Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-09 / 157. szám, csütörtök

4 POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 9. Dühös lengyel parasztok Varsó. A lengyel parasztok több vagon magyar búzát borítottak a sínekre szerdán a cseh-lengyel határon. A lengyel termelők azt követelik, hogy a varsói , kormány váltsa be ígéretét és korlátozza az importgabona mennyiségét, módosítsa a gabonaforgalmazási törvényt. Az akcióban a Szolidaritás szakszervezet egyéni termelői tagjai vettek részt. A szakszervezet aktivistái hasonló indokkal blokád alá vették a lengyelnémet határon a kolbaskowói határállomást. (MTI) Klestil letette a hivatali esküt Bécs. A tegnapi ünnepélyes eskütétellel Thomas Klestil Ausztria államfőjeként hivatalosan megkezdte második, szintén hat évre szóló mandátumának betöltését. A 65 éves Thomas Kiestilt áprilisban választották ismét Ausztria elnökévé, a szavazatok 63,4 százalékával. Klestil fogadalmat tett arra, hogy hűségesen betartja az alkotmányt és a törvényeket, s hozzáfűzte: Isten engem úgy segéljen. Ez a mondat nincs benne az eskü szövegében, de a mindenkori elnöknek lehetősége van erre a kiegészítésre. (MTI) Kezdődik Klestil újabb hat éve (CTK/AP) Sztrájkoló orosz hadiipar Moszkva. Oroszország nagyvárosaiban tegnap a hadiipar dolgozói tartottak tiltakozó megmozdulásokat, követelve elmaradt béreik kifizetését, az ígért állami megrendelések teljesítését, illetve Jelcin elnök és kormánya lemondását és a reformpolitika felülvizsgálatát. Az ágazat szakszervezetei így lényegében csadakoztak a bányászok által meghirdetett politikai követelésekhez. Az orosz kormányzat egyébként elismeri, hogy a költségvetés az elmúlt években 15 milliárd rubel (2,5 milliárd dollár) adósságot halmozott fel a hadiipari vállalatokkal szemben. (MTI) Százezreket mozgósítottak Peking. Százezernyi katonát mozgósítottak Kínában árvízvédelmi éš mentési munkálatokra az egyre súlyosbodó helyzet láttán. A katonák feladata biztos helyre költöztetni az áradástól leginkább fenyegetett vidékek lakosságát. A Jangce mentén közveden veszélybe került Csungking. A csaknem hárommilliós iparváros árvízvédelmi hivatala hirtelen vízszintemelkedéssel számol. Attól tart, hogy a vízszint egy méterrel az árvízvédelmi riadókészültség elrendelését kiváltó szint fölé emelkedik. (MTI) A protestánsok folytatják a látványos tiltakozást, Tony Blair brit miniszterelnök ma ül tárgyalóasztalhoz az orániaiak vezetőivel Belfast lángol Kiégett belfasti busz. A gyermek puskájával szétveri a maradványokat. (ČTK/AP) Az Országgyűlésben letette hivatali esküjét az új magyar kormány Beiktatták a kabinetet Budapest. Megalakult a Magyar Köztársaság új kormánya tegnap délután, miután Göncz Árpád államfő az Országházban átadta a kinevezési okmányokat a minisztereknek. A minisztériumok nagy részében már átadták a tárcát. MTI-HIR A kormány tagjai a következők: Orbán Viktor (Fidesz) miniszterelnök; Boros Imre (FKgP) a PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter; Chikán Attila (Fidesz) gazdasági miniszter; Dávid Ibolya (MDF) igazságügy-miniszter; Gógl Árpád (Fidesz) egészségügyi miniszter; Harrach Péter (Fidesz) szociális és családügyi miniszter; Hámori József (Fidesz) kultuszminiszter; Járai Zsigmond (Fidesz) pénzügyminiszter; Katona Kálmán (Fidesz) közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter; Kövér László (Fidesz) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter; Martonyi János (Fidesz) külügyminiszter; Pepó Pál (FKgP) környezetvédelmi miniszter; Pintér Sándor (Fidesz) belügyminiszter; Pokorni Zoltán (Fidesz) oktatási miniszter; Stumpf István (Fidesz), a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter; Szabó János (FKgP) honvédelmi miniszter; Torgyán József (FKgP) földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Ezután az Országgyűlés megkezdte plenáris ülését. A miniszterek letették a hivatali esküt, majd felszólalt a miniszterelnök. Orbán Viktor miniszterelnök első hivatalos külföldi látogatása keretében júHÍRHÁTTÉR Merre tart az európai vonat? TÓTH VALI A gyönyörűen formatervezett sárga vonat, az Eurostar ünnepélyes külsőségek közt gördült be a londoni Waterloo pályaudvarra. A szerelvény 15 csillagot hozott magával. E szimbólummal nyitotta meg Tony Blair brit kormányfő az unió brit elnökségének időszakát. London nagy lelkesedéssel készült erre a feladatra, amely alig néhány hónappal azután következett, hogy 18 évi konzervatív kormányzás után a Munkáspárt szinte földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon. Az uniós elnökséget a Munkáspárt ragyogó alkalomnak tartotta arra, hogy kilépjen az európai, sőt a világpolitika színpadára, és megmutassa, hogy a vonakodó konzervatív magatartással ellentétben a britek tudnak pozitív és konstruktív partnerekként viselkedni Európában. Az új munkáspárti politikajegyében Blair az elnökség fél évét arra kívánta felhasználni, A kudarcért Tony Blairt mint soros elnököt hibáztatták. hogy az emberektől kissé elidegenedett EU-t ismét közelebb vigye saját polgáraihoz. A brit kormányfő kezdettől hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja az unió keleti bővítését, és ezt igyekezett tevőlegesen is támogatni. A brit célkitűzések mellett ezt a fél évet leginkább mégis egy fontos, de már jóval régeben elhatározott esemény uralta: az egységes valuta, az euro hivatalos útrabocsátása. A történelmi pillanat ünnepélyességét azonban beárnyékolta az a méltadan vita, amely akörül robbant ki, hogy ki legyen az euro működését felügyelő új testület, az európai központi bank vezetője. A május 2-i csúcstalálkozón hajnalig húzódó, éles vita robbant ki, melyet végül homályos kompromiszszummal oldottak fel. A kudarcért Tony Blairt mint soros elnököt hibáztatták. Ezért aztán nem is csoda - mégha ez London számára kellemeden volt is -, hogy az Európai Parlament nem fogadta el azt az indítványt, amely Nagy-Britannia elnöki tevékenységét dicsérte volna, méghozzá a szokásosnál jóval lelkesebben. Ez azonban nem gátolta Robin Cook külügyminisztert abban, hogy jobb híján saját maga dicsérje meg a brit kormányt, igaz, csak a londoni parlamentben. Miközben Cook lelkesen gratulált magának, az ellenzéki árnyékkormány szóvivője, Michael Howard szerint „mindez ugyanazt az elviselheteden önelégültséget mutatja, amihez lassan kénytelenek vagyunk hozzászokni". A brit elnökséget lezáró szokásos csúcstalálkozóra Cardiffban került sor. (A brit kormány végig nagy gondot fordított arra, hogy az általa rendezett tanácskozásokon kimozduljanak a fővárosból: az európai politikusok így legalább futólag láthatták Edinburgh, Manchester, Birmingham és a walesi főváros, Cardiff nevezetességeit is). A csúcs azoknak a reformoknak az áttekintéMTI-HIR London. Tegnapra virradóra immár a harmadik egymást követő éjszaka robbantak ki súlyos zavargások az északír városok protestáns negyedeiben, amelyek lakói a portadowni protestánsok múlt vasárnapi rituális felvonulásának hatósági feltartóztatása miatt támadtak a rendőrökre. Tegnap hajnalban elsősorban Belfast utcái lángoltak: a tüntetők egy buszt és több tucatnyi autót felgyújtottak, s az előző alkalmakhoz hasonlóan ismét égő barikádokkal torlaszoltak el számos utcát. Az Antrim grófságbeli Carrickfergus városában pokolgépet hajítottak egy rendőrjárőrre, de a támadásban nem sérült meg senki. Az erőszak mértéke mindazonáltal továbbra sem éri el azt a szintet, amely a két éwel ezelőtti portadowni protestáns felvonulás után kirobbant utcai harcokra volt jellemző: akkor több tucatnyian meghaltak az egy hétig tartó, pusztító összecsapásokban. A protestáns közösség legnagyobb, nem pártkötődésű szervezete, az Örániai Rend minden évben komoly feszültséget szít a katolikus ír lakosság leigázásának emlékére rendezett nyári portadowni felvonulásával, amelyet az idén a brit hadsereg nem engedett átvonulni a város katolikus negyedein. Időközben a londoni kormányfői hivatal közölte, hogy ma ül tárgyalóasztalhoz Tony Blair brit miniszterelnök az orániaiak vezetőivel. Folytatódnak a heves harcok Koszovóban Milosevics bűnei lius 24-én felkeresi az Európai Unió és a NATO brüsszeli központját. A kormányfő megbeszélést folytat Jacques Santerrel, az Európai Bizottság elnökével, és találkozik Javier Solana NATO-főtitkárral, valamint Wesley Clark tábornokkal, a NATO európai haderőinek főparancsnokával. Ezt megelőzően július 16-án egynapos munkalátogatást tesz Párizsban, amelynek során megbeszélést folytat Jacques Chirac francia köztársasági elnökkel és Lionel Jospin miniszterelnökkel. Mindkét látogatásra elkíséri a kormányfőt Martonyi János külügyminiszter. A tervek szerint még a hónap végén sor kerül egy magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelynek helyszíne és időpontja még egyeztetés alatt áll. A találkozó várhatóan Romániában lesz. ÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Belgrád. Richard Holbrooke amerikai különmegbízott élesen bírálta Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt. Azzal vádolta, hogy ő okozta az erőszak kirobbanását a többségében albánok lakta szerb tartományban, Koszovóban. A boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodás atyjaként ismert Holbrooke elismerte, hogy Bosznia és Koszovó helyzete különbözik egymástól. Mindazonáltal rámutatott, hogy mindkét esetben ugyanaz a személy, Milosevics állt a problémák hátterében. Holbrooke ugyanakkor bírálta a Koszovó függetlenségét célzó követeléseket is. Leszögezte, hogy a tartomány elszakadását nem támogatja a nemzetek közössége, mert ez általános háborúhoz és a délkelet-európai határok átrajzolásához vezetne. A délszláv ügyekben közvetítő nemzetközi összekötő csoport tagállamainak képviselői tanácskozást kezdtek tegnap a Bonn melletti Petersbergben a koszovói helyzetről. Közben koszovói albán források szerint albán kézen van a nyugat-koszovói Pec közelében levő Lodje falu, ahol hétfőn heves harcok törtek tó a szerb rendőrség és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyveresei között. A harcokban az UCK három tagja halt meg, míg a szerb rendőrök közül állítólag nyolcan vesztették életüket és tízen sebesültek meg. Tegnapi belgrádi közlések szerint viszonylagos csend uralkodott a nyugat-koszovói térségben, azonban továbbra is feszült a hangulat Pec és Djakovica térségében. Szerb vádak szerint az UCK oldalán több tucat külföldi zsoldos is részt vett a rendőrség elleni akciókban. Nigériában zavargások törtek ki Abiola rejtélyes halála sére összpontosított, melyek az Unió bővítése és jövője szempontjából nélkülözhetedenek lesznek. A gazdasági reform kulcseleme a munkanélküliség csökkentése, valamint az Unió szervezeti reformja, amit az Agenda 2000 összegez; és meg kell birkóznia az intézményi reformmal is. A csúcstalálkozó kellemeden mozzanata az volt, Bonn a jövőben csökkenti a Brüsszelnek szánt támogatást hogy az őszi választásokra készülő Németország felvetette: a jövőben mérsékeltebben járul hozzá az Unió költségvetéséhez. Ez világossá tette, hogy a szervezet finanszírozásának átfogó áttekintése sem halogatható. Londonba visszatérve a brit kormány szépen és szellemesen adta át a stafétabotot a következő fél év elnökének, Ausztriának, mégpedig egy átfogó, közép-európai kulturális fesztivállal. Ä vendéglátó NagyBritannia, a szervező Ausztria. Magyar balettől szlovák operáig, osztrák kiállítástól lengyel jazzkoncertig, filmvetítéstől a színházi bemutatóig széles körű, színvonalas és izgalmas kínálat vátja az érdeklődőket. Az Európai Unió vonatja tehát továbbindul. Hogy ki és milyen feltételekkel vehet majd jegyet rá, azt nagyjából már tudjuk. Hogy milyen lesz az utazás - ez még ajövő titka. A szerző állandó londoni munkatársunk MTI-HÍR Lagos. Röviddel Moshood Abiola, a legismertebb nigériai ellenzéki politikus halálhírének bejelentése után zavargások törtek tó Lagosban, az ország legnagyobb városában. Többszáz fiatal vonult az utcákra és épített barikádokat, miután kövekkel hajigáltak meg rendőröket és nyíltan kétségbe vonták, hogy Abiola természetes módon, szívroham következtében halt volna meg. Lagos központjában autókürtök bőgése jelezte, hogy meghalt a joruba törzs reménysége. A lakosok számos helyen sietősen hazatértek, attól tartva, hogy az erőszak eluralkodik a városon. Abeokutában, Abiola szülővárosában több tucat fiatal autókat gyújtott fel, és a stratégiai főútvonalakon barikádokat emelt. A biztonsági erőknek egyelőre nyoma sincs, de gyorsan a zavargások helyszínére érkezhetnek. A legismertebb nigériai ellenzéki politikus több családtagja is gyanúsnak tartja a hirtelen halált, és azt feltételezik, hogy mérgezés végezhetett Abiolával. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának névtelenül nyilatkozó tisztviselője azonban azt közölte: nincs kétségük afelől, hogy természetes módon, szívrohamban hunyt el a 60 esztendős politikus. Az Abiola támogatására megalakult NADECÓ szóvivője, Bolaji Akinyemi professzor Londonban rámutatott: senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy Abiola halála tragikus következményekkel jár majd. Úgy vélte, hogy Nigéria nem fogja megismerni a békét, csak erőszakos tüntetések várhatók. A professzor szerint egyelőre korai azon gondolkozni, hogy ki veszi át Abiola helyét, és egyesíti az ellenzéket. Az RMDSZ új egészségügyi minisztere Pozitív fogadtatás MTI-HIR Bukarest. A román szenátus és a képviselőház tegnapi együttes ülésén megerősítette Hajdú Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Hargita megyei szenátora, csíkszeredai ügyvéd kinevezését a Bárányi Ferenc lemondása után megüresedett egészségügyi miniszteri posztra. A szakma és a román sajtó jó része - akárcsak a parlamenti pártok többsége annak ellenére is jól fogadta Hajdú Gábor jelölését a tárca élére, hogy Bárányi utódja nem orvos, hanem jogász. Hajdú éveken át elnöke volt a román szenátus szociális és munkaügyekben illetékes szakbizottságának, s ebben a minőségében jártasságra tett szert az egészségvédelem területén is. Meg nem erősített hírek szerint Hajdú Gábor hivatali esküjének letétele után elődjét, dr. Bárányi Ferenc korábbi egészségügyi minisztert akarja felkérni miniszteri tanácsosnak.