Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-07 / 155. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 3. Megkezdődött a nemzetközi megfigyelés Koszovóban Diplomaták missziója HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Belgrád. Richard Holbrooke amerikai különmegbízott vasár­nap befejezte a koszovói válság rendezésére irányuló háromna­posjugoszláviai útját. A Belgrád és Pristina között péntek óta in­gajáratban közlekedő amerikai diplomata háromszor-három­szor tárgyalt Szlobodan Milo­sevics jugoszláv elnökkel, vala­mint Ibrahim Rugova koszovói albán vezetővel és több ellenzé­ki párt tisztségviselőivel. Holbrooke a Miloseviccsel va­sárnap este folytatott három és fél órás megbeszélés után kije­lentette, hogy a vérontás megfé­kezéséhez meg kell változtatni a többségében albánok lakta szerb tartomány státusát. Nyo­matékosan aláhúzta azonban, hogy a változások csakis Jugo­szlávia nemzetközileg elismert határain belül képzelhetőek el. Miközben Holbrooke visszauta­zott Washingtonba, tegnap dél­előtt megkezdődött a Belgrád­ban akkreditált diplomaták ko­szovói megfigyelői missziója, s az első napon a nagykövetek és beosztott diplomaták, valamint az őket kísérő újságírók a közép­koszovói térséget keresték fel. A diplomaták megfigyelői tevé­kenységének engedélyezéséről Milosevics és Borisz Jelcin orosz elnök június közepén tartott moszkvai találkozóján született egyezség. A nemzetközi közös­ség képviselői arra számítanak, hogy a diplomaták fokozott ko­szovói jelenlétének következté­ben enyhül majd a feszültség, s csökken a fegyveres provokáci­ók száma. Tegnap Richard Miles belgrádi amerikai ügyvivő vezette a cso­portot, azonban minden nap más diplomata áll majd a kül­döttség élére. Orosz-kazah csúcstalálkozó Moszkvában Örökre szóló barátság MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Örökre szóló orosz­kazah barátságról írt alá tegnap közös nyilatkozatot Moszkvá­ban Borisz Jelcin orosz és Nur­szultan Nazarbajev kazah ál­lamfő. A két elnök tárgyalásait követően parafálták a Kaszpi­tenger talapzatának megosztá­sáról kötött megállapodást is. Az orosz-kazah csúcs keretében egyezség született arról is, hogy a két ország kormányai szep­temberig kidolgozzák a vitás pénzügyi kérdések rendezésé­nek módjait. Moszkva elsősor­ban a bajkonuri űrrepülőtér és a katonai gyakorlóterek használa­táért tartozik több százmillió dollárral Asztanának, amely bi­zonyos orosz áruszállításokért halmozott fel kifizetetlen szám­lákat. Nazarbajev és Jelcin moszkvai megbeszéléseik után nem zárták ki, hogy akár „null­szaldós" megállapodás is szület­het a két ország elszámolásá­ban. A Kaszpi-tenger talapzata meg­osztásáról aláírt kétoldalú meg­állapodás Nazarbajev szerint el­sősorban a térség stabilitását cé­lozza, mivel az ásványkincsek kiaknázása, a jelentős olajtarta­lékok kitermelése komoly viták­hoz vezethet. A kazah elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Moszkvában aláírt dokumen­tum célja az észak-kaszpi térség „balkánizációjának" megakadá­lyozása. Az SZTV törvénysértően gazdálkodott Kubiš sem ártatlan ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A közszolgálati televí­zió több szempontból is tör­vénybe ütköző tevékenységére hívta fel a figyelmet tegnap Ján Budaj. Az SZDK elnökségének tagja, médiaszakértő ismertette a pénzügyi tárcának az SZTV gazdálkodásával kapcsolatos je­lentését. Ebből az derül ki, hogy az intéz­mény több ízben megsértette a költségvetésről, illetve a közbe­szerzésről szóló jogszabályt. Budaj rámutatott: a televízió in­doklás nélkül elmulasztott befi­zetni a pénzügyi tárcának egy 25 millió koronát meghaladó il­letményt, amely összegre így még további 3 millió koronás büntetés rakódott. A jelentés szerint a törvénysér­tésekért a korábbi és a jelenlegi igazgató egyaránt felelős, rá­adásul Igor Kubiš jogcím nél­kül szolgálati gépkocsiként egy Mercedes gépkocsit is használ. A politikus úgy véli, a tévéta­nács tisztában van a törvény­szegéssel, de olyan politikai nyomás nehezedik rá, hogy az SZTV vezetőjét nem meneszt­heti. Az SZDK-nak az a célja, hogy a tanácsban az ellenzéki­ek is helyet kapjanak. Hozzá­tette: a tömörülés számos o­lyan szakértővel rendelkezik, akik helytállnának a tévé igaz­gatói tisztségben, (sárp) A történelem sajátos nyitrai értékelése IV. Béla király a sor végén poroszkált OJ SZÓ-TUDÓSFTÁS Nyitra. Vasárnap befejeződtek Nyitra királyi felségjogú várossá nyilvánítása 750. évfordulójá­nak ünnepségei. A szabadtéri szentmise után a városon végig­vonult az allegorikus menet, melyet Samo kereskedő veze­tett, utána Cirill és Metód, Gorazd, Pribina, Adalrám püs­pök, majd Svätopluk követke­zett - valamennyien lóvontatta szekereken ültek és egy-egy jel­legzetes tárgyat tartottak a ke­zükben. A menet legvégén lovagolt IV. Béla, akit sajnálatos módon Belonak neveztek el, és a ruhá­ján díszelgő felirat is ezt hirdet­te. Béla király után Augustín Marián Húska, Jozef Prokeš és Ladislav Zrubec ballagott a me­netben - ki tudja, a városalapító király mit szólt volna ehhez a társasághoz. Mindenesetre a királyi felség­jogokról szóló levelet IV. Béla adta át a polgármesternek és rögtön elporoszkált, meg sem várta, míg kihirdetik azokat. A polgármester meglepetéssel is szolgált: a régi piacozási jogok felújításaként megengedte a jú­lius l-jétől kitiltott utcai árusok­nak, hogy megmaradt árujukat szeptember 10-ig bárhol elad­hassák. (v. m.) Rio de Janeiro. Az október 4-ére kiírt brazíliai elnök­választásra összesen 14 je­lölt adta le a szükséges ira­tokat a vasárnapi határidő­ig. A közvélemény-kutatá­sok szerint esélye csak két jelöltnek, Fernando Hen­rique Cardoso jelenlegi ál­lamfőnek és Luis Inacio Lula da Silvának, a szocia­listák vezetőjének van. A felmérések arról tanúskod­nak, hogy a 67 esztendős, végzettségére nézve szocio­lógus Cardoso nyerné meg a választást, ha most tarta­nák a szavazást. (MTI) Olasz-líbiai tárgyalások Róma. Olaszország igyek­szik normalizálni kapcsola­tait Líbiával abban a re­ményben, hogy ez segíthet az észak-afrikai országnak a nemzetek közösségébe való visszatérésben. Ez de­rült ki az olasz-líbiai kor­mányközi bizottság szom­bati ülése után kiadott közleményből. A találkozó jelentőségét az növeli, hogy Olaszország az Euró­pai Unió első tagállama, amely megpróbálja nor­malizálni kapcsolatait Líbi­ával. (MTI) Feltételes csatlakozás Újdelhi. India kész csatla­kozni a nukleáris kísérlete­ket teljes mértékben tiltó CTBT-szerződéshez, ha fel­oldják a reá kivetett, az atomtechnológia átadására vonatkozó embargót - kö­zölték tegnap az indiai la­pok a külügyminisztérium­ra hivatkozva. Az Indian Express című újság azon­ban arra is felhívta a figyelemet, hogy India a csatlakozással nem mon­dana le nukleáris rakéta­programjának folytatásá­ról. (MTI) A dalai láma tervei Brüsszel. Kínai szent he­lyeket szeretne felkeresni az önkéntes száműzetés­ben élő tibeti egyházfő. A Time című nemzetközi hírmagazinnak nyilatkoz­va a dalai láma hozzátet­te, hogy tisztán vallási töl­tetű zarándokútról lenne szó. Elismerte azonban, hogy ezáltal lehetőséget kaphatna néhány találko­zóra a kínai sajtóval, otta­ni értelmiségiekkel, sőt esetleg vezetőkkel is. A vallási vezető kijelentet­te: a legfontosabb feladat a hatalmas országba éke­lődött Tibet és Peking szá­mára is, hogy megteremt­sék a kölcsönös bizalmat egymás iránt. (MTI) A láma közvetve óva intett attól, hogy a tibeti rendezés során Kína megpróbálja mel­lőzni az ő személyét. (Archívum) Tizennégy elnökjelölt A protestánsok minden jel szerint hosszas szembenállásra készülnek Portadowni „piknik" Egy magára valamit is adó brit katona frissen borotváitan vág neki a napnak. Még akkor is, ha éppen Portadownban van bevetésen. (ČTK/AP) London/Belfast. Tegnap délután, huszonnégy órá­val azután, hogy a brit hadsereg megállította a robbanásveszélyes portadowni protestáns fel­vonulást a város katolikus negyedének szélén, a me­net több ezer részvevője változatlanul a környékbe­li mezőkön táborozott. MTI-TUDÓSÍTÁS David Trimble, az északír tarto­mány protestáns miniszterelnö­ke tegnap délutáni rögtönzött belfasti sajtóértekezletén kije­lentette: a hét végén kialakult helyzet alkalmas Észak-Írország destabilizálására, s azzal a ve­széllyel jár, hogy a békéltetési folyamat minden eredménye semmivé foszlik. Trimble-t a húsvét előtt elfogadott rendezé­si menetrend egyik első sarkala­tos alkotmányos aktusával alig tíz napja választotta meg az ugyancsak újonnan tető alá ho­Hágai Törvényszék Első ízben népirtásért zott protestáns-katolikus tarto­mányi önkormányzati testület. A politikus cáfolta, hogy kilátás­ba helyezte volna lemondását, ha a kialakult patthelyzetet a brit kormány nem oldja fel, de kijelentette: továbbra is hibának tartja, hogy a protestáns felvo­nulások szabályozására hivatott brit kormánybizottság megtil­totta a portadowni menet átha­ladását a katolikus negyedeken. A tartományi kormányfő maga is tagja a protestáns közösség legnagyobb, pártkötődés nélküli szervezetének számító Orániai Lakókocsik, hordoz­ható mellékhelyiségek jelentek meg. Rendnek, amely minden évben megrendezi a meglehetősen robbanásveszélyes - az ír katoli­kusok leigázásának történelmi eseményeire emlékező portadowni felvonulást, jóllehet Trimble nem volt jelen a város­beli eseményeken. A protestáns politikus közölte: folyamatos kapcsolatot tart a londoni mi­niszterelnöki hivatallal és az ír katolikus egyházzal is a kiút fel­lelése végett. A tegnap délutáni helyzet azon­ban nem ígért gyors megoldást: a portadowni rendőrkordon előtt táborozó több ezer protes­táns nem mutatta jelét távozási szándékának, a környező mező­kön lakókocsik, hordozható mellékhelyiségek jelentek meg. Az Orániai Rend még a felvonu­lás előtt közölte: nem veszi fi­gyelembe a katolikus negyed el­kerülését előíró brit kormányha­tározatot, s kivárja az áthaladási jog érvényesülését, bármeddig tartson is az. A brit és az ír hatóságok attól tartanak, hogy a „portadowni piknik" elhúzódása előbb-utóbb az erőszak kirobbanásához ve­zet; az északír városok utcáin már tegnapra virradó éjjel is összecsaptak a rendőrök a ben­zinbombával támadó protestáns tiltakozókkal. Hága. A háborús bűncselekmé­nyek kivizsgálására felállított hágai ENSZ-törvényszék tegnap megkezdte első népirtási peré­nek.tárgyalását. A vádlott Milan Kovacsevics 57 éves boszniai szerb orvos, aki a periratok sze­rint az egyik fő felelős a hírhedt omarskai, keratermi és trnopoljei fogolytáborok létesítéséért. Ezek­ben a táborokban a boszniai szer­bek 1992-ben muzulmán polgári személyek ezreit tartották fogva. A foglyokat éheztették, ütötték és kínozták, többüket megerő­szakolták, s közülük százakat ­egyesek szerint ezreket - meg­gyilkoltak fogvatartóik. Kovacsevics, aki abban az idő­ben második volt a Prijedor térség hatalmi ranglétráján, vi­tatja, hogy bármit is tudott vol­na a táborokban elkövetett bűncselekményekről. A tör­vényszék mindaddig titokban tartotta, hogy Kovacsevicset népirtással vádolják. Az eddigi hágai perek a vádlottak embe­rietlen magatartására, illetve a hadi, valamint a nemzetközi jog elleni súlyos vétségekre vo­natkoztak. (MTI) Kovacsevics, a népirtással vádolt orvos. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents