Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-01 / 150. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 1. TANÁCSADÓ Kinek jár ebédjegy? K.L.: Másfél éve huzakodunk főnökeinkkel az ebédek miatt. Az üzemi étkezdét ugyanis megszüntették. Más vállalatokban legalább valamiféle ebédjegyeket, vagy étkezési jegyeket kapnak az alkalmazottak, mi viszont semmit sem kapunk. Valóban nincs jogunk semmire sem? FEKETE MARIAN Ezzel a kérdéssel a Munka Törvénykönyve 140. §-a foglalkozik (az említett rendelkezést viszonylag nemrég módosította, illetve pontosította a 43/1998. Tt. számú törvény). Ezek szerint a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az egyes műszakokban foglalkoztatott alkalmazottai közvetlenül a munkahelyükön vagy annak közelében étkezhessenek (miközben étkezés alatt a törvény elsősorban meleg ételt és megfelelő innivalót ért). Műszaknak minősül a három óránál hosszabb ideig tartó munkavégzés. A munkáltatónak az étkezést a saját létesítményében, más munkáltató étkeztetési létesítményében vagy olyan jogi személy, esetleg magánszemély révén kell biztosítania, amely (aki) jogosultsággal rendelkezik az étkeztetési szolgáltatások nyújtására vagy közvetítésére. A különféle közvetítő cégek étkezési jegyéi tehát főként akkor jönnek számításba, ha a munkáltatónak nincs saját étkezdéje, mert a munkáltató ilyen módon teljesítheti a törvény által megszabott kötelességét. A Munka Törvénykönyve 140. § (4) bekezdése szerint a munkáltató az étkezéshez köteles hozzájárulni is, mégpedig a az étel árának 55 százaléka összegében, legfeljebb viszont az öttől tizenkét óráig tartó szogálati útra járó étkezési költségtérítés (napidíj) 55 százaléka összegében, ami pillanatnyilag 56 korona (azért „pillanatnyilag" mert viszonylag gyakran változik, így legutóbb májusban emelték az említett öszszegre). E hónapban tehát a munkáltatók legfeljebb 30,80 koronával járulnak hozzá az étkezéshez, illetve esetenként még a szociális alapról szóló 152/1994. Tt. számú törvény szerint is kötelesek további hozzájárulást fizetni. A valódi hiány 65 milliárd Pozsony. Štefan Condík, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnökének személyes becslése szerint az 1997-es évi külkereskedelmi mérleghiány 15 milliárd koronával magasabb, mint ahogy az eddigi hivatalos kimutatásokban szerepelt (43,4 milliárd korona). A deficit nézete szerint eléri a 65 milliárd koronát. A statisztikai hivatal igazgatója a Národná obrodának nyilatkozva kifejtette: a különbség abból adódik, hogy 1997-ben megváltozott a külkereskedelmi tevékenység kimutatásának módszere. Condík szerint az idei első negyedév adatai már a valós helyzetet tükrözik, azaz a külkereskedelmi deficit 16,6 milliárd korona, ami a GDP 10 százaléka. Januártól májusig 32,282 milliárd koronást deficit halmozódott fel. Egyes megfigyelők szerint az idei mérleghiány 65-70 milliárd korona lesz. (SITA) Megállapodtak a kormánnyal Pozsony. A Szakszervezeti Szövetség Konföderációja, a kormány és a munkáltatók szövetsége az érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén megállapodtak az 1997július 14. óta szünetelő szociális párbeszéd részleges visszaállításáról. Az érdekegyeztető tanács plénumának augusztus 6-án kellene összeülnie. A szociális párbeszéd azután szakadt meg, hogy a kormány a szociális partnerek nézetét figyelmen kívül hagyva elfogadta a gazdasági csomagtervet és a bérregulációt. (SITA) Bukovská az Istrobanka élén Pozsony. Edita Bukovská, a Szlovák Biztosító volt elnöke lett az Istrobanka Rt. új vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke. Bukovská korábban az Istrobanka felügyelő bizottságában a bank részvényeinek 72 százalékát birtokló Szlovák Biztosítót képviselte. (SITA) Hálózatra kapcsolják Mohit Mohi. A mohi atomerőművet a következő napokban első ízben rákapcsolják a villanyhálózatra - ezt nyilatkozta az erőmű szóvivője az APA hírügynökségnek. Jelenleg az első 440 megawattos reaktor működik 15 százalékos teljesítménnyel, és mindkét turbinát gőznyomás alatt vizsgálják. A következő napokban bekalibrálják a turbinákat, majd 20 százalékos reaktorteljesítménnyel egy turbináról áramot továbbítanak az országos hálózatra. Az 5, majd 8, illetve 15 százalékos teljesítménnyel elvégzett próbák megmutatták, hogy az elsődleges és másodlagos keringtető kör kitűnően működik - nyilatkozta Rastislav Petrech, az erőmű szóvivője. Korábbi közlések szerint a reaktor augusztusban éri el a 100 százalékos teljesítményt, és akkor féléves próbaüzem következik. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. július 1-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 58,591 Osztrák schilling 2,766 Francia frank 5,804 Svájci frank 23,083 Kanadai dollár 23,961 USA-dollár 35,192 Német márka 19,457 ECU, EU 38,553 Olasz líra (1000) 19,755 Cseh korona 1,072 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás A Szlovákiai Cukorgyártók Szövetségének elsődleges célja a hazai cukorkereskedelem stabilizálása Gyártási kvótákat javasolnak Vásárát. A szlovákiai cukorgyártás terén az utóbbi két évben óriási fordulat állt be. Míg 1994-ben a hazai szükségletek kielégítésére 80 ezer tonna cukrot kellett behozni, addig tavaly a kínálat 40 ezer tonnával meghaladta a keresletet. V. KRASZNICA MELITTA Ilyen nagy ingadozás nem szolgálja sem a termelők, sem a cukorgyárak érdekeit. Ezért a Szlovákiai Cukorgyártók Szövetségének (SZCSZ) elsődleges célja a hazai cukorkereskedelem stabilizálása. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy végre olyan törvény szülessen, amely szabályozza a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacát. „Szövetségünk három alapvető kéréssel fordul az ágazatvezetéshez és a kormányhoz: bizonyos tartalékalappal számolva pontosan határozza meg a hazai cukorszükségletet; ehhez alkalmazkodjon a cukorgyárak infrastruktúrája; és végül hirdesse meg a szlovákiai gyártási kvótát, beleértve a kukoricából előállított édesítő, az izoglukózisgyártás kvótáját" - mondta Róbert Straka, az SZCSZ ügyvezető igazgatója a vásárúti mezőgazdasági szövetkezet területén minap megrendezett cukorrépanap keretében zajló tájékoztató során. Az Európai Unióban például az alkoholmentes italok édesítésére használt izoglukózis a cukorpiacnak legfeljebb 6 százalékát teheti ki, az USA-ban viszont 30 százalékát. Szakemberek szerint a hazai izoglukózisgyártás beindulásának következtében mintegy 10 ezer hektárral csökken majd a cukorrépa termesztési területe Szlovákiában. Természetesen folytatódnia kell a cukorgyárak szelekciójának is, és csak a legjobbak maradhanak talpon. Ez a folyamat azonban akár tíz évet is igénybe vehet. Ám ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a hazai cukorgyárak versenyképesek lehessenek az európai konkurenciaharcban. Hiszen míg az EU-ban a cukorgyárak átlagosan 8000 tonna cukrot dolgoznak fel 24 óra alatt, addig a szlovákiai cukorgyárak kevesebb, mint 3000 tonnát. Az utóbbi két évben felhalmozódott cukorfelesleg egy részét, mintegy 20 ezer tonnát az Állami Piacszabályozási Alap vásárolta fel az állami tartalékalapba, és ugyancsak ennyi került külföldre. Csehországgal az idén megállapodás született arról, hogy a vámunió keretén belül mindkét ország legfeljebb 3 Vetésterület alakulása (ha-ban) Termény 1998 1997 Gabonafélék összesen 871 129 852 646 Búza 431 708 412 000 Árpa 252 000 242 000 Kukorica 118 230 137 650 Burgonya 29 332 32 479 Cukorrépa 37 668 47 125 Repce 61 112 86 243 Napraforgó 67 126 46 994 Forrás: Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara ezer tonna cukrot szállít a másikba. Ez a mennyiség még nem ingatja meg a piacot, csupán a kínálat bővítését szolgálja. Ahhoz, hogy a cukorrépa-termesztés az őstermelők számára is kifizetődő legyen, mindenekelőtt a hektárhozamokat és a cukortartalmat kell növelni. A cukorrépa ugyanis azon termények egyike, amelyek esetében a termelés gazdaságossága közvetlenül a hozamok függvénye. Ezen a téren jelentős tartalékaink vannak. Az EU országaiban például 8-10 tonna polarizált cukrot nyernek egy hektárról, nálunk 6-6,5 tonnát. A fejlődést mutatja viszont, hogy négy évvel ezelőtt ez az érték mindössze 4 tonna volt. Ezt természetesen csak úgy lehetett elérni, hogy nőttek a hektárhozamok és a cukortartalom is. A dunaszerdahelyi Juhocukor Rt. partnerei 1993 átlagosan 35 tonnás hektárhozamokat értek el, az idén várhatóan már 40-et, a 14 százalékos átlagos cukortartalom pedig 16 százalékra emelkedik. További tartalékok rejlenek az öntözésben és a genetikai állomány kihasználásában. Ám a cukorgyárakhoz hasonlóan a cukorrépa-termesztők szelekciója is végbemegy majd, és hosszú távon azok foglalkoznak majd vele, aldk valóban jó eredményeket érnek el. Varga István, a vásárúti mezőgazdasági szövetkezet elnöke szerint azért is kell intenzíven foglalkozni a cukorrépa-termesztéssel, mivel a cukorrépa a mezőgazdaságfontos piaci terméke. Ezenkívül adottak a termesztéséhez szükséges éghajlati viszonyok és nem mellékes, hogy nagy hagyománya is van nálunk. Az Orbán-kormány legfőbb gazdasági célkitűzése: Pozsony diktátumnak tartja a járási hivatal határozatát Mérsékelni az inflációt Nincs viteldíjemelés Altalános Hitelbank 15,723 17,378 ÖSSZEÁLLÍTÁS Budapest. A július 15-én hivatalba lépő Orbán-Torgyánkormány nyilvánosságra hozta programját. Legfontosabb gazdasági célkitűzésének az infláció ütemének folyamatos mérséklését tekinti. A program valószínűsíti, hogy az évi átlagos pénzromlás üteme 2000-ig 10 százalék alá csökkenhet. Összehangolt csomagterv segítségével - amelyről 1999 tavaszán kívánnak tárgyalni az érintett szervekkel - ennél gyorsabban is mérsékelhető az infláció üteme. A gazdasági növekedés motorjának a kormány a munkahelyteremtést teldnti. Elsősorban a bérjárulékok mértékének csökkentésével akarja elérni azt, hogy öt év alatt kétszázezerrel nőjön a munkához jutók száma. 2000-re nagyobb adóreformot terveznek, ennek fő célja az adóbeszedés és -ellenőrzés hatékonyságának növelése. A program célként tünteti fel a családi adózásra való áttérés feltételeinek kidolgozását. Az Orbán-kormány határozott szándéka, hogy a stratégiai energetikai cégek többségi nemzeti tulajdonban maradjanak. Az energiahordozók árnövekedése pedig ne haladhassa meg a gazdasági szempontból elengedhetetlenül szükséges mértéket. A bős-nagymarosi erőműrendszer meg nem épült magyarországi részének az ügyét elsősorban gazdaságossági kérdésként kezeli, s a környezeti szempontok figyelembevételével kívánja megoldani. Az erőműrendszerről a kormány a szlovák féllel tárgyalásokat kezdeményez, amelyeket „új alapokról kell indítani". Ezek kiindulópontja nem lehet az előző kormány által tárgyalt, de alá nem írt jegyzőkönyv. „A kormány a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének azt a megállapítását tekinti irányadónak, amely szerint a magyar fél nincs kötelezve a nagymarosi gát felépítésére". A mezőgazdasággal kapcsolatban a program leszögezi: a kormány eltökélt szándéka, hogy a termőföld magyar tulajdonban maradjon. Ennek érdekében nemzeti földalapor hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy a földjüket művelni nem tudó tulajdonosok megfelelő áron eladhassák földjüket, a későbbiekben mezőgazdasági tevékenységre vállalkozók pedig termőföldet vehessenek. NSZ ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A fővárosi közlekedési vállalat nem emeli a viteldíjakat. Az önkormányzat döntött így azok után, hogy a járási hivatal hosszú huzavona ellenére sem volt hajlandó jóváhagyni a viteldíjrendszer átfogó rendezésére tett javaslatot. A hivatal csak részleges árkiigazítást, azaz a „normál" jegyek és bérletek árának módosítására adott engedélyt. Ezt a városatyák azért utasították vissza, mert a kedvezményes tanuló-,diák- és nyugdíjas - jegyek és bérletek árának inflációhoz történő igazítását az államigazgatási szerv ismételten elvetette. A nyugdíjas bérletek például Nyitrán és Besztercebányán már ma drágábbak, mint Pozsonyban, a tanulóknak pedig Eperjesen, Zsolnán, Kassán is többet kell fizetniük, mint a fővárosiaknak. A diákbérlet pedig Besztercebányán 10 koronával drágább, mint Pozsonyban. A vállalat vezetői nem állítják, hogy a járási hivatal „politikai szempontokat szem előtt tartva" döntött. Tény viszont, hogy más városok esetében a hivatalok kertelés nélkül engedélyezték a viteldíjemelést, Pozsony ez irányú kérvényeit minduntalan visszautasítják. A közlekedési vállalatnak az elmaradt tarifaemelésből eredő idei veszteségét - 60 millió koronát a város téríti meg. (gyor) Mától általános nyugdíjemelés Csupán szépségtapasz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az öregségi, a rokkantsági, a részleges rokkantsági, az özvegyi és az árvasági nyugdijak 8 százalékos emelése a Szociális Biztosító számára 2,1 milliárd koronás többlekiadást jelent. Július 1-től a legmagasabb öregségi nyugdíj 6 718, illetve 5 865, 5 249, 5 098 korona lesz, a legmagasabb rokkantsági nyugdíj elérheli a 6 718 koronát. A nyugdíjasok nem elégedettek az emelés mértékével. Az állandóan növekvő létfenntartási költségek miatt a többletet az idén is csak alig érzik majd meg. (erf) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1998. június 29-én) Bank Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Felmondási idő 2 év nélkül Agrobanka (Szlovákiában) 8,70 9,50 11,50 13,00 3,00 Bank Austria 10,50 13,00 15,00 19,00 8,00 Banka Slovakia 20,00 19,00 18,00 17,50 6,00 HYPO-BANK Slovakia 8,75-10,25 9,00-10,00 7,75 Creditanstalt 10,75-11,00 11,75-13,00 11,75-13,00 11,50-12,75 9,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 18,00 17,50 16,50 14,50 13,00 6,00 Istrobanka 20,00-20,50 18,00-18,50 16,00-17,00 13,00-13,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-16,00 16,00-16,50 14,00-16,00 13,00-19,00 5,00 Pol'nobanka 15,50 14,00 13,20 6,50 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 15,00 14,50 11,50 13,00 14,50 7,00 Slovenská kreditná banka 12,00-12,50 12,10-12,60 12,20-12,70 12,10-12,60 12,00-12,50 12,20-12,70 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-10,00 9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 15,00 16,00 10,00 10,50 11,00 12,00 4,75 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK