Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-22 / 168. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 22. KOMMENTÁR Új búza, régi gondok PÁKOZDI GERTRÚD Az utóbbi hetekben sok helyütt drágábban kezdték árusítani a lisztet, a kenyeret, a péksüteményt. A pékek, illetve a kereskedők attól függően drágítottak vagy sem, melyik malomból vásárolják a lisztet, illetve hogy milyen készleteik vannak. Mindenesetre a hír kapcsán a gazdasági versenyhivatal vizsgálni kezdte, vajon nem arról van-e szó, hogy a malomipari vállalatok esetleg megállapodást kötöttek a liszt árának emeléséről. Az érintettek cáfolják ezt, állításuk szerint a liszt drágulásáról a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarában, a gabonatermelők és -feldolgozók között született a megállapodás. A mindennapi kenyerét, kiflijét a minimálbérhez közeli havi keresetéből, nyugdíjából vagy munkanélküli-segélyéből vásárlót nem nagyon érdekli, ki kivel állapodott meg. Ő csak azt tapasztalja, hogy éppen az új kenyérgabona betakarításának napjaiban kell a korábbinál többet fizetnie a lisztért, kenyérért. Elfogadható a gabonatermelő érvelése, aki azt állítja: ha sokat enged a Piacszabályozási Alap által megszabott 4200 koronás tonnánkénti árból, akkor a gabonából származó bevétele még a termelési költségeket sem fedezi. Márpedig úgy hírlik, hogy a felvásárlók idén sem szívbajosak, nyugodt lélekkel kínálnak az egyébként jó minőségű étkezési búza tonnájáért 200-500 koronával kevesebbet a garantált árnál, amely úgyahogy fedi a gabonatermelők szüntelenül emelkedő költségeit. Mert a baj az, hogy az új termésnek minden körülmények között mindig örülő gazdálkodónak, kis- és nagytermelőnek egyaránt meg kell küzdenie az utóbbi években szüntelenül visszaköszönő gonddal: az élelmiszerárakat a kormány szabályozza, viszont a termelés költségeit nem, ezért a drágán termelt hazai helyett bármikor importálható olcsóbb gabona. Ilyen körülmények között nem csoda, ha spekulálni kezd a felvásárló, ha árat emel a malomipar. Felemás, felerészt piacgazdasági, félig adminisztratív megoldásokra csak ilyen lehet a válasz. Persze, a vásárló rovására. Ducky stratégiája TOMI VINCE Néhány hónappal ezelőtt még azon siránkoztak a Slovan futballklubban, hogy szinte egy fillérjük sincs, szegények, mint a templom egere, képtelenek játékosokat vásárolni. Kezdte is sajnálni őket az ember, és amikor már imádkozáshoz látott volna, jött a mentőangyal, a mecénás, a főszponzor. A Szlovák Gázművek. Azóta csak úgy röpködnek a milliók, a tízmilliók. A „gázosok" vezérigazgatója lett a Slovan első embere és a klub igazgatótanácsának elnöke, s hivatalba lépése után megszabta a klub stratégiáját: vásárolni, vásárolni, vásárolni. Játékosokat, edzőket. És akire kivetették a hálójukat, nem menekülhetett. Minek is. Milliókat kapott. Még többet a klubja, amelytől úgy szipkázták el, hogy érvényes szerződése volt. Ilyenkor nehéz pénzeket kell fizetni. A Slovan új vezére „gázálarc" nélkül belement minden üzletbe, és csak úgy jöttek a nem éppen olcsójánosok. Stanislav Griga, a fiatal, ambiciózus edző Trencsénből; a két válogatott csatár, Tibor Jančula (már megegyezett a nagyszombatiakicai, amikor a Slovan meglebegtetett előtte egy nagyobb köteg pénzt; a játékos megszédült, kitalált egy ideológiát, hogy miért változtatja meg az eredeti elhatározását, tudniillik, hogy a Trnava leszálló ágban van, a pozsonyi csapat pedig felszállóban) és Jozef Majoroš (Drnovicében még egy évre szólt a szerződése, a csehek bizonyára nem hétszámjegyű összegért mondtak le róla), a több klub által is kiszemelt Milan Kriss, a középpályás Róbert Hrnčár, a válogatott hátvéd Stanislav Varga (az eperjesiek az egyik klub érdeklődésére azt mondták: igen, 30 millió koronáért; lehet, hogy a Slovan megadta). Hétfőn aztán megérkezett a hatodik és hetedikjátékos, a válogatott hátvéd Milan Timko és a privigyei Roman Škrteľ. Az előbbinek szintén érvényes szerződése volt az Ostravával, le kellett érte szurkolni mondjuk 10-15 milliót. Hát így. Ilyen játékosvásárlást még a kassaiak sem csináltak az emlékezetes hőskorban. Pénze tehát van a Slovannak, mint a szemét. Hogy honnan, ne firtassuk (bár megérne egy misét). Labdarúgói is vannak. Kíváncsian várjuk a bajnoki rajtot. Addig azonban valószínűleg még történik egy s más. Az elnök-vezérigazgató jelezte: nem a hétfői volt az utolsó tranzakció. Tovább a megkezdett úton. „Gázosítani" és vásárolni, vásárolni, vásárolni... Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 , Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ TALLÓZÓ SME A pszichiátriai klinika vezetője tagadja, hogy az elmegyógyászok konferenciáján tanúsított magatartása miatt jutott volna a DSZM jelölőlistájára. Ezzel a címmel közöl cikket a napilap arról, hogy a jelenlegi egészségügyi miniszternél is előkelőbb helyen szerepel a DSZM választási listáján Jozef Kafka, a Kassai Egyetemi Kórház pszichiátriai klinikájának vezetője. A 46. helyre került orvos előtt már csak egy egészségügyi szakember szerepel: Michal Drobný, a Komenský Egyetem Orvostudományi Karának dékánja. Kafka elmondta: a Szlovák Értelmiség Állandó Konferenciája, a Slovakia plus jelölte. Szerinte ennek hátterében nem az áll, hogy az elmegyógyászok konferenciáján elhatárolta magát a Vladimír Mečiarnak címzett levéltől. Kafka közölte: már régóta tagja a DSZM-nek, és aktívan részt vesz a szlovák államiság védelmében. A szeizmikus szökőárak akár kilencszáz kilométeres sebességgel is végigszágu Id hatják az óceánokat... - Néhány éve azt ígértem, hogy az országból Svájc lesz. Most azt mondom, nem kell nekünk Svájc. Mert pár éven belül mi itt a paradicsomot teremtjük meg. (Agócs Ernő karikatúrája) Mintha eljött volna a vízözön Az Új-Guineában napokban pusztított szökőár közel 30 kilométer hosszú partvidéket tarolt le, az áldozatok száma akár a nyolcezret is elérheti. A szerencsére viszonylag ritkábban fellépő természeti csapás alattomosabb és rombolóbb hatású, mint sokan gondolnánk. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A szeizmikus szökőár óriási, 1-2 km-es hátú hullámok sora, amelyek akár Földünk legnagyobb víztükrén, a Csendes-óceán egyik partjától a másikig is szinte energiavesztés nélkül végigszáguldanak, és partot éréskor falszerűen feltornyosulva, egyes esetekben 30-50 méter magasságba emelkedve mindent elpusztítanak. A több hullámban érkező szökőárak - Japánban cunamiknak, Dél-Amerikában maremotóknak hívják - a legpusztítóbb és legfélelmetesebb természeti jelenségek közé tartoznak, mert hirtelen, özönvízszérűén érkeznek, és totális rombolást okoznak. Ezért nem csoda, hogy az új-guineai katasztrófa mintegy 25 km-es partszakaszán szinte alig bukkannak élőkre, teljes falvak tűntek el, az érintett körzetben alig maradtak életben gyermekek. A cunamikat leggyakrabban a tengerfenék alatt kipattanó földrengések keltik, esetleg tűzhányók, víz alatti földcsuszamlások. Azonban a víz mozgását nem a tengerrengés ereje vagy a vulkán errupciója váltja ki, hanem az óceán aljzatán a rengés vagy kitörés következtében egy törésvonal mentén történő hirtelen aljzatelmozdulás. Ennek helye fölött kezdődik meg a hullámzás, amely gyűrűszerűén terjed. A víztömeget ért nyomáshullám gyakorlatilag akadálytalanul halad tovább. A nyílt óceánon szinte alig észrevehető a cunami 1-2 méteres hullámmagassága, csupán az a furcsa, hogy a hullámok közötti távolság meglepően nagy. A hihetetlen gyorsasággal, akár óránkénti 750-900 km/ó sebességgel száguldó cunamik romboló hatásukat a partoknál mutatják be, amikor is a szeizmikus szökőár eléri a kontinentális talapzatot, majd a partot, ahol a sebessége csökken, ám a víztömeg feltorlódik. Az alattomosan és szélvészsebesen érkező cunami tehát rémisztő vízfallá változik, és 2-3 kilométeres mélységben teljes tarolást okoz. A cunamik közeledtét sokszor a tenger visszahúzódása előzi meg, sőt időnként hang- és fényjelenségekkeljár együtt a jelentkezése; ez még riasztóbbá teszi. A szeizmikus szökőárak kitartása megdöbbentő: 1960 májusában a chilei földrengés kiváltotta cunamik alig 22 óra alatt tették meg a Japánig tartó 17 600 km-es utat, s az érintett kikötővárosokban a kisebb halászhajókat az utcákra, terekre vetették. A legmagasabb szökőárhullámot 1737-ben a Kamcsatka-félszigeten mérték, az ún. Lopatka-foki cunamik becslések szerint 63 méteresek voltak. A pusztító természeti jelenség főleg Japán életét keseríti meg; legutóbb 1993-ban egy 30 m-es cunami Okurisi szigetét csupaszította le, maga mögött hagyva 200 halottat; 1896-ban a japánok fő szigetén, Honsún pedig 27 ezer ember esett áldozatul a csapásnak. Ennek ellenére a szökőár által okozott legnagyobb pusztítás nem itt, hanem a mai Indonéziában történt: a Krakatau vulkán 1883 augusztusi kitörése, majd felrobbanása közel 40 méter magas cunamit váltott ki. A szökőár Jáva szigetén 36 ezer ember halálát okozta. Egyébként Európa sem mentes a szökőáraktól; az 1755-ös lisszaboni földrengést követő hullámok a portugál partvidéken és a spanyol Cadiz városában pusztítottak, majd - átszelve az Atlanti-óceánt - a Kis-Antillák szigeteinek partvonalát tarolták le. Az Egyesült Államok 1946-tól egy, az egész Csendesóceán medencéjére kiterjedő szökőárfigyelő, korai riasztórendszert működtet. Központja a Hawaü-szigeteken, konkrétan Honoluluban található. Emellett a japánok is jól kiépített hálózattal rendelkeznek, továbbá az oroszok a Kamcsatka-félszigeten. Az Új-Guineát sújtó cunamit is észlelték Honoluluban, azonban a központ olyan információt tett közzé, hogy nem várható a Csendes-óceán egészét érintő szökőárhullám. Ez ugyan igaznak bizonyult, hiszen a sziget partjainál kipattant tengerrengés gerjesztette hullámok csupán Új-Guineának ütköztek, ez azonban sovány vigasz az elpusztított partszakasz életben maradt lakóinak. Lehet, hogy újabb cunamiknak leszünk tanúi, ugyanis a térség gigászi litoszféralemezei - a pacifíkus, az indiai és az eurázsiai - mozgásba lendültek, elég csupán a minapi tajvani földrengésre és az indonéz Merapi vulkán kitörésére gondolnunk, (shz) A Richter-skála szerinti hetes erejű tengerrengés kiváltotta szökőár pénteken éjszaka Új-Guinea 25 km-es partvidékét tette a földdel egyenlővé. Az áldozatok számát még mindig nem tudják pontosan, csupán azt, hogy rengeteg gyermek halt meg. (ČTK/AP-felvétel) VISSZHANG Ad. Elég világosan fogalmaztam, Új Szó, 1998. július 4. Egységes szemléletet Vojtek Katalin nagyon logikus érveléssel bizonyította az egységes fellépés szükségességét a sorsunk alakulását döntően befolyásoló kérdésekben. „Magyarokkénti megmaradásunknak alfája és ómegája az anyanyelvű oktatás" - állapította meg igen találóan. Nem lehet azonos elvek alapján szervezni a többségi nemzet és a kisebbség politizálását. A kisebbségek politikai tevékenységében van egy minden más érdek fölött álló vezérelv: megmaradásunk szavatolása. Ugyanis enélkül minden más elképzelésünk értelmét veszti. Magyarságunk nélkül nincs kisebbségi politika, nincs érdekképviselet. Nem sokat jelenthet számunkra a demokrácia fokozatos kiteljesedése, ha a hozzá vezető úton etnikumként megszűnünk létezni. Esetünkben csupán pragmatikus szempontból sem kívánatos a többpártrendszer, mivel ez eleve lehetetlenné teszi a parlamentbe való jutásunkat. Ilyen helyzetben célszerű egy párt keretében teret biztosítani a nézetek sokszínűségének. Viszont feltédenül egységes szemléletre van szükségünk kisebbségi létünk alapvető problémáinak megoldását illetően. Csakis egyeztetett fellépéssel lehetünk eredményesek, hiszen a hatalom szinte már leplezetlenül gyors beolvasztásunkra törekszik. Megosztottságunk rendkívül megkönnyíti igyekezetét. Ne hagyjuk érvényesülni Mečiar szalámitaktikáját, mert akkor az „úthenger" könnyen átmegy rajtunk. A helyzet most azt kívánja, hogy a pártérdekeket alárendeljük valamennyiünk közös érdekeinek. Létérdekeink ellenében cselekszik most az, aki az egységes és tömeges fellépés ellen foglal állást. A nyugati demokráciákban a kisebbségek már rájöttek arra, hogy mennyire célszerűtlen a politikai szétforgácsoltság. Saját tapasztalataik alapján belátták, hogy nem érnek célba különböző utakat járva. Noha a demokrácia elveinek tiszteletben tartása területén aligha kullognak utánunk, nem fő a fejük amiatt, hogy „egy cég" embereiként lépnek fel nemzetiségi ügyekben, és ezzel esetleg vétenek a politikai pluralizmus ellen. Egyszerűen csak eredményes érdekképviseletre törekednek, mivel világossá vált előttük, hogy öncélú látszatpolitizálással a vesztükbe rohannának. Együd László Feled