Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-18 / 165. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 18. Keddi lojalitás SIDÓ ÁRPÁD A DSZM jelöltlistájának végső változata ma készül el. Legalábbis a hét végi nagyszombati közgyűlés fő attrakciójaként ezt harangozták be. Bár a Mečiar-féle mozgalom parlamenti frakcióvezetője, Tibor Cabaj elébe ment az eseményeknek: Még csütörtökön közölte: „biztos befutó" helyen húsz honatya szerepel a jelenlegi hatvanegy közül. Az ellenzék minden valószínűség szerint csak erre a pillanatra várt. Talán éppen a törvényhozásnak kényszerűségből (?) búcsút intő negyvenegy kisemmizett bosszúvágyát szeretné meglovagolni legújabb kezdeményezésével. A Gustáv Krajči belügyminiszter ellen benyújtott bizalmi indítvány időzítése és tálalása mindenesetre erre enged következtetni. Szó se róla, a belügyi tárca korlátozott hatékonysága indokolttá teszi az SZDK és az MK harminc képviselőjének törekvését. Szlovákiában évről évre emelkedik a robbantásos merényletek száma, a szaktárca a szervezett bűnözés térnyerését csupán kívülállóként szemléli. Az ellenzéki politikusokat lehallgatják, és a vállalkozók szó nélkül fizetik a „védelmi" pénzt. A poén az, hogy a beadványt a parlament rendkívüli ülésen tárgyalja meg, néhány nappal a legerősebb kormánytényező sorsdöntő - és egyúttal sorsoltról határozó - közgyűlését követően. Hiszen a végrehajtó hatalom tevékenységét bíráló erők négy éven keresztül tehetetlenek voltak: a koalíció nyolcvanhárom tagú szavazógépezete minden épkézláb indítványt leszavazott. Egészen a DSZM választási listájának véglegesítéséig nem került homokszem a fogaskerekek közé. A kormányfő által összeállított névsor nyilvánosságra hozatala után azonban változhat a helyzet. A mandátumuktól fájó szíwel búcsúzó „negyvenegyek" csoportjának néhány tagjában egy világ omolhatott össze. A bizalmatlansági indítvány keddi megtárgyalását legalább egy szempontból üdvözölhetjük. Alkalmat ad az ellenzéknek, hogy felmérje: a kiebrudalt déeszemesek miként vizsgáznak lojalitásból. KOMMENTÁR JEGYZET Célzott lövések HOLOP ZSOLT A jugoszlávok a focivébé alatt lőttek öt gólt és vagy tízszer annyi koszovói albánt. Morbid? Annyira, amennyire a valóság. A két dolgot csak egyszerre, egymás mellé téve lehet feldolgozni, ha lehet. A jól célzott lövésből nem mindig gól lesz, és nem mindegy, ki lő: Milosevics vagy Mijatovics. Persze az elmúlt egy hónapban sokkal inkább a focival voltunk elfoglalva, semmint Koszovóval, a pápa is a döntőt nézte, szakértői szemmel, ifjúkorában hálóőr volt. Pakisztán viszont nem nézte a meccseket, a tálibok nem közvetítették, mert a pályán emberalakokat látni, a nézőtéren nőket, és ez elképesztő. A vb utolsó napjaiban pedig egyszerűen az összes tévét kidobatták a szemétre. Egyetlen győztes meccs után is haza lehet térni nemzeti hősként, ha iráni a válogatott, és az Egyesült Államokat gyűri le, más kérdés, hogy ennek is több köze van a valláshoz és a politikához, mint a focihoz. A kormányhű és ellenzéki iráni szurkolók válogatottjuk meccseit is arra használták ki, hogy összemérjék erejüket a nézőtéren. Nahát, nahát, az irániak egymást verik, nem az amerikai drukkereket - ehhez tuskónak kell lenni, nem szlovák sportriporternek. A meccseket végig profi szurkolók nézték a tévében, és lelkes amatőrök kommentálták: csaknézy, csaknézy, de nem látja. A helyszínen meg a nemzetek ifjainak színe-java mindenkit elvert. Abból csak tragédia lehet, ha egy kicsi kis francia városba több német huligán érkezik, mint amennyi a város lakossága. A dél-amerikai kontinenst nyomorba döntötte a vébé és Zidane. Egy-egy meccs milliárdos nagyságrendű kiesést okozott az egyes országok nemzetgazdaságának, a döntő előtt pedig nemcsak a brazilok, hanem az egész földrész összes készpénzét és tartalékát feltette Ronaldóék győzelmére. A vébén csak három ember hozta száz százalékra a tőle várt formát. A Pavarotti-Domingo-Carreras összeszokott hármas csúcsformát mutatott, bár Pavarottitól több gólt vártam. Már ez volt a második vb-jük, s ha tartják kondijukat, behozhatják az öt részvétellel dicsekvő Matthäust. És nem szóltunk még a szegény, álmos magyar futballról - szemünk és lelkünk fáj bele. Vajon lehet-e jobbra várni? Most, hogy igazolt futballista a miniszterelnök, és lesz egy sportminiszter is, „a Tomi, ha januárban leteszi az államvizsgát". Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamon'n. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálliató: http://www.voxnova.sk/ - Jó reggelt, tisztelt uram! Engedje meg, hogy önt is megszólítsuk mozgalmunk választási programjával. (Agócs Ernő karikatúrája) A kormány időterve a tulajdonjog rendezését szabályozó törvény végrehajtására Ismeretlenek földje... Még a legfigyelmesebb olvasónak sem kellett feltétlenül észrevennie azt a rövid hírt, amely arról szólt, hogy a kabinet megtárgyalta a földtulajdon rendezéséről szóló jelentést. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A tömör közlemény szerint a kormány elégedetlen a földrendezés eddigi menetével, ezért új időtervet dolgozott ki az említett tulajdonjog rendezését szabályozó törvény végrehajtására. A dolog ugyanis úgy áll, hogy az országban levő mintegy 2300 kataszteri területnek eddig csak alig egytizedében kezdték meg, illetve végezték el a földtulajdon rendezését a 180/1995. sz. törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján. Felmerülhet a kérdés, vajon mire vélhető, hogy a végrehajtó hatalomnak egyszeriben ilyen sürgős lett, hiszen a jelek arra mutatnak, bogy az új időterv szerint jelentősen felgyorsul majd a végrehajtás menete. Akinek ma Szlovákiában termőföld vagy erdő van a tulajdonában, annak számítania kell arra, hogy az említett jogszabállyal a közeljövőben kapcsolatba kerül. Noha lapunkban a jogszabállyal többször is foglalkoztunk, érdemes újra feleleveníteni, miről is szól. Az 1995. szeptember 1-jétől érvényben levő törvény ugyanis arra tesz kísérletet, hogy az általa megszabott rendelkezések végrehajtása után nevesítse az eddig még nem nevesített földtulajdont, s felújítsa, illetve a lefolytatott eljárás által kiadott igazolások nyomán át is írja a tulajdonjogot nyilvántartó regisztert. A földrendezési eljárás során nagyon fontos szerepük van, illetve lesz a falvakban kifejezetten erre a célra létrehozott bizottságoknak, ugyanis a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az általuk kiadott igazolások alapján is nevesítsenek eddig ismeretlen vagy bizonytalan tulajdonosú parcellákat. Az említett héttagú bizottságba egy-egy tagot a telekkönyvi hivatal, a földhivatal és a földalap delegál, egy tagot az önkormányzat, a fennmaradó három helyet pedig az adott helyen földtulajdonjoggal vagy bérleti joggal rendelkezők képviselői foglalnak el. A bizottságok minden egyes településen önállóan dolgoznak. A jogszabály előírja, hogy a földrendezési eljárás megkezdésekor nyilvános helyen kifüggesztett hirdetményben szólítsák fel a nyilvántartott valós vagy vélt tulajdonosokat, hogy megadott időpontig adatokat, illetve dokumentumokat szolgáltassanak tulajdonjoguk igazolására. MinA bizottságok minden egyes településen önállóan dolgoznak. denkinek saját érdeke tehát, hogy figyelemmel kísérje az eljárást, hiszen a bizottság szerepe végül is a kétes vagy ismeretlen tulajdonjogú földterületek nevesítésekor válik fontossá. A tulajdonjogot igazoló dokumentumok mellett ugyanis egyéb bizonyítékokat is, köztük akár tanúval igazolt állításokat is figyelembe vehet vagy elfogadhat, s ezek alapján kidolgozza a földtulajdon új nyilvántartási javaslatát. Ezt a javaslatot köteles a településen kifüggesztve nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor az ismert tulajdonosokat írásban is értesítenie kell az új nyilvántartásról. A nyilvántartással szembeni kifogások 15, illetve 30 napon belül érvényesíthetők. A bizottság által véglegesített tulajdonosi jegyzék adatait a telekkönyvi hivatal jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Nem elhanyagolható szempont, hogy a törvény lehetőséget ad a tulajdon elbirtoklás alapján történő megszerzésére is, amit úgyszintén a földtulajdon-nyilvántartást kidolgozó bizottság által kiadott határozat értelmében írnak be a kataszteri nyilvántartásba. A törvény harmadik része, amely a földtulajdon felaprózását próbálja meggátolni, úgyszintén lehetőséget ad arra, hogy az örökölt, a törvényből eredően oszthatatlan földtulajdon rendezése iránti érdektelenség esetén ez ugyancsak az államra szálljon át. Nyilvánvaló, hogy az állam a földtulajdon rendezése során nem a dokumentumokkal alátámasztott jogos földtulajdonnal szemben lép majd fel, hanem inkább megpróbálja az eddig ismeretlen tulajdonú parcellák tulajdonjogát a földalapon keresztül megszerezni, ugyanis a jogszabály szerint a törvény érvénybe lépésétől számított öt év elmúltával, tehát 2000 szeptembere után az ismeretlen tulajdonú parcellák az állam tulajdonába és a földalap kezelésébe kerülnek. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: ezekben a földrendezési eljárásokban elsősorban az ismeretlen tulajdonosú parcellákért folyik majd a harc. Az önkormányzatoknak és a polgároknak is fontos érdeke, hogy az adott település tulajdonosi struktúrájában az ott élők, ne pedig az állam, illetve az általa „odatelepített" tulajdonosok legyenek a meghatározók. TALLLÓZÓ SME Vladimír Mečiarnak és a kabinet többi tagjának a kormányprogram teljesítéséről szóló, a parlamentben elhangzott beszámolóját a Szlovák Televízió is közvetítette. ,A mód, ahogy ezt tette, egyben az SZTV beszámolója is lebetne saját tevékenységéről" írja a lap. A kommentátor szerint nem lehet kifogásolni azt, hogy a közszolgálati televízió egyenes adásban közvetíti a kormányfő és a miniszterek beszámolóit, viszont az már, hogy meg is ismétlik az adást, bizonyos kételyeket vált ki. Mint írja, teljesen más fényben tűnt fel azonban az SZTV azzal, hogy nem közvetítette az ellenzéki képviselőknek a kormányprogram teljesítésével és a kormánybeszámolójával kapcsolatos felszólalásait. „Felháborodni azonban azon, hogy az SZTV elvesztette közszolgálatijellegét, teljesen felesleges volna. Az SZTV ugyanis közszolgálatijellegét már nagyon régen elvesztette, és célzatos eszköze lett a kormány- és pártpropagandának" - állapítja meg a cikkíró. PRAVDA „A televízió Hogyan tovább, miniszterelnök úr? című műsora után sem tudjuk, valójában hogyan tovább a demokrácia hibáinak kijavítását, a transzformációt vagy Szlovákiának az európai szervezetekbe való tagolódását illetően" - kezdi írását a lap kommentátora. Szerinte ugyanis a kormányfő nem felelt arra a többször is megismételt kérdésre, mit szándékozik tenni a választások után a Nyugat által kifogásolt dolgok ügyében. A televízió nézői arra a kérdésre sem kaptak választ, hogyan javítják majd ki a demokrácia érvényesítése terén bekövetkezett hibákat, amelyek miatt Szlovákiát az első körben kizárták az EU- és NATÓ-csatlakozási folyamatból. „Ha a kormánykoalíció ragaszkodik ahhoz a tarthatatlan állásponthoz, hogy minden, amit csinált, jó volt, és Szlovákia érdekeit szolgálta, nagyon téved. Az emberek nem vakok" - olvasható a cikkben. DIE PRESSE „Ha erre felkérnek, kész vagyok közvetíteni Pozsony és Budapest között valamennyi kérdésben" - jelentette ki Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával. Az osztrák lap tájékoztatása szerint Schüsselnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein a feszült szlovák-magyar viszonyképezte a központi témát. Orbán Viktor hangsúlyozta: Ausztriának és Magyarországnak egyaránt érdekében áll, hogy Szlovákiát bevonja az európai fejlődés folyamatába. Wolfgang Schüssel támogatásáról biztosította Magyarország EU-felvételét. VISSZHANG Régióink hangja Nagy hiányt pótol a RÉGIÓNK című, új tartalommal megjelent melléklet. Csak üdvözölni lehet az Új Szó igyekezetét, gondolom így veszik ezt az érintettek is - országszerte. Hiszen így megismerjük egymás gondjait, örömeit, ötleteit, és segítséget is kaphatunk problémáink megoldásához. S ami szintén fontos: megismerjük tájainkat, falvainkat, az ott élő értékes embereket. Külön öröm volt az első mellékletben az Érsekújvárijárás falvairól olvasni. A Csemadok egyszemélyes mindeneseként úgy érzem, ez alkalomból ki kell nyilvánítani véleményemet a községek életéről. Megtartó eleme a helyi kultúra, amelynek művelői nagyrészt a Csemadok-alapszervezetek. Ez tükröződött az első számban megjelent polgármesteri véleményekből is. Ismerve azoknak a falvaknak a vezetőit, ahol aktív és értékes kulturális élet van (csaknem mindenütt a Csemadokszervezetnek köszönhetően), csak elismeréssel szólhatok arról a támogatásról, amelyet a járás magyarlakta falvaiban az önkormányzatok, polgármesterek nyújtanak. Van, ahol nem is igen élnek a lehetőségekkel. Sajnos, meg kell említenem, hogy a Nána községről szóló cikkben a polgármester meg sem említette a 200 tagú, sokrétű tevékenységet végző Csemadok-alapszervezetet. Pedig évtizedek óta szellemi és szórakoztató rendezvényekkel igyekszik a lakosság igényeinek eleget tenni. Hogy csak a legutóbbiakról szóljak: a honfoglalási ünnepségen emlékkeresztet állíttatott a templomkertben, illetve Hazahív a harangszó címmel rendezett találkozót a kitelepítettek számára. Évente néprajzi, képzőművészeti és egyéb kiállításokat, honismereti kirándulásokat szervez. Jelenleg ügyes kezű gyermekek munkáit mutatja be. S mindezt teljesen önköltségesen, mert a 8 éve működő önkormányzat sem anyagi, sem erkölcsi támogatást nem adott a szervezetnek. Úgy érzem, meg kell ezt említeni egyfalú bemutatásakor, mert az önkormányzat és a kultúra ma már elválaszthatatlan egymástól. Kultúra (s kulturált emberek) nélkül a község nem tud élni az adott lehetőségekkel. Ezt a legtöbb polgármester tudja, és az első feladatai között van a szellemi kultúra feltárása, megőrzése. Erre vallanak a helytörténeti kiadványok, a hagyományok ápolása, a faíu szimbólumainak keresése csak így teremthetők meg az egészséges lokálpatriotizmus feltételei. Ebben segít most a RÉGIÓNK is. A Csemadok megalakulásának közelgő 50. évfordulója alkalmából szívesen vennénk, ha az új mellékletben a Csemadok-szervezetek életét is bemutatnák. Van miről beszélnünk! Dániel Erzsébet, a Csemadok érsekújvári járási titkára