Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-25 / 197. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 25. POLITIKA 5 Fabó Tibor igazgató: „Már nincs lehetőségünk a tisztességes létezésre, és nem is iátjuk a kiutat" Felfelé vezető lépcsőfokok A kassai Thália Színház az elmúlt évadban három, nagy visszhangot kiváltó előadást hozott létre, melyek közül főleg a legutóbbi, John Ford Kár, hogy ká című darabja borzolta a konzervatívabb nézők kedélyeit. JUHÁSZ KATALIN A szakma viszont éppen ezt az előadást értékeli a legpozitívabban. Fabó Tibor igazgatóval évadkezdés előtt egy héttel beszélgettünk. Hogyan összegezné a színház tavalyi tapasztalatait? Úgy érzem, teljesítem tudtuk, amit célul tűztünk ki magunk elé. A közönségnek és a szakmának egyaránt értékeket akarunk nyújtani. Ez természetesen nagyon nehéz, de az évadon belüli lépcsőfokok felfelé vezettek. Tekintettel az ország jelenlegi helyzetére és ezen belül a színház mostoha körülményeire, ez bizakodásra késztet. Ugyanakkor az elmúlt évaddal lezárult valami, mert bármi történik is a közeljövőben, valami új, valami más következik. Ha jól tudom, a Vígszínház Macbeth-előadásának csak a díszlete került annyiba, mint amennyi a Thália egész éves költségvetése. Igen, sőt nem is muszáj Magyarországra menni példákért, a hazai minisztérium égisze alatt működő színházak is sokkal nagyobb költségvetéssel dolgoznak. Az intendantúra alá került színházak sajnos egyre nagyobb anyagi problémákkal küzködnek, olyannyira, hogy nekünk már filléres gondjaink vannak. Már nincs lehetőségünk a tisztességes létezésre, és nem is igazán látjuk a kiutat, mivel a támogatói rendszer nálunk még nem épült ki. A tehetősebb réteg nem nagyon támogatja a kultúrát. Egyébként jövőre még kevesebb pénz van kilátásban, és ha nem találunk biztos alternatív Fabó Tibor igazgató (jobbról) és TóthTibor a színháznak keres utat. A Thália előtti közlekedési táblák szerencsére még nem a színháznak szólnak. (Juhász László és S. Písecký felvételei) pénzforrást, akkor bezárhatjuk a színházat. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy valakit is elbocsássurik a jelenlegi harminchat fős létszámból. Csak összehasonlításképpen említem meg, hogy azelőtt ötvenhatan voltunk, adminisztratív dolgozókkal és a műszaki részleggel együtt. A leépítés tehát egyértelmű, viszont a feladatok maradtak, illetve növekedtek, természetesen az anyagi ellenszolgáltatás növekedése nélkül. Hallhatnánk valamit a készülő bemutatókról? Három felnőtteknek és egy gyerekeknek szóló darab szerepel a terveink közt. Legközelebb Kárpáti Péter Az országalma, avagy Mátyás király és a cigánylány című darabját láthatja a közönség, mely a cigány és a magyar népmesei folklórt, valamint a történelmi személyiséget egy kissé bizarr megvilágításba helyezi. Műfaja vásári komédia, Harsányi Súlyom László rendezi, aki annak idején a Klotild nénit is színpadra vitte. Ezt követi Arthur Millertől Az ügynök halála, Árkosi Árpád rendezésében, melyben a főszerepet a szatmárnémeti Északi Magyar Színház művésze, Cintos József alakítja. Végül Tersánszky Józsi Jenő jól ismert története, a Kakuk Marci következik, rendezője Szegvári Menyhért Egerből. A gyerekeknek Csukás István A gyalogcsillag című meséjét választottuk, az előadás érdekessége, hogy az a Miro Proházka rendezi, aid évekkel ezelőtt sokat dolgozott színházunkban. Vendégjátékként a komáromi Jókai Színház Oscar Wilde-darabját, a Bunburyt hívjuk meg, továbbá egy szlovák előadást is. Valamiféle nyomás hatására került szlovák nyelvű előadás a műsortervbe? Nem, ez nem kényszer alatt történik, hanem azért, hogy színesítsük a palettát. A miénk egy multinacionális színház lett az utóbbi időben, ami egyesek szerint nem jó, mások szerint frissítő hatású. Én szeretem a sokrétűséget, a többszínűséget, és az is fontos, hogy több ember megfordul a színházunkban, ezáltal olyan nézők térnek vissza a mi előadásainkra, akik egy más társulat előadását látták. A pozsonyi színművészeti főiskolával is tervezzük az együttműködést, ami azt jelenti, hogy az ő legérdekesebb előadásaikat meghívjuk Kassára, illetve rajtuk keresztül mi is eljuthatunk Pozsonyba, ahol a Bánk bán óta nem szerepeltünk. Tárgyalások folynak a budapesti Radnóti Színházzal is a Ványa bácsi ügyében, amely előadás hatalmas sikert aratott Magyarországon. A soproni színház már hagyományosan vendégszerepel nálunk, legközelebb Mikó István főszereplésével láthatják a kassaiak a Sörgyári capricciót. Természetesen a beregszászi Illyés Gyula Színházzal is nagyon jók a kapcsolataink, ez kiderült közös előadásainkból is, tőlük Az ember tragédiáját látjuk vendégül. Mekkora az érdeklődés Kassán és környékén a színház iránt? Csökkenő, ami viszont nem csak a repertoár miatt van így. Nemzedékek távoznak, ma már beszélhetünk kassai polgárságról, akiknek szívügyük volt a színház. A fiatalok mást igényelnek, megint mást igényel a középkorú réteg. Tehát nagyon eklektikus a közönség, nehéz megfelelni, épp ezért próbálkozunk, különleges dolgokkal. Tollforgatók tábora Tatán Tata. Ma kezdődik és augusztus 29-ig tart a tizedik tatai írótábor, melyet idén is a magyarországi József Attila Kör szervez. Az egy hét „táborozás" során előadások, beszélgetések, felolvasóestek és koncertek várják az érdeklődőket. A legismertebb előadók közül álljon itt Spiró György és Magyar Bálint exkultuszminiszter neve. A legfiatalabbakat Kovács András Ferenc költőszemináriuma, Háy János írószemináriuma és Ferencz Győző műfordítószemináriuma várja, ahol elleshetők a fortélyok és mélyíthetőek az ismeretek. A szlovákiai magyar irodalmárokat Polgár Anikó, Csehy Zoltán és Juhász Katalin képviseli az írótáborban, -jSzínművészekről és színművekről Dunaszerdahely. A Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó augusztus 27-én este hat órakor rendezi meg Tóth László „...miként hajdan az apostolok" című könyvének bemutatóját. A komáromi magyar színjátszás történetének első, a kezdetektől 1945-ig tartó Tóth László (M. Nagy László felvétele) részét felölelő kötet 1996ban jelent meg a Lilium Aurum Kiadónál. A második kötet (1945-től napjainkig) mintegy 50 év színháztörténetét dolgozza fel. A kézikönyv rendezők, színészek, drámaírók, stílusok, korszakokjellemzése mellett teljes színműcímmutatót, névmagyarázatot és névmutatót, színigazgató-névsort is találunk. Tóth László könyveit Filep Tamás Gusztáv budapesti művelődéstörténész méltatja. Fellép Dráfi Mátyás érdemes művész, a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjának tulajdonosa, (ú) mozi POZSONY HVIEZDA: Halálos fegyver 4 (am.) 18.00, 20.30, 22.45 OBZOR: A polip (am.) 15.30,18.00, 20.30 MLADOSŤ: Az élet sója (am.) 17.30, 20.00 CHARLIE CENTRUM: Titanic (am.) 17.15 Desperado (am.) 20.30 Mortal kombat 2 (am.) 18.00 Armageddon (am.) 17.00, 20.00 Az akasztott ember háza (jugoszláv) 20.15 Papírfejek (szlov.) 20.30 KASSA TATRA: Mercury (am.) 17.45, 20.00 DRUŽBA: Titanic (am.) 16.00, 19.30 CAPITOL: Halálos fegyver 4 (am.) 15.45, 18.00, 20.30 ÚSMEV: Hard Rain (am.) 18.00,20.00 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 19.00 DEL-SZLOVAKIA KOMÁROM - TATRA: Ebadta eb (am.) 18.00, 20.00 PATH KERTMOZI: Halálos fegyver 4 (am.) 20.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A vasálarcos (am.) 19.00 GÚTA - VMIC: A világűr foglyai (am.) 19.30 SZUBJEKTÍV - FÜLVIDÉK A Ghymes újra hozta a formáját JUHÁSZ LÁSZLÓ Mióta átadták az Üzenetet, megmutatták, hogy Bennük van a kutyavér, majd Tűzugrást produkáltak, most pedig elkezdtek Regélni. És ez csak a legutóbbi évek termése. A legutóbbi évek hozták a nemzetközi hírnevet is a Ghymesnelc. Velük, pontosabban hírnevükkel kapcsolatos kedvenc történetemet már egyszer-kétszer elsütöttem, de hátha valaki nem ismeri. Pár éwel ezelőtt a párizsi Louvre földalatti óriáslemezboltjában az országok szerinti katalógusban a Szlovákia címszó alatt egyetlen CD-re bukkantam. Igen, a Ghymesé volt. Azóta, gondolom, ott a Rege is. A srácok megint újítottak valamit, persze nem igazán a „Ghymeshangzáson", hanem a dalokat összekötő lélegzés-motívum a novum. A rádiós zenei szerkesztők meg majd tépik a hajukat, hol is van a szám vége. De engem is ez érdekel a legkevésbé. Lemez indul. Az új hifi-tornyomon kicsit följebb tekertem a basszust. Bár ne tettem volna. A címadó Rege szintetizátor ízű basszusgitárutánzata a szomszéd Bözsi nénit is ellenreakcióra kényszeríti, botjával átkopog. A Bazsarózsa finom cimbalomdallama viszont teljesen elandalít, a szomszédasszony is megenyhül. Keserűen sír Szarka Tomi hegedűje. A „33" feszes ritmusú, energikus, ódon hangzású születésnapi köszöntő, amolyan csecse-becse ajándék. A Jézus ágyán-ban végre előkerül a Ghymes-duda, meg a galántai gyermekkórus. Balassi-vers következik, ahogy kell, gitár-cimbalom-furulya hangszerelésben, a villanybőgő is ízlésesen besegít. Kis Bernadett üdítő mezzoszopránja a Bujdosó dalban csendül fel, majd egy Weöres-versben kándja el Szarka Gyula, hogy Ej, de igen nagy kár. Két versszakából egy huszadik századi ballada készült, kávéházi hangulattal, tapsaláfestéssel, reptéri zajfoszlányokkal, suttogásos alámondással. Ez a lemez legérdekesebb hangulatú dala. (Az „érdekes" szót akkor szoktam használni, ha gyér zenei műveltségemnek hála, egynémely dalt nem tudok igazán hova sorolni). A Tánc a hóban a számomra legkedvesebb a tizenkét szám közül. Depressziós hangulatban nem javallott, könnyen „görcsberepülés" lehet a vége. Ismét hegedűsírás vezeti elő a témát. Lassú, szinte félelmetes tánclépésben vonszol végig a dal majdnem nyolc percén. Ha ez elég dicséretnek: egy pillanatig sem unatkoztam a hallgatása közben. A Csönd megszólaltatása viszont már nem annyira eredeti és újkeletű kísérlet a zenében, Ghymesék egy visszatérő, dancefloor-ízű dallammal kötik CHYMPÄ VIZI 1 LM IVA/ ^ ROZHLAS nrnr Ktbc Mihály Gyula második lett a Talpra, Petőfi versenyen Gyuszi már nem mond nyuszimeséket össze a civilizáció és a természet zajfoszlányait, ezúttal felejthető módon. Az útkeresés viszont dicséretes dolog. A lemezt záró rázós Fennen hordod szövegét hallgatva ldcsit felszisszentem: „Fennen hordod az orrodat, kevély Pozsony vára," ... „Várad ura, gyöngyek gyöngye megemberedhetne, / A két szeme a fejébe kis fényt beengedne." Nem csak a szöveg erős, de a hangszerelés is telitalálat, a szaxofon például harsány csatakiáltást idéz. Nincs helyem arra, hogy minden dallal precízen és részletesen foglalkozzam, a legtöbb ugyanis megérne egy külön dolgozatot, így a végére csak annyit, hogy a Cd-t a- most már idézőjel nélkül - Ghymes-hangzás kedvelői biztosan rongyosra hallgatnák, ha lehetne. (Szlovák Rádió Kiadója, Pozsony, 1998) FARKAS OTTÓ Augusztus 20-án a Magyar Televízió műsorának nézői láthatták a Talpra, Petőfi címmel tavaly meghirdetett országos szavalóverseny döntőjét. Utolsó előttiként lépett a színpadra Mihály Gyula, a Füleki Magyar Tanítási Nyelsvű Alapiskola tanulója, aki a prózamondás kategóriájában a második helyezést érte el. _ Gömörsídi otthonában kerestük fel a Mihály családot. „Az eredményhirdetés után sírtam a boldogságtól - mondja még mindig meghatódva Valéria asszony, Gyuszi édesanyja, aki a helyi általános iskola pedagógusa. - Sokat gyakoroltunk itthon, az iskolában pedig Kerekes Éva osztályfőnök foglalkozott Gyuszival, de nem számítottam ilyen jó eredményre. Talán azért, mert a hazai versenyeken még soha nem sikerült dobogós helyezést elérnie, pedig minden évben részt vesz a különböző megmérettetéseken." „Korábban nyuszimesékkel léptem színpadra, de azok valahogy nem illettek hozzám már az első osztályban sem - magyarázza Gyuszi. - Áttértem a humoros népmesékre, ezekkel az első igazi sikeremet negyedikes koromban értem el: bejutottam a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjébe. Sokat szerepelek, nemcsak itthon, Magyarországon is gyakran fellépek. Olvasni is szeretem a meséket, ezen kívül a műszaki szakkönyvek érdekelnek." Kerekes Éva magyar szakos pedagógus is sok fellépési lehetőséget biztosít Gyuszinak. Ha másutt nem, akkor az osztályokban mondatja el Gyuszival a legújabb „műsorszámát". A Talpra, Petőfi középdöntőjében „eredeti palócságáért" komoly kritikát kapott a zsűri egyik tagjától, egy logopédustól. A bíráló bizottság „Az eredményhirdetés után sírtam a boldogságtól..." többi tagjának más véleménye volt Gyuszi tájnyelvéről, és három zsűritag is 10 ponttal jutalmazta az előadását. Gyuszi Petőfi Útirajzok című művéből mondott el egy háromperces részletet. A második díj mellé 50 ezer forint értékű vásárlási utalványt kapott és egy Petőfi-kötetet. Gyuszi mégis a mintegy tíz centiméter átmérőjű, Petőfi Sándort ábrázoló plakettnek örül a leginkább.