Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-10 / 158. szám, péntek

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 10. Bajkonur áram nélkül Moszkva. Pénzhiány miatt a tervezettnél tíz nappal később indul a váltás az orosz Mir űrállomásra. ' Jurij Szemjonov, az Ener­gia űrhajózási vállalat el­nöke elmondta, hogy anya­gi háttere van a késede­lemnek. Korábban, mivel az űrrepülőtér nem tudta kifizetni a számlát, lekap­csolták Bajkonur áramellá­tását, ezért a szakemberek nem tudták kellő ütemben felkészíteni az űrhajót a startra. (MTI) Solana Kijevben Kijev. Európa stabilitása nem érhető el a NATO és Ukrajna közötti erős kap­csolat nélkül - jelentette ki Kijevben Javier Solana NATO-főtitkár. Ukrajna és az észak-adanti szervezet egy éve írta alá a különle­ges partnerségről szóló chartát. Solana elmondta, a két fél sokat elért: tájékoz­tatják egymást és Ukrajna aktívan együttműködik a NATO-val a balkáni viszály rendezésében, a békete­remtésben. A NATO-val kö­zösen hamarosan munka­csoport alakul, amely az ukrán fegyveres erők kor­szerűsítésének irányait lesz hivatott kijelölni. (MTI) Solana elégedett Ukrajná­val (Archív) Samil Baszájev lemondott Moszkva. Aszlan Maszha­dov csecsen elnök elfogad­ta Samil Bászájev kor­mányfő lemondását. A volt háborús parancsnokot ja­nuárban hat hónapra ne­vezte ki az elnök, ezt Moszkva heves rosszallás­sal fogadta. Bászájevnek nem sikerült megfékeznie a Csecsenföldön uralkodó zűrzavart, ami akadályoz­za a helyzet normalizálá­sát. Kinevezésekor úgy nyi­latkozott, legfontosabb fel­adatainak a bűnözés elleni harcot és a gazdaság talp­raállítását tartja. Ehhez ké­pest még mindig mintegy ötven túszt, köztük több külföldit, tartanak fogság­ban emberrablók. (MTI) A nyugdíjakért tüntettek Belgrád. Ötezer nyugdíjas követelte tegnap Belgrád­ban az elmaradt nyugdíjak kifizetését és a szerb kor­mány lemondását. „Idén csak három nyugdíjat fizet­tek ki, már nincs mit veszí­tenünk, az éhhalál küszö­bén állunk", „Tolvajok, tol­vajok", illetve .Adják visz­sza a pénzünket" kiáltások­kal haladtak el a parlament és az elnöki hivatal épülete előtt. A tüntetésre azután került sor, hogy Újvidéken a postások visszavették sok nyugdíjastól a „túl korán kifizetett" áprilisi járandó­ságot. (MTI) Koszovó ötven százalékát ellenőrzik Erősödik az UCK MTI-HIR Belgrád. A Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg (UCK) a tarto­mány területének több mint öt­ven százalékát tartja ellenőrzése alatt - jelentette ki az UCK egyik tisztje. Nairn Majloku hangsú­lyozta: „Szerbia jelentős fegy­verzettel rendelkezik, de a hábo­rúban döntő szerepe van az em­beri tényezőnek is. E téren Ko­szovó ötször erősebb Szerbiá­nál". Majloku elmondta, nap mint nap újabb emberek csatla­koznak az albán többségű tarto­mány függetíenségéért harcoló UCK-hoz. „A kezdetekkór csak 150 ember­rel rendelkeztünk, most több ez­ren állnak fegyverben. Délnyu­gat-Koszovóban mintegy tízezer UCK-katona van, s hamarosan nagyobb lesz hadseregünk né­hány szomszédos országénál". Majloku azt is elmondta, hogy az UCK harci morálja nagysze­rű, s a szervezet sikeresen áll el­len a szerb erők támadásainak. „Kis veszteséget szenvedünk, s egyetlen katonánk sem dezer­tált. Ezzel szemben a szerb had­seregben sokan nem akarnak háborúzni, mert rájöttek, hogy nincs értelme Belgrád háborújá­nak". Blairre sem hallgatnak London. Minden jel szerint áttörés nélkül fejeződött be tegnap a legnagyobb északír protestáns szerve­zet, az Orániai Rend veze­tőinek londoni megbeszé­lése Tony Blair brit kor­mányfővel. MTI-HÍR így továbbra sem látszik a vége a tartományi békefolyamat egészét veszélyeztető patthelyzetnek, amely az elmúlt hét végén alakult ki Portadownban. A protestáns közösség militáns szerveződésének négy képviselő­je a Downing Street-i kormányfői hivatalból szó nélkül távozott, s Blair szóvivője is csak általános megállapításokat tett. Az Orániai Rend portadowni szervezete a múlt vasárnap rendezte évente is­médődő, mindig súlyos robba­násveszéllyel járó rituális felvo­nulását, amely az ír katolikusok alávetettségének történelmi ese­ményeire hivatott emlékeztetni a tartomány kisebbségi katolikus lakosságát. A koreográfia elen­gedhetetlennek tartott része, hogy a menet átvonuljon a katoli­kus negyedeken, ezt azonban az idén a brit hatóságok megtiltot­ták, s katonai gyűrűt vontak a vá­ros katolikusok lakta részei köré. Az orániaiak menetének több ezer részvevője azóta is a szabad ég alatt vátja az áthaladás enge­délyezését, miközben a velük ro­konszenvező protestánsok a töb­bi északír várost minden éjjel csa­tatérré változtatják, autókat, bu­szokat és katolikus otthonokat gyújtogatva. London még a meg­beszélés előtt közölte, hogy a tila­lom feloldására a kormányfővel folytatott tárgyalás után sem szá­míthatnak az orániaiak. A szerve­zet tegnap az eddigieknél is harci­asabb hangot ütött meg: egyik ve­zetője közölte, hogy eredményte­lenség esetén a hívek „órák alatt meg tudják bénítani az egész tar­tományt". Az Orániai Rend „kul­turális apartheiddel" és "etnikai tisztogatással" vádolja a kisebb­ségi katolikus lakosságot, amely a protestáns zavargások hatására egyre tömegesebben menekül az északír városokból. A protestáns felvonulási évad egyébként még csak most fog a csúcspontjára ér­ni, amikor 12-én, a XVII. századi ír katolikus lázadás végső leveré­sének évfordulóján tartomány­szerte több száz felvonulást ter­vez az Orániai Rend. A vallási rendőrség ellenőrzi a rendelet betartását Tálib tévéstop MTI-HÍR Kabul. Afganisztánban a tálib hatóságok bővítették tilalmi lis­tájukat: ezentúl sem tévét, sem videofelvevőt, sem parabolaan­tennát nem használhatnak a polgárok. Mohammed Kala­rnuddin, a tálib vallási miniszter helyettese azzal indokolta az újabb hatósági tilalmat, hogy a video- és tévékészülékek meg­rontják az afgán társadalmat. A tilalmat a tálibok rádióadója tet­te közzé. A tálib hatóságok 1996 szeptemberében vonták ellenőr­zésük alá Kabult, és rögtön be­zárták az ország egyetlen tévé­adóját. Azóta a videokazetták forgalmazását is betiltották, no­ha a tilalmat nem vették szigo­rúan. Kalamuddin szerint a pol­gároknak 15 napon belül meg kell szabadulniuk tévé- és video­készülékeiktől, illetve a parabo­laantennáktól. A határidő lejár­ta után a tálib vallási rendőrség ellenőrzi majd a rendelet betar­tását, összezúzza a szóban forgó iparcikkeket, a tulajdonosokat pedig az iszlám törvényeknek megfelelően megbünteti. Legalább tíz ember életét vesztette Pokolgép Algírban MTI-HIR Algír. Pokolgép robbant tegnap Algírban: a terrorakció miatt leg­alább tíz ember életét vesztette, 24-en megsebesültek. A robbanás helyi idő szerint reggel fél kilenc körül következett be egy külváro­si bolhapiacon. A robbantást megelőzően több héten át vi­szonylagos nyugalom volt az al­gériai fővárosban, ahol korábban szinte mindennaposak voltak a merényletek. A robbantást az el­lenzéki Szocialista Erők Frontja tüntetésének napjára időzítették. Lux szerint alkotmányellenes Miloš Zeman és Václav Klaus megállapodása Az SZDK a Mečiar-kormány négy évéről Mindenből megbukott Mečiarizmus Csehországban MTI-HIR Prága. Josef Lux, a Keresztény­demokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) elnöke beje­lentette: pártja alkotmányelle­nesnek és az emberi jogokkal el­lentétesnek tartja a Cseh Szociál­demokrata Párt és a Polgári De­mokratikus Párt úgynevezett el­lenzéki megállapodását, és Václav Havel államfőhöz fordul, hogy utasítsa el a dokumentu­mot. Kifejtette, hogy az alkot­mányt konkrétan a megállapo­dás 6. pontja sérti, melyben a fe­lek kötelezik magukat, hogy a következő négy évben egyikük sem kezdeményezi a bizalmi kér­dés felvetését a kormány iránt, s nem támogatja más pártok ilyen szándékát. Rámutatott, hogy az alkotmány szerint a képviselői mandátum független a pártok­tól, a képviselők önállóak, míg a „paktum megköti kezüket, s a pártok bábjaivá teszi" őket. Lux szerint a „demokrácia- és alkot­mányellenes paktummal Csehor­szág Szlovákia útjára tért". Jan Rumi, a Szabadság Unió el­nöke úgy vélekedett, hogy a „paktummal" a két legerősebb párt „felosztotta egymás közt a hatalmat". „A különbség a kom­munista és a mai rendszer között csak az lesz, hogy míg korábban egy párt uralkodott, most kettő fog" - mondta Rumi, aki szerint a „paktum megkötése egyenlő a mečiarizmus bevezetésével Csehországban". Václav Klaus exkormányfő leszögezte: a do­kumentum a „volt koalíciós mo­dell válságának következménye" és „pozitív esemény, amely re­ményt nyit a hosszú távú politi­kai stabilitásra". ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az SZDK szerint Vladi­mír Mečiar harmadik kormánya több területen nem teljesítette a programjában vállalt célkitűzése­ket. Mikuláš Dzurinda, az SZDK elnöke rámutatott, hogy Szlová­kia nem közeledett az EU-hoz, hanem távolodott tőle, s nem vet­ték fel az OECD-be se. A külföldi működőtőke-beruházásokat te­kintve messze lemarad Csehor­szág, Magyarország és Lengyelor­szág mögött. A kormányprog­ramban deklarált adócsökkentés ellenkezője valósult meg. A kor­mány beszüntette a szociális pár­beszédet, válsághelyzetbe sodor­ta az egészségügyet, az oktatás­ügyet, a mezőgazdaságot és a közlekedési ágazatot - mondta Dzurinda. Rámutatott arra is, hogy négy év alatt 20 százalékkal romlott a korona árfolyama a dol­lárhoz viszonyítva. Ľudovít Čer­nák, az SZDK kampányfőnöke szerint a kabinetnek négy év alatt sikerült megbénítania a mono­polellenes hivatalt, amely az utóbbi két évben egyeden nyüvá­nos versenytárgyalást sem táma­dott meg, pedig a cégek kifosztá­sa immár gyakorlattá vált. (g. a.) Nyári szabadegyetem Kárpátalján a magyarság problémáiról, a schengeni határok átjárhatóságáról Európai integráció és határon túli magyarság MTI-HIR Kijev. Magyarország európai in­tegrációs és regionális politikája hosszú távon nem mozoghat egy­más ellenében. - mondta a kár­pátaljai Felsőszinevérben Né­meth Zsolt a Fidesz-MPP alelnö­ke, aki az új kormány politikai ál­lamtitkáraként a magyar-magyar kapcsolatokat felügyeli. A Fidesz és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hatodszor rendezett nyári szabadegyete­met. A fórum zárónapján, amely­nek Magyarország EU-csatiako­zása és a határon kívüli magyar­ság viszonya volt a témája, a Fi­desz-alelnök hangsúlyozta: az új kormány folytatni kívánja azt a magyar-magyar párbeszédet, amely 1996 júliusában kezdő­dött, de nem volt folytatása. Né­meth szerint az elkövetkező években a magyar külpolitika és nemzetpolitika legnagyobb kihí­vása az integrációs és a regionális szomszédsági politika közti össz­hang megteremtése. Kifejtette: előfordulhat, hogy szakadék fog tátongani Magyarország és a ha­táron túli magyarok között, ha a kormány nem találja meg a meg­felelő válaszokat. - Az olyan kije­lentések, hogy a szomszédokkal rendeztük a viszonyt, bár a hatá­ron túli magyarság helyzetében komoly visszaesés következett be, számomra nem értelmezhe­tőek, ez a kettő nem fér össze. Magyarország euroatíanti csatla­kozásának komoly következmé­nyei lesznek a határon túli ma­gyarságra nézve - mondta Ko­vács Miklós, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament egyeden ma­gyar képviselője. Szerinte a meg­oldás az lenne, ha születne egy törvény Magyarországon, amely külön státust biztosítana a hatá­ron túli magyaroknak. Kijelentet­te: Magyarország nem teheti meg, hogy schengenre hivatkoz­va megszabadul egy-egy nemzet­résztől, bár ez a hozzáállás bur­koltan mindig benne volt a ma­gyar politikai vonalvezetésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ egyik fő ké­rése a magyar kormányhoz, hogy a magyar-román alapszerződés­ben rejlő kiaknázadan lehetősé­geket minél jobban használja ld. Duray Miklós, az MKP tisztelet­beli elnöke kiemelte: Magyaror­szág integrálódása nem jelenti egyben a magyarság integrálódá­sát. Ennek az a veszélye, hogy a magyarországi és a környező ál­lamokban élő magyarság 1918 óta először valóban két különbö­ző rendszerben fog élni. Ha ez huzamosabb ideig így marad, ak­kor kialakul egy lélektani válasz­fal a két nemzetrész között. An­nak a veszélyét kell csökkenteni, hogy ne váljunk szét két külön­böző kategóriájú magyarra. Meg kell vizsgálni, mit tehet a magyar törvényhozás ennek megelőzésé­re. A Magyarországon kívüli ma­gyarság annyit tehet, hogy meg­próbálja alkalmasabbá tenni az integrációra azon országot, ame­lyben él. Lehetőségei persze elté­rőek: a 200 ezres kárpátaljai ma­gyarság nem lesz képes Ukrajnát alkalmassá tenni az EU-csadako­zásra vagy a NATO-integrációra, és a 2 milliós romániai magyar­ság sem tudja a 23 milliós Romá­niát átalakítani. Külföldi ügynökök Orosz kémelhárítás Moszkva. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az elmúlt két évben több mint négyszáz külföldi ügynököt leplezett le, tavaly közel 30 külföldi felderítőt utasítottak ki az országból, hét beszerve­zett orosz állampolgárt tettek ártalmatlanná. A múlt héten bukott le az orosz külügyminisztérium egyik osz­tályvezető-helyettese: Valen­tyin Mojszejev a dél-koreai fel­derítésnek dolgozott. A Szövet­ségi Biztonsági Szolgálat kere­tein belül hamarosan létrejön az „alkotmányvédő" ügyosz­tály, amely egyebek között a szakadár törekvésekkel és a komputer-bűnözéssel is felveszi a küzdelmet. (MTI) Áttörés nélkül fejeződött be az Orániai Rend londoni tárgyalása J^M Kínában is megjelentek a billboardok. Ez itt adófizetésre bíztatja az állampolgárokat (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents