Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-30 / 175. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 30. KULTÚRA - OK

TATÁS 9 Victor Salvi háromhetes tanfolyamra hívta a francia fővárosba, miután Bécsben nemzetközi versenyt nyert Egy (hár)fanatikus Párizsban Papp László, a pozsonyi konzervatórium diákja a véletlen folytán került kapcsolatba a hárfával. Előtte nyolc évig fuvolázott, de a tanárnője javaslatára hangszert váltott. Utóbb kiderült, ez volt élete egyik legjobb húzása. GRENDEL GÁBOR Mindenáron a zenével akart foglalkozni. Ezzel a hangszerrel nagyobb eséllyel indult a felvételire, mert a többihez képest nem tülekedtek érte. Azóta négy év telt el. - Mikor bekerültem a konzervatóriumba, komolyan kezdett érdekelni a dolog. Kiderült, a hárfához nagyobb tehetségem van, mint a fuvolához. Sokan végzik el a zeneiskolát, aztán tehetség és érdeklődés híján nem folytatják. Ott még át lehet csúszkálni. Később, a konzervatóriumban emelkedik a színvonal; a tanárnőm is azért javasolt hangszercserét, mert tudta, hogy van tehetségem, de nem a fuvolához - mondja Laci. Egy idő után fanatikusan belelendült. Ezt a barátai is tudják, azóta ritkán találkoznak. Sokáig nem volt otthon hangszere, mígnem félmegoldásként a zeneiskola kölcsönzött neki. Naponta hat-hét órát gyakorolt a „házi hárfán", azonkívül az iskolában is. - Drága hangszer, s a hegedűvel ellentétben minél öregebb, annál rosszabb. Negyvennyolc húrt rendszeresen kellene rajta cserélni. Laci a szlovákiai konzervatóriumok hárfaversenyén első lett. Bécsben, egy nemzetközi versenyen tizennyolc esztendősen ó volt a legfiatalabb. Már akkor örült, amikor az első tíz közé jutott. Eljátszotta a választott művet és győzött. Itt ismerkedett meg Victor Salvival, a világhírű hárfagyártó cég tulajdonosával. A verseny után egy héttel Salvi úr jelezte, hogy nyáron lesz egy ajánlata. És így is lett: háromhetes tanfolyamra hívta Párizsba. Szeptembertől Laci az ötödikhatodik ossztályt távúton szeretné végezni, hogy többet gyakorolhasson. Jövőre megint Franciaországba utazik, a következő nemzetközi versenyre. - Nagyon nehéz repertoárral készülök. Kétórás darabot kell megtanulnom fejből, ami körülbelül 150200 oldal. Az első díj egy hárfa, de nem hiszem, hogy az enyém lesz. Bárki nyerhet, ott már mindenki azonos szinten lesz. Attól függ, kijátszik aznap jobban. Kevés az igazán jó hárfaművész Szlovákiában. A szülők meggondolják, hogy hegedűt vesznek-e a gyereknek 100 ezer koronáért, vagy esedeg hárfát másfél millióért. Ráadásul nem is biztos, hogy zenész lesz belőle. - Ritkán fordul elő, hogy a hárfások kiskoruktól játszanak. A nagy hárfát nem is bírná megtartani egy gyerek. Láttam valamikor egy kilencéves lengyel kislányt, aki alig érte el a pedálokat, és már játszott. Szlovákiában minden zenész nehéz helyzetben van, ez főleg a fiatalokra vonatkozik. Londonban például a zeneművészeti főiskola évi tandíja az itteni diák számára 450 ezer korona. - Nehéz elindulni a szakmában. Ha van hangszered, van mivel pénzt keresned. Ha nincs, mozdulni se tudsz. Szeretek idehaza viccelődni. Van, hogy bemegyek egy hangszerboltba és nem tudok hárfahúrokat venni. Azt mondják, nincs. Ahány zenész, annyiféle hangszert választ. Mégis mindegyikhez egyéniség kell. - A hegedűsök komplexusokkal küszködnek, mondván, nekik kell a legjobbnak lenniük, és veszekednek egymás között. Amikor a hárfások versenyek előtt találkoznak, első dolguk, hogy jól elbeszélgetnek. Gyakran úgy érzem, arra születtem, hogy hárfás legyek. Még nem találtam semmit, amit jobban tudnék csinálni; nagyobb szeretettel és türelemmel. Képtelen vagyok, mondjuk, mosogatni. A hárfához odaülök, és hét órán át nem mozdulok mellőle. Három alapvető dolog kell ahhoz, hogy igazán jó legyél: tehetség, gyakorlás és színészi képesség. A nézők nem láthatják, hogy „belegebedsz", olyan nehéz a darab. Egy világszerte elterjedt találmány: Záróakkord: a Szeged hírős város című produkció Kocsi szekér, kocsi szán Színpadon a család L. JUHÁSZ ILONA Amikor a kocsi szavunkat használjuk, nem is gondolunk arra, hogy ezt a ma már világszerte ismert, a szekérből kialakult szállítóeszközt egy Komárom-Esztergom megyei községben, Kocson fejlesztették ki az ottani kézműiparosok. A Budapestet Béccsel összekötő egykori fontos útvonalon fekvő község központjában ma is ott áll egy kiemelkedő helyen a híres találmány: a kocsi kocsi. A számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkező eszköz nagyon hamar elterjedt az egész világon, és konstrukciója alapjául szolgált több, Európában és a szigetországban kifejlesztett utódjának. Azért válhatott ilyen híressé, mert - ahogyan a Magyar Néprajzi Lexikon is írja: „magában egyesítette a személy- és könnyűáru-szállítás, valamint a gyorsaság követelményeit". A hagyomány hosszú ideig Mátyás királynak tulajdonította a kocsi feltalálását, ami valószínűleg annak következménye, hogy igazságos királyunk maga is kedvelte ezt a szállítóeszközt, amely már az ő uralkodása előtt jóval korábban is ismert volt. Első okleveles említése még 1267-ből való. „Koczy" szóalakban először 1469-ben fordult elő. 1518-ban viszont Sigmund von Herberstein osztrák diplomata részletesen leírja és ő maga „Kotschi Wagen"-nek nevezi. A lengyelek „koczi"-ként, a franciák „coche", az olaszok „coccio", a flamandok „goetse"-ként emlegetik, a svédek pedig „kusk"-nak nevezik. E néhány felsorolt példa is bizonyítja ennek az eszköznek magyar eredetét. Sőt, a néprajzi lexikon szerint Kis-Ázsiában és a Kaukázusban „madzsať'-nak nevezik ezt a szekeret. Tehát, ha ezentúl négykerekű ló által vontatott előbb bemutatott szállítóeszközt látunk valahol, jusson eszünkbe: a kocsi kocsi találmány... A kocsi kocsi Kocs főterén (A szerző felvétele) MTI-HlR Szeged idén ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 500. évfordulóját, s a jubileum alkalmából ebben az esztendőben a testvérvárosok együtteseit hívták meg a július 25-től augusztus 2-ig tartó hagyományos néptáncfesztiválra. Az 1966-ban indult Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál mára a magyar néptáncmozgalom egyik legrangosabb rendezvényévé vált. Ezen a nyáron a szabadkai Bunjevacko Kolo, a rahói Jalinka, a nizzai La Ciamada Nissarda, az odesszai O.D.A., a pármai Omnia Preclara Rara, a temesvári Timisül, a turkui Turku és a Cambridge-i Cafferkey ír Táncegyüttes, valamint a hazaiak közül a Bihari János, a Borica, a Nyírség, a Szeged, a Válaszút és a Százszorszép táncegyüttesek jelezték részvételüket. A néptáncfesztivál záróakkordja a július 31-ei és az augusztus 1jei hagyományos, nagyszabású néptáncgála lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. A "Szöged hírős város" című produkciót Diószegi László és Zsuráfszki Zoltán koreográfusok közreműködésével Foltín Jolán koreográfus rendezi, a díszlet Zeke Edit, a jelmezek Imrik Zsuzsa tervei alapján készülnek. A gálest háziasszonyi szerepkörét Molnár Piroska tölti be, az elhangzó verseket, prózai szövegeket Kiss Anna és Temesi Ferenc írta, a szólókat Berecz András énekli. Már a korábbi évek Dóm téri néptáncgáláiban is szerepelt a Dél-Alföld népművészete, de az alkotók most először tesznek kísérletet arra, hogy erre építsék az egész műsort. Foltin Jolán és munkatársai Bálint Sándor szegedi néprajzkutató hatalmas és autentikus életművét használják fel a produkció irodalmi alapanyagaként. A fesztiválon résztvevő magyarországi együttesek adják a gála törzsgárdáját, a külföldiek pedig azokat a produkcióikat mutatják be betétszámként, amelyeket a rendezők választanak majd ki a műsorukból. Különlegesség, hogy a gála első részében Bálint Sándor leírásai alapján egy nagycsalád életén keresztül mutatják be, hogy a kisgyermekkortól a házasságig milyen élmények érhettek egy századfordulós gyermekeket, aki a szegedi nagytáj valamelyik településén, például Tápén vagy Apátfalván élt. A laza dramaturgiájú történet arról szól, hogy egy fiúcska és egy leányka megszeretik egymást, s menyaszszony és vőlegény lesz belőlük. Az utóbbi két szerepet Rémi Tünde és Végső Miklós, a Honvéd Művészegyüttes szólistái alakítják. A történet főszereplőjét, a húsz fős nagycsaládot amelyben nagymama, nagypapa éppúgy megtalálható, mint a legifjabb unokák - korhű ruhákba öltöztetve léptetik fel. A produkció zenéjét Kiss Ferenc komponálja, aki a sevillai világkiállítás magyar pavilonjában is nagy sikert aratott muzsikájával. A néptáncfesztivál kiegészítő rendezvényeként népművészeti vásárt és kézműves bemutatókat is szerveznek, és a táncegyüttesek a város utcáin, terein, sőt a környékbeli településeken is bemutathatják műsorukat. Elhunyt Guba István színművész Budapest. Életének 46. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Guba István színművész. Guba István az R. S. 9. néven ismert Rumbach Sebestyén utcai színházban szerepelt. Játszott a színház számos nagy sikerű, világot bejárt produkciójában. Többek között Weöres Sándor Bolond Istókjában a főszerepet alakította, a Vágy, hogy indiánok lehessünk című - Franz Kafka, Tadeusz Borowski, Hamvas Béla írásai alapján készült - darabban Kallaként lépett színpadra. Esterházy Péter Daisy-jében Robit formálta meg. (MTI) Jézus Krisztus Szupersztár Budapest. A Jézus Krisztus Szupersztár című rockopera szerepel a Budai Parkszínpad műsorán július 31-én, augusztus 1jén, 7-én és 8-án. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice immár klasszikus műve - amelynek 1971-ben volt a világpremierje a Szabad Tér Színház Kht. és a veszprémi Petőfi Színház közös produkciójában kerül színre. Jézus szerepében Gazdag Tibor lép színpadra, Júdást Novák Péter, Mária Magdolnát Kováts Kriszta alakítja. Kajafást Dobos Judit, Heródest Nyirkó István, Pilátust Sashalmi József játssza. Az előadás koreográfusa Krámer György. A jelmezek Rátkai Erzsébet munkái. A Jézus Krisztus Szupersztárt ezúttal Vándorfi László rendezésében tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) MOZI.'".:': POZSON

Y HVIEZDA: Armageddon (am.) 17, 20 OBZOR: Mercury (am.) 18 Titanic (am.) 19.30 MLADOSŤ: Big Lebowski (am.) 15.15, 17.30, 20 KASS

A DRUŽBA: Armageddon (am.) 17.45, 20.15 TATRA: Big Lebowski (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Armageddon (am.) 18, 20.30 ÚSMEV: Vörös sarok (am.) 18, 20.15 IMPULZ: Pret-aporter (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: A megsemmisítő becsapódás (am.) 21

PATHIFÜRDÓ - KERTMOZI: Állj, vagy magamat lövöm le (cseh) 21.30 LÉVA - KERTMOZI: A hazudós (am.) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Hét év Tibetben (am.) 21.30 RIMASZOMBAT - KERTMOZI: Az őrült város (am.) 21 ZSELIZ - SZPUTNYIK: Szép remények (am.) 20 ROZSNYÓ PANORÁMA: Jackie Brown (am.) 19 MMtMttKHMMmMMMMS^ Binnie Barnes az S. S. Aquitania fedélzetéről mosolyog ránk. A felvétel 1934-ben készült egy filmforgatáson. Az angol származású karakterszínész, aki a VIII. Henrik magánélete című film révén vált ismertté, 95 évesen, július 27-én búcsút intett az árnyékvilágnak. (Fotó: ČTK/AP) Várszínházi bemutató a XXXV. évfordulón Baal pusztulása Gyulán MTI-HlR Gyula. Bertolt Brecht: Baal - két tucat jelenet költőnk, Baal lassú pusztulásáról című drámáját augusztus l-jén éjszaka mutatja be a Gyulai Várszínház; a német író első színpadi művét, amelyet Szász János állít színre, a várfürdőbeli lovarda-uszoda erre az alkalomra berendezendő színpadán adják elő. Művében az elmúlt századforduló európai társadalmából az evés, ivás, szeretkezés bódulatába menekülő lázadók drámáját megalkotó Brecht az első változatot 1918-ban írta, húszévesen. A Gyulai Várszínház mostani, XXXV. évadának két önálló, Gyulán született ejőadása közül az első Tamási Áron „Énekes madár" című, július derekán játszott székely népi játéka volt, ezt követi a Brecht-darab. Brecht művét augusztus l-jétől 5-éig játsszák a Körös-parti nyári teátrumban. (Mind az öt alkalommal este tíz órakor kezdődik az előadás, melynek megtekintését csak felnőtteknek ajánlja a színház.) A főbb szerepeket Derzsi János, Andorai Péter, Gazsó György, Szabó Győző, Szabó Márta, Kerekes László, Bognár Gyöngyvér és Létay Dóra formálja meg; a díszletet Antal Csaba, a jelmezt Szűcs Edit tervezte. A nézők nem láthatják, hogy „belegebedsz", olyan nehéz a darab. (Archívumi felvétel)