Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)
1998-08-04 / 179. szám, kedd
POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 4. Beidézett katonatisztek Jakarta. Az indonéz hadsereg tiszti becsületbírósága meghallgatásra beidézett három magas rangú katonatisztet, közöttük a lemondatott Suharto elnök vejét, ellenzéki politikusok elrablása és megkínzása ügyében - jelentette be Wiranto tábornok, az indonéz hadsereg vezérkari főnöke. A tábornok közölte: a bíróságnak „őszintén érdeke annak kiderítése, hogy ki állt a Suharto lemondásához vezető zavargások hátterében". (MTI) India tárgyalna a békéről Újdelhi. India újra szeretné indítani a zsákutcába jutott béketárgyalásokat Pakisztánnal. Vadzspaji indiai miniszterelnök közölte: a párbeszéd folytatására vonatkozó indiai szándékról tájékoztatta Navaz Sarif pakisztáni kormányfőt, de feltételként szabta, hogy az iszlámábádi vezetés szüntesse be az indiai Kasmír iszlám lázadóinak nyújtott támogatását, s a tárgyalásokon a kétoldalú viszony egészére, ne csupán részkérdésekre összpontosítson. (MTI) Castro nosztalgiázott St. George's. Fidel Castro kubai elnök vasárnap Grenadára érkezett, s a sziget repülőterén emléktáblát leplezett le, amelyet a kubai építőmunkásoknak szenteltek, akik 1983 októberében három napig fegyverrel ellenálltak a partraszálló amerikai katonáknak. Az USA attól tartott, hogy kubai vadászgépek mélyen berepülhetnek Dél-Amerika fölé a repülőtérről. (MTI) Castro a mikrofonerdőben (ČTK/AP) Megsértett fegyverembargó Buenos Aires. Argentin katonatisztek beismerése szerint hazájuk tüzérségi lőszerek szállításával megsértette a volt Jugoszlávia országaira vonatkozó fegyverszállítási tilalmat. Egy névtelenül nyilatkozó katonatiszt elmondta, hogy nyolc teherautónyi tüzérségi lőszert raktak be Buenos Aires kikötőjében egy horvát hajóba. (MTI) Elárasztják a termőföldeket Peking. Szükség esetén a termőföldek elárasztásával terelik el a vizet a fenyegetett nagyvárosoktól a Jangce medencéjében, ahol kritikus helyzet alakult ki. Összesen 50 millió köbméter víz kiengedésével 50 centiméterrel csökkenthető a Jangce vízszintje. (MTI) Gégemetszést hajtottak végre a cseh elnökön Havel légzési gondjai Házkutatást tart a szerb rendőrség. Felkelőket keresnek A válság kirobbanása óta 180 ezren menekültek el otthonukból (CTK/AP) Vajdaságiak Koszovóba Belgrád. Tegnap folytatódtak a harcok Koszovóban a szerbek és az albánok közt. A Vajdaságban ismét több száz magyar nemzetiségű személy kapott behívót, egy részüket már átszállították a többségében albánok lakta déli tartományba. MTI-HÍR Vasárnap hajnalban több száz tartalékos katonát hívtak be a vajdasági Szabadka térségében, a behívottak mintegy fele magyar nemzetiségű. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke elmondta, nincsenek pontos adatok a behívottak számáról, azonban szinte valamennyi VMSZ-vezetőnél jelentkeztek olyanok, akiknek családtagjait elvitték a hajnali mozgósítás során. - Arra szólítjuk fel a magyarokat, hogy éljenek a polgári engedetlenséggel: utasítsák vissza a behívók átvételét - mondta Józsa László, aki ugyanakkor nem helyesli, hogy a vajdasági magyarok Magyarországon keressenek menedéket. - Problémáinkat itthon kell megoldanunk - hangsúlyozta. A behívásokat néhány nappal azután rendelték el, hogy Szlobodan Müosevics jugoszláv elnök az Európai Unió Belgrádban tárgyaló képviselőivel folytatott tárgyalásokon bejelentette: véget ért a koszovói rendőri és katonai offenzíva. A behívások azzal az ígérettel is ellentétben állnak, amelyeket a szerbiai vezetés tett, mely szerint Felszólítjuk a magyarokat: utasítsák vissza a behívók átvételét. megkezdődik a Koszovóban szolgáló magyar fiatalok fokozatos visszavonása. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) pristinai képviselője tegnap bejelentette, hogy a szerb biztonsági erők legutóbbi, múlt heti offenzívája miatt harmincezer ember kényszerült otthona elhagyására. HÍRHÁTTÉR Mans Nyberg szerint a koszovói harcok márciusi kirobbanása óta már 180 ezren menekültek el, s minimálisra tehető azok száma, akik visszatértek falvaikba. Az UNHCR adatai szerint a koszovóiak többsége a tartomány területén maradt, 25 ezren Montenegróban, 10 ezren pedig Albániában kerestek menedéket. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint 138 szerb és montenegrói nemzetiségű polgárt tart fogva a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK). A vöröskereszt ugyan kapcsolatba lépett az UCK-val, de még nem sikerült találkozni azokkal a személyekkel, akik illetékesek lennének a túszok ügyében. A szervezetnek az utóbbi hetekben sikerült elérnie mintegy harminc szerb túsz - köztük több szerzetes és egy apáca - szabadon engedését. Az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség tegnap ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen azonnali lépéseket az albán lakosság megvédelmezésére és a legújabb szerb offenzíva leállítása érdekében. ČTK- ÉS MTI-HÍR Prága. Václav Havel cseh államfőn tegnap gégemetszést hajtottak végre, miután ismét légzési gondjai támadtak a tíz napja végrehajtott vastagbélműtét után. A műtét során az orvosok csövet helyeztek Havel gégéjébe, amely lehetővé teszi, hogy az államfő könnyebben lélegezhessen. Havelen tíz nappal ezelőtt vastágbélműtétet hajtottak végre, amelynek során beléből eltávolították az előző, áprilisi műtétkor behelyezett kivezető csövet, és kivágták a sérült vastagbél újabb, mintegy 15 centiméteres darabját. Az orvosok szerint a seb szépen gyógyul, de az államfő egészen szombat estig lélegeztető készüléken volt. A vasárnapot az elnök első ízben a műtét óta lélegeztető készülék nélkül töltötte, hétfőre virradó éjjel azonban rosszul aludt, ismét légzési problémái támadtak. Az elnök 1996 decemberében súlyos tüdőműtéten esett át, jobb tüdeje felét eltávolították. Az államfőnek azóta több ízben súlyos tüdőgyulladása volt, ületve légzési gondokkal küszködött. Javier Solana NATO-főtitkár Varsóban Áprilisban bővítés MTI-HIR Varsó. A NATO jövő áprilisi washingtoni csúcstalálkozója lesz kétségkívül a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország az adanti szövetség teljes jogú tagjává váljon - nyilatkozta Javier Solana NATO-főtitkár Varsóban, Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélését követően. A két politikus megvitatta Lengyelország NATO-belépésre való felkészülését, valamint az atlanti szövetség főtitkára Geremekkel, mint az EBESZ soros elnökével áttekintette az európai biztonság kérdéseit is. A koszovói válsággal kapcsolatban Solana kifejtette: a NATO határozott álláspontja, hogy a háborút meg kell állítani, és minél előbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat. A NATO eleget tesz feladatának, készül a szükséges lépésre, de a probléma nem csupán katonai jellegű, a megoldásnak politikainak kell lennie. Javier Solana családjával együtt érkezett egyhetes lengyelországi látogatásra, Aleksander Kwasniewski államfő meghívására, a tél folyamán ellátogat Magyarországra és Csehországba is. Norodom Ranariddh: korai koalícióról tárgyalni Kambodzsa számol MTI-HIR Phnompen. Norodom Ranariddh herceg cáfolja, hogy koalíciós tárgyalások kezdődtek pártja és Hun Sen Kambodzsai Néppártja között. A monarchista FUNCINPEC vezetője korainak nevezte, hogy megvitassák Hun Sen társminiszterelnök múlt heti koalíciós ajánlatát, először meg kell várni a választásokvégeredményét, a néhány körzetben elrendelt újraszámlálást. Az eddigi részeredmények szerint a Kambodzsai Néppárt nyerte meg a választásokat, de koalíciós partnerre lesz szüksége. A herceg a választásokkal kapcsolatos politikai színjátéknak minősítette egy vörös khmer parancsnok hét végi letartóztatását. Nuon Paetet azzal vádolják, hogy 1994-ben elfogott három külföldit - egy francia, egy brit és egy ausztráliai turistát akiket később megöletett. Nuon Paet kézrekerítését mindhárom érintett ország üdvözölte. Ranariddh szerint Hun Sen évek óta tudta, hol tartózkodik Nuon Paet. Elfogásával a választásokat jóváhagyóan nyugtázó országoknak akart a kedvébejárni, valamint a vörös khmereket megbüntetni azért, hogy nem voltak hajlandók parlamenti mandátumokat átadni a kormánypártnak - mondta a FUNCINPEC Leszerelhető-e Szaddam Husszein? Butler ismét Irakban Látogatás - viharok nélkül BURILLAK ATTILA Orbán Viktor magyar kormányfő a volt szocialista államok közül első ízben - igaz nem hivatalosan - Romániába látogatott, ezzel is jelezve, mennyire fontosnak tartja az új magyar kormány a jó kétoldalú kapcsolatokat. Találkozott a román államfővel és kormányfővel, valamint felszólalt a tusnádfürdői nyári egyetemen is. Szóba került a kettős állampolgárság kérdése, a romániai magyar egyetem ügye, illetve a kétoldalú viszonyok jövője, különös tekintettel arra, hogy Magyarország számára elérhető közelségbe került a NATO és az EU, míg ugyenez Románia esetében nem mondható el. Romániában az Orbán-látogatás után következett az unalomig ismert színjáték, azaz a román ellenzéki pártok újólag megállapították, hogy kizárólag ők a jó románok, a kormánypártok pedig kiárusítják Erdélyt Magyarországnak. Ugyanakkor a látogatás Magyarországon — meglepő módon szinte visszhangtalan maradt: mindössze két említésre méltó megnyilvánulás követte. A gabonaválság. kapcsán a pénzügyminiszterrel kínos konfliktusba keveredő Torgyán József kisgazda pártelnöknek kapóra jött Orbán romániai útja, hiszen a kormányfőt dicsérő nyilatkozata révén ország-világ előtt ismét hitet tehetett a közös kormányzás szükségessége mellett. Kovács László volt külügyminiszter mindössze annyit jegyzett meg: egy kormányfőnek nagyon kell vigyáznia arra, hogy bukaresti és tusnádfürdői beszéde között árnyalatnyi különbség se legyen. Ez a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője szájából akár dicséretként is fölfogható, ha nem tudnánk, hogy egyrészt Orbán Viktor semmivel sem mondott többet, mint amennyit Horn Gyula, csak éppen elhitték neki. Másrészt Kovács ringbe szállt az MSZP elnöki tisztéért, és ehhez le kell győznie azokat a (négyéves kormányzásban kompromittálódott) szocialista ellenlábasait, akik a választási vereség után ellentámadásba lendültek, árnyékkormány felállításával és más praktikákkal próbálják elodázni az MSZP elkerülhetetlennektűnő megújulását. Úgy tűnik, Kovács László ehhez nem hajlandó statisztálni, nem hajlandó az Orbán-kormányt csak azért bírálni, mert „sapka van a fején". Egyébként a magyar miniszterelnök romániai látogatásának két fontos üzenete van Szlovákia vonatkozásában. Az egyik a hivatalos vezetésnek szól: Magyarország nem avatkozik be a szlovákiai választási kampányba, egyben azt sem tartom kizártnak, hogy Orbán nem szeretné, ha Vladimír Mečiar Horn után most őt nevezné barátjának. A másik üzenet a szlovákiai magyar politikusoknak szól: az új magyar kormányzat - szakítva az eddigi gyakorlattal - szemlátomást nem avadcozik be az RMDSZ belső vitáiba, és valószínűleg nem kíván beavatkozni a (volt) szlovákiai magyar pártok (platformok) belső vitáiba sem. Ha ezt a felelős szlovákiai magyar politikusok nem érzékelik, az a saját felelősségük. A szerző magyarországi publicista MTI-HIR Bagdad. Az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ különbizottság (UNSCOM) vezetője hétfőn megkezdte tárgyalásait az iraki kormánnyal. Az első találkozó után Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes részrehajlással vádolta az ENSZ szakértőit, s kétségbe vonta, hogy az ENSZ fegyverzetszakértői gyorsak és tisztességesek lennének - szerinte az Egyesült Államokat szolgálják. A tárgyalások előtt Buder nem nyilatkozott újságíróknak, de még vasárnap kijelentette, hogy az általa vezetett testület gyorsan be akarja fejezni munkáját, s le akarja zárni a leszerelés folyamatát. így lehetővé válna, hogy a Biztonsági Tanács hozzákezdjen a szankciók kérdésének vizsgálatához. A palesztinok idővesztegetésről beszélnek Utoljára találkoznak MTI-HIR Gáza/Jerikó „Ha az izraeliek a következő tárgyaláson nem állnak elő valami újjal az amerikai javaslatok elfogadására vonatkozólag, akkor nincs értelme több izraeli-palesztin megbeszélésnek a két fél között" - mondta Nabil Aburdeneh palesztin elnöki tanácsadó Gázában. Szaeb Erakat palesztin fődelegátus újabb jeruzsálemi ülésre készül az izraeli tárgyalóküldöttel, Jichak Molko ügyvéddel, akiveí múlt csütörtökön eredménytelen eszmecserét folytatott. Közleményében a palesztin vezetés „idővesztegetésnek" minősítette az Izraellel az elmúlt két hét során folytatott béketárgyalásait. Izrael és a Palesztin Hatóság július 18-án újította föl közveden tárgyalásait, kéthónapi szünet után, de a hat ülésen semmilyen áttörést sem sikerült elérniük.