Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-15 / 162. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 15. TANÁCSADÓ Jön a kilalcoltatás? P. P.: Három éve lakunk albérletben egy községi lakásban. A lakbért eddig a főbérlőnek fizettük, aki viszont a havi négyezer koronából egyetlen fillért sem adott át a hivatalnak. Erről sajnos csak utólag szereztünk tudomást. A napokban egy hivatalos le velet kaptunk, hogy tizenöt napon belül költözzünk ki a lakásból, különben kilakoltatnak minket. Megtehetik ezt velünk? FEKETE MARIAN A leveléből nem állapítható meg, hogy a főbérlő rendelkezett-e a bérbeadó (a község) írásbeli hozzájárulásával az albérleti szerződés megkötéséhez. Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseinek értelmében még egy ilyen (az Ön által említett) albérleti szerződés is csak akkor lehet igazán érvényes, ha ehhez a lakás tulajdonosa (bérbeadója) írásban hozzájárulását adta (lásd a Polgári Törvénykönyv 719. §-át). Valószínűnek tartjuk, hogy a főbérlő lakásbérletijogviszonya megszűnt. A lakás tulajdonosának lakásbérletét a lakás bérbeadója bírósági hozzájárulással (esetleg) felmondhatta. Erre törvényes ok lehetett például az, hogy a főbérlő három hónapot meghaladó ideig nem fizette a lakbért, de ilyen ok lehetett volna esetleg az is, ha a lakás albérletbe adásához nem szerezte be a fent említett írásbeli hozzájárulást. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik, ez minden további nélkül azt jelenti, hogy megszűnik az albérleti jogviszony is, mivel a főbérlő nem adhat albérletbe olyan ingatlant, amelynek nem bérlője. Erre utal végül az is, hogy nem a főbérlő, hanem feltehetőleg a lakásgazdálkodási vállalat szólította fel önöket a lakás kiürítésére. Figyelembe kell venni a Polgári Törvénykönyv 719. fiának negyedik bekezdését is, amely szerint az albérlet megszűnése után az albérlőnek nincs joga pótlakásra, illetve egy másik albérletre (pótalbérletre). Ilyen esetben tehát még a (volt) főbérlő sem köteles önöknek egy másik albérletet biztosítani. Ökotábor Garam újfalu n Pozsony. A Greenpeace és a Földanya környezetvédelmi mozgalmak szervezésében augusztus másodikáig Garaműjfalun, 6 kilométernyire a mohi atomerőműtől ökotábor működik, amelyen a résztvevők az energia ésszerű felhasználásánk módjaival és a megújuló energiaforrásokkal ismerkednek meg. (Ú) Az IMF rontja előrejelzését Tokió. Á Nemzetközi Valutaalap (IMF) rövidesen lényegesen rontani fogja az idei és a jövő évi világgazdasági növekedési előrejelzését. A világgazdaságijelzőszámokat elsősorban Ázsia rontja, miközben Észak-Amerika és Nyugat-Európa kilátásai továbbra is jók a gyors növekedésre. A legutóbbi, áprilisban kiadott negyedéves előrejelzésében az IMF 3,1 százalékos világgazdasági átlagnövekedést jósolt idénre és 3,7 százalékosat jövőre, a tavalyi 4,1 százalék után emlékeztetett a Dow Jones ügynökség. (MTI) Ma emelik az alaptőkét? Pozsony. Egyszer már elhalasztották, talán ma megtartják a Szlovák Biztosító Rt. közgyűlését, melynek igazi tétje, hogy emelik-e az alaptőkéjét 1,5 milliárd koronáról 2,5 milliárd koronára vagy sem. További lényeges kérdés: ha emelik, akkor pedig az eddigi részvényesek milyen arányban vállalnak szerepet az emelésből? Ha csupán a Kelet-szlovákiai Vasmű állja az 1 milliárd koronás tőkeemelés terhét, akkor a Szlovák Biztosítóban a jelenlegi 20 százalékos részesedése 40 százalékra nő, míg az államot képviselő és pénztelen Nemzeti Vagyonalap részesedése a pülanatnyi 50 százalékról 30 százalékra zuhan. Ez pedig a biztosító illegális privatizálásátjelentené, ugyanis a biztosító a stratégiai cégek sorába tartozik, melyeket a törvény értelmében 2003-ig nem magánosíthatnak. (só) Túl erős a cseh korona Prága. A Cseh Nemzeti Bank tegnap úgy döntött, hogy valutafelvásárlással beavatkozik a korona árfolyamának alakulásába. A cseh korona ugyanis a napokban a kormányalakítási alkudozások ellenére is egyre erősödött, és a pénzügyi szakértők szerint ez nem felel meg a cseh gazdaság reális helyzetének. (MTI) Az orosz tőzsde szárnyalása Moszkva. A moszkvai piacok tegnap fantasztikus rohammal reagáltak az IMF által szervezett nemzetközi pénzügyi mentőprogramra. A 22,6 milliárd dolláros stabilizációs csomag megszavazásának köszönhetően a moszkvai részvénypiac RTS indexe délig 14,6 százalékkal emelkedett, a rubel is erősödött. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. július 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 57,385 Osztrák schilling 2,772 Francia frank 5,817 Svájci frank 23,113 Kanadai dollár 23,676 USA-dollár 35,053 Német márka 19,493 ECU, EU 38,513 Olasz lira (1000) 19,772 Cseh korona 1,107 Makrogazdasági mutatók hangoztatásával bizonygatja a kormány, hogy jól irányította az országot Szinte mindenből megbukott A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 15,343 16,958 Pozsony. Vladimír Mečiar kormányának négyéves munkájáról számadást kellett adnia a parlamentben. A kabinet tagjainak elemzését hallgatva az embernek már-már úgy tűnt, Szlovákia csaknem maga a Kánaán. Kelet-Európa Svájca pedig csak a fránya ellenzéki pártok aknamunkája miatt nem vagyunk még. GÁGYOR ALlZ Vladimír Mečiar és miniszterei előszeretettel dobálóznak a számokkal, pontosabban az olyan makrogazdasági mutatókkal, mint a bruttó hazai termék (GDP), vagy az infláció mértéke. Azt viszont már nem verik nagydobra, hogy például a sokat hangoztatott 7 százalékos GDPgyarapodás korántsem jelent valódi növekedést. (Lásd: Növekedés? Szemfényvesztés? c. írásunkat.) Akárcsak azt sem, hogy soha nem látott méreteket öltött az ország külföldi eladósodottsága, s mára már elérte a 12 milliárd dollárt, ami fejenként 2000 USD-t jelent. Állandóan növekszik a belső eladósodottság is. Az állami költségvetés, a helyi önkormányzatok, az állami pénzalapok, a biztosítók ezévi deficitje már hozzávetőleg 90 milliárd koronára rúg. A kormány a költségvetési hiány kimutatási metodikájának megváltoztatását is propagandacélokra használja ki. Tőkét próbál kovácsolni abból, hogy a makroökonómiai összefüggéseket részleteiben nem ismerő lakosságnak úgy tálalják: a múlt évi költségvetési hiány 37 milliárd korona volt, az idei évre előirányozott (fiskális) deficit pedig „mindössze" 5 milliárd korona. Azt már a kormány nem igazán köti a választópolgárok orrára, hogy a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) metodikája szerint kimutatott költségvetési deficit csak az adott év túlköltekezéséről ad számot. És egyáltalán nem tükrözi azt, ami az államtartozás törlesztésével jár, amire ugyanazon forrásokból kell pénzt előteremteni, amit (egyszer) szintén ki kell fizetnünk. (Ha a régi metodika szerint mutatnák ki a hiányt, úgy 51,7 milliárdos összeget kapnának.) A Mečiar-kormány az elmúlt négy év alatt összesítve hozzávetőleg 120 milliárd koronás költségvetési hiányt produkált. Soha nem látott méretet öltött az ország eladósodottsága. A kormány négy éwel ezelőtti programjában vállalta, hogy csökkenti az adóterheket. Nyilván „a lakosság iránti szeretete jeléül" sújtja a polgárokat újabb adóterhekkel. Merthogy a kormány ellentétben korábbi ígéreteivel nem valorizálta az adóalapból leszámítható tételeket, ellenkezőleg, elfogadtatta a parlamentben az inkább demotiváló, ún. milliomosadót. Több terméket pedig a 6 százalékos ÁFA-kategóriából a 23 százalékos kategóriába sorolt. Emelte a dohányadót, a szénhidrogén alapanyagú üzemanyagok adóját, s 1998-tól bevezette a lakásadót is. Csődöt mondott a kormány a regionális politika terén is. S nem sikerült 10 százalék alá szorítania a munkanélküliség mértékét sem. Annak ellenére sem, hogy a statisztikai hivatal 1997 decemberétől új metodikát alkalmaz a munkanélküliség mértékének a kimutatásánál. (Ennek „köszönhetően" hozzávetőleg 1 százalékponttal „szépül" a tényleges munkanélküliségi ráta.) A tényleges munkanélküliség aránya 1997 decemberében még 13,4 százalék volt, két hónappal később már 14,3 százalék. (A kormány nem szereti bevallani azt sem, hogy a munkanélküliség a Rimaszombati járásban 27,6 százalék, a Varannói járásban 25,7 százalék, a Rőcei járásban pedig 24,6 százalék volt.) A gazdasági területeket illetően a legfelhábórítóbb kétségkívül a privatizációs tárca főnökének értékelése volt, aki talán mondani sem kell, dicsérte a kormány privatizációs politikáját. Ugyanakkor megállapítható: a privatizációval kapcsolatban tett ígéretei közül a kabinet mindössze annak az egyetlen egynek tett eleget, hogy a magánosítók többsége hazai lesz. (Ez viszont korántsem garancia arra, hogy a privatizált cégek hazai kézben maradnak.) Ugyanakkor számos botrány során az is kiderült: sokszor nem a legjobb privatizációs projekt, a legjobb ajánlat győzött. A magánosítás 1995 óta szinte teljesen átláthatatlan, a versenytárgyalások mondhatni teljesen megszűntek, az eladásokra az esetek többségében közvetlenül, s nem ritkán szimbolikus összegért került sor. A legfontosabb kiválasztási szempont a pártigazolvány, illetve az volt, hogy az érdeklődő „kinek a komája", esetleg hajA kormány 120 milliárdos költségvetési hiányt produkált. landónak mutatkozott-e a kedvező privatizációs döntés honorálására. Huszadrendűvé vált az a kérdés, miként törleszti az új tulajdonos a Nemzeti Vagyonalappal szembeni kötelezettségét. Nemzeti sporttá vált a korrupció és a cégkifosztás. A kormány magánosítási politikájának az eredménye az is, hogy a Nemzeti Vagyonalap kasszája ma kong az ürességtől. Az alapnak külföldön kellett méregdrága hitelt felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni a 70 évnél idősebb kötvénytulajdonosokat. Apropó, ebből a korcsoportból hányan kapták már meg a törvény értelmében január elseje óta őket megillető pénzüket? S ha ma üres a vagyonalap kasszája, 2001-ben lesz 34 milliárdja az akkor kifizetésre esedékes kötvények megtérítésére? Harna István a GDP növekedéséről, avagy amit a kormány eltitkol a polgárok előtt Növekedés? Szemfényvesztés? ÚJ SZÓ-HÍRMAGYARÁZAT Pozsony. Vladimír Mečiar és kormányának tagjai előszeretettel hivatkoznak a „kitűnő", párját ritkító makrogazdasági mutatókra. „A hét százalékos GDPnövekedés ugyan valóban impozánsnak tűnik, ám az nem valós növekedést tükröz" - hangoztatta lapunknak adott nyilatkozatában Harna István, a Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem docense, a Magyar Koalíció Pártjának gazdasági alelnöke. Harna István több ellenzéki gazdasági szakértőhöz, elemzőhöz hasonlóan azt tartja: a 7 százalék körüli GDP-növekedés tagadhatadan, ugyanakkor nem jelent valós növekedést. „Nem jelenti, hogy az egyszer már elért színvonal fölé kerültünk volna" - mondta. - A mostani növekedés benne volt a szlovák gazdaság teljesítőképességében, a szlovák gazdaság ezt a szintet már egyszer produkálta. Azért lehet a GDP-növekedés üteme most 7 százalék körüli, mert még mindig nem értük el az 1989-es GDP-szintet - magyarázta Harna. A gazdasági fejlődés trendvonalait elemező szakértők megfigyelték, hogy a mélypontról felfelé a fejlődés aránylag gyors ütemben történik. A szlovák gazdasággal 1989 után képletesen szólva azt történt, hogy egy adott fejlődési szintről leesett a gödör fenekére, onnan már elrugaszkodott és jelenleg 7 százalékos dinamikával dolgozza le a visszaesést. „Ám ez még nem valós növekedés" - emlékeztetett Harna. Nézete szerint a mostani növekedési szintet még teljesíteni lehetett a meglévő struktúrával. És ha elérjük az 1989-es GDP szintet (egyes nézetek szerint ez az év végén várható), a további növekedés Harna szerint még tarthat egy ideig, de azután „beleszalad a trendvonalba, és visszaáll a normál növekedésre." A Mečiarkormány által úton-útfélen „kimagasló eredményként" hangoztatott makroökonómiai mutatók kapcsán Harna István rámutatott arra is, hogy „a növekedés egy bizonyos szint elérése után nem lehet dinamikusabb, mint ahogy azt az új innovációknak és az új műszaki találmányoknak az összessége lehetővé teszi". A kormány számzsonglőrködésével kapcsolatban még egy ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Éspedig arra, hogy a vállalati szféra teljesítményét értékelve kiderül: a cégek 57 százaléka veszteséges. Márpedig a GDP-t nem az állam termeli, hanem a vállalatok. ,A makromutatók nem lehetnek kimagaslóan jók, ha a vállalatok több mint fele veszteséges" szögezte le nyomatékosan Harna István, (gágyor) A közraktárak helyzete Eddig húsz engedély Pozsony. A földművelési minisztérium a múlt hét végéig húsz vállalkozónak engedélyezte a közraktárak működtetését. Marián Lipka, a tárca államtitkára szerint a szám még korántsem végleges, az elkövetkező napokban ugyanis további 15 kéivény elbírálására kerül még sor. Lipka államtitkár becslése szerint a közraktárak kapacitá sa az idei első évben 500 ezer tonna lesz. Úgy tűnik, a pénzügyi fedezet kérdése is lassan megoldódik. A hazai pénzintézetek közül a Pol'nobanka nyúlt legmélyebben a zsebébe, összesen 700 millió koronával száll be az üzletbe, ugyanakkor még mindig magas kamatot kér. A Postabank 300 millióig kíván hiteleket nyújtani a mezőgazdászoknak. A hitelek bonifikálására a szlovák földművelési tárca 300 millió koronát különített el. (G. A.) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1998. július 13-án) Bank Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Felmondási idő 2 év nélkül Agrobanka (Szlovákiában) 8,70 9,50 11,50 13,00 3,00 Bank Austria 10,50 13,00 15,00 18,50 8,00 Banka Slovakia 20,00 19,00 18,00 17,50 6,00 HYPO-BANK Slovakia 8,75-10,25 9,00-10,00 7,75 Creditanstalt 10,75-11,00 11,75-13,00 11,75-13,00 11,50-12,75 9,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 18,00 17,50 16,50 14,50 13,00 6,00 Istrobanka 19,00-19,50 20,00-20,50 18,00-18,50 16,00-17,00 13,00 13,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-16,00 16,00-16,50 14,00-16,00 13,00-19,00 5,00 Pol'nobanka 15,50 14,00 13,20 6,50 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 15,00 14,50 11,50 13,00 14,50 7,00 Slovenská kreditná banka 12,00-12,50 12,10-12,60 12,20-12,70 12,10-12,60 12,00-12,50 12,20-12,70 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-10,00 9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 15,00 16,00 10,00 10,50 11,00 12,00 4,75 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK