Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-21 / 194. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 21. KOMMENTÁR Marlaza-főrendező TÓTH MIHÁLY A Rusko-televízió körüli affér kirobbanása óta tucatnyi elmé­let született az ügy hátteréről. Az optimistább jogállamhívők azt állítják, csak pénzügyi, elszámolási háttere van a dolog­nak. A legvérmesebb antimečiaristák otromba, pártállami gyakorlatra emlékeztető praktikákat vélnek a jelenségben fel­fedezni. És a két szélső „part" között ott vannak még a min­dentjobban tudó szerkesztőségi slapajok konstrukciói, ame­lyekben lehet némi igazság is, de valóban csak némi. Meggyőződésem, hogy elszámolási háttere van a Markíza­botránynak. Ezzel persze, egy pillanatig sem állítom, hogy Szlováldát makulátlan jogállamnak tekintem. De az mégis csak világra szóló botrány lenne, ha a februári győzelem utáni módit alkalmazva, netán az 1970-et követő gyakorlatot felele­venítve, tehát nyomdákat lefoglalva, újságokat betiltva, publi­cistákat becsukva, rendszabályoznák meg a tömegtájékozta­tást. Magántulajdonra épül ez a rendszer, így otrombaság len­ne „szuronyokkal" kikényszeríteni a hírközlés megregulázását. Valamikor régen, még a kisprivatizáció idején ez volt a leg­frekventáltabb kérdő mondat: Vajon miből magánosította Ko­vács (Varga, Borbély stb.) a sarki hentesboltot. Vajon honnan vette a 250 ezer koronát? Ma már tudjuk, hogy a kisprivatizáció valójában csak bemelegí­tője volt annak, ami később következett. Hozzászoktunk a do­loghoz, ma már akkor sem teszünk fel a pénz eredetére vonat­kozó kérdést, ha 250 millióról van szó. E közömbösség „men­tén" ment végbe a nagy vagyonok kialakulása. Például a Markíza beindítása is. Senki sem tudja, hogy 100,250 vagy 500 milliót ér-e a Markízában Rusko részesedése. Egy valamiben azonban biztosak lehetünk: van egy-két ember Szlovákiában, aki tudja, hogy a tévécézár melyik banktól vette kölcsön a pénzt, amelyet forgatva összegrundolta a birodalmat. Van egy-két em­ber az országban, aki ismeri Rusko anyagi helyzetének gyenge pontjait. A választások előtti intézkedések nem szükségszerűen politikai mezben jelennek meg, hanem mondjuk egy kellemet­len adatokat tartalmazó számlakivonat formájában. Szlovákiában 1990 után kinevezés útján lettek az emberekből milliomosok. Hasonlóképpen, mint valamikor 1971 táján, ami­kor politikai érdemekért intézeti igazgató, érdemes művész, publicista lehetett valakiből, de ezek a kinevezések bármikor fel­mondhatok voltak. Felmondhatok, ahogy az ország „főrende­zőjének" utasítására ma is bármikor bármelyik kinevezett mil­liomos bankszámláját szemügyre vétel után felmondhatják. JEGYZET Megspórolt logika BUCHLOVICS PÉTER Minden elismerésem, gratu­lálnom kell egy szem arany állam- és kormányfőnknek ahhoz a kijelentéséhez, ame­lyet a Legfelsőbb Bíróság múlt pénteki döntésével kap­csolatban tett. Vladimír Mečiar üdvözölte az SZDK ja­vára hozott döntést és azt mondta: „Nem kell majd négy évig sokkban élnünk amiatt, hogy az SZDK vajon jogosan vesz-e részt a válasz­tásokon, s egyúttal az e ké­telyből adódó nemzetközi bonyodalmakat is megspó­roljuk." Bravó, miniszterel­nök úr! Még Ionesco, Beckett, Kafka és Mrožek is tapsolna. Mintha nem is a DSZM és személyesen Mečiar atya kezdeményezte volna az egész szívatást. Mintha ép­penséggel nem ő és mozgal­ma próbálta volna meg Szlo­vákia Legfelsőbb Bíróságával kinyíratni az ellenzék legerő­sebb részét, s ezzel a demok­rácia halvány reményét is csí­rájába fojtani. De hát Abszurdisztánban már csak így mennek a dolgok. Rabló rikoltja a tisztességesre: Tol­vaj! Gyilkosok hurcolják vér­padra az ártatlanokat azzal, hogy: Öltetek! S ha ez a sok vádaskodás, koholmány és hazugság a törvény előtt mégsem bizonyulna igaznak, akkor elég álszent módon csak annyit mondani: Jaj, de jó, hogy nem gyilkos, rabló és tolvaj az illető, nicsak, hogy megnyugodtam! Lenne egy javaslatom: ha a minisz­terelnökről bíróság előtt ké­ne bizonyítani, hogy, hm, nem teljesen épeszű, s ezért nem felelhet tetteiért, de a bíróság az ellenkezőjét álla­pítaná meg, mi is kürtölhet­nénk ezután országnak-vi­lágnak: jaj, de jó, hogy beszá­mítható a főnök, pedig mi egyre nagyobb bolondokhá­zában érezzük magunkat. (De akkor ugye a tetteiért is felelnie kell). Miközben a Szlovák Biztosítót csöndben fosztogatják tovább a privati­zációs referendummal ájta­toskodó „tisztességesek". Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Gyógyítson meg a kormányunk, aki a nyavalyát rád hozta (Szalay Zoltán karikatúrája) SME A lap kommentátora a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara ülésén elhangzott felhívással indítja cikkét. „Felhívjuk a kormányfőt, a kormány tagjait, a parlament képviselőit, hogy a lakossággal való együttérzésük jeleként ne vegyék be az orvosok által előírt gyógyszereket. Ezzel a saját bő­rükön tapasztalják, mit érez a lakosság, ha nem tudja besze­rezni gyógyszerét." A patikusok, könnyekkel a szemükben, ironi­kus mosollyal igyekeznek a legil­letékesebbekhez fordulni, akik felelősek a gyógyszerellátásban bekövetkezett helyzetért. Ugyan­is nem az orvosok és a gyógysze­részek az okozói a „szükségálla­potnak", hanem azok, akik részt vesznek a jogalkotásban. Nekik kellene felelni a kijátszható tör­vényekért. A válság fokozódik, a kormány látszólag tétlenül szemléli a helyzetet. A kormány­fő naponta kap infúziót. Vajon mit érezne, ha magszívlelné a gyógyszerészek felhívását? Van új vezérkari főnökünk, akinek sem rangja, sem tapasztalata nincs, korábban hadtápparancsnok volt Ki adhatja ki a parancsot JozefTuchyňa tábornok távozása a vezérkar éléről nem lepett meg senkit. A nyugdíjkorban szolgáló katona saját kérésére tá­vozik a posztról - igaz, ko­rábban, mint ahogy kérte. Az új főnökről viszont nem tudni, kicsoda. Nevezésé­nek körülményei viszont sejteni engedik. LOVÁSZ ATTILA A hadsereg az ország lakóinak véleménye szerint a leghitele­sebb állami intézmény. Nem csoda, nincsen család, akinek ne volna köze a hadsereghez, hi­szen a fiúk hadkötelesek. A hite­lesség viszont másból is adódik. Az 1993-ban Szlovák Hadsereg­gé alakult fegyveres erők élén eddig mindig olyan ember állt, aki a szó legszorosabb értelmé­ben profi volt. Szaktudás hiá­nyáról aligha beszélhetünk Júli­us Humaj altábornagy esetében, aki 1993-94-ben állt a fegyveres erők élén. A Vorosilov Akadé­mia növendéke a szárazföldi alakulatoknál futotta be a tábor­noki pálcához szükséges kar-ri­riert és két év alatt aránylag si­keresen birkózott meg az önál­lósuló hadsereg gondjaival. Tu­chyňa vezérezredes kinevezése után Humajt meg is tartotta első helyettesének és kettőjük mun­kája a szó nemes értelmében vett csapatmunka volt. A hadse­regparancsnokság vezérkarrá való átalakulása során Tuchyňa a fegyvernemek élére a hadse­reg legjobbjait igyekezett meg­szerezni. A szárazföldi erők parancsnoka, Emil Vestenický vezérőrnagy, fogalom már a NATO tagállam­ok hasonló beosztású parancs­nokainak körében is. Štefan Gombík a légierő parancsnoka nagyon rossz starthelyzetből ve­zette oda a légierőt, ahol most a nemzetközi megítélésben van ­nagyon is jó helyen. Tuchyňa a többi fegyvernemnél a néhai ke­leti körzet karriertisztjeit alkal­mazta, hazahozva Csehország­ból olyan tiszteket, akik képesek voltak kiépíteni egy működőké­pes légvédelmet vagy éppen lo­gisztikát. Ján Sitek, a nemzetiek védelmi minisztere a Tuchyňa vezette vezérkarra támaszkodhatott ak­kor, amikor tárcája a sajtó ked­vence lett. A vezérkar és a had­Kiöregedett fegy­vernem-parancsnok­ból lehet hadtápos. testparancsnokságok annak el­lenére értek el kiváló nemzetkö­zi minősítéseket, hogy politikai vonalon az ország NATO csatla­kozása kudarcba fulladt. S most ahelyett, hogy a távozó öreg róka helyére egy kipró­bált, sikeres tábornokot nevez­nek ki, Gašparovič házelnök megtalálta jelöltjét egy vezér­kari ezredes személyében. Mik­luš ezredes a hadtápparancs­nok helyettese volt, később lo­gisztikával foglalkozó minisz­teri hivatalnok. Nem rossz ta­pasztalat egy vezérkari főnök­nek, de a fegyvernemeket je­lenleg irányító katonák mellett és egy háromcsillagos generális után bizony nem nagy szám. Katonák mondják: kiöregedett fegyvernem-parancsnokból le­het hadtápos. Fordítva viszont ugyanez nem működik S ha megnézzük, milyen körülmé­nyek közt nevezték ki, még az a rossz sejtésünk is beigazolód­hat, hogy a DSZM koalíciós partnere véleményét figyelmen kívül hagyva egy számára kon­form, szófogadó vezérkari fő­nököt talált. Hiszen nem tudni, mire lehet jó a hadsereg a bel­politikai - eszközökben nem válogató - csatározások során. Vagy valaki nagyon is jól tudja? A tavalyi tőzsdepánik idején az ulánbátori és a pozsonyi tőzsdén emelkedtek a részvények Rubel és korona - közös zuhanás SIDÓ H. ZOLTÁN Az orosz gazdasági-pénzügyi vál­ság kellemetlen hatása a kelet­közép-európai országokba is be­gyűrűzött. Az orosz rubel hétfői devalválása, amelyet Szergej Ki­rijenko kormányfő nem leértéke­lésnek, hanem „az árfolyam­politika új megközelítésének" nevezett, hatással volt a varsói, a prágai és a budapesti tőzsdére is. Nemcsak a vezető indexek zu­hantak, hanem a zloty, a korona és a forint is veszített értékéből. Ez a közveden hatás csupán azért érdekes, mert még tavasszal ar­ról cikkeztek a gazdasági lapok, Szent István ünnep Nem mindennapi ünnepi él­ményben volt része Pozsony fő­város magyar nemzetiségű la­kosságának augusztus 16-án. A Szent István ünnepségek kereté­ben a Pozsonyi Keresztény Ma­gyar Közösség szervezésében 15 órakor ünnepi szentmise volt a Szent Márton dómban, amelyet Szabó Géza kanonok, a buda­hogy a volt szocialista országok elharapták az Oroszországhoz kötő „köldökzsinórt", gazdasá­guk és kereskedelmük függede­nedett a nagy keleti partnertől, ezért az orosz válság nem befo­lyásolhatja lényegesen térségünk történéseit. Lám, a prognózis nem jött be; a múlt heti és a hét eleji oroszor­szági fejlemények azt bizonyítot­ták, akarva-akratlanul még min­dig a „nagy medve" árnyékában élünk. A The Wall Street Journal Europe szerint az utóbbi egy év tanulsága: a világméretűvé szé­lesedett tőkepiacok új korszaká­ban már nem alkalmazhatók a pesti Szent István Bazilika kép­viselője celebrált, majd a szent­mise után részt vehettünk a Pri­máši palota tükörtermében ren­dezett ünnepi műsoron. Rég nem éltem át azt az érzést, amit a szentmise és az ünnepi műsor kiváltott bennem. Olyan él­ményt nyújtott az ünnepség, amelyben mint nemzeti kisebb­ségben élő pozsonyi, az elmúlt években nem részesülhettem. A szentmise a Kodály Zoltán da­loskör közreműködésével, a szentbeszéd és a szentmise vé­gén a nemzeti ima eléneklése HHHHÜilllHBIHM* korábbi modellek, a pénzpiacok a nagymértékű összefonódás miatt sokkal érzékenyebben rea­gálnak. A nagy nyugati befekte­tők még mindig egy kalap alá ve­szik térségünk országait Orosz­országgal, s ha ott omlásveszé­lyessé válik a helyzet, tőlünk is kimenekítik pénzüket. Szlováki­ában szintén gyengült a korona, hétfőn már-már a lebegtetési sáv alsó határát súrolta. Az értékvesz­tés egyértelműen külföldi hatás következménye - közölte Marián Jusko, a központi jegybank alel­nöke. Na meg a hatalmasra duz­zadt külkereskedelmi hiány folyo­mánya — tesszük hozzá. A honi olyan élmény volt, amely ritkán átélt, mély emberi és nemzeti érzést váltott ki a résztvevőkben a zavaros politikai légkörben. Mindezt méltóan kiegészítette az ünnepi műsor: a Kodály Zol­tán daloskör színvonalas, gon­dosan kiválogatott repertoárjá­val, Ropog József előadóművész és Kovács Attila szólóénekes fel­lépésével. Említésre méltó Popély Gyula történész rövid, de mély értelmű előadása Szent István országalapító történelmi szerepéről. Ritkaságszámba megy Pozsonyban az ilyen jelen­tőzsde azonban álmatagon rea­gált a nagyvilág fejleményeire. Szépen, lassan hónapok óta csök­ken a tőzsdeindex, s olyannyira érzékeden a külső hatásokra, hogy a tavalyi tőzsdepánik kirob­banásakor az ulánbátori börze mellett a pozsonyi volt az egyet­len, ahol aznap némileg emelked­tek a részvények. A szlovák koro­na mind a mai napig a cseh koro­na mozgásától függ, vagyis ránk a külvilág nem közvedeniil, hanem áttételesen gyakorol hatást. Hogy miért? Szlovákiában ez már csak így van - válaszolhatjuk az egyik nemzetipárti politikus „örökzöld­dé" vált mondatával. tős történelmi-politikai­kulturális rendezvény, mint a Szent István ünnepség volt, nem is szólva arról az áldozatkész­ségről, amelyet a rendezvény szervezőinek ki kellett fejteniük a siker érdekében - különös te­kintettel a jelenlegi belpolitikai helyzetre. Én ezúton - és bizo­nyára többszáz pozsonyi ma­gyar résztvevő nevében - mon­dok köszönetet a rendezvény szervezőinek áldozatteljes, gyü­mölcsöző munkájukért! dr. Matusek L. Pozsony OLVASÓI LEVÉL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents