Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-04 / 179. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 4. Beidézett katonatisztek Jakarta. Az indonéz had­sereg tiszti becsületbírósá­ga meghallgatásra beidé­zett három magas rangú katonatisztet, közöttük a lemondatott Suharto elnök vejét, ellenzéki politikusok elrablása és megkínzása ügyében - jelentette be Wiranto tábornok, az indo­néz hadsereg vezérkari fő­nöke. A tábornok közölte: a bíróságnak „őszintén ér­deke annak kiderítése, hogy ki állt a Suharto le­mondásához vezető zavar­gások hátterében". (MTI) India tárgyalna a békéről Újdelhi. India újra szeretné indítani a zsákutcába jutott béketárgyalásokat Pakisz­tánnal. Vadzspaji indiai mi­niszterelnök közölte: a pár­beszéd folytatására vonat­kozó indiai szándékról tájé­koztatta Navaz Sarif pa­kisztáni kormányfőt, de fel­tételként szabta, hogy az iszlámábádi vezetés szün­tesse be az indiai Kasmír iszlám lázadóinak nyújtott támogatását, s a tárgyalá­sokon a kétoldalú viszony egészére, ne csupán rész­kérdésekre összpontosít­son. (MTI) Castro nosztalgiázott St. George's. Fidel Castro kubai elnök vasárnap Gre­nadára érkezett, s a sziget repülőterén emléktáblát leplezett le, amelyet a kubai építőmunkásoknak szentel­tek, akik 1983 októberében három napig fegyverrel el­lenálltak a partraszálló amerikai katonáknak. Az USA attól tartott, hogy ku­bai vadászgépek mélyen be­repülhetnek Dél-Amerika fölé a repülőtérről. (MTI) Castro a mikrofonerdőben (ČTK/AP) Megsértett fegyverembargó Buenos Aires. Argentin katonatisztek beismerése szerint hazájuk tüzérségi lőszerek szállításával meg­sértette a volt Jugoszlávia országaira vonatkozó fegy­verszállítási tilalmat. Egy névtelenül nyilatkozó ka­tonatiszt elmondta, hogy nyolc teherautónyi tüzér­ségi lőszert raktak be Bue­nos Aires kikötőjében egy horvát hajóba. (MTI) Elárasztják a termőföldeket Peking. Szükség esetén a termőföldek elárasztásá­val terelik el a vizet a fe­nyegetett nagyvárosoktól a Jangce medencéjében, ahol kritikus helyzet ala­kult ki. Összesen 50 mil­lió köbméter víz kiengedé­sével 50 centiméterrel csökkenthető a Jangce vízszintje. (MTI) Gégemetszést hajtottak végre a cseh elnökön Havel légzési gondjai Házkutatást tart a szerb rendőrség. Felkelőket keresnek A válság kirobbanása óta 180 ezren menekültek el otthonukból (CTK/AP) Vajdaságiak Koszovóba Belgrád. Tegnap folytatód­tak a harcok Koszovóban a szerbek és az albánok közt. A Vajdaságban ismét több száz magyar nemzeti­ségű személy kapott behí­vót, egy részüket már át­szállították a többségében albánok lakta déli tarto­mányba. MTI-HÍR Vasárnap hajnalban több száz tartalékos katonát hívtak be a vajdasági Szabadka térségében, a behívottak mintegy fele ma­gyar nemzetiségű. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke elmondta, nincsenek pontos adatok a behí­vottak számáról, azonban szinte valamennyi VMSZ-vezetőnél je­lentkeztek olyanok, akiknek családtagjait elvitték a hajnali mozgósítás során. - Arra szólít­juk fel a magyarokat, hogy élje­nek a polgári engedetlenséggel: utasítsák vissza a behívók átvé­telét - mondta Józsa László, aki ugyanakkor nem helyesli, hogy a vajdasági magyarok Magyar­országon keressenek menedé­ket. - Problémáinkat itthon kell megoldanunk - hangsúlyozta. A behívásokat néhány nappal azután rendelték el, hogy Szlo­bodan Müosevics jugoszláv elnök az Európai Unió Belgrádban tár­gyaló képviselőivel folytatott tár­gyalásokon bejelentette: véget ért a koszovói rendőri és katonai offenzíva. A behívások azzal az ígérettel is ellentétben állnak, amelyeket a szerbiai vezetés tett, mely szerint Felszólítjuk a magya­rokat: utasítsák vissza a behívók átvételét. megkezdődik a Koszovóban szol­gáló magyar fiatalok fokozatos visszavonása. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának (UNHCR) pristinai képviselője tegnap bejelentette, hogy a szerb biztonsági erők leg­utóbbi, múlt heti offenzívája miatt harmincezer ember kény­szerült otthona elhagyására. HÍRHÁTTÉR Mans Nyberg szerint a koszovói harcok márciusi kirobbanása óta már 180 ezren menekültek el, s minimálisra tehető azok száma, akik visszatértek falvaikba. Az UNHCR adatai szerint a koszo­vóiak többsége a tartomány te­rületén maradt, 25 ezren Monte­negróban, 10 ezren pedig Albá­niában kerestek menedéket. A Nemzetközi Vöröskereszt ada­tai szerint 138 szerb és monte­negrói nemzetiségű polgárt tart fogva a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK). A vöröskereszt ugyan kapcsolatba lépett az UCK-val, de még nem sikerült találkozni azokkal a személyek­kel, akik illetékesek lennének a túszok ügyében. A szervezetnek az utóbbi hetekben sikerült elér­nie mintegy harminc szerb túsz - köztük több szerzetes és egy apáca - szabadon engedését. Az Ibrahim Rugova vezette Ko­szovói Demokratikus Szövetség tegnap ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy te­gyen azonnali lépéseket az al­bán lakosság megvédelmezésé­re és a legújabb szerb offenzíva leállítása érdekében. ČTK- ÉS MTI-HÍR Prága. Václav Havel cseh állam­főn tegnap gégemetszést hajtot­tak végre, miután ismét légzési gondjai támadtak a tíz napja végrehajtott vastagbélműtét után. A műtét során az orvosok csövet helyeztek Havel gégéjé­be, amely lehetővé teszi, hogy az államfő könnyebben lélegez­hessen. Havelen tíz nappal ez­előtt vastágbélműtétet hajtottak végre, amelynek során beléből eltávolították az előző, áprilisi műtétkor behelyezett kivezető csövet, és kivágták a sérült vas­tagbél újabb, mintegy 15 centi­méteres darabját. Az orvosok szerint a seb szépen gyógyul, de az államfő egészen szombat es­tig lélegeztető készüléken volt. A vasárnapot az elnök első ízben a műtét óta lélegeztető készülék nélkül töltötte, hétfőre virradó éjjel azonban rosszul aludt, is­mét légzési problémái támad­tak. Az elnök 1996 decemberé­ben súlyos tüdőműtéten esett át, jobb tüdeje felét eltávolítot­ták. Az államfőnek azóta több ízben súlyos tüdőgyulladása volt, ületve légzési gondokkal küszködött. Javier Solana NATO-főtitkár Varsóban Áprilisban bővítés MTI-HIR Varsó. A NATO jövő áprilisi wa­shingtoni csúcstalálkozója lesz kétségkívül a legmegfelelőbb al­kalom arra, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország az adanti szövetség teljes jogú tag­jává váljon - nyilatkozta Javier Solana NATO-főtitkár Varsóban, Bronislaw Geremek lengyel kül­ügyminiszterrel folytatott tegna­pi megbeszélését követően. A két politikus megvitatta Len­gyelország NATO-belépésre va­ló felkészülését, valamint az at­lanti szövetség főtitkára Gere­mekkel, mint az EBESZ soros el­nökével áttekintette az európai biztonság kérdéseit is. A koszo­vói válsággal kapcsolatban Sola­na kifejtette: a NATO határozott álláspontja, hogy a háborút meg kell állítani, és minél előbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat. A NATO eleget tesz feladatának, készül a szükséges lépésre, de a probléma nem csupán katonai jellegű, a megoldásnak politika­inak kell lennie. Javier Solana családjával együtt érkezett egyhetes lengyelországi látogatásra, Aleksander Kwas­niewski államfő meghívására, a tél folyamán ellátogat Magya­rországra és Csehországba is. Norodom Ranariddh: korai koalícióról tárgyalni Kambodzsa számol MTI-HIR Phnompen. Norodom Rana­riddh herceg cáfolja, hogy koa­líciós tárgyalások kezdődtek pártja és Hun Sen Kambodzsai Néppártja között. A monarchis­ta FUNCINPEC vezetője korai­nak nevezte, hogy megvitassák Hun Sen társminiszterelnök múlt heti koalíciós ajánlatát, először meg kell várni a válasz­tásokvégeredményét, a néhány körzetben elrendelt újraszám­lálást. Az eddigi részeredmé­nyek szerint a Kambodzsai Néppárt nyerte meg a választá­sokat, de koalíciós partnerre lesz szüksége. A herceg a választásokkal kap­csolatos politikai színjátéknak minősítette egy vörös khmer parancsnok hét végi letartózta­tását. Nuon Paetet azzal vádol­ják, hogy 1994-ben elfogott há­rom külföldit - egy francia, egy brit és egy ausztráliai turistát akiket később megöletett. Nuon Paet kézrekerítését mindhárom érintett ország üd­vözölte. Ranariddh szerint Hun Sen évek óta tudta, hol tartózkodik Nuon Paet. Elfogá­sával a választásokat jóváha­gyóan nyugtázó országoknak akart a kedvébejárni, valamint a vörös khmereket megbüntet­ni azért, hogy nem voltak haj­landók parlamenti mandátu­mokat átadni a kormánypárt­nak - mondta a FUNCINPEC Leszerelhető-e Szaddam Husszein? Butler ismét Irakban Látogatás - viharok nélkül BURILLAK ATTILA Orbán Viktor magyar kormányfő a volt szocialista államok közül első ízben - igaz nem hivatalo­san - Romániába látogatott, ez­zel is jelezve, mennyire fontos­nak tartja az új magyar kormány a jó kétoldalú kapcsolatokat. Ta­lálkozott a román államfővel és kormányfővel, valamint felszó­lalt a tusnádfürdői nyári egyete­men is. Szóba került a kettős ál­lampolgárság kérdése, a romá­niai magyar egyetem ügye, illet­ve a kétoldalú viszonyok jövője, különös tekintettel arra, hogy Magyarország számára elérhető közelségbe került a NATO és az EU, míg ugyenez Románia eseté­ben nem mondható el. Romániá­ban az Orbán-látogatás után kö­vetkezett az unalomig ismert színjáték, azaz a román ellenzé­ki pártok újólag megállapították, hogy kizárólag ők a jó románok, a kormánypártok pedig kiárusít­ják Erdélyt Magyarországnak. Ugyanakkor a látogatás Magyar­országon — meglepő módon ­szinte visszhangtalan maradt: mindössze két említésre méltó megnyilvánulás követte. A gabo­naválság. kapcsán a pénzügymi­niszterrel kínos konfliktusba ke­veredő Torgyán József kisgazda pártelnöknek kapóra jött Orbán romániai útja, hiszen a kormány­főt dicsérő nyilatkozata révén or­szág-világ előtt ismét hitet tehe­tett a közös kormányzás szüksé­gessége mellett. Kovács László volt külügyminiszter mindössze annyit jegyzett meg: egy kor­mányfőnek nagyon kell vigyáz­nia arra, hogy bukaresti és tusnádfürdői beszéde között ár­nyalatnyi különbség se legyen. Ez a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője szájából akár di­cséretként is fölfogható, ha nem tudnánk, hogy egyrészt Orbán Viktor semmivel sem mondott többet, mint amennyit Horn Gyula, csak éppen elhitték neki. Másrészt Kovács ringbe szállt az MSZP elnöki tisztéért, és ehhez le kell győznie azokat a (négy­éves kormányzásban kompro­mittálódott) szocialista ellenlá­basait, akik a választási vereség után ellentámadásba lendültek, árnyékkormány felállításával és más praktikákkal próbálják elo­dázni az MSZP elkerülhetetlen­nektűnő megújulását. Úgy tűnik, Kovács László ehhez nem hajlan­dó statisztálni, nem hajlandó az Orbán-kormányt csak azért bírál­ni, mert „sapka van a fején". Egyébként a magyar miniszter­elnök romániai látogatásának két fontos üzenete van Szlová­kia vonatkozásában. Az egyik a hivatalos vezetésnek szól: Ma­gyarország nem avatkozik be a szlovákiai választási kampány­ba, egyben azt sem tartom ki­zártnak, hogy Orbán nem sze­retné, ha Vladimír Mečiar Horn után most őt nevezné barátjá­nak. A másik üzenet a szlovákiai magyar politikusoknak szól: az új magyar kormányzat - szakít­va az eddigi gyakorlattal - szem­látomást nem avadcozik be az RMDSZ belső vitáiba, és valószí­nűleg nem kíván beavatkozni a (volt) szlovákiai magyar pártok (platformok) belső vitáiba sem. Ha ezt a felelős szlovákiai ma­gyar politikusok nem érzékelik, az a saját felelősségük. A szerző magyarországi publicista MTI-HIR Bagdad. Az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését el­lenőrző ENSZ különbizottság (UNSCOM) vezetője hétfőn megkezdte tárgyalásait az iraki kormánnyal. Az első találkozó után Tárik Aziz iraki miniszter­elnök-helyettes részrehajlással vádolta az ENSZ szakértőit, s kétségbe vonta, hogy az ENSZ fegyverzetszakértői gyorsak és tisztességesek lennének - sze­rinte az Egyesült Államokat szolgálják. A tárgyalások előtt Buder nem nyilatkozott újságíróknak, de még vasárnap kijelentette, hogy az általa vezetett testület gyor­san be akarja fejezni munkáját, s le akarja zárni a leszerelés folya­matát. így lehetővé válna, hogy a Biztonsági Tanács hozzákezd­jen a szankciók kérdésének vizs­gálatához. A palesztinok idővesztegetésről beszélnek Utoljára találkoznak MTI-HIR Gáza/Jerikó „Ha az izraeliek a következő tárgyaláson nem áll­nak elő valami újjal az amerikai javaslatok elfogadására vonat­kozólag, akkor nincs értelme több izraeli-palesztin megbeszé­lésnek a két fél között" - mondta Nabil Aburdeneh palesztin elnö­ki tanácsadó Gázában. Szaeb Erakat palesztin fődelegátus újabb jeruzsálemi ülésre készül az izraeli tárgyalóküldöttel, Jichak Molko ügyvéddel, akiveí múlt csütörtökön eredményte­len eszmecserét folytatott. Köz­leményében a palesztin vezetés „idővesztegetésnek" minősítette az Izraellel az elmúlt két hét so­rán folytatott béketárgyalásait. Izrael és a Palesztin Hatóság júli­us 18-án újította föl közveden tárgyalásait, kéthónapi szünet után, de a hat ülésen semmilyen áttörést sem sikerült elérniük.

Next

/
Thumbnails
Contents