Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-18 / 165. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 18. Keddi lojalitás SIDÓ ÁRPÁD A DSZM jelöltlistájának végső változata ma készül el. Leg­alábbis a hét végi nagyszombati közgyűlés fő attrakciójaként ezt harangozták be. Bár a Mečiar-féle mozgalom parlamenti frakcióvezetője, Tibor Cabaj elébe ment az eseményeknek: Még csütörtökön közölte: „biztos befutó" helyen húsz hon­atya szerepel a jelenlegi hatvanegy közül. Az ellenzék minden valószínűség szerint csak erre a pillanatra várt. Talán éppen a törvényhozásnak kényszerűségből (?) búcsút intő negyven­egy kisemmizett bosszúvágyát szeretné meglovagolni leg­újabb kezdeményezésével. A Gustáv Krajči belügyminiszter ellen benyújtott bizalmi indítvány időzítése és tálalása min­denesetre erre enged következtetni. Szó se róla, a belügyi tár­ca korlátozott hatékonysága indokolttá teszi az SZDK és az MK harminc képviselőjének törekvését. Szlovákiában évről évre emelkedik a robbantásos merényletek száma, a szaktár­ca a szervezett bűnözés térnyerését csupán kívülállóként szemléli. Az ellenzéki politikusokat lehallgatják, és a vállalko­zók szó nélkül fizetik a „védelmi" pénzt. A poén az, hogy a be­adványt a parlament rendkívüli ülésen tárgyalja meg, néhány nappal a legerősebb kormánytényező sorsdöntő - és egyúttal sorsoltról határozó - közgyűlését követően. Hiszen a végre­hajtó hatalom tevékenységét bíráló erők négy éven keresztül tehetetlenek voltak: a koalíció nyolcvanhárom tagú szavazó­gépezete minden épkézláb indítványt leszavazott. Egészen a DSZM választási listájának véglegesítéséig nem került ho­mokszem a fogaskerekek közé. A kormányfő által összeállí­tott névsor nyilvánosságra hozatala után azonban változhat a helyzet. A mandátumuktól fájó szíwel búcsúzó „negyven­egyek" csoportjának néhány tagjában egy világ omolhatott össze. A bizalmatlansági indítvány keddi megtárgyalását legalább egy szempontból üdvözölhetjük. Alkalmat ad az el­lenzéknek, hogy felmérje: a kiebrudalt déeszemesek miként vizsgáznak lojalitásból. KOMMENTÁR JEGYZET Célzott lövések HOLOP ZSOLT A jugoszlávok a focivébé alatt lőttek öt gólt és vagy tíz­szer annyi koszovói albánt. Morbid? Annyira, amennyire a valóság. A két dolgot csak egyszerre, egymás mellé téve lehet feldolgozni, ha lehet. A jól célzott lövésből nem min­dig gól lesz, és nem mindegy, ki lő: Milosevics vagy Mijatovics. Persze az elmúlt egy hónapban sokkal inkább a focival voltunk elfoglalva, semmint Koszovóval, a pápa is a döntőt nézte, szakértői szemmel, ifjúkorában hálóőr volt. Pakisztán viszont nem nézte a meccseket, a tálibok nem közvetítették, mert a pá­lyán emberalakokat látni, a nézőtéren nőket, és ez elké­pesztő. A vb utolsó napjaiban pedig egyszerűen az összes tévét kidobatták a szemétre. Egyetlen győztes meccs után is haza lehet térni nemzeti hősként, ha iráni a váloga­tott, és az Egyesült Államo­kat gyűri le, más kérdés, hogy ennek is több köze van a valláshoz és a politikához, mint a focihoz. A kormányhű és ellenzéki iráni szurkolók válogatottjuk meccseit is arra használták ki, hogy össze­mérjék erejüket a nézőtéren. Nahát, nahát, az irániak egy­mást verik, nem az amerikai drukkereket - ehhez tuskó­nak kell lenni, nem szlovák sportriporternek. A meccse­ket végig profi szurkolók nézték a tévében, és lelkes amatőrök kommentálták: csaknézy, csaknézy, de nem látja. A helyszínen meg a nemzetek ifjainak színe-java mindenkit elvert. Abból csak tragédia lehet, ha egy kicsi kis francia városba több né­met huligán érkezik, mint amennyi a város lakossága. A dél-amerikai kontinenst nyo­morba döntötte a vébé és Zidane. Egy-egy meccs milli­árdos nagyságrendű kiesést okozott az egyes országok nemzetgazdaságának, a dön­tő előtt pedig nemcsak a bra­zilok, hanem az egész föld­rész összes készpénzét és tar­talékát feltette Ronaldóék győzelmére. A vébén csak há­rom ember hozta száz száza­lékra a tőle várt formát. A Pavarotti-Domingo-Carreras összeszokott hármas csúcs­formát mutatott, bár Pavarottitól több gólt vár­tam. Már ez volt a második vb-jük, s ha tartják kondiju­kat, behozhatják az öt rész­vétellel dicsekvő Matthäust. És nem szóltunk még a sze­gény, álmos magyar futball­ról - szemünk és lelkünk fáj bele. Vajon lehet-e jobbra várni? Most, hogy igazolt fut­ballista a miniszterelnök, és lesz egy sportminiszter is, „a Tomi, ha januárban leteszi az államvizsgát". Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamon'n. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálliató: http://www.voxnova.sk/ - Jó reggelt, tisztelt uram! Engedje meg, hogy önt is megszólítsuk mozgalmunk választási programjá­val. (Agócs Ernő karikatúrája) A kormány időterve a tulajdonjog rendezését szabályozó törvény végrehajtására Ismeretlenek földje... Még a legfigyelmesebb ol­vasónak sem kellett feltét­lenül észrevennie azt a rö­vid hírt, amely arról szólt, hogy a kabinet megtár­gyalta a földtulajdon ren­dezéséről szóló jelentést. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A tömör közlemény szerint a kor­mány elégedetlen a földrendezés eddigi menetével, ezért új időter­vet dolgozott ki az említett tulaj­donjog rendezését szabályozó törvény végrehajtására. A dolog ugyanis úgy áll, hogy az ország­ban levő mintegy 2300 kataszteri területnek eddig csak alig egyti­zedében kezdték meg, illetve vé­gezték el a földtulajdon rendezé­sét a 180/1995. sz. törvény ide vonatkozó rendelkezései alap­ján. Felmerülhet a kérdés, vajon mire vélhető, hogy a végrehajtó hatalomnak egyszeriben ilyen sürgős lett, hiszen a jelek arra mutatnak, bogy az új időterv sze­rint jelentősen felgyorsul majd a végrehajtás menete. Akinek ma Szlovákiában termő­föld vagy erdő van a tulajdoná­ban, annak számítania kell arra, hogy az említett jogszabállyal a közeljövőben kapcsolatba kerül. Noha lapunkban a jogszabállyal többször is foglalkoztunk, érde­mes újra feleleveníteni, miről is szól. Az 1995. szeptember 1-jé­től érvényben levő törvény ugyanis arra tesz kísérletet, hogy az általa megszabott ren­delkezések végrehajtása után nevesítse az eddig még nem ne­vesített földtulajdont, s felújítsa, illetve a lefolytatott eljárás által kiadott igazolások nyomán át is írja a tulajdonjogot nyilvántartó regisztert. A földrendezési eljárás során nagyon fontos szerepük van, il­letve lesz a falvakban kifejezet­ten erre a célra létrehozott bi­zottságoknak, ugyanis a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az általuk kiadott igazolások alapján is nevesítsenek eddig is­meretlen vagy bizonytalan tu­lajdonosú parcellákat. Az emlí­tett héttagú bizottságba egy-egy tagot a telekkönyvi hivatal, a földhivatal és a földalap delegál, egy tagot az önkormányzat, a fennmaradó három helyet pedig az adott helyen földtulajdonjog­gal vagy bérleti joggal rendelke­zők képviselői foglalnak el. A bi­zottságok minden egyes telepü­lésen önállóan dolgoznak. A jogszabály előírja, hogy a föld­rendezési eljárás megkezdése­kor nyilvános helyen kifüggesz­tett hirdetményben szólítsák fel a nyilvántartott valós vagy vélt tulajdonosokat, hogy megadott időpontig adatokat, illetve do­kumentumokat szolgáltassanak tulajdonjoguk igazolására. Min­A bizottságok minden egyes településen önállóan dolgoznak. denkinek saját érdeke tehát, hogy figyelemmel kísérje az el­járást, hiszen a bizottság szere­pe végül is a kétes vagy ismeret­len tulajdonjogú földterületek nevesítésekor válik fontossá. A tulajdonjogot igazoló dokumen­tumok mellett ugyanis egyéb bi­zonyítékokat is, köztük akár ta­núval igazolt állításokat is figye­lembe vehet vagy elfogadhat, s ezek alapján kidolgozza a föld­tulajdon új nyilvántartási javas­latát. Ezt a javaslatot köteles a településen kifüggesztve nyilvá­nosságra hozni. Ugyanakkor az ismert tulajdonosokat írásban is értesítenie kell az új nyilvántar­tásról. A nyilvántartással szem­beni kifogások 15, illetve 30 na­pon belül érvényesíthetők. A bizottság által véglegesített tulajdonosi jegyzék adatait a te­lekkönyvi hivatal jegyzi be az in­gatlan-nyilvántartásba. Nem el­hanyagolható szempont, hogy a törvény lehetőséget ad a tulaj­don elbirtoklás alapján történő megszerzésére is, amit úgyszin­tén a földtulajdon-nyilvántar­tást kidolgozó bizottság által ki­adott határozat értelmében ír­nak be a kataszteri nyilvántar­tásba. A törvény harmadik ré­sze, amely a földtulajdon felap­rózását próbálja meggátolni, úgyszintén lehetőséget ad arra, hogy az örökölt, a törvényből eredően oszthatatlan földtulaj­don rendezése iránti érdekte­lenség esetén ez ugyancsak az államra szálljon át. Nyilvánvaló, hogy az állam a földtulajdon rendezése során nem a dokumentumokkal alátá­masztott jogos földtulajdonnal szemben lép majd fel, hanem in­kább megpróbálja az eddig is­meretlen tulajdonú parcellák tulajdonjogát a földalapon ke­resztül megszerezni, ugyanis a jogszabály szerint a törvény ér­vénybe lépésétől számított öt év elmúltával, tehát 2000 szeptem­bere után az ismeretlen tulajdo­nú parcellák az állam tulajdoná­ba és a földalap kezelésébe ke­rülnek. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: ezek­ben a földrendezési eljárások­ban elsősorban az ismeretlen tu­lajdonosú parcellákért folyik majd a harc. Az önkormányza­toknak és a polgároknak is fon­tos érdeke, hogy az adott tele­pülés tulajdonosi struktúrájá­ban az ott élők, ne pedig az ál­lam, illetve az általa „odatelepí­tett" tulajdonosok legyenek a meghatározók. TALLLÓZÓ SME Vladimír Mečiarnak és a kabinet többi tagjának a kormányprog­ram teljesítéséről szóló, a parla­mentben elhangzott beszámoló­ját a Szlovák Televízió is közvetí­tette. ,A mód, ahogy ezt tette, egyben az SZTV beszámolója is lebetne saját tevékenységéről" ­írja a lap. A kommentátor szerint nem lehet kifogásolni azt, hogy a közszolgálati televízió egyenes adásban közvetíti a kormányfő és a miniszterek beszámolóit, vi­szont az már, hogy meg is ismét­lik az adást, bizonyos kételyeket vált ki. Mint írja, teljesen más fényben tűnt fel azonban az SZTV azzal, hogy nem közvetí­tette az ellenzéki képviselőknek a kormányprogram teljesítésé­vel és a kormánybeszámolójával kapcsolatos felszólalásait. „Fel­háborodni azonban azon, hogy az SZTV elvesztette közszolgála­tijellegét, teljesen felesleges vol­na. Az SZTV ugyanis közszolgá­latijellegét már nagyon régen el­vesztette, és célzatos eszköze lett a kormány- és pártpropagan­dának" - állapítja meg a cikkíró. PRAVDA „A televízió Hogyan tovább, mi­niszterelnök úr? című műsora után sem tudjuk, valójában ho­gyan tovább a demokrácia hibá­inak kijavítását, a transzformá­ciót vagy Szlovákiának az euró­pai szervezetekbe való tagoló­dását illetően" - kezdi írását a lap kommentátora. Szerinte ugyanis a kormányfő nem felelt arra a többször is megismételt kérdésre, mit szándékozik tenni a választások után a Nyugat ál­tal kifogásolt dolgok ügyében. A televízió nézői arra a kérdésre sem kaptak választ, hogyan ja­vítják majd ki a demokrácia ér­vényesítése terén bekövetkezett hibákat, amelyek miatt Szlová­kiát az első körben kizárták az EU- és NATÓ-csatlakozási fo­lyamatból. „Ha a kormánykoalí­ció ragaszkodik ahhoz a tartha­tatlan állásponthoz, hogy min­den, amit csinált, jó volt, és Szlovákia érdekeit szolgálta, nagyon téved. Az emberek nem vakok" - olvasható a cikkben. DIE PRESSE „Ha erre felkérnek, kész vagyok közvetíteni Pozsony és Buda­pest között valamennyi kérdés­ben" - jelentette ki Wolfgang Schüssel osztrák külügyminisz­ter budapesti látogatása alkal­mával. Az osztrák lap tájékozta­tása szerint Schüsselnek az Or­bán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminisz­terrel folytatott megbeszélésein a feszült szlovák-magyar vi­szonyképezte a központi témát. Orbán Viktor hangsúlyozta: Ausztriának és Magyarország­nak egyaránt érdekében áll, hogy Szlovákiát bevonja az eu­rópai fejlődés folyamatába. Wolfgang Schüssel támogatásá­ról biztosította Magyarország EU-felvételét. VISSZHANG Régióink hangja Nagy hiányt pótol a RÉGIÓNK cí­mű, új tartalommal megjelent melléklet. Csak üdvözölni lehet az Új Szó igyekezetét, gondolom így veszik ezt az érintettek is - or­szágszerte. Hiszen így megismer­jük egymás gondjait, örömeit, öt­leteit, és segítséget is kaphatunk problémáink megoldásához. S ami szintén fontos: megismerjük tájainkat, falvainkat, az ott élő ér­tékes embereket. Külön öröm volt az első mellékletben az Ér­sekújvárijárás falvairól olvasni. A Csemadok egyszemélyes minde­neseként úgy érzem, ez alkalom­ból ki kell nyilvánítani vélemé­nyemet a községek életéről. Meg­tartó eleme a helyi kultúra, amelynek művelői nagyrészt a Csemadok-alapszervezetek. Ez tükröződött az első számban megjelent polgármesteri vélemé­nyekből is. Ismerve azoknak a fal­vaknak a vezetőit, ahol aktív és értékes kulturális élet van (csak­nem mindenütt a Csemadok­szervezetnek köszönhetően), csak elismeréssel szólhatok arról a támogatásról, amelyet a járás magyarlakta falvaiban az önkor­mányzatok, polgármesterek nyúj­tanak. Van, ahol nem is igen él­nek a lehetőségekkel. Sajnos, meg kell említenem, hogy a Nána községről szóló cikkben a polgár­mester meg sem említette a 200 tagú, sokrétű tevékenységet vég­ző Csemadok-alapszervezetet. Pedig évtizedek óta szellemi és szórakoztató rendezvényekkel igyekszik a lakosság igényeinek eleget tenni. Hogy csak a legutób­biakról szóljak: a honfoglalási ün­nepségen emlékkeresztet állítta­tott a templomkertben, illetve Hazahív a harangszó címmel ren­dezett találkozót a kitelepítettek számára. Évente néprajzi, képző­művészeti és egyéb kiállításokat, honismereti kirándulásokat szer­vez. Jelenleg ügyes kezű gyerme­kek munkáit mutatja be. S mind­ezt teljesen önköltségesen, mert a 8 éve működő önkormányzat sem anyagi, sem erkölcsi támoga­tást nem adott a szervezetnek. Úgy érzem, meg kell ezt említeni egyfalú bemutatásakor, mert az önkormányzat és a kultúra ma már elválaszthatatlan egymástól. Kultúra (s kulturált emberek) nélkül a község nem tud élni az adott lehetőségekkel. Ezt a leg­több polgármester tudja, és az el­ső feladatai között van a szellemi kultúra feltárása, megőrzése. Er­re vallanak a helytörténeti kiad­ványok, a hagyományok ápolása, a faíu szimbólumainak keresése ­csak így teremthetők meg az egészséges lokálpatriotizmus fel­tételei. Ebben segít most a RÉ­GIÓNK is. A Csemadok megala­kulásának közelgő 50. évforduló­ja alkalmából szívesen vennénk, ha az új mellékletben a Csema­dok-szervezetek életét is bemu­tatnák. Van miről beszélnünk! Dániel Erzsébet, a Csemadok érsekújvári járási titkára

Next

/
Thumbnails
Contents