Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-30 / 175. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 30. KOMMENTÁR Igazi mélyrepülés SIDÓ H. ZOLTÁN Riasztó adat látott napvilágot: Szlovákia külkereskedelmi mér­lege az év első felében 38,4 milliárd koronás hiányt mutat. Ha a defecit alakulását havi lebontásban vizsgáljuk, kiderül, hogy ja­vulásra semmi remény, minden egyes hónapban monoton rendszerességgel 5-6 milliárd koronával mélyül az export és az import közötti különbség. Ez a folyamat korántsem új, közel három éve tart. 1996 óta a behozatal 167 milliárd koronával ­közel 5 milliárd dollárral - haladta meg a kivitelt. Szlovákia kis teljesítőképességű nemzetgazdaságához viszo­nyítva az 5 milliárd dollár hatalmas terhet jelent, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a közvetlen külföldi beruházások üteme is minimális. Ha tehát külföldi beruházók segítségével nem kompenzálhatjuk az 5 milliárdos deficitet, akkor marad­nak a külföldi hitelek. A cégek, kereskedelmi bankok egész sora és a kormány javában él is a lehetőséggel, persze ennek meg­van az „eredménye": a Szlovák Nemzeti Bank kedden tette köz­zé, hogy az ország bruttó külföldi adóssága elérte a 10,7 milli­árd dollárt, azaz az ország minden egyes lakosára több mint 2000 dollárnyi tartozás jut. A hiteleket azonban korántsem vehetjük fel korlátlan ideig. Amint az adósságállomány nagysága eléri a bruttó nemzeti össztermék 60 százalékát - már túlléptük az 50 százalékot -, a nemzetközi pénzintézetek Szlovákia iránti bizalma súlyosan megrendül, és csak uzsorakamatért jutunk újabb pénzforrás­hoz. Érdekes észrevételt közölt Martin Barto, az ING Barings pénzintézet elemzője. Szerinte ugyanis elgondolkodtató, vajon miért nő olyan dinamikusan az ország behozatala. Az átlagbé­rek stagnálása ezt nem indokolja, ráadásul a lakossági megta­karítások is nőnek, ennek ellenére 1998 első felében a kiskeres­kedelmi forgalom az inflációtól megtisztított árakon számolva is 9 százalékkal nőtt. Szerinte nem kizárt, hogy az árnyékgaz­daságból származó bevételek elköltése gerjeszti a behozatalt. Ha ez így van, akkor a kiterjedt árnyékgazdaság, a magánosítás sajátos, ún. szlovák útja és a hatalmas külkereskedelmi hiány ismeretében helytálló a mértéktartó svájci Neue Zürcher Zei­tung napilap elemzésének végkövetkeztetése. A lap a poszt­kommunista országok átalakulásának sikerességét elemezve a legjobbak csoportjába csupán Magyarországot és Lengyelorszá­got sorolta. Szlovákia Horvátországgal és Bulgáriával egyetem­ben - mélyen leszakadva - mindössze a 3. csoportba került... Nem mind bűnös... GAÁL LÁSZLÓ Rendőrségi tudósításaimból szándékosan kihagyom a ro­majelzőt. Vincent Danihel, a Szlovákiai Helsinki Bizottság roma származású alelnöke is faji megkülönböztetésnek tartja, hogy a bűncselekmé­nyekről szóló hírekben az el­követő neve mellé odateszik: roma. Például az országos rendőrfőparancsnok nemrég közölte: a erkölcs elleni bűn­cselekmények 56 százalékát romák, 45,1 százalékát fiatal­korúak követték el. Nem vita­tom, hogy megalapozott a megkülönböztetés, biztosan nem véletlen, hogy az elköve­tőknek több mint a fele roma. A fiatalkorúak emlegetése azonban nem olyan megbé­lyegző, mint a romáké, hiszen egyeden tizenéves fehér bőrű­re sem néznek majd úgy az emberek, mint potenciális erő­szakoskodóra. De ne tagad­juk: egy sötétebb bőrű suhanc láttán hamarabb eszünkbe öt­lik ilyesmi. Sokszor teljesen alaptalanul. Mindez az árvíz sújtotta területekről érkező hí­rek nyomán jutott eszembe. Mert az, amiről a polgári vé­delmi alakulatok parancsnoka beszélt, tényleg felháborító: egészséges roma férfiak, a ne­kik és családjuknak felállított sátrak előtt ücsörögnek. On­nét nézik, mint izzadnak a kis­katonák a többméteres iszap­réteg eltakarítása közben, de maguk még a saját házuk rendbehozatalához sem haj­landók lapátot fogni. Valószí­nűleg nem tudatosítják, hogy az ilyen hozzáállással a becsü­letes munkából élni akaró ro­ma társaiknak teszik a legrosz­szabb szolgálatot. Lehet, hogy túl naiv vagyok, de én hiszem, hogy vannak ilyen romák. Az Angliában politikiai menedék­jogot kérő szlovákiai „mene­kültek" egyebek mellett azzal bizonyították a Szlovákiában létező faji megkülönböztetést, hogy a munkaközvetítőben a származásuk miatt szóba sem állnak velük. Ha a bűnözéshez hasonlóan a kelet-szlovákai árvíz kapcsán is egy kalap alá veszik az ország összes romá­ját, akkor ezentúl akár messzi­ről elkerülhetik a munkakügyi hivatalokat. Ezt pedig nem akarjuk. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: 0819/704200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 » Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ SME Hiába szaladsz, úgyis utolérlek! (Szalay Zoltán rajza) A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom választási kampá­nyában részt vesz Tibor Huszár világhírű szlovákiai fényképész is. A lapnak nyilatkozva a hírt megerősítették a DSZM válasz­tási stábjának tagjai, illetve ma­ga Tibor Huszár is. Tibor Hu­szár igennel válaszolt arra a kérdésre, megfelel-e a valóság­nak, hogy fényképet készített Vladimír Mečiarról. A további­akban elmondta: Fedor Flašík, a Donar ügynökség igazgatója kereste meg őt együttműködési ajánlattal. „Elfogadta pénzügyi feltételeimet" - tette hozzá, és megjegyezte, hogy hatszám­jegyű összegről volt szó. „Profi­ként kezeltem a kérdést. Ha az ajánlatot visszautasítom, a munkát elvégzi más. Nézetei­men ez mit sem változtat, de amióta külföldről visszatértem, egyes dolgokra máshogy tekin­tek" - jelentette ki. Tibor Hu­szár segédkezett néhány éwel ezelőtt (1993-ban) a Sme pla­kátjainak készítésében is, de sokkal alacsonyabb összegért. A lap szerint a fotós nemrég Vlastimil Vicén DSZM­képviselő támogatásával jelen­tetett meg könyvet. Észak-Magyarországon a későbbiekben is figyelemmel kísérik a Mohi felől érkező radioaktív dózis nagyságát Befejezték a sugárszintmérést Véget ért az észak-magyar­országi térség radioaktív sugárzásának nullszint­felmérése. ILLÉS JÓZSEF A vizsgálatsorozat elvégzését a mohi atomerőmű beüzemelése tette szükségessé. A lehetséges sugárszint-növekedés mérésé­hez a most kapott eredmények szolgálnak majd alapul. A szak­értők több mint kétezer növény­, talaj-, levegő- és vízmintát ele­meztek. A vizsgálat több mint kilencmillió forintba került. Ha­marosan újabb mérőállomáso­kat telepítenek az észak-ma­gyarországi határsávban, és fo­lyamatosan figyelik a térség ra­dioaktív terhelésének változá­sait. Befejeződött az észak-magyar­országi területek sugárzási alap­szintjének felmérése. A vizsgá­latok elvégzésére azért került sor, mert a mohi atomerőmű üzembe helyezése miatt növe­kedhet a régióban a háttérsu­gárzás. A sugárszint emelkedé­sét pedig csak úgy tudják megál­lapítani a szakemberek, ha a nukleáris létesítmény beindítá­sa előtt regisztrálják a környé­ken tapasztalható sugárzás mér­tékét. A vizsgálatokat főként olyan magyarországi területe­ken hajtották végre, amelyek a mohi erőmű körüli 80 kilométe­res sugarú körön belül helyez­kednek el, ugyanis a radioaktivi­tás emelkedése elsősorban ezen OLVASÓI LEVELEK Mindent csak mértékkel! Maga az élet - tevékenység. Ahol dolgoznak, terjed az élet világossága. A tétlenség j ób­ban megviseli az embert, mint a legnehezebb munka. Azon­ban a munkának van egy nagy titka: bánni tudni az idővel. A forgács nagy érték, az asztalos is elteszi, az aranyműves pláne. Az időnek is vannak ér­tékes töredékei. De van robotolás is. Vannak emberek, akik fokozott rohammal annyi a zónán belül jelentkezhet. Ezt Köteles György professzor, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóinté­zet főigazgatója mondta. A felmért területen január óta folyt a mintagyűjtés, a szakembe­rek több mint kétezer növény-, ... folyamatosan mérték a természetes háttérsugárzást... levegő-, talaj- és felszínivíz-min­tát vettek. Meghatározták a kör­nyezetben található mestersé­ges sugárzóanyagok fajtáját és mennyiségét is. Azaz folyamato­san mérték a természetes hát­térsugárzást, illetve bemérték a korábban végzett nukleáris fegyverkísérletek okozta sugár­szennyezettség mértékét, vala­mint a csernobili atomkatasztró­fa után megmaradt radioaktív szennyezettség nagyságát. A be­gyűjtött anyagokat a sugárbio­lógiai intézet, illetve az Állami Tisztiorvosi Szolgálat laborató­riumaiban elemezték. A progra­mot a környezetvédelmi és terü­letfejlesztési minisztérium fi­nanszírozta, a labormunkák költsége meghaladta a 9 millió forintot. A felmérés eredménye­it összegző tanulmány a napok­ban készült el, kidolgozásához felhasználták a korábbi radioló­giai mérések adatait is. A jelen­tésből kiderült: az észak-ma­gyarországi megyékben mérhe­tő sugárszint jelenleg semmivel sem magasabb, mint az ország más pontjain rögzített értékek, így a határ menti körzetet egy­előre nem érte az atomerőmű beüzemelése miatt többlet-su­gárterhelés. Az ellenőző mérések azonban nem fejeződnek be. A szakem­berek hamarosan újabb mérő­pontokat állítanak fel az északi ; M '. 125 iW. ** JÔfÔlftf m ľMGYAROí munkát vállalnak, hogy nem képesek tíz percen keresztül ülve maradni: erejük végső határáig hajszolják magu­kat a pénzért. Márpedig a min­dennapi kimerültség romboló hatást fejt ki az ember lelkében. A boldogság egyik lé­nyeges feltétele, hogy bizo­nyos szabadidővel rendelkez­zünk. Létezik bölcs semmitte­vés - az a bizonyos dolce far niente, az édes lustálkodás. Nagy művelői szerint az üres órák teszik elviselhetővé az életet. A mindenáron való meggazdagodás megszállottjai üzleti gondjaikat magukkal vi­szik az ágyba, és még álmuk­ban is tovább vesződnek az aranycsinálással. Szalay János Zseliz Kellemes időtöltés Országunkban egyre kevesebb az olyan cég, ületve vállalat, amely ne volna magánkézben. A csekély számú kivétel közé tartozik a komáromi termálfür­dő - üzemeltetője a városi ide­genforgalmi hivatal. Az elvisel­hetetlen hőségben a strandon való időtöltés a legkellemesebb. A város szabadtéri fürdője na­határsávban a már meglevő su­gárfigyelő berendezések mellé, és segítségükkel a későbbiekben is figyelemmel kísérik majd a Mohi felől érkező radioaktív su­gárdózis nagyságát. A szlovákiai Mohiban felépített atomerőmű üzembe helyezése ellen korábban hevesen tilta­koztak szlovák, osztrák és ma­gyar környezetvédők. A nukleá­ris üzem elindítása ellen fel­emelte szavát az osztrák kor­mány is. Ellenőrzésüket több más érv mellett azzal indokol­ták, hogy az erőmű reaktor­blokkjának tartályát a gyártók hibásan hegesztették össze. Ezenfelül azt is kifogásolták, hogy az energiatermelő egysé­get nem látták el a nyugat-euró­pai erőművekéhez hasonló vé­dőburkolattal. A létesítményt a közelmúltban megvizsgálta egy nemzetközi szakértői csoport is. Az ellenőr­zés több kisebb-nagyobb rendel­lenességre derített fényt, de a szakértők szerint a hibák kijavít­hatók. így a láncreakció elindí­tása a mohi erőműben - vélemé­nyük szerint - nem jelent köz­vetlen veszélyt a térség polgára­ira. A paksi atomerőműben használatos WR-213-as típusú, orosz gyártmányú berendezés­hez hasonló mohi reaktor felfű­tése még nem ért véget, az egy­ség teljesítménye várhatóan au­gusztusban éri majd el a száz­százalékos szintet. A szerző a Népszava mun­katársa. gyoknak és kicsiknek egyaránt kínálja szolgáltatásait. A gyer­mekek részére fenntartott me­dence kellemes hőmérsékletű vizében a kicsik szülői felügye­let mellett fürdőzhetnek. Az idősebb korosztály részére az ülőmedence a legmegfelelőbb, hiszen tartalma gyógyhatással van a reumával és más mozgás­szervi betegségeitkel küszködők egészségi állapotára. Itt min­denki kedve szerint hűsölhet a szép környezetben. A parkosí­tott, gondozott területen ráadá­sul számos szolgáltatás áll az érdeklődők rendelkezésére. Hostina Irén Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents