mértékben behatolt a cseh tőke- és pénzpiacra. Ez megbontotta a piac egyensúlyát, de a korona magas árfolyama hosszú távon nem tartható fenn, ez az évvégére a mai 17,50 korona/márkáról várhatóan mintegy 20,50 korona/márkára csökken. (MTI) Drágul az OPEC-olaj Bécs. Folytatódik az enyhe áremelés az OPEC-olajok piacán: a nemzetközi termelői kartell árkosarában szereplő hétféle minőség átlagos ára 12,53 dollár volt a múlt héten hordónként, a 12,12 dolláros előző heti átlag után közölték tegnap az OPEC bécsi székhelyén. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. augusztus 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 56,528 Osztrák schilling 2,768 Francia frank 5,807 Svájci frank 23,149 Kanadai dollár 22,946 USA-dollár 34,761 Német márka 19,467 ECU, EU 38,366 Olasz líra (1000) 19,728 Cseh korona 1,130 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Nagy Imre szerint jelenleg egyedül a közraktárak rendszere által juthatnak pénzhez a termelők Gabonapiaci árbizonytalanság Dunaszerdahely. A Poľnonákup Dunaj Rt. 30 ezer tonna gabona és 5 ezer tonna olajosmagvak raktározására kapott közraktári engedélyt. Mi több, az országban elsőként raktározott be gabonát közraktáraiba. V. KRASZNICA MELITTA Az eddigi tapasztalatokról és a raktározás menetéről a társaság vezérigazgatóját, Nagy Imrét kérdeztük. Elmondta, aránylag nagy érdeklődést tapasztalnak a termelők részéről e raktározási forma iránt, és nem csupán a Dunaszerdahelyi járásból, hanem a környező járásokból is; a Pozsonyi, az Érsekújávi, a Nyitrai és a Komáromi járásban ugyanis egyelőre nem létesültek közraktárak. Tehát a 30 ezer tonna felvásárlása nem jelent majd gondot. Véleménye szerint téves információk kerültek a köztudatba a raktározási költségekkel kapcsolatban és ez sok gazdálkodót elriaszthat., A földművelésügyi minisztérium megszabta számunkra a közraktárakban való tárolás kereskedelmi feltételeit: ennek alapján a beraktározás tonnánként 70 koronába, a kiraktározás ugyancsak 70 koronába kerül, a havi raktározási díj pedig 24,20 korona tonnánként. Ez utóbbi a biztosítás költségeit is fedezi mondta Nagy Imre. - Ha valaki ettől magasabb díjat akart megszabni, nem valószínű, hogy megkapta az engedélyt közraktár működtetésére. El szeretném oszlatni azt a félreértést is, miszerint a közraktár csupán kenyérgabona raktározására szolgál. Ugyanúgy lehet takarmánybúzát és -árpát, sörárpát, borsót is tárolni benne. Más kérdés, hogy a bankok milyen arányú hitelt nyújtanak a fedezetként felajánlott takarmánygabonáért." A köraktárakban elhelyezett árura a terményfelvásárló vállalat raktárlevelet állít ki, amely három részből áll: az egyik a tulajdonlevél, a másik a zálogjegy, a harmadik pedig a törzslevél (ez utóbbi a terményfelvásárlónál marad). E kitöltött raktárlevél fennmaradó részével keresheti fel a raktározó a bankot, amely a zálogjegy fejében nyújt hitelt. Hitelfedezetként a termény szolgál. A közraktár üzemeltetője szintén ldmutatást készít arról, ki vásárolta meg a zálogjegyet. A raktározónak nem feltétlenül kell a bankhoz fordulnia, hiszen a raktárjegy értékpapír, amelyet a terménytőzsdének, vagy más jogi személynek is felajánlhat. Azt, hogy milyen áron kerül beraktározásra a termény, lényegében a raktározó szabja meg. Ez azonA pénzintézeteket semmi nem kötelezheti a hitelnyújtásra. ban gyakorlatilag csak tájékoztató jellegű, nem pedig piaci ár. A zálogjegy megvásárlója tulajdonképpen ez alapján számítja ki, milyen nagyságú hitelt is folyósítson. Információink szerint jelenleg a kenyérgabona esetében tonnánként 2000 korona körüli hitelt nyújtanak a bankok, illetve a tőzsde. A földművelésügyi miniszétrium a hitelkamatok egy részét jóváírja, de csak az első raktározónak, aid általában az őstermelő. Ezáltal igyekszik ldzárni a spekulánsokat, a viszonteladókat és segíteni a gazdálkodókat. Napjainkban azonban nem nagy mozgástere van a termelőnek, már ami a gabonával való kereskedést illeti. Éppen ezért tartja áthidaló megoldásnak a közraktárak nyújtotta lehetőséget Nagy Imre. Szerinte jelenleg a pénzhez jutás egyedüli módja a közraktárak rendszere. A termelőknek nagyrészt megvannak a partnerei, akiknek majd eladják gabonájukat - ebben az esetben elsősorban a kenyérgabonáról van szó -, de ezek a feldolgozók egyrészt nem tudnak azonnal fizetni, másrészt nem tudják megelőlegezni az egész évi szükségletüket biztosító gabonamenynyiséget. A terményfelvásárló vállalatok általában szintén csak annyi gabonát vásárolnak fel, amennyit a gazdálkodók majd takarmánykeverékek formájában visszavásárolnak tőlük. Egyébként csupán raktározási szerződéseket kötnek a termelőkkel. így tehát maradnak a közraktárak, illetve a bankok, amelyektől a hitelkamatok jóváírását is figyelembe véve aránylag olcsó hitelekhez juthatnak a termelők. Tegyük hozzá, mindenekelőtt azok, a leiknek már eddig is jó kapcsolataik voltak az egyes bankokkal, a pénzintézeteket ugyanis semmi nem kötelezheti erre a hitelnyújtásra. Annak ellenére, hogy a bankok tulajdonképpen semmiféle kockázatot nem vállalnak ezzel. A közraktárakat ugyanis addig nem hagyhatja el az áru, amíg a kérvényező nem törlesztette kölcsönét. Amennyiben viszont erre nem képes, automatikusan a hitelező tulajdonába kerül az áru. Sőt, a pénzintézetek a maguk számára olýan biztonságos hitelt nyújtanak a terményre, hogy a hitelt fedező áron biztosan értékesíteni tudják azt. Magyarán: ha a bank a tonnánként 3800 koronát érő kenyérgabonára 2000 korona hitelt nyújt és ezt a kérelmező nem tudja visszafizetni, akkor a pénzintézetnek jogában áll eladni a terményt, akár mindössze annyiért, amivel fedezi saját kiadását. Azzal valószínűleg már nemigen fog törődni, hogy a Jelenleg nincs olyan malom, amelyik határidős árat hirdetne. termelő így megrövidül. Másrészt ez nagy motovációt jelent a termelő számára is, hogy visszafizesse a kölcsönt. A legnagyobb probléma mégis az, hogy nagy az árbizonytalanság a gabonapiacon. Takarmánygabonából egyértelműen túlkínálat van. Már tavaly megbomlott a piaci egyensúly, míg kenyérgabonából hiány volt, addig takarmánygabonából, beleértve a kukoricát is, óriási raktárkészletek halmozódtak fel. Ez folytatódik az idén is és senld nem mer árat hirdetni. Néhány évvel ezelőtt a terményfelvásárló vállalatok, illetve a gazdálkodók a malmokicai pontosan meg tudtak állapodni abban, hogy a következő aratásig az egyes hónapokban milyen lesz a kenyérgabona ára. Most gyakorlatilag nincs olyan malom Szlovákiában, amelyik határidős árat hirdetne. Ez pedig visszahat a felvásárlásra és az egész gabonapiacra. Zöldségtermesztés a CEFTA-országokban Általános Hitelbank 15,343 16,958 Szlovákiában 1990 után a töredékére csökkent a fóliasátrakkal borított terület nagysága Ingadozó kínálat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Dél-Szlovákiában jók a zöldségtermesztés feltételei. Ugyanakkor a felvásárlók alig tudják befolyásolni, hogy a termelők mit termesszenek. Azaz, nem tudják elejét venni annak a problémának, hogy az egyik évben valamilyen zöldségfajtából hiány van, sőt behozatalra szorulunk, a másik évben ugyanabból a terményből pedig többszörös túlkínálat alakul ki. A szlovákiai zöldségtermesztőkre jellemző, hogy csak a termés töredékére kötnek szerződést általában arra a mennyiségre szerződnek csupán, amit a feldolgozóipar tőlük átvesz. (A kitermelt és felvásárolt zöldség 30 százaléka kerül további feldolgozásra, esetleg tárolásra. A zöldOrszág Termőterület hektárban Betakarított termés ezer tonnában 1994 1995 1996 1997 1994 1995 1996 1997 Magyarország 116 258 124 323 118 670 117 600 1 239,1 1 491,8 1 600,7 1 533,7 Csehország 34 215 34 940 36 113 33 541 522,8 548,1 613,2 541,4 Lengyelország 271 922 272 782 265 200 265 200 5 468,9 6 028,0 5 523,0 5,258,0 Szlovénia 4 711 4 034 3 930 3 930 100,0 114,7 108,0 108,0 Szlovákia 34 195 37 009 38 389 37 969 483,5 498,4 559,6 556,8 Összesen 791 861 815 426 805 740 794 573 11 048,6 12 186,5 11 825,8 11,077,2 Forrás: FAOSTAT ségfélék 70 százaléka közvetlen fogyasztásra kerül). A hazai feldolgozóipar éves kapacitása 50 450 tonna, ebből a konzervgyárak 35 810 tonnányi zöldséget képesek feldolgozni, a fagyasztók 11 250 tonnát, a szárítók pedig valamivel több mint 3 ezer tonna zöldséget dolgoznak fel évente. A statisztikákból kiderül, hogy 1990 után Szlovákiában jelentősen csökkentek a zöldséghajtató területek. A legfrissebb adatok szerint mindössze 50 hektárra tehető az a terület, ahol ma hajtatott zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Az üvegházak esetében a csökkenés 31,5 százalékos volt (jelenleg 31,1 hektáron termesztenek üvegházban zöldséget) . Lényegesen nagyobb volt a visszaesés a fóliasátras termesztést illetően - 87 százalék. Jelenleg mindössze 16,6 hektáron folyik ilyen típusú zöldségtermesztés. Szlovákia külkereskedelmi mérlege a zöldséget illetően ugyan aktív, ám az aktívum évről évre csökken. Az első számú felvevőpiacnak immár hagyományosan Csehország számít, (gyor) A világ legnagyobb vállalatai: a Business Week 1998-as toplistájának élmezőnye Piaci érték alapján - a világban (milliárd dollárban) 1. General Electric amerikai 271,64 2. Microsoft amerikai 208,98 3. Royal Dutch/Shell Group holland-brit 195,68 4. Coca-Cola amerikai 193,53 5. Exxon amerikai 172,50 6. Merck amerikai 139,85 7. Pfizer amerikai 133,03 8. NTT japán 130,91 9. Wal-Mart Stores amerikai 123,47 10. Intel amerikai 121,16 Piaci érték alapján - a feltörekvő piacokon (milliárd dollárban) 1. Gazprom orosz 32,91 2. Telebras brazil 32,76 3. China Telecom (Hongkong) kínai 20,68 4. Telefonos de Mexico (Telmex) mexikói 20,00 5. Eletrobras brazil 18,10 6. Petrobras brazil 17,87 7.Taiwan Semiconductor Mfg. tajvani 14,60 8. Hellenic Telecomm. Organ. görög 13,33 9. Cathay Life Insurance tajvani 12,75 10. Telecommunicacoes de Sao Paulc brazil 12,25 Az ázsiai válság, illetve a világméretű fúziós hullám alaposan átrendezte a legnagyobb ezer cég piaci érték alapján összeállított rangsorát. A Business Week idei listáján az első száz között - egy japánt leszámítva - csak amerikai és európai társaságok találhatók. A feltörekvő piacok listavezetője, az orosz Gazprom, a „nagy" rangsorban az előkelő 115. helyet mondhatja a magáénak. (Forrás: Figyelő) Az orosz Gazprom vezeti az úgynevezett feltörekvő piacokról szóló kétszázas toplitát. Először kerültek a legjobbak közé görög, török, izraeli, jordániai, marokkói, cseh és magyar cégek. Megkapaszkodásuk a nyugat-európai piachoz való közeledésükkel magyarázható. Egyes vélemények szerint ezen országok és cégek szívhatják fel azt a tőkét, amely az ázsiai válság és a nyugat-európai drága munkaerő elől „menekül". (Forrás: Figyelő)