Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-03 / 178. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 3. KOMMENTÁR Szlovák Lajoslca TÓTH MIHÁLY A franciák nemtudomhányadik Lajosa mondotta volt, az állam az'ő személyében összpontosul. A szlovákiai magyar alkot­mányjogász ezt enyhe mátyusföldi akcentussal így fejezi ki: létá sze moá. És Mečiarra gondol, aki meg nem erősített hírek szerint a francia Lajosok életrajzát tanulmányozza. Ahelyett, hogy közölné az újságírókkal, pótállamfőként aláírja-e vagy sem a köztársasági elnök jogköreinek módosításáról szóló tör­vényt. Az hagyján, hogy az újságírók nem ismerik ebbéli szán­dékait, de a parlament elnöke, csak úgy mellékesen: a pártbeli­je sem tudja, mi lesz a minősített többséggel elfogadott és a vá­lasztások utáni alkotmányos válságot megakadályozni hivatott törvény sorsa. Gašparovič házelnök, egyébként jogtudor nyilat­kozata csak az alkotmány idézésére korlátozódik: „Ha a minisz­terelnök 15 napon belül nem adta vissza a törvényt, már nem adhatja vissza a parlamentnek, alá kell írnia". Slotáék Andelja, a parlament alelnöke annyit sem mondott, mint Gašparovič, csak kijelentette: „Sokkoló, hogy nem írta alá..." A francia Lajosokhoz hasonlóan Mečiar sem osztja meg má­sokkal a titkait. Valószínűleg több oka is van a válságelhárító törvény aláírása és közzététele elodázásának. A miniszterel­nök talán minden más politikusnál tudatosabban él a szlová­kiai választópolgárok jelentős részének lelkében élő tekintély­tiszteletben rejlő lehetőséggel. Minél többször „sarkára áll", minél határozottabban nemet mond az ellenzéknek, hívei kö­rében annál nagyobb a tekintélye. Teheti, mert koalíciós partnereit bármikor pacifikálni tudja. Mindent tud, hogy melyik szövetségesének melyik kádere me­lyik privatizációs akcióban milyen mértékben voltjelen. Jellem­ző, hogy Slota, az SZNP elnöke még nem mondott véleményt a törvény aláírásánák elnapolásáról, pedig az ő pátijánál jobban egyeden szlovákiai politikai erőnek sem fájna jobban egy alkot­mányos válság kirobbanása. Emlékezetünkben vetítsük csak vissza a jelenetet, amikor Prokeš másodosztályú segédszínész­hez méltó fapofával bevonult országunk alkotmányával a Vár­ba! Előfordulhat, hogy az államfő-miniszterelnök közvetlenül a választások után, az eredményeket ismerve úja alá és téteti közzé a hatásköri törvény módosítását. Félő, hogy ez „valamit valamiért" alapon történik, a szlovákiai jogállamiság nagyobb dicsőségére.Vladimír Mečiar addig is francia lajosul tanul. JEGYZET Elhúznak, pakolunk. S ámu­lunk. Ilyen is van? Van. Mert tudjuk mi is, tudják ők is. Hogy feltörik, kirámolják el­kötik. A társadalmi konszen­zus fényes pillanata. Talán az hatott, hogy a haver kocsiján bécsi a rendszám. Talán nem is ez volt az érdekes. A kocsi­ban se fegyver, se narkó, se bunkó. Határövezetben ez is számít. Vagy csak az, hogy idegen hangzású nevünkkel is szépen hadováltunk. Mond­hatni irodalmi nyelven. Már kifelé tartunk, kerülgetve a tocsogókat, amikor szembe egy újabb rendőrkocsi. Inte­getnek. Megállunk. Morcona tekintetek. Ezek is megnézik a halat, kvittelik, hogy már volt szerencsénk a kollégáikkal. Bár kissé szomorúan. Az úton, megkönnyebbülünk. Vannak azért rendes zsaruk is. Vagy csak szerencsénk volt? Legközelebb újra beállunk a fo­lyóhoz. Vagy lesz konszenzus, vagy nem. Mert ha nem: feltö­rik, kirámolják, elkötik. Leg­alábbis, amíg ilyen a helyzet. Majd egyszer, talán, betartjuk a törvényt, s nem hivatkozunk önvédelemre. Mert nem lesz rá szükség. A haver a gázra tapos, hátul a potyka vígan veri a cso­magtartót. Neki aztán nyolc. Pedig már tíz felé jár. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Orbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszd a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Brads­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Szeressük egymást... KÖVESDI KÁROLY Folyópart, nyári reggel. Au­gusztusi éjszaka után, kial­vatlanul. Pecabotokkal. A szákban kövér potyka, pár perc múlva indulunk haza. Gyűrötten, de nem károm­kodva, mint annyiszor. Ab­ban a pillanatban rendőrök. Na, ilyet is rég láttam, mon­dom a havernak. Azt hiszem, büntetés következik. Termé­szetvédelmi területre tilos au­tóval becsámborogni. Tud­juk-e, kérdi a rend őre. Tud­juk, persze. De egyebet is: ha kint hagyjuk az úton, feltörik, kirámolják, elkötik. Tudja ő is. Megnézi a csomagtartót. A kesztyűtartót. Az üléseket. Az engedélyünket. A halunkat. Katéter nincs nála, szerencsé­re. Körbejár. Hümmög. Mennyiben egyezünk meg, kérdi. Fejszámolás. Hümmö­gés. Drága lesz ez a hal. Leg­alább nappal ne álljanak itt, mondja. Már éppen indul­tunk, próbálkozunk. Hatás­szünet. Szóval: mennyi, kérdi újra. Tíz perc? Húsz? Tizen­ötben megegyezünk. Ha létezik a belügyi tárcá­ban pozitív értékelnivaló az elmúlt négy évben, az bizonyára két nagy fogás. Az egyik a két éwel ezelőt­ti heroinszállítmány lefog­lalása, a másik az olasz maffia egyik keresztapjá­nak letartóztatása Szlová­kiában. Ezen túl a belügyi tárca biztonsági munkájá­ról inkább fenntartásokkal lehet szólni. LOVÁSZ ATTILA A belügy sehol sem sikertárca. Amikor a legnagyobb bűnözők fehér gallérban, legális gazdasá­gi háttérrel, megbecsült polgá­rokként dolgoztatják a piszkos munkában megfáradt, kisstílű gazembereket, nem könnyű be­váltani a biztonságos utcákra, biztonágos országra vonatkozó választási ígéreteket. Még nehe­zebb biztonságról beszélni ak­kor, ha a kormányzat nemcsak eltűri a törvénysértést, hanem maga is aktív részese. Az 1994-es választások után a belügyminiszter Ľudovít Hudek docens lett - azelőtt a Rendőra­kadémián oktatott. Közigazgatá­si államtitkárnak Pavol Kačicot nevezték ki, pártvonalon, a rend­őrparancsnokság élére pedig az a Jozef Holdoš került, akit a nem­zetiek delegáltak s aki képtelen volt a testület hatékony vezetésé­re. A közigazgatási államtitkár nevéhez fűződik a területi átszer­vezés, amelyre még visszaté­rünk. Holdoš viszont eltűrte, hogy a rendőrség politikai ügyekben a másodhegedűs sze­repét játssza. A rendőrséget használta fel a kormányzat arra, hogy bebizonyítsa: a DSZM-ből kivált DU-nak nem volt meg a tíz­ezer kopogtatócédulája, hogy in­dulhasson a választásokon. Ákár­mennyire igyekeztek is a rend­őrök, kiderült, hogy a DU legáli­san megválasztott párt. Ezt kö­vette iíj. Michal Kováč lezáratlan ügye. Az emberrablás után tá­voznia kellett Hudecnek, és az ál­lamtitkári posztot a rendőrségi karriert befutott Ladislav Polka vette át. Az új belügyminiszter, Gustáv Krajči rendelkezett akko­ra politikai erővel, hogy megva­lósítsa a területi átszervezést, a távozó Holdoš helyére lépő Peter Nemec ezredes viszont a rendőr­ség strukturális átalakítását vé­gezte el. Lapértesülések szerint a kerületi rendőrparancsnokok a DSZM-hez hű emberekből lettek, ezzel párhuzamosan a Kováč­ügy első nyomozótisztje, Šimu­nek őrnagy kipakolt. Elmondta, hogy a rablásban a titkosszolgá­lat is részt vehetett. Koronatanú­ját a rendőrség szabadlábra he­lyezte. Fegyveres Oszkár ezután hagyta el az országot, s a vele kapcsolatot tartó Robert Remiáš A rendőrök komoly adatokkal rendelkez­nek a drogmaffiákról. gyilkosság áldozata lett. Lemon­dott nyomozótiszti posztjáról a Kováé-ügy másik vezető nyomo­zója, Vačok őrnagy is, hogy a he­lyére lépő Číž őrnagy az ügyet ad acta tegye, njajd átvegye járási rendőrkapitányi kinevezését. Tisztázatlan maradt majd száz robbantásos merénylet, a nyilvá­nosságot legjobban érdeklő gyil­kosságok közül csak Jozef Matu­la ügyvéd gyilkosai kerültek bíró­ság elé. Szó szerint rendőri fel­ügyelet alatt lőtték agyon kórhá­zi ágyán a keleti maffia főnökét, Robert Holubot, tisztázatlanok a maffiaháború idején elkövetett gyilkosságok - Sýkora lelövésé­től Dinič felrobbantásáig. Maradt viszont elég energia arra, hogy a kulturális minisztérium előtt tün­tető színészek ellen fellépjen a rendőrség. Apropó: aznap a tön­tető bőrfejűek ellen senki sem lé­pett fel. Mint ahogy nagyon ne­hezen került pont Mario Goral fi­atal roma fiú gyilkosainak ügye után - a bírósági tárgyalás még tart. Ugyanakkor a belügyi tárca hiú­sította meg a közveden elnökvá­lasztásról és a NATO-tagságról jogszerűen kiírt népszavazást és eltűrte, hogy a maffiaháborúkról és a titkosszolgálatról író újság­írók közül immár háromnak tönkretegyék a kocsiját és állan­dó fenyegetettségben éljenek. A helyi szinten tisztázatlanul ma­radt csalások, zsarolások és gyil­kosságok egyszerű listája is több újságoldalt igényelne. Még mielőtt sommás véleményt mondanánk a belügy biztonsági munkájáról, szögezzük le: a szlo­vák rendőrség kiváló szakembe­rekkel rendelkezik. Egy fiatal hadnagy hölgy tette a bilincset az évek óta körözött olasz maffiave­zér kezére, a vámosok és a rend­őrök több mint kétszáz kiló hero­int foglaltak le a medvei határát­kelőn, néhány hónapja itt kapták el a tizenhárom tonnás marihuá­naszállítmányt. A rendőrök ko­moly adatokkal rendelkeznek a drogmaffiákról, sikerült elérni, hogy legalább csökkenjen a nyu­gati megrendelésre futtatott fia­talkorú prostituált fiúk és lányok száma, a köztörvényes bűncse­lekmények száma valóban csök­kent, és a rendőrség egyes részle­gei hatékonyabban dolgoznak, mint két-három éve. Az állam­polgárok biztonságérzete viszont romlott az elmúlt négy évben, és a felmérések szerint a rendőrség az egyik legkevésbé hiteles álla­mi intézmény. A belügyi tárcá­nak nincs sok dicsekednivalója, a leltár kegyetlenebb, mint gon­dolnánk. S hogy mindezt hogyan látja a nemzetközi közvélemény, nem mindegy - a belügy egy csatlakozni kívánó országban már nem belügy. TÄLLÔzďSPI SUNDAY PEOPLE A tavalyi párizsi katasztrófát, amely kioltotta a walesi herceg­nő életét valószínűleg egy fran­cia autós okozta, aki saját beval­lása szerint 160 kilométeres se­bességgel megelőzte a Dianát és Dodit szállító Mercedest. A brit bulvárlap beszámolója szerint Francois Levistre maga mondta el, hogy Ford Ka típusú autójá­val elszálguldott a Mercedes mellett, amely előtt egy Fiat Uno haladt. A Fiat vezetője megijedt, s kocsija megfarolt. Ennek kö­vetkeztében fékezésre kénysze­rült a Mercedes, amely kipör­dült, s nekicsapódott az alagút egyik pillérének. A beszámoló több pontban alátámasztja azo­kat az értesüléseket, amelyek a három ember halálát okozó pá­rizsi katasztrófa körülményeiről eddig töredékesen ismertté vál­tak. A fékező Mercedes kipördü­léséről szóló elbeszélés azt a ta­núvallomást látszik alátámasz­tani, amely szerűit a kocsi fékjé­vel komoly gondok voltak. ELPAÍS Felipe González volt kormányfő védi ügyvédként volt belügymi­niszterét, Jósé Barrionuevót a spanyol alkotmánybíróságon, a GAL-ügyben kezdeményzett fel­lebviteli eljárásban. A madridi lap hozzátette: a szocialista poli­tikus pénteken bejegyeztette ma­gát a madridi ügyvédi kamaránál mint a Barrionuevót tízéves bör­tönbüntetéssel sújtó ítélet felleb­bezési ügyének résztvevőjét. A legfelsőbb bíróság a belügymi­niszterrel együtt tíz év börtönre ítélte volt helyettesét, Rafael Ve­ra korábbi államtitkárt is az ETA ellen a 80-as években folytatott „piszkos háborúban" játszott sze­repük miatt, miután bizonyított­nak találta, hogy a két szocialista politikus a GAL nevű antiterro­rista különítmények irányítója­ként 1983-ban részese volt Se­gundo Marey üzletember elrab­lásának. González kész tovább képviselni Barrionuevót, ha az ügy a strasbourgi Emberi Jogi Bí­róság elé kerülne. THE SUNDAY TELEGRAPH Az Amerikában örökbefogadott magyar gyerekek új családjának jogában áll hazaküldeni a gond­jaikra bízott kicsiket, ha elé­gedetlenek viselkedésükkel, s e jogukkal élnek is - derül ki a lap beszámolójából. Az írás egy Károly nevű cigány árva esetét mutatja be. A gyermeket egy Connecticut állambeli család vette magához, két év múlva azonban otthagyták az egri ár­vaház küszöbén, ahonnan ki­vették. A gyerek elfelejtett ma­gyarul, amerikai kitérőjére csak néhány ruha s egyetlen játék emlékeztet. A lap megszólaltat­ta azt a magyar ügyvédet, aki Károly ügyét intézte. Fekete Ist­ván elmondta: kétszáz olyan amerikai családról tud, amelyek vissza akaiják küldeni a maguk­hoz vett magyar gyerekeket. A külföldi örökbefogadásokat fel­ügyelő magyar hatóság vezető­je „szégyenteljesnek" nevezte az amerikai családok eljárását. Négy év alatt csak két nagy fogás - az is nemzetközi segítséggel Nem belügy a belügy OLVASÓI LEVELEK A szülőföld vonzása A szülőföldről elszakadtak egy csoportja a közelmúltban a Szepsi melletti Debrődön talál­kozott. Őket inkább a megél­hetési gondok késztették távo­zásra, nem a származásuk mi­atti üldöztetés. Bár a sors so­kukat rákényszerítette a szülő­föld elhagyására, a gyökerek­hez ragaszkodtak. Ezt tudato­sítva az idegenbe szakadt földikkel együttérző polgár­mesternő, Papné Szabó Anna egy lehetetlennek tűnő vállal­kozásba kezdett. Felvette a kapcsolatot azokkal, akik ide­genbe szakadtak, és meghívta őket egy találkozóra. Az or­szág keleti részétől Pozsonyig, sőt külföldre is el kellett juttat­ni a hazahívás üzenetét. A kí­vülállónak is felejthetetlen él­mény volt, amikor a messziről hazatért embereket együtt lát­hatta. Az örömteli ünneplés­ben, az újra átélt élmények ha­tására a résztvevők dalra is fa­kadtak. Demeter Ferenc Szepsi Mozgalmak rokonsága Vegyes érzelmekkel olvastam az Új Szó június 29-i számában Mátyás Zoltán „Hipó és oldó­szer" című írását, amelyben a jú­dáspénzen toborzott csapat kép­viselőjeként igyekszik magya­rázni pártja szegénységi bizo­nyítványát. A hosszúnevű moz­galom kapcsán egészen más mozgalomra asszociál az ember, amely bizony nem a dél-szlová­kiai magyarság jogainak biztosí­tását tűzte lobogójára, sőt... Et­től függetlenül csupán néhány ténymegállapításra szeretnék szorítkozni. Tapasztalatom sze­rint , jó hátszéllel" az ember, il­letve a gittegylethez hasonlatos mozgalom hajlamos megfeled­kezni Newton gravitációs törvé­nyéről. Tudatosítani kell azon­ban, hogy a „mélyrepülés" bekö­vetkezhet, ami a popóra nézve nem sok jóval kecsegtet. Köny­nyen megválaszolható a kérdés, honnan van a politikai tömörü­lésnek elegendő „muníciója" a kampányához. Ennek kitalálása véleményem szerint nem túlzot­tan talányos rébusz. Rostás Alajos Felsőpatonyrét - Mit búsulnak? Ami volt, az volt! Most, amnesztia után ez van! (Agócs Ernő)

Next

/
Thumbnails
Contents