Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-16 / 163. szám, csütörtök

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 15. Négy gyermek meggyilkolása Algír. Terroristák, feltehe­tően muzulmán lázadók, elvágták négy gyermek tor­kát, és rájuk gyújtották a házat Algéria nyugati ré­szén. A mintegy tíz támadó hétfőn éjjel betört egy ház­ba, megölték a 2 és 14 év közötti gyermekeket, any­jukat pedig magukkal hur­colták. A sajtó szerint a tet­tesek a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA), a legradiká­lisabb algériai iszlám szer­vezet tagjai. Független for­rásból egyelőre nem erősí­tették meg a hírt. (MTI) II. Alekszij tiltakozik Moszkva. II. Alekszij, min­den oroszok pátriárkája kedden a nemzethez inté­zett rövid beszédében ismé­telten kétségbe vonta II. Miklós cár állítólagos földi maradványainak hitelessé­gét. A cári család szentpé­tervári temetése előtt há­rom nappal elhangzott be­szédében éles hangon bírál­ta az orosz kormányt, amely szerinte ,jelentős tudósok" kételyei ellenére döntött a temetés mellett. Az orosz ortodox egyház fejének kije­lentései jelentősen csökken­tik a kormány által szerve­zett temetési szertartás hite­lét. A temetést pénteken tartják Szentpéterváron:, az egykori cári Oroszország fő­városában. (MTI) II. Miklós cár (CTK/AP) Bukarestbe látogat Orbán Bukarest. Orbán Viktor magyar miniszterelnök júli­us 25-én munkalátogatást tesz Bukarestben. A korábbi nemhivatalos értesüléseket megerősítő hivatalos beje­lentés szerint a magyar kor­mányfő Brüsszelből érkezik a román fővárosba. A ma­gyarvendéget fogadja Emil Constantinescu államfő, és megbeszéléseket folytat Radu Vasile miniszterel­nökkel. A magyar kormány­fő találkozik az RMDSZ ve­zetőivel is. (MTI) Iráni börtöntűz - hét halott Teherán. Hét rab vesztette életét tegnap az északke­let-iráni Mashad város bör­tönében tűzvész követ­ketében, kilencen megse­besültek. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a tüzet egy égő ci­garettacsikk okozta a bör­tön ácsműhelyében és a lángok innen terjedtek to­vább a cellák felé. Az iráni börtönök túlzsúfoltak, részben amiatt, hogy kábí­tószer-birtoklással, -fo­gyasztással, illetve árusí­tással kapcsolatban renge­teg embert tartóztatnak le. A 60 milliós Iránban mint­egy egymillió ember kábí­tószerfüggő. (MTI) Éjszakai összecsapások Észak-Írországban Tilos az átvonulás Prága. Tegnap délelőtt megnyílt a cseh parlament alsóházának alakuló ülé­se. A képviselők letették esküjüket, majd a szemé­lyijelölések miatt megsza­kították az ülést, ugyanis holnap megválasztják a képviselőház elnökségét, és meghatározzák a parla­menti bizottságok számát. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A tegnapi ülést Miloš Zeman, a választásokon győztes szociálde­mokraták vezére vezette, aki az elmúlt választási időszakban az alsóház elnöke volt. A júniusi idő előtti választások eredménye alapján a 200 tagú testületben öt párt képviselői kaptak helyet. A mandátumok megoszlása a kö­vetkező: Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) 74, Polgári Demok­ratikus Párt (ODS) 63, Cseh- és Morvaország Kommunista Párt­ja (KSČM) 24, Keresztényde­mokrata Unió-Csehszlovák Nép­párt (KDU-ČSL) 20, és az új Sza­badság Unió (ÚS) 18 mandá­tum. Az előző parlamenti idő­szaktól eltérően nincs jelen a képviselőházban a Polgári De­mokratikus Szövetség (ODA) és a Republikánus Párt (SPR-RSČ). A ČSSD és az ODS, tehát a kor­mánypárt és a legerősebb ellen­zéki párt között a múlt héten alá­írt úgynevezett ellenzéki megál­lapodás alapján biztosra lehet venni, hogy a képviselőház új el­nöke Václav Klaus exkormányfő lesz, akit pártja jelölt ebbe a tisztségbe. A pártok ellenzik, hogy az ország harmadik legna­gyobb politikai erejét jelentő kommunisták tisztséget kapja­nak a parlament elnökségében és a bizottságokban. A képviselőház elnökségének va­lószínűleg pénteki megválasztá­sa után a Josef Tošovský vezette kormány benyújtja lemondását, ami lehetővé teszi Václav Havel­MTI-HÍR Belgrád. A tegnap Belgrádba ér­kezett Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kül­döttségének fő célja, hogy megkönnyítse Felipe González tervezett jugoszláviai missziójá­nak megkezdését - jelentette ki a nemzetközi szervezet küldött­ségét vezető Jörg Eiff. A jugoszláv külügyminiszterrel, Zivadin Jovanoviccsal folytatott megbeszélések után a német dip­lomata elmondta: bízik abban, Belgrád beleegyezik, hogy az EBESZ felújítsa koszovói, vajda­sági és szandzsáki állandó misz­szióját. Az MTI értesülései szerint egyelőre még nem született dön­tés arról, hogy az EBESZ-de­legáció tagjai találkoznak-e a vaj­dasági magyar pártok vezetőivel. Jugoszlávia korábban a szerb­montenegrói államszövetség 1992-ben felfüggesztett EBESZ­tagságának helyreállításához kö­tötte az állandó EBESZ-missziók újbóli engedélyezését, s a nem­zetközi szervezet képviselőinek belgrádi fogadtatása arra utal, hogy most hajlandó valamennyit változtatni álláspontján. Még nem derült ki, Jugoszlávia beleegyezik-e abba, hogy az or­szágba látogasson González, aki az EBESZ és az EU képviselője­ként szeretne hozzájárulni a ko­szovói válság tárgyalásos meg­oldásához. Belgrád eddig eluta­sította, hogy hivatalos közvetí­tők vegyenek részt a szerb veze­tés és a függetlenség párti albá­nok tárgyalásain. A nem hivata­los közvetítők - köztük Richard Holbrooke amerikai és Nyikolaj Afanaszjevszkij orosz képviselő - már több alkalommal is Jugo­szláviában jártak, hogy ráve­gyék a feleket a megszakadt ren­dezési tárgyalások felújítására. Párizsban a francia elnökkel tárgyalt a varsói diplomácia vezetője Lengyel csatlakozás 2002-ben MTI-HIR Párizs. Jacques Chirac francia elnök megerősítette azt a célt, hogy az ezredforduló évében vagy legkésőbb 2002-ben Len­gyelország csatlakozzék az Eu­rópai Unióhoz - jelentette ki Bronislaw Geremek lengyel kül­ügyminiszter, miután tegnap Párizsban megbeszélést folyta­tott Chirac elnökkel. Geremek rámutatott, éppen ezt akarta hallani, és kifejezetten elégedett. Az elnökkel folyta­tott megbeszélés alapján azt is elmondta, hogy az EU bővítésé­hez szükséges, s azt megelőző intézményi reformot akár há­rom hónap alatt meg lehet va­lósítani. Ez csak néhány hónap­pal késleltetheti Lengyelország csatlakozását - mondta a kül­ügyminiszter, aki a napokban nyilvánosan is aggodalmát fe­jezte ki a Franciaország által szüntelenül szorgalmazott in­tézményi reform okozta „blo­kád" miatt. A lengyel külügyminiszter kifej­tette, hogy a lengyel-francia kapcsolatok nagyon jók, de sze­retnék, ha Franciaország is be­látná, hogy az Európával kap­csolatos lengyel remények min­den területen lehetőséget jelen­tenek Franciaország számára is - gazdaságilag, katonailag, kul­turálisan - de politikai értelem­ben is. Az évszázad végén azt re­méljük, hogy Franciaország Né­metországgal együtt a hajtóere­je lesz az európai szellemnek, s Európa kibővítésének is, ami vé­get vet a hidegháborúnak, s va­lóban újraegyesíti Európát ­szögezte le a lengyel diplomácia vezetője. MTI-HIR Portadown. Szerdára virradó éjszaka ismét összecsapások voltak Észak-Írországban a pro­testáns szélsőségesek és a biz­tonsági erők között. Portadown városban, ahol a ha­tóságok lezárták egy provokatív menet útvonalát, az úttorlaszok előtt még mindig makacsul kitar­tó felvonulók benzines palackok­kal dobálták meg a rendőröket és a katonákat, akik gumiborítású lövedékekkel válaszoltak. A tün­tetők át akarták törni a katolikus negyedet védő barikádot, a pro­testáns Orániai Rend még min­dig abban bízik, hogy menetét a katolikus negyed utcáin is foly­tathatja. A mintegy két órán át tartó rendbontásban körülbelül százan vettek részt, a rendőrség szerint senki sem sebesült meg. Közvélemény-kutatás a Beneši-dekrétumokról A csehek helyeslik A német CDU egyik választási óriásplakátja. Helmut Kohl kancellár beceneve „elefánt", s szívesen nya­ral az ausztriai Wolfgang hegyi tónál (ČTK/AP) Félbeszakították a cseh alsóház alakuló ülését, holnap elnökséget választanak Klaus házelnök lesz nek, hogy Miloš Zemant kor­mányfővé nevezze ki. Zemannak ettől kezdve 30 nap áll rendelke­zésére, hogy összeállítsa kormá­nyát és a parlament elé terjessze programját. A kormányprogram megszavazása egyben a kormány iránti bizalom kinyilvánítását is jelenti. Zeman ma találkozik Ha­vel elnökkel, hogy ismertesse ve­le a miniszterek névsorát, szom­baton a szociáldemokraták el­nökségének kell jóváhagynia a kormánylistát. Az előzetes hírek szerint Havel két jelölt ellen emelt kifogást állítólagos titkos­szolgálati múltjuk miatt. Bár a szociáldemokrata kor­mány kisebbségi kormány lesz, a ČSSD-ODS megállapodás sza­vatolja Zemannak, hogy kormá­nyát négy évig nem lehet meg­dönteni. Megfigyelők azonban azt várják, hogy a szociáldemok­raták-polgári demokraták há­zassága nem bírja ki a négy évet, ami újabb idő előtti választások­hoz vezethet. MTI-HIR Prága. A csehek döntő többsége továbbra is helyesnek tartja a II. világháború után kiadott úgyne­vezett Beneši-dekrétumokat, a­melyek alapján az akkori Cseh­szlovákiából mintegy hárommil­lió szudétanémetet kitelepítettek és elkobozták vagyonukat. Erre a megállapításra jutott az az orszá­gos közvélemény-kutatás, ame­lyet a prágai Sofres-Factum inté­zet készített. Bár a Beneši-dekré­tumok a szlovákiai magyarságot is igen hátrányosan érintették, a cseh sajtó a kérdés ezen vetületé­vel nemigen foglalkozik, minek következtében a közvélemény körében sem ismertek ezek a problémák. A megkérdezettek 74,9 százaléka ellenzi a dekrétu­mok hatályon kívül helyezését, s azt állítja, hogy továbbra is szer­ves része kell, hogy maradjon a cseh jogrendnek. Az emberek 19,9 százalékának nincs határo­zott véleménye a kérdésről, míg 5,2 százalékuk szerint a dekrétu­mokat végre hatályon kívül kelle­ne helyezni. Ugyanakkor a dek­rétumok tartalmát saját bevallá­sa szerint csupán a megkérdezet­tek 10 százaléka ismeri többé-ke­vésbé pontosan, 35,4 százalékuk pedig felületesen. Alig tud vala­mit a dokumentumokról a meg­kérdezettek 30,8 százaléka, míg 23,8 százalék semmit sem, és nem is hallott ilyesmiről. A exkülügyminiszter a szlovák-magyar kapcsolatról Hamžílc derűlátó Felipe González jugoszláviai missziójának megkezdéséről tárgyalnak EBESZ-küldöttség Belgrádban ÚJ SZÓ-HLR Pozsony. Pavol Hamžík, a Pol­gári Egyetértés Pártjának alel­nöke jónak tartja a szlovák-ma­gyar kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit a budapesti kor­mányváltás után. A tavalyi refe­rendum meghiúsítását követően távozó exkülügyminiszter derű­látását arra alapozza, hogy mindkét ország érdekelt a politi­kai, gazdasági, kulturális, okta­tásügyi és tudományos kapcso­latok bővítésében. „Ha a magyar fél is tudatosítja, hogy a kétolda­lú viszonyban nemcsak kisebb­ségi kérdéskör létezik, s ha nem ezzel a kártyával fog játszani ­amit felelőtlenségnek tartok -, akkor lehetőség nyílik a kapcso­latok javítására"- nyilatkozta Mečiar kormányának egykori külügyminisztere. Budapestnek ezt be kell látnia, mivel a ma­gyar kisebbség helyzete Szlová­kiában sokkal jobb, mint a szlo­vák kisebbségé Magyarorszá­gon, fűzte hozzá. Szomszéda­inkhoz hasonlóan mi is az EU tagjai akarunk lenni, ezért köl­csönösen támogatnunk kell egy­mást -jelentette ki. A diplomata szerint nem kell tra­gikusan felfogni, ha huzamo­sabb időn betölteden egy nagy­követi poszt, viszont két év nagy idő, főleg olyan fontos főváros esetében, mint Bonn. Hamžík 1996 nyaráig volt bonni nagykö­vet, utódját azóta sem találja a szlovák kormány. A hivatalos megbízólevél átvételét nemrég elutasító Karol Česnek szerinte alkalmas lett volna a tisztség be­töltésére, viszont idejében kö­zölnie kellett volna, hogy nem akar Bonnba menni. A kinevezé­se körüli huzavona nem javított a szlovák-német kapcsolatokon. Arra a felvetésre, hogy Helmut Kohl a mai napig nem fogadta Vladimír Mečiart, Hamžík azt fe­lelte: „1994-ben és 95-ben még volt értelme egy Kohl-Mečiar ta­lálkozónak. Bonni nagykövet­ként meg voltam győződve ar­ról, hogy miniszterelnökünk vár erre a találkozóra, egyfajta ak­ceptálásra a Nyugat részéről. Ha erre akkor sor kerül, valószínű­leg befolyásolta volna bizonyos belpolitikai problémák megol­dása során tapasztalt későbbi magatartását." Az exkülügymi­niszter úgy véli, talán hiba volt, hogy az 1997-es népszavazásig nem került sor ilyen szintű talákozóra. Meghiúsítása után viszont már az lett volna a hiba, ha találkoznak, fűzte hozzá a PEP alelnöke, (p. vonyik) A közszolgálati televízió - az más Tóthová a sajtóetikáról ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Tegnap már másodszor tartottak a városban konferenci­át az újságírói etikáról - ezúttal az Újságírói Etikáért Egyesület (AVEN) és a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ szervezésé­ben. A rendezvényen, amelyen a sajtó és az emberi jogok kapcso­latáról esett szó, részt vett Katarína Tóthová, a kormány al­elnöke, Jozef Štefanko a legfel­sőbb bíróság alelnöke, Marián Kardoš kormányszóvivő, jogá­szok és bírák, valamint az SZTV, a Slovenská republika, a Hlas ľudu és a Národná obroda mun­katársa. Vladimír Bezák, a Szlo­vák Nemzeti Emberjogi Központ sajtótitkára úgy nyilatkozott, az ellenzékinek számító sajtóorgá­numok nem fogadták el a meg­hívást. Elmondta azt is, hogy a jelenle­vők között a leggyakrabban a közszolgálati és magántele­víziók hírműsorairól, és a vá­lasztások előtti helyzetről esett szó. Végül arra a következtetés­re jutottak, hogy a közszolgálati televízió feladata eltér a magántelevíziókétól, ezért ter­mészetes, hogy más a megítélé­se is. Katarína Tóthová azt hang­súlyozta, hogy az etikus viselke­dés mindenki számára egyfor­mán kötelező, nem létezik kü­lön mérce a politikusok és külön az újságírók számára, mint ahogy azt szerinte Szlovákiában sokan hiszik, (vrabec)

Next

/
Thumbnails
Contents