Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-14 / 161. szám, kedd

6 ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 14. TANÁCSADÓ Kedvezőbb munkaidő M.-J: A gyermekem hamarosan betölti a harmadik életévét. Én természetesen szeretnék visszatérni a korábbi munkahelyemre. Ezzel nem is lenne gond. Azonban kérhetném-e azt, hogy a munkaidőmet legfeljebb hat órában állapítsák meg, hogy a gyermekemet elvihessem az óvodába, és minél előbb elmehessek érte legalább az első néhány hónapban? FEKETE MARIAN A Munka Törvénykönyve külön rendelkezéseket tartalmaz a várandós nők és az anyák munkakörülményeiről. A munkaidőről konkrétan a Munka Törvénykönyve 156. paragrafusa rendelkezik, mégpedig a következőképpen: „Ha a 15 évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nő rövidebb munkaidőt vagy a heti munkaidejének más megfelelő rendezését kérelmezi, a munkáltató szervezet köteles a kérelmének eleget tenni, ha ezt nem akadályozzák fontos üzemeltetési.okok: a munkáltató ugyanakkor az illetékes szakszervezeti szervvel együttműködve jár el." A fenti rendelkezés gyakorlatilag olyan lehetőség, amelyet fel lehet használni valamilyen megállapodás megkötéséhez. Ez a megállapodás kiterjedhet a munkaidő kezdetére és végére, illetve a munkaidő mértékére is. A munkáltató emiek a megállapodásnak a megkötését főként akkor tagadhatja meg, ha léteznek olyan fontos „üzemeltetési okok", amelyek valóban nem tennék lehetővé azt, hogy mondjuk ön reggel hat óra helyett mondjuk nyolc órakor kezdje el a munkáját, vagy napi nyolc és fél óra helyett napi hat órát dolgozzon. Az idézett rendelkezés lehetővé teszi még azt is, hogy akár bírósághoz forduljon a munkaideje szabályozása, rendezése végett, ha nem fogadja el a munkáltatója által esetleg „komoly üzemeltetési okként" felhozott érveket. VAUITATUI.AJDONO$OK FIGYELMÉBE Gyengélkedő márka Az elmúlt héten az 1,80-1,83 német márka, 138-140 jen szinteken ingadoztak a dollár jegyzései. A márkával szemben az árfolyamokat alapvetően befolyásoló tényezőt az Oroszországnak körvonalazódó újabb IMF-hitel részleteijelentették. Az orosz gazdasági helyzet igen sok feszültségforrást rejt magában: a szoros német-orosz gazdasági kapcsolatok miatt, mivel a németek Oroszország legnagyobb hitelezői, minden negatív, illetve bizonytalanságot hordozó hírre érzékenyen reagálnak a márkajegyzései, ezért a német fizetőeszköz alacsonyabb szinteken stabilizálódott. Erősödött az angol font, mivel az angol központi bank monetáris politikai irányítóinak múlt héten megrendezett tanácsülésétől kamatemelésre számítottak. A kamatemelés azonban elmradt, a font helyzete mégis stabü maradt. A napokban ismertté vált amerikai gazdasági adatok közül említést érdemel, hogy júniusban a termelői árak 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen a héten előreláthatólag az 1,79-1,83 márka szinteken fog ingadozni a dollár árfolyama. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Veszélyes benzinkanna Pozsony. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség felhívja a figyelmet arra, hogy az olasz gyártmányú 10 lk. Petrol Can, Bottari CAR ACCESSORIES jelzésű 120 literes benzinkanna nem felel meg a hazai előírásoknak, és ezért veszélyesnek minősül. (TASR) Japán hitel Oroszországnak Tokió. Szergej Kirijenko orosz miniszterelnök és Hasimoto Rjutaro japán kormányfő tegnap együtt megerősítette, hogy a Japán Export-import Bank 800 millió dollár kölcsönt ad Oroszországnak. Japán egyébként támogatja az IMF tervét az orosz gazdaság stabilizálása érdekében. (MTI) Az Otčina osztrák kézben Pozsony. Az osztrák Bundeslánder biztosító és a földművelésügyi minisztérium közötti szerződés értelmében az osztrák fél megvásárolta az agrártárca által birtokolt Otčina biztosító értékpapírjait, vagyis júliustól az Otčina alaptőkéjének 99,13 százaléka a Bundesländer kezében van, 0,17 a Pol'nobankáé és 0,70 százalék a többi kisrészvényesé. (Ú) Kelendő államkötvények Pozsony. A Szlovák Takarékpénztár Rt. közlése szerint a május 20. óta forgalmazott lakossági államkötvényekből július 10-ig névértéken 864 119 000 koronányi kelt el. Az egyéves futamidejű államkötvények hozama 17 százalék (kamatadó nem terheli). (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. július 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 57,604 Osztrák schilling 2,751 Francia frank 5,772 Svájci frank 22,912 Kanadai dollár 23,914 USA-dollár 35,275 Német márka 19,347 ECU, EU 38,291 Olasz lira (1000) 19,625 Cseh korona 1,080 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 15,343 16,958 Az információhiány és az áttekinthetetlenség jellemzi az agrárszféra adásvételi viszonyait Társulásokra van szükség Nagycétény. Mint arról egy korábbi számunkban már beszámoltunk, az Új Szó vitafórumot rendezett Nagycétényben, amelynek vendége Blaas Géza, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Közgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese volt. V. KRASZNICA MELITTA Mivel e zoboraljai faluban szinte mindenkinek van egy kis szőlője, elsőként a szőlő értékesítése körül kialakult nehézségek kerültek szóba. Blaas Géza szerint a hazai szőlőtermelés legnagyobb hiányossága, hogy míg a nyugati szőlész palackozza és címkézi a borát és úgy kínálja a piacra, addig nálunk a szőlőt próbálják meg értékesíteni a gazdálkodók. Ez természetesen sokkal kisebb jövedelmet biztosít számukra. A szlovák borok minőségi szempontból versenyképesek lehetnének a külföldi piacokon, ám kizárólag a tájjellegű, márkás, címkézett borok. Viszont a kis szőlősgazdák, akiknek esetleg 500-1000 hektoliter boruk van, nem engedhetik meg a palackozással, címkézéssel járó kiadásokat. Általában saját szükségleteik kielégítésére termesztik a szőlőt és csupán a felesleget próbálják eladni. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy társulásokra lenne szükség - és nem csupán a szőlő feldolgozása esetében -, ám ezek létrejöttéhez még nem értek meg a feltételek. Amint egyikük megjegyezte: a társulásoknak jövője van, jelene viszont nincs. Egyelőre riválisoknak tekintik egymást a termelők, féltékenyek egymás eredményeire és nem szívesen osztják meg a másikkal sem tapasztalataikat, sem az olyan jellegű információkat, hogy miből és mennyit termelnek. Éppen a tájékoztatás hiányát rótta fel a gazdálkodóknak a szakértő. Mint elmondta, a statisztikai adatok gyűjtése és ezzel összefüggésben a kimutatások készítése során a legnagyobb nehézséget a kistermelőkkel és magángazdákkal való együttműködés okozza, akik nem bocsátják rendelkezésükre a szükséges adatokat. Az okok főleg abban keresendők, hogy a gazdálkodók bizalmatlanok velük Jobban kellene támogatnia az államnak a kivitelt. szemben, félnek, hogy a megszerzett információk alapján az adóhivatallal vagy egyéb hivatalokkal gyűlik meg a bajuk. A jelenlegi gazdasági viszonyok mellett ugyanis még mindig inkább megéri „feketén" gazdálkodni és eladni a terményt, mint az esetleges állami támogatást is kihasználva hivatalosan bejegyzett termelőként. Másrészt nyílt titok, hogy nálunk az utóbbi években azokat a termelőket, illetve mezőgazdasági üzemeket részesítették előnyben az állami támogatás odaítélése során, akik, illetve amelyek közel álltak a kormánypártok valamelyikéhez. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a termelők sem a legszabályosabb utat választják. Az információhiány és az áttekinthetetlenség jellemzi az adásvételi viszonyokat is. Az, hogy a kereskedő becsaphatja a termelőt és a fogyasztót is az árral, nagymértékben annak a következménye, hogy nem alakult ki igazi verseny közöttük és nem áttekinthető a piac. Blaas Géza a holland példát említve elmondta, hogy Hollandiában a termelő az árverésen felajánlja terményét, és ott helyben az időszerű kereslet-kínálat alapján nyilvánosan alakul ki az ár. Ilyen nyilvános árverésekre lenne nálunk is szükség, hogy ne suba alatt állapítsák meg egyesek az árat. Ez azonban állami segítség nélkül nehezen megvalósítható. Ugyancsak nagyobb mértékben kellene támogatnia az államnak a kivitelt, hiszen az ország kettéválása után fokozatosan kiszorul a csehországi piacokról a szlovákiai gyümölcs, zöldség. Árainkkal ugyanis nem tudjuk felvenni a versenyt azokkal az országokkal, ahol magasabb az exporttámogatás. Konkurenciaképességünket javítaná természetesen az is, ha a mostaninál olcsóbban tudnánk termelni. Ehhez többek között bizonyos szerkezeti átalakításra és jobb szervezésre van szükség. Például arra, hogy a burgonyát a termékeny vidékeken termeljük, ne a hegyvidéki területeken - ez a leosztás egyébként még a szocialista tervgazdaság maradványa -, ugyanis csak magas hozamok mellett leKi kell használni az utolsó lehetőséget a földek nevesítésére. het gazdaságos termesztés, és csak így lehet versenyképes a szlovákiai krumpli a magyar, a lengyel és más országbeli burgonyával szemben. A vitafórumon felmerült a föld nevesítésének kérdése is. A szakértő és a résztvevők megegyeztek abban, hogy ki kell haszálni az utolsó lehetőséget a nevesítésre, és mindenkinek kötelességének kell tartani ősei földjeinek megtartását, a tulajdonviszonyok rendezését - még ha ez általában fáradságos utánajárás által érhető is el. A gabonafélékből a tavalyinál jobb termés mutatkozik Beolvadnak a DSZM-be Megszűnik az Új Agrárpárt Pozsony. Az Új Agrárpárt szombaton beolvad a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomba. A Pavol Delinga vezette több mint 7 ezer tagú, elsősorban a földművesek problémáira összpontosító politikai erő azt javasolja tagságának, hogy lépjen át a legerősebb kormánypártba. Az elnök meglátása szerint a tagság 80 százaléka így tesz majd. Az elnök közölte, hogy ha ellenzékbe vonulnának, altkor is együtt maradnak. Ugyanakkor beismerte, hogy korábban két járási szervezet is ellenezte az egybeolvadást. Az agrárpártiak a DSZM-ben továbbra is a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre összpontosítanak majd. A DSZM listáján a befutónak számító számító 60. helyig 9 jelöltet állíthatnak. (G. A.) Baco mérlegvonása ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. „Ha a pénzintézeti hitelek maradtak volna a két évvel ezelőtti, azaz a 12 százalékos kamatszinten, úgy ma kétharmadával kevesebb problémánk lenne" - tartja Peter Baco, a földművelési tárca vezetője. A miniszter a 4 éves kormányzási időszakot értékelve kifejtette: a mezőgazdaságot főként a hiányos piaci infrastruktúra sújlja, s tételesen az, hogy nálunk nincsenek hitelek, vagy csak méregdrágán. Baco meglátása szerint az általa vezetett tárca a kormányprogramban vállalt feladatok többségének eleget tudott tenni. Hangsúlyozta, hogy az agrártámogatásoknak köszönhetően évről évre csökken az ágazat vesztesége, a múlt évben „mindössze" 900 millió korona volt. Dotációk formájában négy évalatt31 milliárd koronát kapott a mezőgazdaság az állami költségvetésből, az adókedvezmények négy év alatt 3,9 milliárd koronát tettek ki. Az idei helyzetet némileg javítja az a tény is, hogy életbe lépett a közraktárakról szóló törvény. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az idén gabonafélékből a tavalyinál jobb termés mutatkozik. A vetésterület 4,5 százalékkal nagyobb, mint tavaly volt, s a hektárhozamok is jobbnak ígérkeznek. Baco becslései szerint az idén 150-200 ezer tonnával több gabonát takarítanak be, mint egy évvel korábban. Tegnapi adatok szerint 19 ezer hektáron (2,5 százalék) már learattak. Az idei borsó- és repcetermés gyengébb lesz, becslések szerint repcéből 60 ezer tonnával lesz kevesebb, mint tavaly, (gyor) Fiatal farmerek fóruma Agrárszféra itt és ott Nyitra. Péntektől vasárnapig tartott a nyitrai Mezőgazdasági Intézetben a fiatal farmerek nemzetközi fóruma. A tanácskozáson az európai farmerek és mezőgazdasági szakemberek cseréltek véleményt a kelet-európai országok mezőgazdaságának átalakításáról és az uniós tagállamokkal való együttműködésről. John Lee, a Fiatal Farmerek Európai Tanácsának elnöke szerint az európai mezőgazdasági politika elsősorban a termelés szervezettségét, az egyforma minőségi kritériumokat és a termékek jobb eladhatóságát jelenti. Mária Kadlečíková, a nyitrai intézet igazgatónője elmondta, a klasszikus farmergazdaságok kialakulását nálunk gátolja a fizetésképtelenség. Nálunk 2200 farmergazdaság működik. (-bee) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb jelentése az agrártámogatásokról Csökkent a szubvenciók összege HÍRÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban tavaly dollárértékben csökkentek a közvetett és közvetlen mezőgazdasági szubvenciók, százalékos arányuk azonban nem változott - derül ki az OECD most közzétett éves jelentéséből. Részint a közvetlen állami támogatások, részint a közvetve a fogyasztók által fizetett magasabb árak formájában a 28 tagország - Dél-Korea még nem szerepel a jelentésben - tavaly együttesen csaknem 151 milliárd dollárt fordított a mezőgazdaság támogatására, ami 9 százalékkal kevesebb az 1996-os közel 166 milliárd dollárnál. A csökkenést elsősorban a magasabb vüágpiaci árak magyarázzák, amely nyomán kisebb szubvenciókra volt szükség. A 151 milliárd dollár a 28 OECD-tag együttes bruttó hazai termékének 1,3 százalékát teszi ki, egy főre 274 dollár jut. Az összeg csökkenése mellett ugyanakkor az OECD átlagában tavaly is 34 százalék volt a mezőgazdasági termékek árában meglévő közvetlen és közvetett támogatások aránya. E mutató alapján továbbra is hatalmas különbségek vannak az egyes tagországok között, hiszen míg UjZélandon jóformán nincs agrártámogatás, addig Svájcban az összes mezőgazdasági termék árának több mint háromnegyedét tették ki tavaly a szubvenciók. Az OECD mezőgazdasági miniszterei az idén márciusban megállapodtak a szubvenciók rendszerének reformjában, a támogatások mérséklésében. A tagállamok között mindazonáltal komoly nézetkülönbségek vannak: míg bizonyos országok a tisztán piaci szisztémát, vagy a támogatások teljes eltörlését szorgalmazzák, addig mások - elsősorban EUtagok - lényegi változtatások Az agrárszubvenció mértéke Ország 1997-ben Mrd USD % 1996-ban Mrd USD % Svájc 4,57 76 5,43 77 Norvégia 2,39 71 2,53 70 Japán 33,18 69 39,76 71 Izland 0,12 68 0,12 69 EU (15 ország) 72,68 42 82,18 43 Törökország 5,16 38 3,16 25 Lengyelország 2,17 22 2,66 23 Kanada 3,14 20 3,80 22 Mexikó 2,43 16 1,23 8 Magyarország 0,66 16 1,23 15 USA 22,79 16 22,61 15 Csehország 0,33 11 0,47 14 Ausztrália 1,08 9 1,15 8 Új-Zéland 0,14 3 0,14 3 OECD összesen 150,83 34 165,89 34 Az agrártámogatások nagysága milliárd dollárban és a szubvenció mértéke a megtermelt mezőgazdasági áruk árának százalékában 1997-ben és 1996-ban. nélkül fenn akarják tartani a szubvenciókat. Az OECD szerint célszerű volna, ha a tagországok az ártámogatás helyett a költségvetési kifizetéseket részesítenék előnyben, ez ugyanis kevésbé torzító hatású. (A Napi Gazdaság és a Reuters nyomán)