Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-30 / 175. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 30. KULTÚRA - OK TATÁS 9 Victor Salvi háromhetes tanfolyamra hívta a francia fővárosba, miután Bécsben nemzetközi versenyt nyert Egy (hár)fanatikus Párizsban Papp László, a pozsonyi konzervatórium diákja a véletlen folytán került kapcsolatba a hárfával. Előtte nyolc évig fuvolá­zott, de a tanárnője javas­latára hangszert váltott. Utóbb kiderült, ez volt éle­te egyik legjobb húzása. GRENDEL GÁBOR Mindenáron a zenével akart fog­lalkozni. Ezzel a hangszerrel na­gyobb eséllyel indult a felvételi­re, mert a többihez képest nem tülekedtek érte. Azóta négy év telt el. - Mikor bekerültem a konzervatóriumba, komolyan kezdett érdekelni a dolog. Kide­rült, a hárfához nagyobb tehet­ségem van, mint a fuvolához. Sokan végzik el a zeneiskolát, aztán tehetség és érdeklődés hí­ján nem folytatják. Ott még át le­het csúszkálni. Később, a kon­zervatóriumban emelkedik a színvonal; a tanárnőm is azért javasolt hangszercserét, mert tudta, hogy van tehetségem, de nem a fuvolához - mondja Laci. Egy idő után fanatikusan bele­lendült. Ezt a barátai is tudják, azóta ritkán találkoznak. Sokáig nem volt otthon hangszere, míg­nem félmegoldásként a zeneis­kola kölcsönzött neki. Naponta hat-hét órát gyakorolt a „házi hárfán", azonkívül az iskolában is. - Drága hangszer, s a hegedű­vel ellentétben minél öregebb, annál rosszabb. Negyvennyolc húrt rendszeresen kellene rajta cserélni. Laci a szlovákiai konzervatóriu­mok hárfaversenyén első lett. Bécsben, egy nemzetközi verse­nyen tizennyolc esztendősen ó volt a legfiatalabb. Már akkor örült, amikor az első tíz közé ju­tott. Eljátszotta a választott mű­vet és győzött. Itt ismerkedett meg Victor Salvival, a világhírű hárfagyártó cég tulajdonosával. A verseny után egy héttel Salvi úr jelezte, hogy nyáron lesz egy ajánlata. És így is lett: háromhe­tes tanfolyamra hívta Párizsba. Szeptembertől Laci az ötödik­hatodik ossztályt távúton szeret­né végezni, hogy többet gyako­rolhasson. Jövőre megint Franci­aországba utazik, a következő nemzetközi versenyre. - Nagyon nehéz repertoárral készülök. Kétórás darabot kell megtanul­nom fejből, ami körülbelül 150­200 oldal. Az első díj egy hárfa, de nem hiszem, hogy az enyém lesz. Bárki nyerhet, ott már min­denki azonos szinten lesz. Attól függ, kijátszik aznap jobban. Kevés az igazán jó hárfaművész Szlovákiában. A szülők meggon­dolják, hogy hegedűt vesznek-e a gyereknek 100 ezer koronáért, vagy esedeg hárfát másfél milli­óért. Ráadásul nem is biztos, hogy zenész lesz belőle. - Ritkán fordul elő, hogy a hárfások kis­koruktól játszanak. A nagy hár­fát nem is bírná megtartani egy gyerek. Láttam valamikor egy ki­lencéves lengyel kislányt, aki alig érte el a pedálokat, és már játszott. Szlovákiában minden zenész ne­héz helyzetben van, ez főleg a fi­atalokra vonatkozik. Londonban például a zeneművészeti főisko­la évi tandíja az itteni diák szá­mára 450 ezer korona. - Nehéz elindulni a szakmában. Ha van hangszered, van mivel pénzt ke­resned. Ha nincs, mozdulni se tudsz. Szeretek idehaza vicce­lődni. Van, hogy bemegyek egy hangszerboltba és nem tudok hárfahúrokat venni. Azt mond­ják, nincs. Ahány zenész, annyiféle hang­szert választ. Mégis mindegyik­hez egyéniség kell. - A hegedű­sök komplexusokkal küszköd­nek, mondván, nekik kell a leg­jobbnak lenniük, és veszekednek egymás között. Amikor a hárfá­sok versenyek előtt találkoznak, első dolguk, hogy jól elbeszél­getnek. Gyakran úgy érzem, arra születtem, hogy hárfás legyek. Még nem találtam semmit, amit jobban tudnék csinálni; nagyobb szeretettel és türelemmel. Kép­telen vagyok, mondjuk, moso­gatni. A hárfához odaülök, és hét órán át nem mozdulok mellőle. Három alapvető dolog kell ah­hoz, hogy igazán jó legyél: tehet­ség, gyakorlás és színészi képes­ség. A nézők nem láthatják, hogy „belegebedsz", olyan nehéz a darab. Egy világszerte elterjedt találmány: Záróakkord: a Szeged hírős város című produkció Kocsi szekér, kocsi szán Színpadon a család L. JUHÁSZ ILONA Amikor a kocsi szavunkat hasz­náljuk, nem is gondolunk arra, hogy ezt a ma már világszerte is­mert, a szekérből kialakult szál­lítóeszközt egy Komárom-Esz­tergom megyei községben, Kocson fejlesztették ki az ottani kézműiparosok. A Budapestet Béccsel összekötő egykori fontos útvonalon fekvő község központjában ma is ott áll egy kiemelkedő helyen a hí­res találmány: a kocsi kocsi. A számtalan előnyös tulajdonság­gal rendelkező eszköz nagyon hamar elterjedt az egész vilá­gon, és konstrukciója alapjául szolgált több, Európában és a szigetországban kifejlesztett utódjának. Azért válhatott ilyen híressé, mert - ahogyan a Ma­gyar Néprajzi Lexikon is írja: „magában egyesítette a sze­mély- és könnyűáru-szállítás, valamint a gyorsaság követel­ményeit". A hagyomány hosszú ideig Mátyás királynak tulajdo­nította a kocsi feltalálását, ami valószínűleg annak következ­ménye, hogy igazságos kirá­lyunk maga is kedvelte ezt a szállítóeszközt, amely már az ő uralkodása előtt jóval korábban is ismert volt. Első okleveles em­lítése még 1267-ből való. „Koczy" szóalakban először 1469-ben fordult elő. 1518-ban viszont Sigmund von Her­berstein osztrák diplomata rész­letesen leírja és ő maga „Kotschi Wagen"-nek nevezi. A lengyelek „koczi"-ként, a franciák „coche", az olaszok „coccio", a flaman­dok „goetse"-ként emlegetik, a svédek pedig „kusk"-nak neve­zik. E néhány felsorolt példa is bizonyítja ennek az eszköznek magyar eredetét. Sőt, a néprajzi lexikon szerint Kis-Ázsiában és a Kaukázusban „madzsať'-nak nevezik ezt a szekeret. Tehát, ha ezentúl négykerekű ló által vontatott előbb bemutatott szállítóeszközt látunk valahol, jusson eszünkbe: a kocsi kocsi találmány... A kocsi kocsi Kocs főterén (A szerző felvétele) MTI-HlR Szeged idén ünnepli szabad ki­rályi várossá nyilvánításának 500. évfordulóját, s a jubileum alkalmából ebben az esztendő­ben a testvérvárosok együtteseit hívták meg a július 25-től au­gusztus 2-ig tartó hagyományos néptáncfesztiválra. Az 1966-ban indult Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál mára a magyar néptáncmozga­lom egyik legrangosabb rendez­vényévé vált. Ezen a nyáron a szabadkai Bunjevacko Kolo, a rahói Jalinka, a nizzai La Cia­mada Nissarda, az odesszai O.D.A., a pármai Omnia Prec­lara Rara, a temesvári Timisül, a turkui Turku és a Cambridge-i Cafferkey ír Táncegyüttes, vala­mint a hazaiak közül a Bihari Já­nos, a Borica, a Nyírség, a Sze­ged, a Válaszút és a Százszor­szép táncegyüttesek jelezték részvételüket. A néptáncfesztivál záróakkordja a július 31-ei és az augusztus 1­jei hagyományos, nagyszabású néptáncgála lesz a Szegedi Sza­badtéri Játékok színpadán. A "Szöged hírős város" című pro­dukciót Diószegi László és Zsuráfszki Zoltán koreográfu­sok közreműködésével Foltín Jolán koreográfus rendezi, a díszlet Zeke Edit, a jelmezek Imrik Zsuzsa tervei alapján ké­szülnek. A gálest háziasszonyi szerepkörét Molnár Piroska tölti be, az elhangzó verseket, prózai szövegeket Kiss Anna és Temesi Ferenc írta, a szólókat Berecz András énekli. Már a korábbi évek Dóm téri néptáncgáláiban is szerepelt a Dél-Alföld népművészete, de az alkotók most először tesznek kí­sérletet arra, hogy erre építsék az egész műsort. Foltin Jolán és munkatársai Bálint Sándor sze­gedi néprajzkutató hatalmas és autentikus életművét használ­ják fel a produkció irodalmi alapanyagaként. A fesztiválon résztvevő magyar­országi együttesek adják a gála törzsgárdáját, a külföldiek pe­dig azokat a produkcióikat mu­tatják be betétszámként, ame­lyeket a rendezők választanak majd ki a műsorukból. Különlegesség, hogy a gála első részében Bálint Sándor leírásai alapján egy nagycsalád életén keresztül mutatják be, hogy a kisgyermekkortól a házasságig milyen élmények érhettek egy századfordulós gyermekeket, aki a szegedi nagytáj valamelyik településén, például Tápén vagy Apátfalván élt. A laza dramatur­giájú történet arról szól, hogy egy fiúcska és egy leányka meg­szeretik egymást, s menyasz­szony és vőlegény lesz belőlük. Az utóbbi két szerepet Rémi Tünde és Végső Miklós, a Hon­véd Művészegyüttes szólistái alakítják. A történet főszereplő­jét, a húsz fős nagycsaládot ­amelyben nagymama, nagypa­pa éppúgy megtalálható, mint a legifjabb unokák - korhű ruhák­ba öltöztetve léptetik fel. A produkció zenéjét Kiss Ferenc komponálja, aki a sevillai világ­kiállítás magyar pavilonjában is nagy sikert aratott muzsikájá­val. A néptáncfesztivál kiegé­szítő rendezvényeként népmű­vészeti vásárt és kézműves be­mutatókat is szerveznek, és a táncegyüttesek a város utcáin, terein, sőt a környékbeli tele­püléseken is bemutathatják műsorukat. Elhunyt Guba István színművész Budapest. Életének 46. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Guba István színművész. Guba István az R. S. 9. néven ismert Rumbach Sebestyén utcai színházban szerepelt. Játszott a színház számos nagy sikerű, világot bejárt produkciójában. Többek között Weöres Sándor Bolond Istókjában a főszerepet alakította, a Vágy, hogy indiánok lehessünk című - Franz Kafka, Tadeusz Borowski, Hamvas Béla írásai alapján készült - darabban Kallaként lépett színpadra. Esterházy Péter Daisy-jében Robit formálta meg. (MTI) Jézus Krisztus Szupersztár Budapest. A Jézus Krisztus Szupersztár című rockopera sze­repel a Budai Parkszínpad műsorán július 31-én, augusztus 1­jén, 7-én és 8-án. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice immár klasszikus műve - amelynek 1971-ben volt a világpremierje ­a Szabad Tér Színház Kht. és a veszprémi Petőfi Színház kö­zös produkciójában kerül színre. Jézus szerepében Gazdag Ti­bor lép színpadra, Júdást Novák Péter, Mária Magdolnát Kováts Kriszta alakítja. Kajafást Dobos Judit, Heródest Nyirkó István, Pilátust Sashalmi József játssza. Az előadás koreográ­fusa Krámer György. A jelmezek Rátkai Erzsébet munkái. A Jézus Krisztus Szupersztárt ezúttal Vándorfi László rendezé­sében tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) MOZI.'".:': POZSON Y HVIEZDA: Armageddon (am.) 17, 20 OBZOR: Mercury (am.) 18 Titanic (am.) 19.30 MLADOSŤ: Big Lebowski (am.) 15.15, 17.30, 20 KASS A DRUŽBA: Armageddon (am.) 17.45, 20.15 TATRA: Big Lebowski (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Armageddon (am.) 18, 20.30 ÚSMEV: Vörös sarok (am.) 18, 20.15 IMPULZ: Pret-a­porter (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: A megsemmisítő becsapódás (am.) 21 PATHIFÜRDÓ - KERTMOZI: Állj, vagy magamat lö­vöm le (cseh) 21.30 LÉVA - KERTMOZI: A hazudós (am.) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Hét év Tibetben (am.) 21.30 RIMASZOMBAT - KERTMOZI: Az őrült város (am.) 21 ZSELIZ - SZPUTNYIK: Szép remények (am.) 20 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Jackie Brown (am.) 19 MMtMttKHMMmMMMMS^ Binnie Barnes az S. S. Aquitania fedélzetéről mosolyog ránk. A fel­vétel 1934-ben készült egy filmforgatáson. Az angol származású ka­rakterszínész, aki a VIII. Henrik magánélete című film révén vált is­mertté, 95 évesen, július 27-én búcsút intett az árnyékvilágnak. (Fotó: ČTK/AP) Várszínházi bemutató a XXXV. évfordulón Baal pusztulása Gyulán MTI-HlR Gyula. Bertolt Brecht: Baal - két tucat jelenet költőnk, Baal lassú pusztulásáról című drámáját au­gusztus l-jén éjszaka mutatja be a Gyulai Várszínház; a német író első színpadi művét, amelyet Szász János állít színre, a várfür­dőbeli lovarda-uszoda erre az alkalomra berendezendő szín­padán adják elő. Művében az elmúlt századfor­duló európai társadalmából az evés, ivás, szeretkezés bódulatá­ba menekülő lázadók drámáját megalkotó Brecht az első válto­zatot 1918-ban írta, húszéve­sen. A Gyulai Várszínház mostani, XXXV. évadának két önálló, Gyulán született ejőadása közül az első Tamási Áron „Énekes madár" című, július derekán ját­szott székely népi játéka volt, ezt követi a Brecht-darab. Brecht művét augusztus l-jétől 5-éig játsszák a Körös-parti nyá­ri teátrumban. (Mind az öt alka­lommal este tíz órakor kezdődik az előadás, melynek megtekin­tését csak felnőtteknek ajánlja a színház.) A főbb szerepeket Derzsi János, Andorai Péter, Gazsó György, Szabó Győző, Szabó Márta, Kerekes László, Bognár Gyöngyvér és Létay Dó­ra formálja meg; a díszletet An­tal Csaba, a jelmezt Szűcs Edit tervezte. A nézők nem láthatják, hogy „belegebedsz", olyan nehéz a darab. (Archívumi felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents