Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-08 / 156. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS KULTÚRA G] Évtizedek óta feldolgozatlanul hevernek a zeneszerzőnő művei egy múzeumban Ilyen gazdagok vagyunk? Tavasszal a lévai Barsi Könyvtárban emlékesten ismerkedhetett meg a közönség Cziczka Angela életművével. A110 éve született zeneszerzőnő életútját és kompozícióit bemutató műsort egykori tanítványa, Branislav Vargic, a besztercebányai Állami Operaház dramaturgja és kórusvezetője rendezte. KUBIČKA KUCSERA KLÁRA Ma ő az egyetlen ember, aki nem hagyja feledésbe merülni hajdani mestere nevét és munkásságát. Léván töltött gyermekéveimben Cziczka Angela élő zenéje és egyénisége volt számomra a közvetlen tapasztalat művészetről, művészről. Akkor még nem sejtettem a megértés és az elismerés hiányából fakadó tragédiáját. Mint tanítványai, saját pedagógiai rendszere alapján tanultunk. Az egyházi ünnepeken ő tanította be a kórusokat, passiókat, az ő szerzeményeit énekeltük a Szent Sírnál, a feltámadáskor. Házi koncerteken az ő zenés gyermekszíndarabjait adtuk elő. A legnagyobb élmény és boldogság azonban az volt, amikor ő maga játszott zongorán vagy orgonán. Kitűnő előadó volt. Cziczka Angela 1888. április 28án született Selmecbányán. Édesapja a Selmecbányái katolikus templom regens chorija és a város szimfonikus zenekarának dirigense volt, emellett zongora-^ cselló- és hegedűórákat adott. O tanította zongorázni és fuvolázni lányát, aki 14 évesen komponálta első mazurkáját. 1905-ben szerzett Fisz-dúr etűdjét édesapja tudta nélkül elküldte a budapesti Zenelap kiadóba. Ennek eredményeként került a budapesti Nemzeti Zenedébe, ahol Tomka István tanította. Élete legsikeresebb területe a pedagógiai tevékenység volt. Az első világháború előtt Temesváron és Egerben, majd Léván tanított. 1918 után visszatért Budapestre és a Városi Konzervatóriumban Laub Istvánnál folytatta zongoCziczka Angela barátai körében. ratanulmányait. Egy év múlva Léván saját zeneiskolát nyitott és tevékenyen részt vett a város kulturális életében. A lévai Kaszinó rendezvényein önálló előadóművészként szerepelt és számos neves szólista zongorakísérője volt. Egészségi okok átmenetileg lakóhelye megváltoztatására kényszerítették. Rövid ideig Besztercebányán és Újbányán élt, a fenyvesek világában. A másodikvilágháború után visszatért Lévára. „Mindig, amikor már elértem azt a pontot, hogy eljutottam volna a világba, jött egy fordulat, egy világégés, és mindent élőiről kellett kezdenem" mondta nekem egy alkalommal. Először Pesten, majd a harmincas években Bécsben próbált meg boldogulni. Utolsó kísérletezése az ötvenes években volt, Pozsonyban, amikor elküldte műveit az akkor alakult Szlovák Zeneszerzők Szövetségének. Néhányévig tagja is volt, de segítséget, támogatást tőle nem kapott. Amikor 1955-ben végre megjelent volna egy gyűjteményben egyik, gyermekek számára komponált szerzeménye, a „Menetelnek a tanulók", azt kívánták tőle, változtassa a címet „Menetelnek az úttörők"-re. Nem egyezett bele. A darab ugyan az eredeti címmel jelent meg, de többé más kompozíciója nem láthatott napvilágot. Élete utolsó éveiben egy albérleti szobában lakott, ahol konyha, fürdőszoba sem volt. Törékeny alakja egyre légiesebb lett. Nyomorgott, de nem panaszkodott. A zene és vallásos hite tartották életben. 1973. február 15-én halt meg Léván. Az életmű viszont létezik. Egy részét a Szlovák Nemzeti Múzeum zenei osztályán őrzik, de a mai napig nem dolgozta fel senki. Ott 175 mű fekszik, de Cziczka Angela vagy 400-450 darabot komponált. Ennek egy része zenepedagógiai mű, a többi koncertdarab, prelúdium, szonatina, kvartett, egyházi zene. Ezeket össze kellene gyűjteni és rendszerezni. Szinte hiheteden, hogy egy gazdag életmű így elkallódjon. Egyházi és egyéb művei kihasználatlanul, előadadanul porosodnak egy múzeumban, holott kultúránkat gazdagíthatnák. Sajnos, Rendhagyó művelődési tábor Szádelőben Közösen gondolkodni JUHÁSZ KATALIN Július 10-15 között Szádelő ad otthont egy érdekes művelődési tábornak. A részletekről Géresi Róbert református lelkész tájékoztatott. A tábort a Fiatal Reformátusok Szövetsége szervezi, amely sokrétű munkát végez. Külön foglalkozik a kisebb gyerekekkel, külön a tizenévesekkel és külön az egyetemista korosztállyal. Elsősorban ez utóbbiakat várják Szádelőbe, mivel az előadások elég igényesek lesznek. Más művelődési táborokkal ellentétben itt minden évben egyegy konkrét időszakkal foglalkoznak. Tavaly a húszas- harmincas évek művészete, történelme, irodalma, filozófiai és lélektani irányzatai voltak terítéken, idén pedig a hatvanas évek történései. Véledenszerű volt ez a választás, vagy tudatos tervezés eredménye? Az igazat megvallva az ötletet a Csinibaba című film adta, még ha ez komolytalanul hangzik is. Sok szempontból izgalmas korszak ez, a mai diákokat bizonyára érdekli, milyen lehetett akkor fiatalnak lenni. A francia diáklázadások, a hazai események, a nyugati és keleti gondolkodásmód kontrasztjai, az itteni bezártság, a művészet szerepe mind-mind megvitatásra kerül. A klasszikus értelemben vett egyházi táborok általában egy bibliai témához kapcsolódnak, erről folynak a beszélgetések és az előadások. A miénk tehát rendhagyó kísérletnek tekinthető. Kik lesznek az előadók? A tavalyi évhez hasonlóan most is főleg magyarországi egyetemi tanárok, de meghívtunk hazai szakembereket is. Szeretném megemlíteni Tőkéczky László történészt, aki ma Magyarországon szinte polihisztornak számít hatalmas tudásával. Vendégünk lesz Erdélyi Géza püspök úr, Grendel Lajos író, Balogh Zoltán lelkész, a progresszív teológia egyik legnevesebb képviselője és sokan mások. A hatvanas évek filmművészetével is megismerkedhetnek a fiatalok, esténként pedig kultúrműsorok lesznek neves művészek közreműködésével. Hogyan sikerült előteremteni az anyagiakat egy hatnapos táborra? Ez volt a munka legnehezebb része. Főleg egyházi csatornákon keresztül kaptunk támogatást, ennek ellenére a legtöbb előadó ingyen jön el közénk, mivel honoráriumokra már nem futotta. Szerencsére az ifjúsági szövetség egyre elismertebbé kezd válni Magyarországon is, ezért szívesen vállalnak előadásokat neves szakemberek. Milyenek a tavalyi tapasztalatok? Nagyon jók. Fontosnak tartom elmondani, hogy mi nem a hagyományos művelődési táborokra szeretnénk rátenni a „keresztény" bélyegzőt. Inkább keresztény gondolkodási struktúrákból kiindulva kívánunk közösen gondolkodni és véleményt nyilvánítani. A tavalyi év tapasztalatai alapján ez az út járhatónak tűnik. (Foto: archívum) az irodalomközpontú szlovákiai magyar kultúra elhanyagolja a művészet más területeit. Egy adalék: Branislav Vargic édesapja 43 éve, 1955 szeptember 5-én a következő levelet kapta, válaszul a sajátjára, az Új Szó szerkesztőségétől: „Kedves Vargic elvtárs! .Angela Cziczková a jej skladateľská činnosť' c. írását megkaptuk. Válaszunk azért késik mert illetékes helyeken érdeklődtünk a nevezett zeneszerző itránt. Sajnos a hivatalos zenei körök nem ismerik Cziczková elvtársnő nevét és ténykedését. Ez azt jelenti, hogy az illető még nem írt olyan művet, amely érdemessé tenné őt arra, hogy lapunkban foglalkozzunk vele. Majd ha valami nagy művel fogja meglepni a közönséget, szívesen írunk róla. Elvtársi üdvözlettel: (olvashatadan aláírás)." Akad zenetörténész, aki belefog a nagy munkába és feltárja az ismereden életművet? Akadnak kórusok, melyek megszólaltatják Cziczka Ángela egyházi és egyéb kompozícióit? Mert a kottákat nemcsak kinyomtatni, de játszani is kell. Becses könyvritkaság Mesélc árverésen London. A Christiefs aukciós ház jóvoltából Londonban ma hétszázezer angol font kikiáltási áron kalapács alá kerül Geoffrey Chaucer Canterbury mesék című verses regényének első, több mint ötszáz éves kiadásának egyik kötete. Az irodalmi és könyvritkaság az egyik legkorábbi, nyomtatásban megjelent irodalmi mű Angliában. A kifogyhatatlan költői leleménnyel írott műremek első kiadása William Caxtonnak, az angol nyomdászat úttörőjének keze alól került ki 1476-1477 táján. Mára csak tizenkét kötet maradt épségben az első kiadásból. A Christiefs könyvosztályának vezetője elmondta, hogy az aukcióra kerülő könyv valószínűleg a legépebb példány közülük és az egyetlen, amely magánkézben van. A kötetet 1776-ban hat angol fontért vette meg Fitzwilliam angol arisztokrata család, és azóta nem adott túl rajta. A könyvet a XVIII. század végén újraköttették, és jelenleg is kiváló állapotban van. Chaucer az angol realista költészet első nagy mestere volt, főművében, a Canterbury mesékben egy zarándoklat keretében ábrázolja a korabeli angol társadalmat. (MTI) Pázmány Péter Nyári Szabadegyetem Budapest. A szabadegyetem a magyar főváros egyesítésének 125. évfordulója jegyében kerül megrendezésre két színhelyen, a fővárosban és Piliscsabán augusztus 21-től 27-ig. Neves kutató tanár professzorok előadásait hallhatják az érdeklődők, s találkozhatnak ismert politikusokkal, művészekkel, sportolókkal, nagyvállalkozókkal. Az előadások látogatása díjtalan. A piliscsabai ellátás költségének 70 százalékát a szervezők vállalják, a fennmaradó költségtérítés napi 500 forint, ami szállást és napi háromszori étkezést foglal magában. Részletes programot kérésre díjmentesen küldünk. Jelentkezés, információ 1998. augusztus 10-ig a következő címen: Nyári Pázmány Napok, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. A Piliscsabán szállással, teljes ellátással részt venni kívánóktól a jelentkezéshez 1000 forintról szóló befizetési csekket vagy másolatot is kérünk a férőhelyek lefoglalása érdekében. A befizetést közönséges postai utalványon PPKE JÁK Nyári Pármány Napok, OTP VII. számú fiók 11707024-20357751 csekkszámlára kérjük. További iformációk a következő telefonszámon kaphatók: 06-20-565-675. A rendezvény a következő két helyszínen lesz: augusztus 21-23 - Budapest, Szentkirályi utca 28, PPKE JÁK díszterem; augusztus 23-27 Piliscsaba, Campus (PPKE BTK). (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Őrült város (am.) 18, 20 OBZOR: Az angol beteg (am.) 16.30, 19.30 MLADOSŤ: Titanic (am.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Serifek (am.) 18.00.Mr. Magoo (am.) 17, 18.45 Ragyogj (am.) 20.30 Blues Brothers 2000 (am.) 17.30, 20.30 Tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 18.30 Mezei liliomok (ang.) 20.30 Elszálltak a felhők (finn) 20.15 KASS

A DRUŽBA: A kémkedő (am.) 17.45, 20 TATRA: Szép remények (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Mortal Kombat 2 (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Egérfogó (am.) 18,20 IMPULZ: Pret-a- porter (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Serifek (am.) 21 GALÁNTA KERTMOZI: Vad játékok (am.) 21.30 ZSELÍZ - SPUTNIK: Amistad (am.) 20 NAGYMEGYER - VÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ: Spice World (am.) 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Dal a menyasszonynak (am.) 19 PATHI FÜRDŐ-KERTMOZI: Játék (am.) 21.30 LÉVA - JUNIOR: Tudom, mit tettetek tavaly nyáron (am.) 18 AMFITEÁTRUM: Kontaktus (am.) 21.30 RIMASZOMBAT - KERTMOZI: A gömb (am.) 21 Egy tehetséges, szerteágazó család A kassai Gersterelc BALASSA ZOLTÁN Az Új Szó április 18. számában Gazdag József írt cikket Gerster Béláról Lesz-e Kassán emléktáblája? címmel. Nemcsak az említett építészmérnök, hanem a család többi tagja is megérdemelné, hogy utca vagy emléktábla hirdesse nevét Kassán. Gerster József, kassai asztalosnak - mint a mesében - három fia volt: Károly, Antal és Miklós. Károly (Kassa, 1819-Bp., 1867) építész volt, aki sok eklektikus épületet épített a fővárosban és másutt. A kassai Szent Erzsébet Székesegyház restaurálását is ő vezette 1857-63 között. Neki szintén három gyermeke volt. Károlyból festőművész lett, Kálmánból (Bp., 1850-?) építész, aki Deák Ferenc és Kossuth Lajos síremlékét tervezte, és kezemunkáját dicséri a nemrégiben helyreállított iglói színház is. Leánytestvérük, Mari (Kassa, 1843-Bp., 1930) festőművész volt,.aki egy Stéghmüllerhez ment feleségül. Az asztalosmester második fia, Antal (Kassa, 1825-San Jósé, Kalifornia, 1897) építészmérnök lett. A szabadságharcban századosi rangot ért el. Majd kitelepült az Egyesült Államokba és részt vett Észak oldalán az amerikai polgárháborúban (1861-65). Tüzéralezredesként szerelt le. A harmadik testvér, Miklós szappanosmester lett Kassán. Schmidt Karolinnal kötött házasságából öt gyermek született. Az első, Árpád (Kassa, 1848New York, 1923) sebészprofeszszor lett a New York-i Columbia Egyetemen. Az amerikai plasztikai és aszeptikus sebészet úttörőjeként tartják számon. A Gazdag-cikkben szereplő Béla (Kassa, 1850-Bp., 1923) volt a második. Róla azon kívül, hogy a Korinthoszi-csatornát tervezte, okvetlenül illik tudnunk, hogy ő javasolta a Panama-csatorna megépítését (1878), miután tagja volt annak a nemzetközi expedíciónak, melynek feladata volt a csatorna nyomvonalának kitűzése. Jelentős nemzetközi hírnevet szerzett akkor. Odahaza több csatornát tervezett, közöttük a Dunát a Tiszával összekötőt, és 1883 után tizenhárom vasútvonalat. Ő tervezte és kivitelezte a Kassát Tornával (1889) és a Szepsit Mecenzéffel (1893) öszszekötő vaspályát. Korinthoszban az emléktáblán Gerster Béla neve mellett Türr Istváné szerepel csupán, holott további négy magyar mérnök vett részt a csatorna építésében. Béla sógora, Kauser István, továbbá Nyári László, Pulszky Garibaldi és a Gersterekkel rokonságban lévő Stéghmüller István. Berta (Kassa, 1851-1885) és Etelka (Kassa, 1854-Pontecchio, Olaszország, 1920) nemzetközi hírű operaénekesnők lettek. Ifj. Miklós (Kassa, 1862-Bp., 1916) vegyészmérnök lett, aki a zürichi egytemen dolgozott, majd Baselben, mielőtt hazatelepült volna. Nemcsak kémiai és közgazdasági dolgozatait tartjuk számon, hanem szépirodalmi tevékenységét is. Gerster Bélának egyhamar nem lesz emléktáblája Kassán, Halász György önkormányzati képviselő mmden tiszteletreméltó igyekezete ellenére. De Szepsi önkormányzata megfontolhatná, hogy a vasútállomáson nem lehetne-e augusztus 3-án, az építészmérnök és tervező halálának 75. évfordulóján egy emléktáblát leleplezni, hiszen mindkét fentebb megnevezett, általa kivitelezett vasútvonal átszeli ezt a városkát. A szerző felvétele