Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-02 / 151. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 1. KULTÚRA oktatáS 9 A Komáromi Bástya Színház idei nyári bemutatója a Csók című zenés vígjáték A férfiak az alkalmat keresik Dóczi Lajosról nem sokat tudunk. A múlt században élt, igazából „egydarabos" színpadi szerző volt, persze, több színművet is írt. Vígjátékát, a Csókot a Vígszínház fedezte fel a hatvanas években. BÁRÁNY JÁNOS Fényes Szabolcs - megrendelésre - kifejezetten ehhez a darabhoz komponált zenét, Szenes Iván pedig dalszövegeket írt. Parádés szereposztásban mutatták be a darabot, óriási sikerrel. Évek múltán egy másik társulat, a Kisvárdai Várszínház is elővette a zenés-táncos vígjátékot, a megalakulása utáni második évadban. Halasi Imre rendezte. Mikó István ott Sobriánus udvari pap szerepét játszotta. A Komáromi Jókai Színházban most ő rendezi a Csókot. - Könnyed játék, de a színészek számára roppant nehéz feladat - mondta a színész-rendező az egyik múlt heti próba előtt. - Ólyan veretes a szövege, hogy a megfejtésével is foglalkozni kell, nemcsak azzal, hogy a szereplők elmondják. Kihívás ezt a szóképekkel teli nyelvet mai színpadon megszólaltatni. Dóczi Lajos műve amúgy olyan, mint egy shakespeare-i mese. Akkor lesz igazán jó a színpadon, ha sikerül a figurákat feledhetetlenné, aranyossá tennünk. Egyszerű a történet. Adott egy királyi udvar, ahol működik az etikett. De mögötte mindenki egyszerű, esendő erliber. A férfi vágyra, a nő alkalomra vár. - Fordítva is működik. A férfi alkalmat keres, s a nőnek is vannak vágyai. A színészekkel a próba szünetében, a művésztársalgóban találMikó István: Komáromban már otthon érzem magam. Semmi gond! (Saláth Richárd felvételei) köztünk. Néhányukkal szerepükről beszélgettünk. Éljen az önmegtartóztatás! így kiált az első felvonásban a király. Komolyan gondolja? Sever király - Kukola József: - Szerintem igen. Ez a király furcsán értelmezi a hatalom fogalmát. Legalábbis az elején. Blanda királyné - Holocsy Krisztina: - Blanda hiú királyné. Merev és erkölcsös életet él Sever oldalán. Míg meg nem jelenik a színen Adolar, aki megbolygatja az asszony lelkét. És a királyné meginog... Adolar - Mokos Attila: - Adolar bebizonyítja az udvarnak, hogy gyarló az ember. Csupán alkalom kell hozzá, s mindenki bűnbe eshet. Néhány kép határozottan emlékeztet a Rómeó és Júlia egy-egy jelenetére. Dósa Zsuzsa, a Győri Nemzeti Csak a fotók kedvéért pózolt Dósa Zsuzsa, m. v. (Angéla) Incze Józseffel, a társrendezővel, koreográfussal. Szeptember végéig lehet jelentkezni Színház művésznője tavaly Mirandolina volt a Komáromi Bástya Színházban. Most - vendégként - Angélát játssza, aki úgy tesz, mint mindenki a Csókban. A szerelmet keresi, ezt a gyönyörű érzést szeretné megélni. Azt kérdeztük tőle - aki az idei győri évadban csak prózai szerepeket játszott, klasszikusok darabjaiban -, mennyire rokon Angéla Mirandolinával. - Amennyire minden nő egyforma - válaszolta Dósa Zsuzsa. - Angéla legalább annyira nőies, mint Mirandolina. Annyiban különböznek, amennyiben a darabok stílusa, melyeknek hősnői. Sobriánus, udvari pap - Boráros Imre: - Ez a pap vérbeli vígjátéki figura. Kedves, huncut, egy kicsit erkölcscsősz. Van a darabban egy szólószámom, amit egy fa tetején énekelek. Az Almadal. Remélem, sláger lesz. A Csók társrendezője és koreográfusa Incze József színművész. Azzal fogadott, hogy ő nem is koreográfus. - Ót éwel ezelőtt kezdtem színésztáncokat kitalálni - mesélte. - Talán nem is koreográfiák ezek, hanem olyan mozgások, amelyek a színészből indulnak ki, meg a helyzetekből. Persze, közben van egy kis tánc is, amit otthonról hoztam magammal. Szeretem ezt a műfajt, imádok énekelni és táncolni. A zenés vígjáték jelmezeit Dobis Márta tervezte. Élmondta, hogy Mikó Istvánnal nagyon jó együtt dolgozni. Ugyanolyan remek a hangulat, mint néhány éve, amikor az Apácák című musicalt próbálták. - Nehéz megmondani, hány jelmezt viselnek majd a szereplők, mert menet közben is változhat - magyarázta az iparművész. - Huszonvalahány jelmez készült. Remélem, sikerül bennük a rokokó végét a színpadra idéznünk. Platzner Tibor nagyszerű díszletet tervezett az előadáshoz. Palotát, körülötte erdőt, égig érő fenyőket, lomblevelű fákat. Mint a mesében. - A Csók díszlete rövid idő alatt született - árulta el a képzőművész. - Mikó István elmondta, mit kér, azután egy elképzelt világba helyeztük a történetet. Különben ezt darabja és rendezője válogatja. Van olyan díszlet, amely nehezen születik, és nem biztos, hogy jó. Van, amelyik gyorsan, s lehet, hogy jó. Ennél a vígjátéknál elég volt arra mennem, amerre Pista az utat mutatta. A Csók bemutatója július 10-én, jövő héten pénteken este 9 órakor lesz a Komáromi Bástya Színházban. Szombaton és vasárnap is tartanak előadásokat. Ugyanakkor, ugyanott. A jó időt már megrendelte? - kérdeztük búcsúzóul Mikó István rendezőtől. - Számomra kétszeresen is fontos, hogy kellemes, nyári idő legyen - válaszolta a művész. - Nem sokkal a komáromi bemutató után Horvátországba készülök a tengerhez. Remélem, hogy amikor már szabadtéren dolgozunk a társulattal, az időjárással sem lesz gond! Miként egyesíthető a színház és a pedagógia Mesemondó gyerekek Színházi és mesetábor „Palócország - meseország" - címmel palóc mesemondó versenyt szervez a gyerekek számára a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya 1998. november 28-29-én Rozsnyón. A verseny tervéről Fábián Edit, a területi választmány tagja számolt be. Versenyünk célja egyrészt újra felfedezni, megismerni és megismertetni a palóc vidék népmeséit, történeteit, másrészt lehetőséget adni a palóc-magyar tájnyelvet beszélő gyerekeknek, hogy megmutassák előadói tehetségüket, bizonyságot tegyenek e nyelvjárás sokszínűségéről, s az egyetemes magyarság számára kissé szokatlan kiejtésbeli sajátosságainak szépségeiről. A versenyt színházi és mesetábor előzi meg Gombaszögön, amelyet októberre hirdetett meg a járásunkban működő Meseszínház és a „Gombaszög fejlesztéséért" Alapítvány. Jelentkezhet minden óvodás és az alapiskola 1-5. évfolyamába járó tanuló, aki tud palócul, és megfelelő előadói képességekkel rendelkezik. A versenybe két, szabadon választott magyar népmesével lehet benevezni, melyből az egyiknek palóc vidékhez kell kötődnie, a másik a magyarok által lakott bármely tájegység népmesekincséből választható. A versenyen kötelező a népviselet - tehát a résztvevők a vidékükre jellemző népviseletben szerepelhetnek. A versenyt - lakhelytől és országhatártól függetlenül - valamennyi palóc tájnyelvet beszélő településen meghirdetjük. A jelentkezők számának függvényében elődöntőket is szervezünk. Jelentkezni 1998. szeptember 30-ig lehet az alábbi címen és telefonszámon: Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya, Cucmianská dlhá 17., 048 01 Rožňava, tel.: 0942/323487 - Csemadok; 0942/234-47 - Kultúra Könyvesbolt, (k. p.) A rozsnyói Meseszínház és a „Gombaszög fejlesztéséért" Alapítvány színházi és mesetábort szervez Gombaszögön 1998. október 1-4-én. A tábor célja: útkeresés, vajon miként egyesíthető a színház, a mese, az ének és a pedagógia a közösségi munkában - legyen az iskola, óvoda, színház, egyház, falu, város, gyermek és felnőtt, illetve bárminemű közösség. A szakmai foglalkozások három szekcióban folynak: 1. mesemondás, ének, regölés; 2. drámapedagógia, mesepedagógia; 3. bábjáték, tárgyjáték, mesejáték. Jelentkezési feltételek: 1. szekció - olyan gyermekek jelentkezését várjuk, alrik már eddig is szívesen mondtak mesét, énekeltek (korhatár 5-15 év); 2. szekció - óvoda- és iskolapedagógusok, valamint mindazok számára, akik csoportosan foglalkoznak, vagy foglalkozni szeremének gyermekekkel, diákokGömöri Magyarok Kulturális Ünnepélye Almágy. Július 4-én Almágy ad otthont a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélye VII. évfolyamának. A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, almágyi alapszervezete és Almágy község önkormányzata szervezésében sorra kerülő műsor délután kettőkor kezdődik a szabadtéri színpadon. Fellépnek a járás hagyományőrző csoportjai, az abafalai színjátszók, a ragyolci és a rimaszombati néptánccsoport, versenygyőztes előadók, hangszerszólisták. Külföldi vendégszereplők is lesznek, a magyarországi Putnok városából. A nap folyamán sétakocsikázni és lovagolni is lehet, (f-s) SZÍNHÁZ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakukk fészkére (19) KIS SZÍNPAD: Törékeny egyensúly (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Őrült város (am.) 18,20,22 OBZOR: Állj, vagy magamat lövöm le! (cseh) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Titanic (am.) 16, 19.30 Gyilkosok gyilkosa (am.) 15.15 CHARLIE CENTRUM: Serifek (am.) 18.00.Mr. Magoo (am.) 17, 18.45 Ragyogj (am.) 20.30 Blues Brothers 2000 (am.) 17.30, 20.30 Tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 18.30 Nap a hálóban (szlov.) 20.30 Elszálltak a felhők (finn) 20.15 KASS

A DRUŽBA: A kémkedő (am.) 17.45, 20 TATRA: Sakál (am.) 17.45,20 CAPITOL: Mortal Kombat 2 (am.) 18,20.15 ÚSMEV: Egérfogó (am.) 18,20 IMPULZ: Pret-a- porter (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Mercury (am.) 21 ROZSNYÓ PANORÁMA: Blues Brothers 2000 (am.) 17 ZSELIZ SZPUTNYIK: A gömb (am.) 20 GALÁNTA - KERTMOZI: Dal a menyasszonynak (am.) 21.45 LÉVA - JUNIOR: Egyéjszakás kaland (am.) 18 KERTMOZI: Ezt az esküvőt el kell törölni (am.) 21.30 RIMASZOMBAT - ORBIS KERTMOZI: Üdvözöljük Szarajevóban (am.) 21 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Mr. Bean (am.) 21.30 Pozsonyba látogat a pármai Cantori del Mattino Olaszul Szlovákiában Pozsony. Két éwel ezelőtt az Ifjú Szivek Magyar művészegyüttes vegyes kara, zenekara és szólistái Olaszországban vendégszerepeltek. A hatvantagú együttest a pármai Cantori del Mattino európai hírű vegyes kar látta vendégül. Az Ifjú Szivek népzenei és komolyzenei számokból összeállított műsorát nagy lelkesedéssel fogadta az olasz közönség. A sikeres fellépések szervezésében a Cantori del Mattino tagjai működtek közre. A szíves vendéglátást az Ifjú Szivek az idén viszonozza, a vezetőség szlovákiai szereplésre hívta meg az olaszokat, akik reneszánsz és korai barokk műveket adnak elő. Július 6-án érkeznek Pozsonyba, és még aznap este hangversenyt adnak a kálvária templomban. Július 8án nyilvános felvételt készítenek a Szlovák Rádió Magyar Adásának szervezésében, 19 órai kezdettel, a rádió épületében. Ezen fellépnek az Ifjú Szivek szólistái is. Másnap a Zichy-palotában lépnek közönség elé, pénteken (július 10-én) a nagyszobati Ferencesek templomában, szombaton (július 11-én) Pöstyénben vendégszerepelnek. Útban Pöstyénbe megállnak Galántán, ahol a Markíza Szálló előtt lépnek fel az olasz konyha hete megnyitása alkalmából. Az olasz vegyes kart a járfalui Miskovics csárda és a csallóköznádasdi Sámán panzió látja vendégül, (csiky) Munkáiddal teremts viiágot a világnak Magángaléria Nánán kai stb. (16 éven felüliek); 3. szekció - a bábjátszás bármely formája iránt érdeklődők, illetve azzal már foglalkozók részére (15 év fölött). A táborban a szakma ismert hazai és magyarországi képviselői oktatnak: Gabnai Katalin (Budapest), Környei Alice (Kecskemét), Écsi Gyöngyi (Berzéte), Berecz András (Budapest), Pályi János (Budapest), Badin Ádám (Rozsnyó), Majoros Gyula (Kecskemét), Fóky Krisztina (Budapest). Jelentkezni 1998. szeptember 15-ig lehet a következő címen:; „Gombaszög fejlesztéséért" Alapítvány - Nadácia „Pre rozvoj Gombaseku", 049 51 Szalóc Slavec 109. A jelentkezők írják meg nevüket, címüket, életkorukat, röviden jellemezzék az adott műfajhoz fűződő kapcsolatukat és természetesen azt, melyik szekcióban szeretnének dolgozni, -trik ZALABA ZSUZSA A művészetkedvelők semmiképp sem kerülhetik el Nána községet, hiszen húsz évet felölelő alkotó munka: hatvanöt fametszet és plasztika került a falu minap megnyitott magán galériájába. Tarr László fafaragó, a magángaléria tulajdonosa példaértékű vállalkozásáról és alkotói munkájáról nyilatkozik: ,.Amikor a családi házadat kinövik a képalkotásaid, amikor saját otthonra vágynak, mert önálló életük van, nyiss galériát és teremts világot a világnak - munkáiddal. Húsz éve faragok, olyan mestertől tanulhattam, mint Ósztrovszky, aki Franciaországban végezte az akadémiát." Tarr László fafaragásai a népies stílust, a kereszténységet, a mindennapi világot és az embert tükrözik. Miniatúr alkotásai vagy akár hatalmas faragott képei, mind-mind a világ iránt érzett hűségét sugalmazzák. „Látom a különbséget a tizenöt évvel ezelőtt készült munkáim és a mostaniak között. A számos év apró rezdülései és a hatásukra megfaragott motívumok vittek előbbre a pályán, csiszolták technikámat, élesítették látásomat." Tarr László fafaragásaival az elmúlt évek során többek között Párkányban és Brünnben találkozhatott a közönség. Faragott dísztárgyakat és portrékat megrendelésre is készít, s mint mondja, azok is hozzánőnek, nem még a saját maga tervezte alkotások, melyektől valószínűleg sohasem tudna megválni. „Fametszeteim, plasztikáim nem eladók, ha egyen is túladnék, úgy érezném, az egyik családtagomat veszítettem el." A féltve őrzött kincsek az önerőből létrehozott magángalériában naponta megtekinthetők. Csodálatos erőfeszítésnek lehetünk tanúi: a nánai alkotó otthont teremtett fából faragott világának.