Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-16 / 163. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 16. TANÁCSADÓ Üdülési szabadság P. É.: Az anyasági szabad­ság letelte után tavaly tér­tem vissza a korábbi mun­kahelyemre. Két gyerme­künk van. Úgy gondoltuk, idén augusztusban két he­tet töltenénk el a férjem szüleinél, a másik két hetet pedig szeptemberben ott­hon. A férjem minden külö­nösebb akadály nélkül megkapta a szabadságot, de nekem idén csak azt a hat napot hajlandók ldadni, amit még tavaly ledolgoz­tam. Hogyan védekezhe­tek? FEKETE MARIAN A szabadság kiadásának idő­pontja az utóbbi évtizedekben mindig is a munkáltató hatás­körébe tartozott. A Munka Törvénykönyve említést tesz a szabadságok tervezéséről, illetve arról, hogy a szabadsá­gok kiadásánál figyelembe kell venni az alkalmazottak érdekeit is. Ezek valójában nagyon nehezen kikényszeríhető jogi rendel­kezések, hiszen míg egy ilyen tárgyú bírósági per lefolyna, akkor már a rákövetkező évi szabadságról lehetne peres­kedni. Az üdülési szabadság kiadására vonatkozó jogi ren­delkezések többsége még a szocialista népgazdaság érde­keit hangsúlyozó pártállam­ból maradt ránk, és ezek gya­korlatilag azt is lehetővé te­szik, hogy önnek mondjuk de­cemberben vagy jövőre, 1999-ben adják ki az idei évre járó üdülési szabadságát. Az üdülési szabadságot ugyanak­kor talán korábban kell kiköt­ni, korábban kell megállapod­ni abban, hogy azt mikor ad­ják ki. Elképzelhető az is, hogy még az év elején írassa alá a sza­badsága kiadásáról szóló ok­mányt (a pontos dátumok megjelölésével), azaz akkor, amikor eldöntik, hogy mikor és hova mennek el szabadság­ra. Ha Önt ezt megteszi, és a munkáltatója esetleg a későb­biekben vissza akarja vonni a szabadság konkrét időpont­ban történő kiadásához való hozzájárulását, akkor kártérí­tési felelőséggel tartozik Ön­nek. Ami az idei szabadságát illeti, egyáltalán nem vonható két­ségbe, hogy a munkáltatója az Ön idei szabadságát még az idén lenne köteles kiadni. Másrészt az sem számítana igazán jogsértésnek, ha Ön­nek az idei szabadságát csak jövőre adnák ki. VlZÖR Tartós a vízhiány Az öntözéses területeken az elmúlt héten az átlaghőmér­séklet 1-3 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól. Kiadós eső­zésekvoltak a Kelet-szlováki­ai Alföldön (33-52 mm), Nyitra (18 mm), Köbölkút (23 mm) és Malacky (26 mm) környékén. Máshol 3-15 mm csapadékot mértek. A heti evapotranszpiráció ki­elégítő talajnedvesség esetén 13-22 mm, a nem öntözött talajokon 10-18 mm volt. Az öntözéses területek túlnyomó részén a csapadékmennyiség nem érte el a növények valós szükségleteit, a talajok ned­vességtartalma a nehezen hozzáférhetőségi szint alatt van. Emiatt a növények vízhi­ányban szenvednek. A Kelet­szlovákiai Alföld és Köbölkút, valamint a Zseliz, Malacky és Losonc könyéki középkötött talajok kivételével folytatni kell a öntözést - amennyiben nem hull 20-25 mm eső. El­sősorban a zöldségfélék, az ideiglenes fűfélék, a kukori­ca, a napraforgó, a cukorré­pa, a lucerna, a késői almafaj­ták és a szőlő igényli a mes­terséges vízpótlást. Öntözés­kor az eddig még nem öntö­zött parcellákat részesítsük előnyben. (Öntözésgazdál­kodási Kutatóintézet) Ä fOK A 0X£ŕJV WOKLD Az Ön hozzáértő partnere az öntözésben BAUER GmbH Szervezeti egység Podunajská 25, 825 64 Bratislava Tel./fax: 07/240 89 43 Kínálata: Csévélődobos öntözőberendezések, szivattyúk, csapte­lepek, öntözőcsövek, a trágyáié feldolgozási technoló­giája, a csévélődobos öntözőberendezések felújítása c A mi esőnk mindig aranyat ér! £ VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. július 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 57,450 Osztrák schilling 2,772 Francia frank 5,817 Svájci frank 23,153 Kanadai dollár 23,655 USA-dollár 35,054 Német márka 19,493 ECU, EU 38,535 Olasz líra (1000) 19,775 Cseh korona 1,094 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 15,343 16,958 A raktározással összefüggő költségek egy tonna gabona esetében akár 1000-1100 koronára is rúghatnak Felhősre sikeredett aratás Dunaszerdahely. Nem fel­hőtlen az idei aratás: sem szó szerint, sem átvitt ér­telemben. A munkálatok megkezdése óta szinte nem volt olyan nap, ami­kor ne hullott volna némi csapadék, amely bezavarta a földről a kombájnokat. V. KRASZNICA MELITTA Ilyen körülmények között jó, ha átlagos terméshozamokat sike­rül elérni - az eső miatt elhúzó­dó betakarítás ugyanis jelentős szemveszteséggel jár -, nem is beszélve a minőségről. Szinte biztosra vehető, hogy a még lá­bon álló búzák sikértartalma nem érik el a 25 százalékot. Még nagyobb problémát jelent az értékesítés és az ár. Papp Ist­ván, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Kamara elnöke kérdésünk­re elmondta: hiába a malmokkal hallgatólagosan megkötött 4200 koronás tonnánkénti ár, ha a malmoknak nincs pénzük. Az Állami Piacszabályozási Alap szintén nem tud közvedenül az aratás után fizetni, a vetőmagfelvásárlók pedig már csak 4000 koronát kínálnak a vetőmagszaporítóknak. Nem lehet csodákat várni a köz­raktárak bevezetésétől sem. A dunaszerdahelyi terményfelvá­sárló vállalat ugyan 4 jegyzett raktárába 35 ezer tonna gabo­nát raktározhatna be, ám kér­dés, ki lesz az, aki kihasználja ezt a lehetőséget. Papp István szerint valószínű­leg csupán azok, akik nagyon szorult helyzetben lesznek, és A búzák sikértartalma nem érik el a 25 száza­lékot. szükségük lesz arra a hatvan százalékos előlegre, amelyet a bankok állítólag fizetnek. Az azonban még máig nem világos, hogy milyen nagyságot elérő kiindulóár hatvan százalékáról van szó. Arról ugyancsak keveset, vagy szinte semmit sem lehet ballani - ezzel nem dicsekednek az ille­tékesek hogy a raktározással összefüggő költségek egy tonna gabona esetében akár 1000­1100 koronára is rúghatnak. A tisztítás tonnánként 55, a be­raktározás 70, a raktározás ton­nánként és havonta 25, a kirak­tározás 110 koronával terheli a gabonát. Sőt, a biztosítási díjat is a termelőkkel akarják megfi­zettetni. Nem is beszélve a ma­gas hitelkamatokról. Á földmű­velésügyi minisztérium által a hitelkamatok jóváírásra ígért 300 ezer korona szintén a hold­ban van. így a termelő a 4000 korona helyett - már ha ennyit egyáltalán megadnak érte - vé­gül is 2900-3000 koronát kap gabonájáért. A takarmánygabona esetében talán még ennél is rosszabb a helyzet. A terményfelvásárló vállalatok csupán annyit vásá­rolnak fel, amennyit takarmány­keverék formájában visszavásá­rolnak tőlük a termelők. Ebben az esetben nem döntő az ár, hi­szen amilyen felvásárlási árban megegyeznek, olyat vetítenek ki a keverék árába is. Az ezt meg­haladó mennyiségről azonban még tárgyalni sem hajlandók a felvásárlók. Jelenleg a takarmánygabona vi­lágpiaci ára is olyan alacsony (átszámítva 2000-2400 korona Az igazán nagy problé­mát az értékesítés és az ár jelenti. tonnánként), hogy ennyiért a termelőknek nem éri meg kivin­ni - más kérdés, hogy kapnának­e kiviteli engedélyt. Erre azon­ban gyakorlatilag nem sok esély mutatkozik. Az idei aratást kö­vetően tehát tovább súlyosbod­nak azok az égető problémák, amelyeket a felhalmozódott ta­valyi takarmánygabona-felesleg idézett elő. Elkészült a szakértői jelentés a mohi atomerőműről Nem éri el a nyugati biztonsági szintet Átlagbérek a nemzetgazdaságban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bécs, Pozsony. A mohi atom­erőmű a pódólagos biztonsági megoldások ellenére sem éri el a nyugati biztonsági szintet. Erre a meglátásra jutottak a bécsi kor­mány megbízásából május ele­jén Mohiban járt szakértők, akik tegnap Bécsben nyilvánosságra hozták zárójelentésüket. Ajélen­tés két részből áll, az első összegző részét a szakértőcsoport minden tagja jóváhagyott, a másik részé­ben egyéni megjegyzéseiket ve­tették papírra. A tegnap ismerte­tett zárójelentést a szakértők ne­vében Harold R. Denton látta el kézjegyével. Az amerikai atom­felügyeleti hivatal volt elnöke a tegnapi bécsi sajtótájékoztatón furcsállotta, hogy a szlovák fél a nemzetközi gyakorlattal ellentét­ben olyan dokumentumot követel tőlük, amelyet minden tag aláírt. Bírálta a mohi atomerőművet üzemeltető Szlovák Villamossági Művek vezetőit, amiért „megszűr­ték az információkat". A lapunk­nak megküldött sajtójelentés sze­rint a szakértők „egybehangzóan nehezményezték", hogy nem volt betekintésük a nyomástartállyal kapcsolatos dokumentációkba. Továbbra is súlyos kifogásaik vannak a nyomástartály anyag­minőségét illetően, s figyelmez­tetnek az anyag rideggé válásá­nak veszélyére. A tegnap nyilvá­nosságra hozott jelentés alapján a Greenpeace környezetvédelmi csoport a mohi reaktor azonnali leállítását követeli. A villamossá­gi művek szóvivője lapunknak to­vábbított nyilatkozatában meg­erősítette, hogy a cég portájára tegnap továbbítottak egy záróje­lentésnek nevezett dokumentu­mot. A villamosságiak továbbra is kifogásolják, hogy mindössze egy fő írta azt alá. Szerintük a záróje­lentés csak akkor lesz hiteles, ha a szakértőcsoport minden tagja aláírja. Továbbra is azt tartják, hogy Wolfgang Krompék megsér­tik a két fél közötti, erről szóló megállapodást. Mint ismeretes, az osztrák kormány május elején egy nemzetközi bizottságot kül­dött ki Mohiba, az indítás előtt álló reaktor vizsgálatára. Vezető­je Wolfgang Kromp, a bécsi egye­tem Kockázatkutató Intézetének igazgatója volt. (gyor) Átlag: 9033 korona / # ig-i i é o* ŕ -i £ £ # # # / J? J 2N /V vS­J # / # * * £ & & S & f J? , c- <A ^ * / / A? •ov Í? / ^ f A legmagasabb átlagkeresetek a pénzügyi szférában, a legalacso­nyabb bérek pedig a konfekció-, illetve textiliparban vannak. Az ada­tok 1998 első negyedévi helyzetét tükrözik. (Forrás: az SZK Statisz­tikai Hivatala, Pravda) Az egészségügyi miniszter képtelen arra, hogy a helyzetet javító gyógyintézkedéseket hozzon Az Általános Egészségbiztosító nyomora PÉTERFI SZONYA Pozsony. Az Általános Egész­ségbiztosító kormányhű igazga­tójának nyugdíjba vonulása után Ľubomír Javorský egész­ségügyi miniszter azon igyeke­zett, hogy a megüresedett poszt­ra ismét DSZM-barát bóloga­tójánost ültessen. Mindenáron. Mint annyi mindenre, erre sem volt képes, ez esetben viszont azt mondhatjuk, szerencsére. Az eddig „államinak" és egyben a kabinet óhajait teljesítő biztosí­tó élére az igazgatótanácsban a korábban az alkalmazottakat képviselő Alojz Majstrík került. Az új igazgató, azonnal, az első bemutatkozó sajtótájékoztatón kertelés nélkül rámutatott az alulfinanszírozásból eredő krí­zishelyzetre, miközben nyilvá­nosan kijelentette: egyetért az Egészségbiztosítók Társulásá­nak véleményével, hogy az ál­lam az általa biztosítottakért na­gyon keveset fizet, ami a körbe­tartozás egyik oka. Mert míg az aktív biztosított betegellátására nem egészen 600 koronát fizet a biztosító, addig az állam nem egészen 300 koronát. Az eret­nek véleménynyilvánítás után felvette a kapcsolatot a biztosí­tók társulásával és kilátásba he­lyezte a tagfelvételüket. A múlt héten pedig közösen Vladimír Baloghgal, a társulás elnökével az egészségbiztosítás csődjéről számolt be. Ugyanis az eddig bár késve, de rendszeresen fize­tő általános biztosító anyagi helyzete drámai módon rom­lott. Ez év első öt hónapjában adós­ságuk 400 millióval nőtt, az össztartozásuk pedig meghalad­ja a 2 milliárd koronát. Majstrík szerint a jelentős pénzhiány a nem fizető cégek, üzemek és vállalkozók befizetési fegyelme­zetlensége miatt alakult ki, majd keserűen megjegyezte: a két he­te közzétett adósok listája eddig nem serkentette a cégvezetőket az adósságok rendezésére. Ta­lán azért sem, mert a joghéza­gok miatt szinte azt tehetnek, amit akarnak. A munkavállalók viszont, akik béréből ugyan le­vonják, de a munkáltatók nem utalják át a pénzt a biztosítók­nak, mert más célokra használ­ják fel, feljelenthetnék őket, ám kenyérféltésből mégsincs, aki ezt megtenné! Az igazgató nem hallgatta el a tárcavezetés felelősségét sem. Hiszen köztudott, hogy az egészségügyi miniszter képte­len arra, hogy helyzetjavító gyógyintézkedéseket hozzon. Az ésszerű átszervezés, takaré­koskodás helyett szűkebb pátri­ájában, Kelet-Szlovákiában, sorra bővíti a magánosítás előtt álló kiskórházak ágykapacitá­sát, és olyan új osztályokat nyit­tat és szereltet fel drága műsze­rekkel, amelyekért az egészség­biztosítók megemelt ágypénzt kénytelenek fizetni! És bár egy­re hangoztatja, hogy a tárca el­készítette az egészségügyi inté­zetek hálózatát, sem a biztosí­tók, sem az orvosi kamara erről nem tud. Arról viszont igen, hogy éssze­rűtlen módszertani utasítások­kal bonyolítja a biztosítók mun­káját. A legfrissebb húzás, ki tudja milyen meggondolásból, a gyógyszerészeknek kedvező, az eddiginél kevesebb adat fel­tüntetését rendeli el a receptek feldolgozásánál, amivel szinte lehetetlen helyzetbe hozza a biztosítók revíziós orvosait. Ugyanis a hiányzó adatok miatt titok marad a gyógyszerfo­gyasztó személye, sőt az is, mely biztosító ügyfele. A felderítés nemcsak munka-, de pénzigényes is lesz, s a pénz­szűkében lévő Általános Egész­ségbiztosítónak 120-150 millió koronás többletkiadást jelent. Természetesen ennyivel jut ke­vesebb a betegellátásra, illetve ennyivel mélyül a biztosító ela­dósodása. Meddig még?

Next

/
Thumbnails
Contents