Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-28 / 173. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 28. TANÁCSADÓ Öregségi nyugdíj D. É.: 55 éves vagyok, há­rom gyermeket neveltem fel. Mások már ilyen kor­ban megkapják az öregségi nyugdíjat, én még ezt nem kérvényeztem, mert tudo­másom szerint 25 évig kell munkaviszonyban lenni ah­hoz, hogy kérvényezhes­sem ezt a nyugdíjat. Nemré­giben viszont hallottam va­lamit arról, hogy nemcsak a munkaviszonyban töltött évek számíthatók be. Az én esetemben is számításba jö­hetnének ezek a pótidők? FEKETE MARIAN A Társadalombiztosítási Tör­vény21. §-ának második be­kezdése szerint a nőnek akkor keletkezik perelhető jogigé­nye az öregségi nyugdíjra, ha legalább 25 évig foglalkoztat­ták őt, és betöltötte az 53. életévét, illetve legalább öt vagy több gyermeket nevelt fel, vagy betöltötte az 54. élet­évét, illetve három vagy négy gyermeket nevelt fel, stb. Az ilyen és hasonló esetekben számolni kell a pótidőkkel is. Ezeket a már idézett törvény 9. §-ának első bekezdése so­rolja fel. A pótidőket tételesen felsorolni nem tudjuk, mivel tizenkét esetről van szó. Min­denképpen megemlítendő vi­szont, a munkanélkülisége ideje pótidőnek számít. Pót­időnek számít az az időszak is, amíg három évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodott. Pótidőnek számít az az idő­szak is, amíg Ön személyesen gondozott egy olyan közeli személyt (rokont, szülőt stb.), aki túlnyomórészt vagy telje­sen magateheteden volt, és ugyanakor nem volt szociális intézményben elhelyezve. Ha ezeknek a dolgoknak utánanéz, feltehetőleg teljesít­ve lesz az öregségi nyugdíj megítéléséhez szükséges 25 évi foglalkoztatottsági idő fel­tétele. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Bizonytalan a jen Az elmúlt héten az 1,77-1,79 DEM, 138-142 JPY szinteken ingadoztak a dollár jegyzései. A devizapiacok figyelme ezút­tal is főként Japánra irányult. A devizapiacok nem fogadták egyértelmű lelkesedéssel, hogy Obucsi került ki győzte­sen a kormányzó Liberális De­mokrata Párt elnöki tisztéért folytatott küzdelemből. Obu­csit tartották a jelentkezők kö­zül a legkonzervatívabb politi­kusnak. Jelenleg a nagy kér­dés az új kormány összetétele. Megalakulásáig alighanem szélsőséges árfolyam-ingado­zásokra kerülhet sor. A német márkát erősítette, hogy az IMF-en belül megszavazták az Oroszországnak nyújtandó új hitelkeret első részletének fo­lyósítását. A dollár árfolyam ezen a héten előreláthatólag az 1,76-1,80 DEM szintek kö­zött fog ingadozni. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ukrán fegyverexport Kijev. Az idén közel harma­dával nőtt Ukrajna fegyver­exportja a múlt év azonos időszakához viszonyítva, s az év végére az eladás növeke­dése még ennél is nagyobb lehet. Ukrajna januártól má­jusig mintegy 200 millió dol­lárnyi bevételhez jutott fegy­vereladásokból. A legna­gyobb vásárló Oroszország és Pakisztán. Az idén már si­került betörnie az USA és Né­metország piacára is. (MTI) Pozsonyi bérletek Pozsony. A pozsonyi tömeg­közlekedési vállalat 1998. de­cember 31-ig érvényben hagyja azt a mintegy 60 ezer tömegközlekedési bérletet, amely még hagyományos módon, identifikációs csipmemória nélkül készült. Augusztus 15-től nem árusí­tanak vonaljegyeket, csak tel­jes városi bérleteket. A Tesco áruház előtti teret augusztus 1-től vehetik birtokukba a járművek, az új városi menet­rend pedig szeptember 2-án lép életbe. (TA SR) OPEC-olaj ­12 dollár fölött Bécs. A múlt héten hordón­ként 12 dollár fölé emelke­dett az OPEC-olaj ára. A kar­tell hétféle olajából számított átlagár 12,12 dollár volt hor­dónként, az előző heti 11,97 dolláros átlag után. Tavaly egész évben 18,68 dollár volt az átlagos ár. (MTI) A somorjaiak az elsők Pozsony. A Somorjai Mező­gazdasági Szövetkezet az or­szágban az első, amelynek a Pol'nobanka Rt. hitelt nyújtott a közraktárakról szóló törvény alapján az első 200 tonna ga­bonára. Műit arról Michal Štefánek, a bank szóvivője tá­jékoztatta az újságírókat, a somorjaiak régi ügyfelük. A raktárlevelek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők­nek, hogy szinte azonnal pénzt, pontosabban hitelt kapjanak a közraktárban el­helyezett gabonáért, amit az idő rövidsége miatt még nem tudtak értékesíteni. A hitelek bonifikálására a földművelési tárca az idén 300 millió koro­nát különített el. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. május 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 57,500 Osztrák schilling 2,766 Francia frank 5,803 Svájci frank 23,150 Kanadai dollár 23,123 USA-dollár 34,691 Német márka 19,464 ECU, EU 38,438 Olasz líra (1000) 19,739 Cseh korona 1,102 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás A szlovákiai makrogazdasági mutatók kozmetikázva vannak, s nem tükrözik a valós gazdasági helyzetet Ha lesz lakás, lesz gyerek is Pozsony. Szlovákia - Bul­gáriával és Horvátország­gal egyetemben - azon kö­zép-európai országok közé tartozik, amelyekben a makrogazdasági mutatókat torzítják, vagy szándéko­san szépítik - állapította meg a minap a Neue Zürcher Zeitung. GÁGYOR ALÍZ Hasonló következtetéstre jutot­tak a pozsonyi Közgazdaság-tu­dományi Egyetem professzorai is, akik legújabb, meglehetősen kritikus hangvételű tanulmá­nyukban a szlovákiai gazdaság jelenét és kilátásait vázolták fel. A gazdasági növekedés tényezőit elemezve az Öregek Tanácsát al­kotó legtapasztaltabb profesz­szorok a napokban közzétett ta­Mind több külföldi tő­ke kell az egységnyi GDP megtermeléséhez. nulmányukban megállapították: 1997 és 2002 között is folytatód­ni fog a gazdasági növekedés, ám immár évről évre kisebb ütem­ben. De ha a beruházások nem válnak hatékonyabbakká, akkor 2002 után csak az egyszerű újra­termelésre lesznek elegendőek. Szlovákia az eladósodottság, a külföldi és belföldi fizetőképes­ség tekintetében már eljutott egy veszélyes határhoz. (Lásd Kriti­kus határ c. írásunkat.) Az eladó­sodottsággal kapcsolatban Jozef Sojka professzor arra figyelmez­tetett, hogy amíg 1996-ban a kül­földi hiteleknek a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyí­tott aránya mindössze 47 száza­lék volt, 1997-ben már elérte az 54 százalékot. Ha pedig a tren­dek nem változnak, 2000-ben át­lépi a kritikusnak tartott 60 szá­zalékos határt. (Az előrejelzések 61,3 százalékot jósolnak.) Ha a szerkezetátalakítás, a beruházá­sok hatékonysága terén nem tör­ténik minőségi váltás, mind több külföldi tőke kell majd az egység­nyi GDP megtermeléséhez. Mert­hogy a szérkezetátalakításra ha­zai forrásokból nem futja. A szlovákiai gazdaság messze nem teljesíti a maastrichti felté­teleket - figyelmeztetettek a pro­fesszorok. (A maastrichti kritéri­umok a pénzügyi és a fiskális po­litika terén például előírják, hogy a kormányhitelek nem ha­ladhatják meg a GDP 60 százalé­kát, az állami költségvetés fiská­lis hiánya pedig nem lehet na­gyobb a GDP 3 százalékánál). Laščiak professzor létfontossá­gúnak tartja a hatályos jogsza­bályok olyan értelemben történő módosítását, hogy mindazok, akik fejlesztési és a munkahely­teremtő beruházásokat hajtanak végre, a gazdasági növekedés eredményétől függően kedvez­ményes adóelbánásban részesül­jenek. (Ez a kiváltság eddig kizá­rólag a magánosítás résztvevői­nek adatott meg.) Progresszív adózást kell ugyanakkor a pro­fesszor szerint alkalmazni azon cégekkel szemben, amelyek nye­reségüket kizáróíag belső fo­gyasztásra és jutalékfizetésre fordítják. Megszívlelendő az a A szlovákiai gazdaság nem teljesíti a maast­richti feltételeket. nézet is, miszerint „külön jogsza­bállyal kell elejét venni annak, hógy a vállalkozók egyes nyere­ségtételeket költségként próbál­ják elszámolni". A szlovákiai gazdasági rendszer­ről úgy vélekedik: egy szűk réteg érdekeit szolgálja, amely képes keresztülvinni a saját gazdasági érdekeit szolgáló törvények elfo­gadását is. A lebegő árfolyamra való áttérés voltaképpen be nem vallott devalváció. Ha áttérünk erre a rendszerre, a banki kamat­lábakat 15 százalék alá kell szorí­tani. Ellenkező esetben a szlová­kiai gazdaság nagyon nehéz helyzetbe kerülne - figyelmezte­tett a szakember. A munkanélkü­liségről azt tartja, csökkentését adókedvezményekkel is ösztö­nözni kell. Érvelése szerint a munkanélküliség elhatalmaso­dásával párhuzamosan nő a feke­tegazdaság aránya. 1996-ban a rejtett gazdaság nagysága elérte a 72,2 müliárd koronát. Ha a trendek nem változnak, 2002­ben 115,9 milliárdra rúg majd. Az állami költségvetésről Laščiak professzor megállapítja, hogy voltaképpen nem is az állam, ha­nem „a kormány költségvetése, amelyet különféle költségvetési és termelési szinteken megcsa­polnak". Nagyban folyik a válla­latok kifosztása is. A nemzeti va­gyon eladásából pedig nem kép­ződnek tartalékok a szerkezetát­alakításra. Ezzel összefüggésben megjegyezte: banki körökből olyan információi vannak, mi­szerint „a magánosítási folya­matban vagyonhoz jutott privatizőrök 30 milliárd koronát menekítettek ki az országból és helyeztek el külföldi bankok­ban". Bizonyára emlékeznek még Vla­dimír Mečiar kormányfő állító­lag viccnek szánt (legalábbis a miniszterek utólag így próbálták kimenteni főnöküket) elszólásá­ra a parlamentben, miszerint azért nem épülnek Szlovákiában lakások, mert nem születnek gyermekek. „Ha lesznek gyere­kek, lesznek lakások is" - mond­ta akkor szokásos stílusában a kormányfő. A Közgazdaság-tu­dományi Egyetem professzorai adatokkal is alátámasztják: en­nek az állításnak épp az ellenke­zője az igaz. CEFTA-összehasonlítás: Rohamos mértékben növekszik Szlovákia külföldi eladósodottsága Kritikus határ Altalános Hitelbank 15,343 16,958 HÍRMAGYARÁZATUNK Pozsony. A pozsonyi Közgazda­ság-tudományi Egyetem pro­fesszorai szerint nem csupán a külföldi hitelminősítő intézetek­nek, hanem a Szlovák Nemzeti Banknak is hatékonyabban kelle­ne figyelmeztetnie arra, hogy ro­hamos ütemben növekszik Szlo­vákia külföldi eladósodottsága. Ha nem változik a jelenlegi trend, úgy 2000-re 170 milliárd koroná­val növekszik a külföldi eladóso­dottság, ami a GDP-hez viszonyít­va 60 százalékot tesz majd ki. Ez az a kritikus határ, amit semmi­képp sem szabad átlépnünk - fi­gyelmeztetnek a szakértők. Néhány dél-amerikai ország pél­dául Argentína, Peru, vagy Chi­le, valamint Malajzia és a Fülöp­szigetek 1980 és 1989 között át­lépték a kritikus 60 százalékos határt és súlyos válságba kerül­tek. Hitelezőik elzárkóztak to­vábbi kölcsönök folyósításától, minek következtében csökkent a növekedés, soha nem látott mér­tékben megnőttek a kamatok, mindennapossá vált a devalvá­ció, csökkent a lakossági fo­gyasztás... Hasonló helyzetbe került néhány évvel ezelőtt Me­xikó is, annak ellenére, hogy Me­xikó külföldi eladósodottságá­nak mértéke a válság kirobbaná­sakor nem érte el a kritikus 60 százalékos határt. Az egyetem professzorai szerint Szlovákiának okulnia kellene ezen válságokból, s a gazdaság­A CEFTA-országok külföldi eladósodottságának növekedése (%-ban) Ország 1994 1995 1996 1997 Szlovákia 18,9 35,2 34,0 37,0 Csehország 25,0 54,0 23,0 Magyarország 16,0 10,0 -12,7 -9,2 Lengyelország -10,7 4,2 -7,8 Szlovénia 20,6 31,5 34,0 -2,5 Forrás: Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem ... nincs pontos adat Az előző év = 100 % A CEFTA-országok közül Szlovákiában és Csehországban növekszik leggyorsabb mértékben a külföldi eladósodottság. 1996-ig Szlovéni­ában is viharosan növekedett, viszont 1997-ben fordulat állt be. Ma­gyarország és Lengyelország helyzete mára stabilizálódott. politika irányítóinak meg kelle­ne akadályozniuk, hogy tovább nőjön az ország külföldi eladó­sodottsága. A szakértők arra fi­gyelmeztetnek: a jegybanknak nem csupán áttekintéssel kell rendelkeznie a külföldön felvett hitelekről, hanem valami módon korlátoznia is kellene a hitelfel­vételt. (G. A.) Jelcin kiadta az ukázt - a részletek nem ismeretesek Gazprom-eladásolc MTI-HlR Moszkva. Borisz Jelcin orosz el­nök szombaton kiadott rendele­téből csak annyit lehet tudni, hogy a kormánynak el kell adnia 5 százalékot a Gazprom gázipari óriás részvényeiből, 40 százalék­ról 35 százalékra csökkentve az állami részesedést. Az 5 százalék értéke a Gazprom teljes, 9,3 mil­liárd dolláros piaci értékéből kö­vetkeztetve 465 millió dollár kö­rül lehet-írta a Wall Street Jour­nal Europe. Az amerikai gazda­sági lap európai kiadása szerint többet is meg lehet kapni érte, ha az 5 százalékot egy adagban ad­ják el, éspedig valamelyik nagy külföldi olajtársaságnak. A lap megjegyzi, hogy külföldi befek­tetők jelenleg nem vásárolhat­nak az orosz piacon Gazprom­részvényeket, az ezekre kiadott amerikai letéti jegyeket vehetik csak meg külföldön, főleg a New York-i értéktőzsdén, a hazai ár háromszorosáért. Az IMF és a Vi­lágbank már régóta győzködi Jel­cint, hogy vágja el a Gazprom köldökzsinórját a kormány felé és ne adjon több kiváltságot a tár­saságnak - emlékeztetett az új­ság. A féltve őrzött orosz ener­giapiacért sok külföldi cég verse­nyez. Az egyik lehetséseges pá­lyázó a Royal Dutch/Shell cso­port már kialakított stratégiai együttműködést a Gazprommal. A brit-holland vállalat tavaly 1 müliárd dollárt ígért részvényre váltható Gazprom-kötvényekért, de a terv a nemzetközi olajpiaci és tőkepiaci válság miatt meghiú­sult. A Gazpromé a világ bizonyí­tott földgáztartalékának 40 szá­zaléka. Tavalyi bevétele 24 milli­árd dollár volt, az orosz cég látja el a nyugat-európai fogyasztók egyharmadát. Jövedelmezőségét azonban csökkenti, hogy képte­len beszedni a díjakat az orosz fo­gyasztók többségétől, köztük a kormánytól. Újabban a kormány 1,9 milliárd dollár adóhátralékot követel a Gazpromtól, miközben a cég szerint állami intézmények több mint 2,2 milliárd dollárral tartoznak neki. Várhatóan a pri­vatizáció bevételét a központi költségvetés hiányának finanszí­rozására költik majd. Az Internet használói (%-ban) Finnország Norvégia | Izland USA I Ausztráliai 17,8 Új-Zéland H||||||||||||||^^||| j 15,6 Kanadai I 1 4' 9 Svédország I [14,7 Szingapúr '4,2 Dánia ||ÉÍiÍliMBiMMIiiÍBl 112,6 Svájc ipilfjjlill ml 10,7 Nagy-Britannia ||||jj|f||j|^ j 9,9 Hollandia ||||||P I 8. 9 Hongkong j^ggmf 6,5 Japán |||||j|||ilH6,3 Európa pHHlM|4,4 Világ • 1,7 24,4 Az Internet világhálózat leglelkesebb használói a skandináv orszá­gok, Finnországban például 1997-ben a lakosság 24,4 százaléka szörfözött rendszeresen az Internet hálózatán. (TA SR-grafikon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents