Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)
1998-07-21 / 167. szám, kedd
ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 1989. KULTÚRA 9 Visszaemlékező beszélgetés egy sátorban Nagy Zsolttal, aki elment mind az öt KLIKK Találkozóra Az első az én táborom volt Érsekújvárott kilencvenkettő őszén történt valami. Egy csapat lelkes fiatal létrehozta a Kassák Lajos Ifjúsági Klubot. Elnöknek Szombath Máriát választották, s dolgozni kezdtek. Koncerteket szerveztek, előadókat hívtak. És eldöntötték, hogy nyári tábort szerveznek. BÁRÁNY JÁNOS Nem messze a várostól, de mégis a természetben. Szímőn, a Vág partján. A tábor egyik szervezője az akkor tizenhét éves Nagy Zsolt volt. Hogy is kezdődött? Biciklin mentünk ki a nyitás előtti este. Már sötétedett, amikor elkezdtük a sátorverést. Kilencnapos nyári buli következett, soha sem felejtem el a hangulatot. Olyanok voltunk, mint egy nagy család. Mindenki szívből csinált mindent, nem azért, mert ezt most kell. Jobbnál jobb játékokat találtunk ki a táborlakóknak. A zenekarok közül ott volt a régi Stonebridge r még Csigával, aztán a Mephisto, amely altkor népszerű volt az érsekújvári fiatalok körében, és a Vidámpark, amely a legjobban tetszett. Hasonló benyomást tett rám tavaly a Mini és a René Band. Az első tábor slágere mégis Derrick felügyelő volt, vagyis a tévésorozat zenéjének technováltozata. Állandóan ez szólt, még a nosztalgiabulikon is ezt a számot kérte mindenki. Derrick-rajzversenyt . szerveztünk, a büfés kutyáját meg elneveztük Harrynalc. Derrick társa, Harry Klein után szabadon. A tábor legnagyobb felháborodására hajnalban kiraktuk a hangfalakat, s bömböltettük Derricket. A magunk szórakoztatására. Csak úgy. Na és tízenhét éves voltam. Először távol ennyi napra. Rá,Elkényelmesedtem. Ma már nem jönnék ki sátorral." (Samot Roth felvétele) adásul egyedül. Élveztem a szabadságot. Aztán megint történt valami Érsekújvárott. Ha jól tudom, a Csemadok elhatárolta magát a klub tevékenységétől. Nem is volt tábor kilencvennégyben. Egy év múlva megint lett, de már a szímői Csemadok égisze alatt. Azt és a többit már Kis Péter szervezte. Ebben a táborban lett a KLIKK Találkozónk házi zenekara a Kispál és a Borz együttes. Ekkor már két kával írták a KLIKK-et, s csak hat napig voltunk együtt a kilenc helyett. Elkészült az új KLIKK-póló is, amelyet Bóna András tervezett. Lovaglásra, csónakázásra, pógótáncversenyre emlékszem a táborból. És akkor léptünk fel először szabad téren Nonsens nevű zenekarunkkal. A klub nyitónapján jöttünk össze a többi zenekar tagjával, kilencvenkettőben. A harmadik KUKK Találkozó már Kamocsán zajlott, az Oázis kempingben. Ott táborlakó voltam, nem szervező. De nem bírtam ki. Ha rossz helyre raktak egy hangfalat, szóltam. Kamocsán végre ellenőrizhették a jegyeket, Szímőn az ment ki a töltésre, aki csak akart. A negyedik buliról mi jut eszedbe? Bosszantott, hogy a kempingtől két kilométerre, a falu kultúrházának udvarán rendezték a koncerteket. Mintha elsiették volna a szervezést. Megint felléptünk a zenekarral, de már az új felállásban. Az idén versenyeztetek is. A szervezők a kis színpadra hívtak bennünket fellépni. Pedig tudták, hogy ott zajlik majd az amatőr zenekarok versenye. Szegény együttes vagyunk, gondoltuk, beállunk a sorba, hátha nyerünk. Kevés régi arcot láttam, ahogy végigmentem a táboron. Egy-két motorost felismertem, ők ott voltak az első talkálkozón is. Igaz, nem ilyen sokan. Közben huszonkét éves lettem, ötödéves pozsonyi főiskolás. Elkényelmesedtem. Ma már nem jönnék ki ide sátorral. Az eső is szakad. Az első táborra azt mondtam családias volt, az ötödik már alakul. Majdnem profi. Talán így. Kiknek szólnak a KLIKK Találkozók? Inkább húszon aluli fiataloknak. Biztonságban bulizhatnak, mint egykor mi. Nagyobb rendbontásra nem került sor az öt év alatt. Mindenki mindenkinek a barátja. A tinik megkóstolhatják a függetlenség és a szabadság ízét. Ha csak négy napra is. Meddig kísértek az egyes táborok képei? Az első táboré két évig. Azért olyan sokáig, mert minden pillanatát rögzítettem az agyamban. A második találkozó a várva várt volt. A többit már másképp éltem meg, nem voltam benne annyira mindenben. De az első örökre az én táborom marad. Az elsőéves Szurdi Kata váratlan sikere a budapesti divatbemutatón. Az Iparművészeti Főiskolára készül Nem divatot, csak ruhákat tervez JUHÁSZ LÁSZLÓ A budapesti Rotschild Klára divattervező magániskola június végén országos divatbemutatót szervezett. A féli Szurdi Kata elsőévesként nyerte meg a versenyt. Kata elárulta, hogy elsős lévén esze ágában sem volt benevezni. „Hogyan is versenyezhetnék a végzős harmadikosokkal, gondoltam, akik a diplomamunkájukat hozták el a versenyre?" - meséli, majd elmondja, hogy az előzetesen leadott rajzai alapján jutott be a döntőbe. „Utólag megtudtam, hogy már az előzetes rajzok alapján, két hónappal a verseny előtt zsűrizték a munkákat, s én nem voltam az első húsz között sem. Akit az elsőnek szántak, végül nem nyert díjat." A Rotschild divatiskola három évvel ezelőtt alakult, Kata elmondása szerint Magyarország legjobb varrónője, szabásza, divattervezője oktatja őket. Ő maga társai unszolására vágott bele a versenybe. „Minden osztálytársam biztatott, megígértek minden lehetséges segítséget, aztán a végén magamra hagytak, egyedül kellett megbirkóznom a felA díjnyertes ruhák (A szerző felvétele és archív) adattal." A győztes ruhák nem hagyományos szövetből készültek. Kata azért nyúlt a zsákanyaghoz, hogy rubái mások legyenek mint a többi modell. ,Amikor a dekorboltban azt mondtam, hogy ebből az anyagból ruhákat akarok szabni, csak néztek rám, senki sem hitt benne, hogy sikerülni fog. A varrónő, aki tanít, mikor meglátta az anyagot, azt mondta, ebbe bele se kezdj, Kata, nem fogod tudni megvarrni. Az elsőt csakugyan egy hónapig varrtam, azután rájöttem egy jó technikára, amellyel a második ruha már két óra alatt elkészült." A júiiiusi verseny finisében azután az utolsó öltéseken kívül megszületett a koreográfia, Szurdi Kata kiválasztotta a Dead Can Dance dinamikus sámánzenéjét, és az addig hiányzó harmadik modell feladatát bátyja, Péter vállalta magára. „Egy eredetileg nőknek szánt ruhámat próbálta fel. Más modellem nem is lett volna, Péter volt olyan magas, hogy a ruha hossza megfelelő legyen, hiszen egy női vállról leesett volna. A bátyám úgy pörgött a kifutón, mintha világéletében ezt csinálta volna. A zsűri szerint ezért nyertem meg a versenyt." Kata szerint a bírálóbizottság a ruhák látványát, a zeneválasztást, a koreográfiát értékeli leginkább. „Az a leggyönyörűbb az egészben, hogy varrni csak öt hónapja tanulok, és mégis meg tudtam csinálni ezeket a ruhákat. Azelőtt soha nem varrtam önállóan semmit, csak átalakítottam dédanyám ruhatárát. Én az átalakíSzurdi Kata tervező tás mestere vagyok!" - nevet Kata. A tizenkilenc éves diáklány a pénzjutalmon kívül „természetbeli" díjat is kapott. „Ötven méter ruhaanyagot kaptam, azonban a szövetek nagy része nem az én ízlésem szerinti. Mit kezdjek mondjuk egy hatalmas rózsamintás anyaggal?" Kata az általános iskola nyolcadik osztályától kezdve tudja, hogy a divattervezés érdekli igazán. Nemrég felvételizett a budapesti Iparművészeti Főiskolára, most Félben várja az eredményt. És hogyan tovább? „Jövőre bizonyítanom kell, hogy megérdemeltem az első helyezést. Már sejtem, hogy hogyan tovább, most egy strucctollas ruhakollekció terve van a fejemben, és körülbelül ezer ruhám papíron, lerajzolva létezik." Mikor a divat tervezéséről kérdezem, fejét rázza: „Nem divatot tervezek. Az a profik, a befutottak kiváltsága. En „csak" ruhákat tervezek. Élet-Mű-Kalauz sorozat jelenik meg Élet-Mű-Kalauz címmel irodalmi könyvsorozat kiadását kezd te meg a horpácsi Mikszáth Kiadó. A kiadó nagy reményekkel kezdte meg az irodalmi nagyjainkat bemutató sorozat kiadását. Az első kötet Mikszáth Kálmán műveiből és a Mikszáth Kálmánról készült művekből összeállított válogatás. Az ÉletMű-Kalauz sorozat további kötetei Gárdonyi, Jókai, Vörösmarty, Madách, a későbbiekben pedig Szilágyi Domokos és Baka István. E válogatásokat elsősorban a vizsgára készülő egyetemisták, középiskolások figyelmébe ajánlja a Mikszáth Kiadó. Természetesen számítanak az irodalomked velő, olvasni szerető felnőttek érdeklődésére is. (MTI) Csángó imakönyv a rossz elhárítására Kétszáz régies ima, ráolvasás, kántálás olvasható a gyimesi és moldvai magyarok népköltészeti-vallásos hagyományaiból merítő, Krisztuszházé arangyosz... című, az újkígyósiIpolyi Arnold Népfőiskola kiadásában megjelent kötetben. Harangozó Imre újkígyósi népköltészeti gyűjtő fedezte fel őket erdélyi, moldvai útjain. Az ottani meglehetősen konzervatív magyar népi műveltségben megőrzött alkotások a későközépkor világát idézik, s a legnagyobb értékük, hogy fél évezreddel korábbi - egyszerre nemzetközi, pogány és keresztény, gyökerű vallási-népköltészeti műfaj termékei. A kötetben található, az égi erőktől segítséget kérő, a rossz elhárítására igyekvő, különböző alkalmakra szolgáló népi imák, a keresztény és a pogány világkép átfedésével születtek. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: Lump, a kutya (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A vasálarcos (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Őrült város (am.) 15.15, 17.30 Titanic (am.) 19.30 CHARLIE CENTRUM: Egértanya (am.) 17.30, 19.15, 21 Véres kezek (am.) 18.30, 20.30 Rómeó és Júlia (am.) 18 Viszontlátásra a pokolban, barátaim (szlov.) 20.30 Hullámtörés (dán-fr.-svéd-holl.-norv.) 20.15 KASS A DRUŽBA: A vasálarcos (am.) 17.45, 20 TATRA: Őrült város (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Lump, a kutya (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Mercury (am.) 18,20 IMPULZ: Pret-a- porter (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: A halál angyala (am.) 19 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Csillagközi invázió (am.) 21.30 GÚTA - VMK: A gömb 19.30 LÉVA - JUNIOR: Durva támadás (am.) 18 RIMASZOMBAT - KERTMOZI: Ének a menyasszonynak (am.) 21 GALÁNTA - KERTMOZI: Egyedül otthon 3 (am.) 21.30 Almási Róbert és Várhelyi György közös kiállítása Absztrakt látványvilág ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Nagy Kornélia művészettörténész nyitotta meg pénteken Almási Róbert festőművész és a magyarországi Várhelyi György szobrászművész közös kiállítását a Kortárs Magyar Galériában. Almási Róbert a kiállításra új alkotásokkal, zömmel nonfiguratív képekkel jelentkezett. Olyan absztrakt látványvalósággal, amelyet a kísérletezés, az új keresése jellemez. Az érzelmi, illetve művészi-festészeti új utakra találásban nagy szerepe van a véletlennek: a formák, az ecset, a színek, a festék öntörvényű viselkedésének. Ezzel együtt természetesen a lélek belső rezdüléseinek, hiszen a szín-formából, vonal-formából, a sáv-formából, a pötty-foltból, fröccsentésből és csurgatásból Születő nonfiguráció kísérlet a belső érzelmi-értelmi folyamatok kivetítésére. S az így született látvány, Almási Róbert most kiállított képei a néző azon érzetére aspirál, amely a szín- és formaharmóniára, illetve -egyenetlenségre reagál, s ezzel együtt az érzelmi közelítés pillanatnyi állapotával kommunikál. Várhelyi György bemutatott érmeinek, plakettjeinek és kisplasztikáinak szimbolikájával az egység, az összetartozás, az egymásrautaltság szükségszerűségén gondolkozik el. Sok közülük különféle évfordulókra, ünnepi eseményekre készült. Almási Róbert és Várhelyi György közös kiállítása a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában látható augusztus 31-ig, hétköznapokon kilenc órától délután fél ötig. (T. B.) Almási Róbert és Várhelyi György a kiállítás megnyitóján (Somogyi Tibor felvétele)