Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-23 / 169. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 23. KOMMENTÁR Kiürülő óriáskassza SIDÓ H. ZOLTÁN Ilyen is régen fordult elő: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkerete gyakorlatilag kimerült, az Oroszországnak a minap megszavazott 11,2 milliárd dolláros mentőprogramját már csak a rendkívüli vésztartalékból tudja állni. Az IMF, amely előtt még az olyan nagy oszágok, mint Oroszország, Brazília vagy India is csak egyszerű kérvényezők, most gondban van, pedig a tagállamok tavaly hozzájárultak a bank alaptőkéjének 45 százalékos emeléséhez. Mégis kiürült a kassza. Vajon mi történt? A Nemzetközi Valutaalap az utóbbi években rekordnagyságú pénzügyi mentőcsomagokat szavazott meg a gazdasági gondokkal küszködő államoknak. A nyolcvanas évek elején - amikor tombolt az adósságválság - sem hozott össze az IMF akkora hitelcsomagot, mint 1995-ben Mexikónak (50 milliárd dollár), tavaly Dél-Koreának, Thaiföldnek és Indonéziának (egyenként 20 50 milliárd dollár közötti hitelek) és a minap Oroszországnak (22,6 milliárd dollár). Tény, hogy a horribilis pénzösszegeknek csupán egy részét állja az IMF, a többit a Világbank és a fejlett országok óriásbankjai dobják össze, ennek ellenére a Nemzetközi Valutaalap mára kimerítette tartalékait. Miképpen lehetséges, hogy az Öböl-háború idején tapasztalt megtorpanást leszámítva, majd egy évtizede konjunktúrát élvező világgazdaság fontos országai ilyen jelentős pénzügyi injekciókra szorulnak? Ennek oka a globalizálódó világgazdaságban keresendő, melynek élharcosa éppen az IMF. Az IMF, amikor egy ország szorult helyzetében hozzáfordul, a hitel előfeltételeként többek közt megszabja a pénzügyi szigort, a külkereskedelem liberalizációját, a privatizációt és a deregulációt. Éppen az utóbbi, a dereguláció, azaz a versenyt korlátozó szabályozók eltörlése okozta a világgazdaság egyes térségeinek minden korábbinál szorosabb összefonódását, s ennek eredményeként gyakorlatilag már nem a nemzeti kormányok, a hivatalos gazdaságpolitikák alakítják a gazdaságot, hanem a nemzetközi pénzpiac. A valós gazdaságtól elszakadt pénzpiacok a magasabb nyereség utáni hajsza közben a nem eléggé éber államokat időnként lehetetlen helyzetbe hozzák. Hogy elkerülje az összeomlást, az IMF gyorsan a helyszínen terem, a maga gigászi mentőcsomagjával. Mára azonban a szemünk láttára átalakult világgazdaság már túlnőtte az IMF lehetőségeit, és a korábban kulcsszereplő nemzetközi óriásbank csak fut az események után. JEGYZET Téma az utcán GRENDEL GÁBOR A téma az utcán hever. Lehet, hogy már a lány is, akit a múltkor az utcán fényes nappal üldözött a kerítője. A tizenkilenc körüli örömhölgy félmeztelenül rohant végig a korzón, a vak is láthatta a hátát elárasztó szúrásnyomokat. Mintha az Amazonason szállták volna meg a moszkitók. A karján nem volt már hely, a lábán is valamennyi jegy elkelt. Nem maradt más választása - a hátát kell tartania. Segítségért kiabált, a hangja azonban, az itteni hagyományoknak megfelelően, süket fülekre talált. Odébb egy tízéves kölyköt szólított le valami pedofil. A fiú, aki mást se hallott otthon, csak hogy: „Ne állj szóba idegenekkel! Ne fogadj el édességet!" - mi mást tehetett: meghökkent. A fickó pénzt és páratlan élményt ígért, de a gyerek sarkon fordult. Ellenszer? A (pedo) filozófia szerint addig üsd a pedofilt, amíg meleg. A srácot, aki éppen csak nagykorú lett, a nagytermészetű hölgyek is fölfedezték. Jöttek a kérők hetedhét határon túlról is - mint a mesében. Ajánlkoztak, de a kölyök nem adta be a derekát. Egy forró nyári estén odalépett bozzá két korabeli „macsó". Kínálták volna a padon toporzékoló portékát. „Nincs!" - vágott a szavukba határozottan. „Mi?" kérdezték a vadak csodálkozva, hiszen a forgatókönyv szerint őket illette az első szó. „Kedvem és időm végighallgatni a dumát!" Több se kellett az ácsorgástól megfáradt kereskedőknek. Haragra gerjedtek, egyikük kést rántott. No nem azt a mesebeli bugylibicskát, amivel Babszem Jankó vágta a szalonnát. Abban a pillanatban jött egy másik kuncsaft. Kapitalista észjárás szerint első a vevő, a hasfelmetsző zsebre vágta munkaeszközét. Az előadás elmaradt. Nem irigylem a parlamenti képviselőket. A prostitúciót képtelenség törvénnyel a nyilvános házakba rekeszteni. Mert az utcáról még csakcsak eltüntethető, de a politikából, a sportból, az iskolaügyből, a kultúrából, a hivatalokból? Mintha Alexander Režeš azt mondaná: egy vasam sincs. (Abszurd.) Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: 0819/704200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. g, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Itt legalább senki sem akar nekem bizalmatlanságot szavazni! (Gossányi Péter karikatúrája) Nem lehetünk elégedettek a magyar diákok szereplésével a felvételiken Eljátszott lehetőségek Tíz magyar diákkal kevesebb tanul szeptembertől a pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékén, mint amennyi tanulhatott volna. KÓSIK ANDREA Ennyi hely maradt üresen amiatt, hogy a bizonyos szakpárosításokrajelentkezők közül sokan nem vették komolyan a felvételi vizsgákra való felkészülést. A következő tanévben - ha valamennyi felvett diák beiratkozik - 25 elsőévessel indul a magyar szakosok újabb évfolyama. A magyar tanszéken már a felvételik előtt számoltak azzal, hogy valószínűleg nem vehetnek föl harminc-harmincöt jelentkezőt - optimális esetben körülbelül ennyi diák kerülhetett volna be magyar szakra hat különböző szakpárosításban. Mészáros András, a magyar tanszék vezetője nem látja drámainak a helyzetet, hiszen mint mondta: „a huszonöt elsőéves is az utóbbi négy-öt év átlagának a túlteljesítése - majdnem a kétszerese". Ugyanakkor „pazarlásEz történt pl. a magyar-újságírás szakpárosítás esetében is. nak" tűnhetnek az egyik szakon üresen maradt helyek, miközben egy másik szakra helyszűke miatt olyanok sem kerülnek be, akik egyébként megfeleltek a követelményeknek. Megeshet, hogy míg egyes szakokra gyengébb teljesítményű diákok is bekerülnek, mivel nincs kikből válogatni, más szakon a magasabb tudásszinttel rendelkező diák sem jut be, mert a nagy érdeklődés miatt eleve jól felkészült diákok jönnek el a felvételikre. „Ilyen szempontból kissé úgy érezheti az ember, hogy igazságtalanság történik azzal a felvételizővel, aki megfelel, sőt nagyon magas pontszámot ér el, de nem kerül be, mert még nála is jobbak vannak azon a szakon" - véli Mészáros. Ez történt például a magyar-újságírás szakpárosítás esetében is, ahol - miután a harminc jelentkező közül nyolcan megfeleltek a februári tehetségvizsgán - heten a júniusi felvételiken is teljesítették a követelményeket, viszont csak ötöt tudtak közülük felvenni. (A felvehető diákok számát a felvételik után egy héttel összeülő dékáni tanács határozza meg, ahol egy vitában eldől, hol húzzák meg a határt egy-egy szakpárosítás esetében, amelyen belül még fölvehetők a diákok.) Még jobban megmutatkozik ez a magyar és a világnyelvek párosításakor. Nagyon nagy ugyanis az érdeklődés az angol és a német szak iránt. Csakhogy ezt a jelentkezők is tudják, ezért alaposan felkészülnek. A tanszékek kapacitása azonban véges, így magyarangolra az idén az első hét, magyar-németre pedig az első nyolc, legtöbb pontszámot elért felvételiző került be. A korábbi évekhez képest ez előrelépést jelent, hiszen az utóbbi néhány évben átlagosan öt-hat diák volt a magyar-német szakon. Mészáros András szerint ez a két tanszék közötti együttműködésnek köszönhető, meg annak, hogy a német szakon más szakpárosításban kevesebben feleltek meg. „A német tanszék által meghúzott pontszámhatár alá került diákokat nem vették fel, s így lehetőség nyflt a mi jobb diákjaink felvételére" - magyarázta a magyar tanszékvezetője. Az idén megdőlni látszik az az eddigi tapasztalat, hogy a magyar-történelemre jelentkezők felvételi eredményei jó felkészültségről tanúskodnak. Sajnos, a szakpárosításra meghatározott öt helyet nem tudták betölteni, mert csak négyen érték A betöltetlen helyekkel más diákok esélyeit játszották el. el a szükséges pontszámot. Már évek óta kevesebb és gyengébb diák jelentkezik magyarszlovák szakra. Az idén mindössze egy fiatal felelt meg a feltételeknek, pedig még négyen bejuthattak volna. A magyarnéprajz szak pedig jövőre el sem indulhat, mert a fenntartott öt hely üresen maradt. A tanszék viszonylagos elégedettsége ellenére sem mehetünk el a kérdés mellett: minek vagy kinek „köszönhető", hogy a betöltetlen helyekkel más diákok esélyeit játszották el. Talán a tanszék hibája, hogy olyan szakokat hirdetett meg, melyek iránt nem volt igény; vagy a gimnáziumoké, hogy nem készítik fel megfelelően diákjaikat; vagy esetleg a rendszer a hibás, mely a bölcsészkaron csak kötött szakpárosításokat ismer? Vagy egyszerűen ez egy teljesen normális dolog, amellyel számolni kell? PRÁCA A lap szerint kiválóan elszórakoztatta az újságírókat és a nyilvánosságot Ján Slota, amikor bejelentette, hogy őt és a nemzeti párt tagjait megfigyelik és lejáratási hadjárat készül a személye ellen. Slota szerint „az egyik mozgalom" áll a háttérben. „Tény, hogy Mečiar szívesen megszabadulna Slotától, s helyette a DBP-t emelné be a kormányba, hogy a külföld számára úgy-ahogy elfogadhatóvá tegye magát". Ebből a szempontból érdekes Slota megállapítása, hogy Ivan Lexa azért jelölteti magát a DSZM listáján, mert már nem akar a titkosszolgálat főnöke lenni. Viszont a törvények szerint csakis a mindenkori kormányfő hívhatja őt viszsza. Erre valószínűleg a DSZM választási veresége esetén kerülhet sor, ha nem Mečiar lesz a kormányfő, Lexának pedig elkel majd a képviselői mentelmi jog. Egyetlen kérdés vetődik fel: miért csak két hónappal a választások előtt rukkol ki Slota ezekkel az állításokkal, és miért alkot még mindig koalíciót az SZNP a DSZM-mel? nyezmszimaJAGAZETA Oroszországnak a NATO bővítése miatti aggodalmai alaptalanok, és azt tükrözik, hogy Moszkva félreérti az észak-atlanti szövetség lényegét - jelentette ki William Cohen amerikai védelmi miniszter az orosz lapnak. Emlékeztetve arra, hogy a NATO mindig is védelmi jellegű, az európai stabilitást biztosító szervezet volt, rámutátott: a szövetség bővítése nem fog veszélyt jelenteni Oroszországra nézve. Az új tagállamok felvételével a NATO egyáltalán nem növeli a bizonytalanságot, ellenkezőleg, kibővíti a béke, a stabilitás és a felvirágzás zónáját Európa keleti részén, miként ez történt a második világháború befejezése után Nyugat-Európa esetében. A NATO-tagságra törekvő országok között jelentősen megnövekedett a vitás kérdéseket rendező megállapodások és egyezmények száma. A védelmi miniszter, utalva a NATO és Oroszország között létrejött Alapokmányra és az Oroszország-NATO állandó tanács jelentőségére, leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség egyáltalán nem zárta ki Moszkvát az európai biztonság kérdéseinek megvitatásából. PRAVDA A Szlovák Nemzeti Bank elnöke szerint középtávon tarthatatlan a folyó fizetési mérleg hiánya. A napilapnak nyilatkozva Vladimír Masár leszögezte, a deficit mértéke a bruttó nemzeti összetermék öt százalékáig elviselhető. Jelenleg viszont tízszázalékos a hiány, s az utóbbi hónapokban ez az arány mérsékelten emelkedett. A jegybank elnöke elégedett viszont a bérnövekedés lassuló ütemével, ami ezáltal nem haladja meg a munka termelékenységének emelkedését. VISSZHANG Ad: Cseviee-kóstoló, Új Szó, 1998. július 17. Csak igazat írjunk! A Csevice-kóstoló című cikk valótlanságokat és féligazságokat tartalmazott. Vegyük sorba: „A csevice időnként ihatatlan... Mintegy fél órát ácsorogtam a csevicekút közelében, de rajtam kívül senki sem ivott a sárgás nedűből. Igaz, nekem sem támadt kedvem még egyet kortyolni a különleges szagú - ha úgy tetszik bűzű - vízből." Majd: „Egy kezemen megszámolhatnám, hányan hordják onnan a csevicét" - mondta városunk polgármestere, a szerző pedig így folytatta: „A polgármester tévedett, mert többen viszik mint gondolná. Hogy nem iszszák, hanem padlót súrolnak vele..." Ez nemcsak rosszindalú hazugság, hanem gúnyolódás is. A cikk írója miért nem kérdezte meg a cseviceház gondnoknőjét, aki mindenről objektívan tudta volna informálni. Mert egy élelmiszerbolt pénztárosnője, aki egész nap a pénztárgép mellett ül, honnan tudná, hogy hányan isszák a füleki csevicét. Mert még a környékbeli falvakból bejárók is megállnak a kútnál, hogy oltsák a szomjukat. A füleki csevice nem sárgás nedű, hanem kristálytiszta ásványvíz. Lehűtve (most nyáron), szörppel keverve kiváló ital, amely a szomjúságot is oltja. A csevicének nincs különleges szaga, sem bűze. Ki tudja, mit szagolgatott a szerző a cseviceházban. Szeretném emlékeztetni az újságíró urat: ha igaz volna az, amit leírt, akkor a járási higiénikusok már régen betiltották volna a csevicekút üzemeltetését. Ók rendszeresen mintát vesznek, és a laboratóriumukban vizsgálat alá veszik. Itt felvetődik a kérdés: a szerző, aki nem merte felfedni a nevét, kinek a megbízásából folytatott „nyomozást" a füleki csevice körül. Cikkét elolvasva nem nehéz kitalálni, hogy ki áll a dolog hátterében. Az elmúlt száz évben a városatyáknak a csevice a szemük fénye volt, csak a mostani polgármesternek szálka a szemében a kút üzemeltetése, id. Privacsek Károly Fülek