Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-22 / 168. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 22. TANÁCSADÓ Korábbi bérkifizetés C. R.: Befizettünk egy ti­zennégy napos társasuta­zásra, és ezért július 25­től augusztus 9-ig kérvé­nyeztem szabadságot. Szerettem volna, ha a jú­liusi fizetésemet még a szabadságom előtt kifize­tik, mert nálunk mindig tizenötödikén van fizetés­nap. A férjemnek kifizetik az elszámolást még az­előtt, hogy elutaznánk, nálunk viszont a bérel­számolók azt állítják, hogy ezt nem lehet, töb­bek között azért sem, mert a fizetésemet szám­lára küldik el. Van erre valamilyen törvény? FEKETE MARIAN Ezeket a kérdéseket a Munka Törvénykönyve szabályozza a 119. §-äban. A rendelkezés el­ső bekezdése megállapítja, hogy a munkabért és a mun­kabérmegtérítést havonta és visszamenőlegesen fizetik ki, mégpedig a legközelebbi kifi­zetési határnapon, illetve hogy a munkabér ekkor válik „ese­dékessé". A hatályos Munka Törvénykönyve szerint a mun­kabért és a munkabérmegté­rítést a Szövetségi Pénzügymi­nisztérium és a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Mi­nisztérium megállapodása alapján megjelentetett rende­letben meghatározott alapel­vek szerint kijelölt fizetési ha­tárnapokon kell kifizetni. A Munka Törvénykönyve emlí­tett paragrafusának követke­ző, második bekezdése azt szögezi le, hogy az alkalma­zott kérésére a szabadsága idején „esedékes" munkabért és munkabérmegtérítést még az üdülési szabadságának megkezdése előtt ki kell fizet­ni. On tehát joggal követelheti azt, hogy a szabadsága előtt ledolgozott napokra járó mun­kabért, ületve a szabadsága idejére esedékes munkabér­megtérítést még az elutazása előtt kifizessék önnek. A Mun­ka Törvénykönyve ezzel kap­csolatban kategorikus utasítást tartalmaz: „az alkalmazott ké­résére a bért ki kell fizetni". Ebben az esetben a munkálta­tó nem hivatkozhat semmiféle „technikai", könyvelési, szám­viteli vagy más körülmények­re, holott ezt például megtehe­ti akkor, ha az alkalmazottnak a munkaviszony megszűnése napján nem fizeti ld a járandó­ságát annak ellenére sem, hogy ő ezt kérte. A törvény eb­ben az esetben (a munkabér­nek a szabadság kivétele előtti kifizetése esetében) tehát egy­értelműen az alkalmazott ér­dekeit helyezi előnybe. Bizo­nyos értelemben pedig való­ban csak technikai kérdés az, miként oldják meg a munkabé­rek kifizetését. Például minden egyes vállalatnál van valami­lyen készpénz-készlet, amely­ből egy fizetés kifizethető. . GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Pepsico nagybevásárlása New York. 3,3 milliárd dollár készpénzéit a Pepsico ameri­kai óriáscég megvásárolja a kanad at Seagram italgyártó és forgalmazó óriásvállalattól an­nak egyik prosperáló cégét, a Tropicanát. A Tropicana kü­lönleges vonzereje, hogy a vi­lág legnagyobb, egzotikus gyümölcsleveket gyártó vállal­kozása, ezekből évi 2 milliárd dollárt forgalmaz. (MTI) Japán nehéz gazdasági helyzete Tokió. A Japán Központi Bank tegnap kiadott jelentésében borús, minden korábbinál sö­tétebb képet festett az ország gazdaságáról, a kormány ápri­lisban meghirdetett 17 billió jenes gazdaságélénkítő tervé­től sem vár sok javulást. A friss hivatalos összesítés szerint a japán pénzintézetek kétes kint­levőségei 625 milliárd dollárt érnek névértéken, és ebben még nincsenek benne a behajt­hatatlan kintlevőségek. (MTI) Josef Tošovský figyelmeztet Prága. Josef Tošovský, a távo­zó cseh miniszterelnök, aki új­ra a Cseh N' mzeti Bank élére kerül, azt tanácsolja az új kor­ihánynak, hogy a korona stabi­litásának megőrzése érdeké­ben igyekezzenek megakadá­lyozni sa megalapozatlan bér­kiáramlást. Féléves kormány­zását értékelve Tošovský a leg­nagyobb sikernek azt tartja, hogy sikerült megtartani, illet­ve helyrehozni a cseh gazda­ság egyensúlyát. (MTI) A Nafta Gbely nyeresége Pozsony. 1998 első félévében a Nafta Gbely Rt. tiszta nyere­sége 130,445 millió koronára rúgott. Ez az 1997-es megfele­lő mutatóhoz viszonyítva 40 százalékos visszaesést jelent, akkor ugyanis 220 millió koro­na volt a nyereség. A cég az idén 5,694 milliárd koronás forgalommal számol, és évvé­gén 688 millió koronás nyere­séget tart reálisnak. (SITA) A Szlovák Biztosító újabb közgyűlése Pozsony. A Szlovák Biztosító Rt. pénteken tartja rendkívüli közgyűlését. A közgyűlés leg­fontosabb programpontja az alaptőkeemelés lesz. A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű, mint a Szlovák Biztosító egyik leg­nagyobb részvényese, 375 millió koronás törzstőke­emeléstjavasolt. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben Valuta 1998. július 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,157 Osztrák schilling 2,765 Francia frank 5,800 Svájci frank 23,104 Kanadai dollár 23,287 USA-dollár 34,695 Német márka 19,446 ECU, EU 38,435 Olasz líra (1000) 19,712 Cseh korona 1,114 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,343 16,958 Az Európai Unió növelni akarja a társult államok és az uniós belépésre várók pénzügyi segítségét Kis szelet a nagy tortából Brüsszel. Az Európai Unió csúcsszervei rövidesen ér­demben is megvitatják az Agenda 2000 elnevezésű, mintegy 1400 oldalas, a belépésre váró 10 ország EU-érettségét taglaló ta­nulmányt, amely 2000-től kezdve a társult országok számára a korábbinál hat­hatósabb pénzügyi segít­séget helyez kilátásba. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Agenda (Napirend) 2000 do­kumentum 2000-től a jelenlegi évi 1,5 milliárd ECU-ről évi 3 milliárd ECU-re (kb. 115 milli­árd korona) javasolja növelni a térségünk országainak és a Bal­tikumnak (összesen 10 állam) szánt pénzügyi segítséget. Ebből 1,5 milliárd ECU a rendszervál­tás óta működő PHARE-prog­ramból, 1 milliárd a strukturális alapokból és 0,5 milliárd az ag­rárszférát támogató alapból ér­kezne. Az Európai Unió hosszú távra Szlovákia jelentős pénzinjekciótól fosz­totta meg magát. szóló, 2000-2006 közötti idő­szakot felölelő pénzügyi terve­zete összesen 74,8 milliárd ECU-t (több mint 2,5 billió koro­na) szán a csatlakozási tárgyalá­sokat folytató államok megsegí­tésére. Joggal nevezte tehát ezt a pénzügyi injekciót Wolfgang Schüssel osztrák külügyminisz­ter egy újabb Marshall-segítség­nek. A hatalmas összeget két részre bontották: az első rész a 2002-ig tartó időszakot foglalja magába, amikoris még az első körben csatlakozók sem EU­tagok, 2002-től a második rész az immár új tagállamokként sze­replő országok és a második körben várakozók segítségét irá­nyozza elő. A mintegy 75 milliárd ECU-ből 57,4 milliárd ECU, vagyis az összeg 77 százaléka az első kör­ben belépőket illeti meg, míg a maradék 23 százalékon Szlová­kia további négy társult taggal osztozik. Vagyis Szlovákia az­zal, hogy nem tudott eleget ten­ni az Európai Unió, a gazdasági kritériumoknál könnyebben tel­jesíthető jogos politikai követel­ményeinek, hatalmas pénzügyi injekciótól fosztotta meg magát. Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy míg az első körben felvé­telre váró országok polgáraira 2000 és 2006 között fejenként átlagosan 130 ECU támogatás jut évenként, addig Szlovákia esetében ez a mutató mindössze 58 ECU. Vagyis éves szinten mintegy 390 millió ECU (kb. 15 milliárd korona) pénzügyi több­lettől fosztottuk meg magunkat, ami hat év alatt 90 milliárd ko­ronátjelent. Az Agenda 2000 koncepciójá­ban az a bökkenő, hogy 2002-től öt társult ország, köztük Csehor­szág, Lengyelország és Magyar­ország belépésével számolnak, ám Brüsszelben jelenleg senki sem gondolja komolyan, hogy alig négy év múlva újra bővül az unió jelenlegi 15 fős köre. Már­pedig a támogatások összege Az Európai Unió költségvetése 1998 Mezőgazdaság Strukturális alapok Belső felhasználás HM 673 ;.. 5065 Igazgatás M 4 526 4613 Kohéziós alap agu 383 4519 Tartalékképzés 10937 . ' iM'M Együttesen 1999 28 480 36<r50 Az Európai Unió 1998-as (sötét oszlop) és 1999-es (világos oszlop) költségvetése milliárd ECU-ban. Az összegekből kitűnik, a csatlakoz­ni kívánóknak nyújtandó pénzügyi segítség csak egy kis szelete a nagy költségvetési tortának. (TA SR-grafikon) akkor ugrik meg igazán, amikor a társult tagból teljes jogú tagál­lam lesz. Az Európai Bizottság egyik magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője világo­san megmondta: „Ha a jelenlegi tíz tagjelölt közül 2006-ig egyik sem válik az Európai Unió teljes jogú tagjává, altkor az elkülöní­tett összeg döntő része visszake­rül az unió költségvetésébe." Magyarán, az unió Marshall-ter­ve halasztást szenvedhet, és le­het, hogy csak 2006 után indul be igazán. Bár az Európai Unió vezető poli­tikusai a bővítés mellett vannak, a tagállamok polgárai már nem ilyen lelkesek, ugyanis félnek a közép- és kelet-európai orszá­gok olcsó munkaerejétől, a dömpingáraktól, térségünk bér­lefaragó hatásától. Ezek az ag­gályok viszont nem teljesen megalapozottak. Az egyik friss osztrák szakértői tanulmány például megállapítja: a keleti irányú bővítés hosszú távon je­lentős fellendülést hoz az oszt­rák gazdaságnak, s a legkedve­zőtlenebb körülmények összjá­téka esetében is a bruttó hazai termék 0,8 százalékos növeke­dése várható tőle. Orosz kormánydöntés Öregek tanácsa a Közgazdaság-tudományi Egyetemen Ismét a devalválásról Stabilizációs pénzkivitel: 30 milliárd csomag Moszkva. Az orosz kormány tegnap elfogadta az ország gaz­dasági és pénzügyi stabilizálását célzó programot. A tervbe vett intézkedések 105,2 milliárd ru­bel többletbevételhez juttathat­ják a szövetségi költségvetést ­jelentette ki Szergej Kirijenko miniszterelnök. Az orosz miniszterelnök hang­súlyozta, hogy a stabilizációs programban szereplő törvények nagy részét az orosz alsóház jó­váhagyta, de a visszadobott jog­szabályokat az államfő és a kormány rendeletei révén való­ra fogják váltani. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfői 4,8 mil­liárd dolláros kiutalásáról szól­va Kirijenko leszögezte, hogy a stabilizációs kölcsön megszava­zása győzelem az orosz kor­mány számára. (MTI) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Juraj Stern, a Közgaz­daság-tudományi Egyetem rekto­ra arra az elhatározásra jutott, hogy megalapítja az egyetem nagyjaiból, legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező kopo­nyáiból az Öregek Tanácsát. Teg­napi sajtótájékoztatóján elmond­ta: Németországban a közgazda­sági egyetemek professzorai évente kétszer papírra vetik a gazdaság helyzetéről és kilátásai­ról szóló tanulmányukat és átad­ják azt Helmut Kohl kancellár­nak. A német kormány komolyan veszi a szakma krémjének tekin­tett professzorok értékelését ­mondta Stem, aki hasonló gya­korlatot szeretne meghonosítani nálunk is. A rektor szerint a szlo­vákiai közgazdaságtan öregeinek testülete minden évben kifejti majd véleményét a szlovák gazdaság helyzetéről. Az első ta­nulmányt tegnap mutatták be az újságíróknak. A tanulmány szer­zői arra a meglátásra jutottak, hogy ha nem változik a jelenlegi trend, úgy 2000-re 170 milliárd koronával növekszik Szlovákia külföldi eladósodottsága, ami a GDP 60 százalékának felel meg. „Ez az a kritikus határ, amit a gaz­daságnak nem szabadna túllép­nie" - hangoztatták egybehang­zóan. Az „öregek" szerint a jegy­banknak nem csupán áttekintés­sel kell rendelkeznie a külföldön felvett hitelekről, hanem valami módon korlátoznia is kellene ezt folyamatot. Ebben a tanulmány­banjelent meg először az az adat, hogy a privatizáció során vagyon­hoz jutottak 30 milliárd koronát vittek ki az országból és helyeztek el külföldi bankokban, (gágyor) Az év végén leértékelés? Pozsony. A Tatra Banka elemzői szerint 1995 januárja óta, amikoris a külkereskedelmi mér­leg egyensúlyban volt, Szlovákia az árak terén mintegy 14%-ot ve­szített a konkurenciaképességé­ből. Ebből következik, hogy egy 10%-os leértékelés hozzávetőle­gesen helyreállítaná a korábbi ár­viszonyt, és javítaná az exportké­pességet. A bécsi nemzetközi gaz­dasági összehasonlító intézet 1998 végén vagy 1999 elején a szlovák korona mintegy 15%-os devalválásával számol. A várható devalválást prognosztizálja a Moody's hitelminősítő cég is, a­mely márciusban rontotta Szlo­vákia besorolását. A Creditanstalt osztrák bank tanulmánya szerint politikai okokból szeptember vé­géig, a parlamenti választásokig nem lesz leértékelés. (SITA) Csehország helyett immár Németország Szlovákia legfontosabb külkereskedelmi partnere Az export legfontosabb célországai 273 Németország Csehország Ausztria Olaszország Lengyelország Magyarország Franciaország Oroszország Ukrajna m 5,6 7,5 4*4 3,0 2,6 2# /T Jr Az importból részesedő államok Németország Csehország Oroszország Olaszország Ausztria ÜMSMK Franciaország : 3,9 US A 3,0 Lengyelország 2,6 ukrajn a 2*3 ; Nagy-Britannia 2,1 ' f •• i'" •• ' ' ' v ' 18,8 í , - ÜÜ U,9, 6,2 * 'jtí 23,4 Ol m i' ) Py v i Szlovákia kivitelében Németország átvette az elsőséget a korábbi él­lovas Csehországtól. Ez a két állam adja a szlovák export felvevőpi­acának közel 50 százalékát. Az adatok az 1998 első öt hónapjának valóságát tükrözik, százalékban kifejezve. (TA SR-grafikon) Ami a behozatalt illeti, Oroszország súlya nagyon jelentős. Szlová­kia külkereskedelmi deficitjének fő okozója éppen a szlovák-orosz kereskedelemben mutatkozó egyensúlyhiány. Az adatok az 1998 el­ső öt hónapjának valóságát tükrözik, százalékban. (TA SR-grafikon)

Next

/
Thumbnails
Contents