Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-01 / 150. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUSI. Kétlik az öngyilkosságot Belgrád. A háborús bűnök­kel vádolt Szlavko Dokma­novics horvátországi szerb politikus családja kétli, hogy az egykori vukovari polgármester öngyilkossá­got követett el cellájában. Dokmanovics felesége kö­zölte: „Vasárnap beszél­tünk telefonon, és egyálta­lán nem tűnt depressziós­nak. Ártatlannak tartotta magát, senki nem fog meg­győzni arról, hogy öngyil­kosság történt". A kelet­szlavóniai szerbek vezető­je, Vojiszlav Sztanimirovics „érthetetlennek" nevezte, hogy egy olyan „elit"-bör­tönben, mint a Nemzetközi Bíróság hágai fogdája, ho­gyan találhat valaki lehető­séget öngyilkosság végre­hajtására. (MTI) Nőcsábászból elnök Manila. Tegnap beiktat­ták hivatalába Joseph Estradát, a Fülöp-szigetek új elnökét. A volt filmszí­nész polgármesterként kezdte politikai pályafutá­sát. A vele készült első el­nöki interjúkban szokatlan őszinteséggel vallotta be, hogy egykor nőcsábász, nagyivó, erős dohányos és megrögzött szerencsejáté­kos volt. (MTI) Estrada azt állítja, megvál­tozott (CTK) Baszk terroristák elítélése Madrid. A spanyol legfel­sőbb bíróság egyenként 32 év börtönbüntetésre ítélte az ETA baszk terror­szervezet négy tagját egy két éwel ezelőtti ember­rablás miatt. Az ország tör­ténetének leghosszabb ide­ig tartó túszejtése során csaknem másfél éven át tartották fogva Ortega Lara börtönőrt, szabadulá­sáért 500 ETA-harcos elen­gedését követelték. A rend­őrség 532 nap után szaba­dította ki Larát, akit egy négyzetméteres alapterüle­tű rejtekhelyen tartottak fogva. Bosszúból az ETA meggyilkolta Miguel Angel Blanco konzervatív képvi­selőt. (MTI) ENSZ-határozat Ciprusról New York. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa ismételten sürgette Ciprus újraegyesí­tését, egyben meghosszab­bította az ott állomásozó békefenntartó erők man­dátumát. A BT-határozat szerint a szigetország kéttéosztottsága elfogad­hatatlan, s nehezményezi azt is, hogy Ciprus görög és török közössége befagyasz­totta a tárgyalásokat a vég­leges politikai rendezésről. A testület szerint a kérdés megoldását a közös állam jelentené. (MTI) Az Amnesty International emberjogi szervezet jelentése a koszovói helyzetről Muzulmán zsoldosok Belgrád, Párizs. Jugoszláv lapok szerint egyre na­gyobb számban vesznek részt külföldi zsoldosok a koszovói harcokban. MTI-TU DÓSlTÁS Az Argument című hetilap titkos­szolgálatokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a zsoldosok to­borzóközpontjai Albániában és Horvátországban működnek. Az Argument szerint néhány al­bán Zárában szervezi a zsoldosok toborzását Horvátországból, Szlovéniából, Olaszországból és Ausztriából. A jelentkezőket ki­képzik, majd hajókon Albániába szállítják. Mindez a horvát és az albán kormány tudtával történik, sőt az amerikai hadsereg néhány nyugalmazott tábornoka is kap­csolatba hozható az üggyel. A lap arról ad hírt, hogy az utóbbi két hét alatt néhány ezer muzulmán jelentkezett, közöttük csecsenek, irániak, pakisztániak, libanoniak és törökök. A lap azt úja, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadse­reg élén olyan albánok állhatnak, akik jugoszláv katonai akadémi­át végeztek, de mindeddig nem léptek a nyilvánosság elé, a fegy­veresek parancsnokai havi 5-10 ezer márka fizetést kapnak. Az Amnesty International nem­zetközi emberi jogi szervezet teg­nap elítélte a koszovói válságban szemben álló mindkét felet a „túlzott erőszak alkalmazása" miatt. A szervezet felszólította a nemzetközi közösséget: semmi esetre se toloncolják vissza a tér­ségbe az erőszak elől menekülő­ket. Az Al menekültügyi szakér­tője bírálta Németországot ami­att, hogy a Koszovóban dúló har­cok ellenére hazaküldi az albán menekülteket. Németországban mintegy 140 ezer koszovói albán keresett menedéket. A jugoszláv biztonsági erők teg­nap visszavonulásra kényszerí­tették a koszovói Veliki Bela­csevac bányaváros környékén azokat a szakadár albán fegyve­reseket, akik a múlt héten ellen­őrzésük alá vonták a helyi bánya egy részét. A bánya látja el szén­nel a Koszovónak áramot szol­gáltató hőerőművet. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg fegyve­resei bevették magukat a bánya HÍRHÁTTÉR Ausztria az EU pilótaülésén S. KOVÁCS FERENC Mától fél évig Ausztria ül az Eu­rópai Unió pilótaülésén, fél évre átveszi Nagy-Britanniától az irá­nyítást, majd 1999. január elsejé­től Németország ül a kormány­hoz. Ausztria lesz fél évig az Eu­rópai Unió soros elnöke, s az ese­ményt, az elnökváltást az EU élén, amelyet máskor leginkább csak a diplomaták és a politikai kommentátorok nyugtáznak, most nagy figyelem, Ausztriában pedig egyenesen nagy felhajtás kíséri. Az 1995-ben, a legutóbbi EU­bővítés hullámában bekerült új tagok - Ausztria, Svédország és Finnország - közül elsőként Bécs látja el az EU elnökének nem kis felelősséggel és nagy diplomáciai sürgés-forgással járó feladatát. A rosszmájúak meg is jegyzik, hogy túl kicsi az osztrák külügyi appa­rátus egy üyen hatalmas manő­ver lebonyolításához, ám az oszt­rákok rá akarnak cáfolni a kishi­tűekre. Mindenesetre a bécsi dip­lomácia pedig már jó ideje ké­szül. Egy Bécs környéki kastély­ban gyorstalpaló tanfolyamon készítették fel a hivatalnokok százait a tudni- és tennivalókra. Szakértőket hozattak, s még azt is elpróbálták, hogy miként zajlik egy tipikus brüsszeli munka­ebéd. A sajátságos brüsszeli szak­zsargon elsajátítása mellett ala­posan be kellett magolni az EU­intézmények működését, kény­telenek voltak elsajátítani a tár­gyalási stratégiát arra az estre, ha - a határidő álságos betartása ér­dekében - kevéssel éjfél előtt meg kell állítani az órákat. Ausztriában külön örülnek an­nak, hogy szerdán szünnap van a franciaországi foci VB-n, mert így, Európában legalábbis, min­den szem Bécsre szegeződhet. A Hofburg előtt maratoni showmű­sort rendeznek, a Staatsoperből Beethoven Fidelióját közvetítik az EU országaiba. Az előadást ki­vetítőkön élvezhetik majd a pári­zsi városháza előtt éppúgy, mint a madridi Plaza Mayoron. Az 1998 második felében esedé­kes több mint kétezer EU-tanács­kozás zöme nem Ausztriában lesz, hanem a hagyományos „EU­városokban", Brüsszelben, Lu­xembourgban, Strasbourgban. Ausztria elnöksége szintúgy nem érinti az Európai Parlamentet, a brüsszeli EU-Bizottságot (az EU „kormányát"), az Európai Beru­házási Bankot. Ausztria még el­nöksége idején sem dönt egyedül fontos kérdésekben. Elsősorban a EU miniszteri tanácsi üléseit kell szerveznie, amelyek kereté­ben hol a külügyminiszterek, hol a mezőgazdaságiak, hol más tár­cák képviselői ülnek össze. Ausztria lesz azonban a helyszí­ne a minden elnökségi periódust lezáró állam- és kormányfői csúcsnak. Ausztria tagja lesz az EU külügyminiszteri trojkájának - a testületbe mindig az előző, a hivatalban lévő és a következő el­nök külügyminiszterét delegál­ják. Enňek van némi pikantéri­ája, mert például Koszovó ügyé­ben a semleges Ausztria találja magát szembe a Balkánon is ak­tív NATO-val. Az EU-elnökségre az osztrák szövetségi költségve­tésből 560 millió schillinget tet­tek félre. Ebből kell fedezni a zászlótartó rudaktól kezdve a ta­nácskozási helyek hermetikus le­zárásáig mindent. A végösszeg valószínűleg magasabb lesz. A bécsiek gondolatban már talán hozzá is szoktak, hogy időnként csaknem másfél tucat konvoj közlekedik majd városuk utcáin, miközben ők tétlenségre kárhoz­tatva ülnek majd autóikban. A szerző az MTI bécsi tudósítója Clinton Sanghajban, ellenzékiek őrizetben Ellenzéki pártot akart alakítani Vízilabdázó gyerekek Bombay egyik utcáján. A kiadós trópusi esőzések következtében víz alá került az indiai nagyváros (ČTK/AP) MTI-HIR Sanghaj. A kínai hatóságok né­hány órás kihallgatás után sza­badon engedtek kedden egy hétfőn lefogott ellenzékit. Vang Jou-caj múlt csütörtökön, nyil­vánvalóan Clinton Kínába érke­zéséhez időzítve, ellenzéki párt alapítására kért engedélyt a kí­nai hatóságoktól. A 31 éves Vangot a 15. helyen tartották nyilván a hatóságok körözési listáján a Tienanmen téri tünte­tésekvérbe fojtása után. Elfogá­sa után négy év börtönre ítélték az 1989-es megmozdulásokban játszott szerepéért, de 1991­ben jó magaviseletéért szaba­don engedték. Clinton Kínába érkezésekor Hszian városában is őrizetbe vettek négy ellenzékit, nehogy felhasználhassák a magas ran­gú vendég ott-tartózkodását va­lamilyen demonstratív politikai akcióra. Őket is szabadon bo­csátották, mihelyt Clinton el­utazott a történelmi városból. Clinton elnök dicsérte kedden Kína stabilizáló szerepét a ke­let-, délkelet-ázsiai pénzügyi válságban. A kelet-kínai metro­polisban tartózkodó amerikai elnök a Sanghaj 990 rádió tele­fonos kérdezz-felelek műsorá­ban válaszolt - tolmács közvetí­tésével - a beérkező kérdésekre. Egy helybeli közgazdász kérdé­sére felelve úgy vélekedett: a térségbeli pénzügyi gondok megoldásának kulcsa, hogy Ja­pánban újra beinduljon a gaz­dasági növekedés. „Nem re­mélhetünk növekedést a tér­ségben, ha nincs gazdasági nö­vekedés Japánban. Ha Tokió ügyei rendbe jönnek, enyhül a Kínára nehezedő nyomás, és egy ilyen fejlemény az Egyesült Államoknak is kedvező lenne" - vélekedett. igazgatósági épületébe, és álláso­kat foglaltak el a külszíni fejtés egyes részein is. A jugoszláv erők könnygázt is bevetettek az igaz­gatóság épületébe húzódott fegyveresek ellen. Albán források szerint Veliki Belacsevac és a kör­nyező falvak lakói közül mintegy 8 ezren a környező erdőségbe menekültek. Elképzelhető, hogy a biztonsági erők összehangolt hadműveletet indítanak Pristi­nától nyugatra az albán fegyve­resek ellen, akik a tartomány mintegy 30 százalékát vonták el­lenőrzésük alá néhány hónap alatt. Albán források azzal vádol­ják Belgrádot, hogy biztonsági erői támadást intéztek albán fal­vak ellen. A francia külügyminiszter szerint nem lehet elvetni a koszovói kato­nai beavatkozás lehetőségét, ha az szükségesnek bizonyul. „Ko­szovó Európa lőporoshordójává válhat" - mondta Hubert Védrine, pártolva a tartomány legszéle­sebb körű autonómiáját, de elle­nezve függetlenségét. Ez szerinte destabilizációs folyamatot indíta­na el a Balkánon, amely „mikroál­lamokra töredezhet". „Feláldozná az ország területi egységét" A szerb ellenzék Milosevicset vádolja MTI-HIR Belgrád. Szerb ellenzéki pártok azzal vádolják Szlobodan Milo­sevics jugoszláv elnököt, hogy kész lenne tagköztársasági stá­tust biztosítani Koszovónak. Horvát sajtójelentések szerint a Szerb Demokrata Párt, a Polgári Szövetség, valamint három ki­sebb párt nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy Milosevics „antidemokratikus rendszeré­nek életben tartása érdekében feláldozná az ország területi egységét is", azaz Szerbia és Montenegró mellett Koszovó­nak is köztársasági státust bizto­sítana. Milosevics képes lenne arra, hogy ezt a vereséget is győ­zelemként állítsa be, önmaga pedig olyan nemzeti megmentő­ként tetszelegjen, aki háborús katasztrófától óvta meg a nem­zetet - írták a nyilatkozatban. A Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom javasol­ta, hogy Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró vezetői dolgozza­nak ki közös álláspontot Koszo­vó státusával kapcsolatban. Draskovics hívei követelik a leg­határozottabban, hogy Belgrád radikális intézkedéseket fogana­tosítson „a szeparatista, terroris­ta albánok" ellen, és élesen elíté­lik az USA-t, amiért Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagy­követ kapcsolatba lépett a szaka­dár albánokkal. Ralph Johnson ismét bírálja a szlovák kormányt Nem hatott a szép szó SITA-HÍR Pozsony. Ralph Johnson, az USA pozsonyi nagykövete nyi­latkozatban reagált a Slovenská republika napilap állításaira, melyek szerint az amerikai kül­ügyminisztérium nem emelt ki­fogást a szlovák választójogi tör­vény módosítása ellen. „Áz Ame­rikai Ügyvédi Kamara és a Nem­zeti Demokratikus Intézet is vizsgálta a törvényt, s arra jutott, hogy a jogszabály korlátozza a nem állami médiumokat a vá­lasztási kampányban, s nem vilá­gos, hogy mi megengedett szá­mukra és mi nem" - áll Johnson nyilatkozatában. Szerinte bővül­tek annak a belügyminisztéri­umnak hatáskörei, amely tavaly meghiúsította a népszavazást. Az amerikai szakemberek javas­latot tettek a parlamentnek és a kormánynak, hogyan lehetne a törvényt a nemzetközi normák­kal összehangolni. Ezenkívül az EBESZ és az Európai Bizottság is kifejezte kételyeit, és felajánlot­ta segítségét, de ez sem vezetett módosításhoz. „A hatályos tör­vény nem garantálja, hogy a vá­lasztások szabadok és demokra­tikusak lesznek. Ezért a szlovák kormány a felelős" - áll az ameri­kai nagykövet nyilatkozatában. Üzleti tanácsosok a fürdővárosban „Versenytárgyalás" JUHÁSZ LÁSZLÓ Pöstyén. A Szlovák Gazdasági és Ipari Kamara trencséni és nagyszombati regionális kiren­deltsége a gazdasági tárcával karöltve szervezte azt a tegnapi villámtárgyalás-sorozatot, a­mely során szlovák vállalkozók az ország külföldi üzleti taná­csosaival találkozhattak. Az alig kétórás „versenytárgyalást" Pe­ter Navračič, a gazdasági mi­nisztérium fejlett ipari orszá­gokkal foglalkozó szakigazgató­ja nyitotta meg. Az egyes orszá­gokról a szervezők átfogó infor­mációcsomagot készítettek, me­lyekből a találkozó résztvevői részletes képet alakíthattak ki az adott ország gazdasági helyze­téről és Szlovákiával való üzleti kapcsolatairól. A több tucat szlovákiai kft. és részvénytársa­ság az üzleti szféra szinte min­den ágazatát képviselte. A tanácsosoknál szó szerint sor­ban álltak az üzleti kapcsolatok kiépítésében bízó vállalkozók. A vezető gazdasági hatalmak kö­zül a legnagyobb érdeklődés Norvégia, Hollandia és Auszrtia képviselői iránt volt, a többi or­szág közül pedig Ukrajna aszta­lánál álltak a legtöbben. A talál­kozók során konkrét üzlet nem született, csak azok lehetősége körvonalazódott.

Next

/
Thumbnails
Contents