Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-14 / 161. szám, kedd

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 14. Hatástalan szankciók Mandi Gobindgarh. India nem enged azon szankciók nyomásának sem, amelyeket májusban elvégzett atomrobbantásai hatására vezettek be ellene - szögezte le Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő. A váratlanul elvégzett kísérleti robbantássorozat miatt szigorú gazdasági büntetőintézkedéseket vezettek be India ellen. Washington és Újdelhi tárgyalóküldöttsége csütörtökön Frankfurtban találkozik egymással, s arról tárgyal, hogy India hajlandó-e csatlakozni a nukleáris kísérletek tilalmáról született globális egyezményhez. (MTI) Mahuad az ecuadori elnök Quito. Jamil Mahuad, a kereszténydemokraták jelöltje nyerte az elnökválasztást Ecuadorban. A vasárnap megtartott második választási fordulóban a főváros, Quito polgármestere a szavazatok 53,6 százalékat kapta meg, míg ellenfelét, Alvaro Noboát a szavazók 46,4 százaléka támogatta. A májusi első fordulóban Mahuad hasonló előnnyel végzett Noboa előtt. A 48 esztendős polgármester, aki a Harvard egyetemen szerzett jogi diplomát, azzal érte el sikerét, hogy leszámolást ígért a korrupcióval és kilátásba helyezte, véget vet a politikai káosznak. (MTI) Mahuad ünnepel. (ČTK/AP) Varsó Minszk mellett Varsó. Lengyelország nem csatlakozik az EU által Minszk ellen hozott szankciókhoz -jelentette be Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter. Hangsúlyozta, Varsónak tekintettel keli lennie arra, hogy közös határa van Fehéroroszországgal. Az EU tagállamai mintegy száz vezető fehérorosz politikus számára tiltották meg az unió területére való belépést amiatt, hogy Minszk többször és durván megsértette a diplomáciai képviseletekről szóló nemzetközi konvenciót. (MTI) Herzog nem jelölteti magát Bonn. Roman Herzog német államfő közölte, hogy az utóbbi napokban lábra kapott hírekkel ellentétben nem jelölteti magát ismét a szövetségi elnöki posztra. 1994-es megválasztása óta következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy egy időszakra vállalta a megbízatást. A hétvégén azonban komoly kérdőjelek merültek föl és ajövő májusi elnökválasztás ügye hirtelen a szeptemberre kitűzött országos választás kampányának részévé vált. (MTI) Két év és négy hónap börtön vár a médiacézárra Berlusconit elítélték MTI-HÍR Milánó. Két évi és négy hónapi börtönbüntetésre ítélte első fokon a milánói bíróság Silvio Berlusconi médiamágnást, az olasz jobboldali ellenzék vezetőjét azzal a váddal, hogy illegálisan pénzelte Bettino Craxi Olasz Szocialista Pártját. Craxit, a volt szocialista kormányfőt korábban 4 évi börtönre és 20 milliá

rd h'ra pénzbüntetésre ítélték. 1992 óta Tunéziában bujkál, és távollétében összesen már több mint 24 év börtönt szabtak ki rá korrupcióért. Berlusconira - aki nem volt jelen a tárgyaláson - az ügyészség két és fél évet kért. A 28 hónapi börtön mellett 10 milliárd líra pénzbüntetést is kiróttak rá. A vád szerint a médiavezér meghamisította Fininvest nevű kommunikációs cégének mérlegét a PSI pénzelése céljából. 1991 januárja és 1992 novembere között 22 milliárd líra került át a Fininvest kasszájából Craxi számláira - főként svájci számlákon keresztül. Berlusconi ellen öt eljárás folyik, kétszer már elítélték, először decemberben okirathamisításért, másodszor a múlt szerdán az adóhatóság megvesztegetéséért. Az első, 16 hónapos büntetése alól amnesztiát kapott, a második, 33 hónapos ítélet ellen fellebbezett. A mostani 28 hónap börtön sem jogerős még, fellebbezésnek van helye. Az osztrák és az angol külügyminiszter a brüsszeli csúcson. Robin Cook már tudja mi vár Wolfgang Schüsselre. (ČTK/AP) Az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli találkozója Gyorsítani a bővítést Brüsszel. Az Európai Unió sürgeti a tagságára pályázó kelet-európai országokat, hogy folytassák a demokratikus és piacgazdasági átalakulás és a Nyugathoz való felzárkózás érdekében tett erőfeszítéseiket. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Az EU külügyminiszterei közül tegnap többen rámutattak, hogy az unió igyekszik a lehető leggyorsabban haladni a tárgyalások és a keleti bővítés folyamatával, de ehhez szükség van a tagjelöltek továbblépésére is. A külügyminiszterek brüsszeli ülésükön az EU soros osztrák elnökségének programját tekintették át. Wolfgang Schüssel bevezetőjében megerősítette, hogy Bécs a rendelkezésére álló fél év alatt meg kívánja kezdeni az érdemi tárgyalásokat Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal. Az osztrák diplomácia vezetője fontosnak tartotta, hogy megerősítsék: a tagjelöltek pénzügyi támogatásra is számíthatnak felkészülésükhöz és belépésük előkészítéséhez. Valamennyi EU-tagország támogatja az osztrák javaslatot. Az EU-külügyminiszterek tegnapi találkozóján azonban ismét felszínre kerültek a nézetkülönbségek a bővítés finanszírozhatóságának kérdéséről. Az unió közös kasszájából jelenleg leginkább támogatott tagállamok, Spanyolország, Görögország és Portugália már többször jelezte, hogy aggódik e támogatás megtarthatósága miatt a bővítés során. Jacques Santer, az EU végrehajtó testületének elnöke a sajtó számára nyilvánossá tett Valamennyi EUtagország támogatja az osztrák javaslatot. vitában kijelentette: az EU nem tudja tartani a jövő márciusban megszabott határidőt a bővítéshez szükséges reformok kidolgozására, ha az osztrák elnökség nem tesz komoly erőfeszítéseket a vitás kérdések rendezésének előmozdítására. Santer elégedetten nyugtázta, hogy Schüssel ezt a kérdést a legfontosabb feladatok között sorolta fel. Mások mellett a bizottsági elnök is jelezte: a tagjelöltekkel akkor tudnak érdemi tárgyalásokat kezdeni, ha azok bemutatják tárgyalási munkadokumentumaikat az érintett témákról. A brit külügyminiszter rosszallását fejezte ki, amiért az EU a bővítés kapcsán eddig főleg a nehézségekre és a költségekre összpontosított, holott a keleti szélesítés pótolhatatlan politikai, gazdasági és biztonsági előnyöket jelent az unió számára. Robin Cook figyelmeztetett, hogy a tagjelöltektől is fájdalmas átalakításokat, erőfeszítéseket kértek, és úgy vélte, nem szabad elbátortalanítani azokat a problémák örökös hangoztatásával. Német kollégája, Klaus Kinkéi bizonyosságát fejezte ki, hogy a jövő év első felében sorra kerülő német elnökség a bővítési reformcsomag elkészítésével lökést ad a jelenleg is gördülékenyen folyó és az osztrák elnökség alatt töredenül folytatni kívánt tárgyalásoknak. Hangoz tatta azonban, hogy nemcsak az EU, hanem a tagjelöltek sem fejezték még be reformjaikat. A svéd Lena Hjelm-Wallén figyelmeztetett, a megfelelő pillanatban az arra megérett - ma még második körös - újabb tagjelöltekkel is meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Az ellenzék győzött a japán választásokon Rjutaro lemondott MTI-HIR Tokió. Tegnap benyújtotta lemondását Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnök miután pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) súlyos vereséget szenvedett a vasárnapi felsőházi választásokon. Hasimoto elmondta: vállalja a felelősséget a katasztrofális választási szereplésért. A pártvezetéssel egyeztetve döntött, hogy távozik a kormányfői székből. Az új miniszterelnök kinevezéséig azonban ellátja a kormányfői teendőket. A 60 éves politikus 1996januárja óta állt a japán kormány élén. A választásokon a felsőház 126 helyéről döntöttek a szavazók, az LDP jelöltjei mindössze 44 mandátumot szereztek. A fő vetélytárs, a Japán Demokrata Párt 27 felsőházi helyre tett szert, a kommunisták 15-re. A 252 tagú felsőházban az LDP-nek jelenleg 102 tagja van. Riadókészültségben a dél-koreai hadsereg Kémeket várnak MTI-HIR Szöul. Riadókészültségbe helyezték a dél-koreai hadsereget és rendőrséget, miután vasárnap egy búvárruhás észak-koreai holttestet és egy minitengeralattjárót találtak az ország keleti partjainál. Katonák és rendőrök láttak hozzá a kutatásnak tegnap reggel, hogy felderítsék nem tartózkodnak-e más behatolók is az országban. A keleti partvidéken éjszakai kijárási tilalmat léptettek életbe. Az akcióban részt vevő több ezer katona és rendőr eddig nem bukkant behatolók nyomára. Szöul ellenlépéseket is kilátásba helyezett. Szerb csapások a koszovói hadseregre Svájciak a háttérben MTI-HIR Belgrád. A szerb állambiztonsági szolgálat szétzúzta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) urosevaci központját, s felszámolt két másik olyan albán terrorista szervezetet is, amely azt tervezte, hogy támadásokat indít szerb célpontok ellen. A szerb hatóságok az átfogó akció során 14 személyt őrizetbe vettek, 17 ellen elfogatási parancsot adtak ki. A Politika című lap szerint kiderült, hogy az albán terrorista szervezetek mögött a Svájcban élő albán emigránsok állnak. Szerb rendőrségi források szerint az UCK és a Svájcban tevékenykedő albán emigránsok a Koszovói Nemzeti Mozgalom közvetítésével tartják a kapcsolatot. A brit hatóságok félelme ellenére nagyobb atrocitások nélkül zajlott a protestánsok legnagyobb menete Észak-Írországban Nem így képzelték a Rendet MTI-HÍR London/Belfast. Merényletkísérlettel kezdődött tegnap reggel Észak-Írországban a protestáns közösség idei felvonulási évadjának egyébként is évek óta nem tapasztalt feszültség közepette beköszöntött legfontosabb napja, amelyen a legnagyobb protestáns csoport, a 70 ezer tagot számláló Órániai Rend az ír katolikusok leigázásának legjelentősebb évfordulójára emlékezik. Belfastban, a helyi orániai sejt felvonulásának legkényesebb pontján, vagyis a főleg katolikusok lakta Ormeau Roadon a brit hadsereg percekkel az ottani menet indulása előtt két gyanús csomagra bukkant, miután telefonos bejelentés érkezett a készülő merényletről. Hoszszas, robotokkal elvégzett vizsgálódás után a csomagok egyikét ellenőrzött robbantással megsemmisítették. Jóllehet az Ormeau Road az egyik legrobbanásveszélyesebb pontja a tartományszerte megrendezett protestáns emlékmeneteknek, a felvonulás rendben zajlott. A rendezvényeket felügyelő brit kormánybizottság engedélyezte, hogy a felvonulók végighaladjanak a katolikus utcán, nem úgy, mint a múlt héten Portadownban, a felvonulási évad hagyományos kiinduló helyén. Az északír kisváros katolikus negyede előtt a brit hadsereg a bizottság rendelkezésének megfelelően megállította a felvonuló orániaiakat, akik több ezres létszámban letáboroztak a helyszínen. Az északír hatóságok a portadowni protestánsok elhúzódó akcióját tartják a felelősnek azért az új terrorhullámért, amely a vasárnap hajnali, példátlanul súlyos - három katolikus kisgyermek tűzhalálát okozó - protestáns merénylettel tetőzött. A gyermekek halála miatt az Orániai Rend tartományi főpáholya a tegnapi rendezvények előtt önmérsékletre szólította fel a szervezet tagjait, s arra, hogy az előzetes tervekkel ellentétben ne gyülekezzenek több tízezres létszámban Portadown mellett az ott táborozó hívek támogatására. A protestánsok július közepén annak az ír katolikus felkelésnek a leverését ünneplik, amelyet a trónjáról elűzött angol katolikus uralkodó, II. Jakab szított, s amelyet a helyére meghívott protestáns király, a névadó Orániai Vilmos számolt fel végképp 1690. július 12-én, a Boyne melletti csatában. Az északír rendőrség közölte: hétfőn őrizetbe vettek két személyt a Ballymoney városkában történt vasárnapi gyújtóbombás merénylet kapcsán. Részleteket a tartományi hatóságok a gyanúsítottakról egyelőre nem árultak el. Protestánsokra várnak Belfastban. (ČTK/AP)