Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-05 / 128. szám, péntek

E J POLITIKA - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 5. Feljelentés német bankok ellen Nevy York. A holocaust túlélői tegnap kollektív fel­jelentést tettek egy New Yorjc-i szövetségi bíróság­nál a német Dresdner Bank és a Deutsche Bank ellen. A felperesek, akik 18 milliárd dolláros összegig terjedő kártérítést követel­nek, a holocaust azon ál­dozatait illetve örököseit képviselik, akiknek szemé­lyes tárgyait, aranyfogukat rabolták el a náci koncent­rációs táborokban. Bizo­nyítékok kerültek elő ar­ról, hogy ezek a bankok együttműködtek a náci re­zsimmel, elfogadták, a koncentrációs táborokban elrabolt javakat, közöttük személyes vagyontárgya­kat, ékszereket. (MTI) Mesut Ylmaz távozik Ankara. Mesut Yilmaz tö­rök miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy még az idén lemond tisztéről. Ajö­vő év tavaszán, előrelátha­tólag április 18-án előreho­zott választásokat rendez­nek. Yilmaz lemondását és a választások előrehozását Deniz Baykal, az ellenzéki Köztársasági Néppárt veze­tője feltételül Szabta ah­hoz, hogy pártjának parla­menti képviselői támogas­sák a kormány által fontos­nak ítélt reformcsomag el­fogadását a törvényhozó testületben. (MTI) 30 éve gyilkolták meg Ro­bert F. Kennedyt. (ČTK/AP) Pedofil püspök lemondása Washington. Lemondott a floridai Palm Beach katoli­kus püspöke, Joseph Sy­mons, miután beismerte, hogy 25 éwel ezelőtt szexu­ális viszonya volt kiskorúak­kal. Lemondását magyarázó nyilatkozatában a 65 éves püspök kijelentette: „Múlt­beli cselekedeteim súlyossá­gának tudatában, utána megpróbáltam szüzességi és cölibátusi eskümnek megfe­lelően élni." Ez az első eset, hogy egy pedofíliával meg­vádolt püspök lemondott posztjáról. A püspököt öt héttel ezelőtt panaszolta be egy férfi az egyházi hatósá­goknál, azt állítva, hogy fia­tal korában szexuális viszo­nyuk volt. (MTI) Lezuhant egy helikopter Jakarta. Tizenkét személy­lyel a fedélzetén tegnap délelőtt Kelet-Timor körze­tében lezuhant az indonéz hadsereg egyik helikopte­re. A szerencsétlenségnek egy súlyosan sérült túlélője van, a többiek meghaltak. Ali halálos áldozat között van az udayamai katonai körzet parancsnoka, vala­mint Kelet-Timor katonai parancsnoka is. Egyelőre nem tudni, mi okozta a balesetet. (MTI) Törökországban bomba robbant egy vonaton. A merényletnek egy áldozata és több sebesültje van. A helyszínen több az újságíró, mint a mentő. (ČTK/AP) A Tienanmen téri tüntetések évfordulója Villámgyors akció MTI-HÍR Peking. A Tienanmen téri diák­tüntetések vérbe fojtásának ki­lencedik évfordulóján a kínai rendőrség villámgyorsan véget vetett egy tiltakozó akciónak Pe­king központi terén. A rendőrök tegnap őrizetbe vettek egy toló­székes férfit fivérével együtt, akik röplapokat szórtak a Nép Hősei emlékmű talapzatánál, egyúttal elvezettek legkevesebb három, az eseményt megfigyelő újságírót. Az akciónak nem volt közveden köze a kilenc éwel ezelőtt lezaj­lott, több száz, egyes vélemények szerint több ezer halálos áldozat­taljáró véres leszámoláshoz. A til­takozásnak egyéb jele nem volt a Tienanmen téren, bár megfigyel­hető volt a helyszínen az egyen­ruhás és titkosrendőrök fokozott jelenléte. A Nép Nagy Csarnoka ­a kínai parlament épülete - előtt géppisztolyos katonák vigyáztak a rendre. Országszerte vagy két tucat ellenzékit gyűjtöttek be a hatóságok, hogy elejét vegyék bármilyen tiltakozó akciónak az évfordulón, és egy hongkongi emberi jogi szervezet közlése szerint megszigorították a koráb­bi pártfőtitkár, a 78 éves Csaó Ce­jang házi őrizetét. Csaót annak idején a diákok iránt tanúsított rokonszenve miatt váltották le tisztségéből. A volt pártfőfitkárt nyilvánosan utoljára 1989 máju­sában, a rendkívüli állapot kihir­detése előtt néhány órával látták, amint könnyekkel a szemében próbálta távozásra bírni a Tienanmen térén tüntető diáko­kat. Az évfordulón nyilatkozat­ban követelte Csiang Cö-min kí­nai elnöktől az 1989-es megmoz­dulásokban való részvételük mi­att még mindig börtönben tartott személyek szabadon bocsátását az Amnesty International nem­zetközi emberi jogi szervezet. Az Amnesty 250-re teszi ezek szá­mát, míg kínai ellenzéki szerve­zetek több mint 3000-re becsülik ugyanezt a számot. Washington már unja a patthelyzetet közel-keleti békefolyamatban Kiszállhat az USA Butler dokumentumai Irakról a BT előtt Fegyvereket rejteget MTI-HIR New York. Richard Butler, az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ­bizottság (UNSCOM) vezetője dokumentumokat mutatott be a Biztonsági Tanács tagjainak, amelyek azt bizonyítják, hogy Irak továbbra is fegyvereket rej­teget. Buüer fényképeket és tér­képeket tárt a tagok elé. A bizo­nyítékok bemutatása egész na­pon át tartott, s azt a tervek sze­rint tegnap éjszaka zárt ajtók mö­gött folytatták. Bill Richardson amerikai ENSZ-nagykövet sze­rint az UNSCOM dokumentuma­ival porig rombolta Irak szavahi­hetőségét. Bagdadnak az ameri­kai diplomata szerint még hosszú utat kell megtennie annak érde­kében, hogy a gazdasági szankci­ókat megszüntethessék vele szemben. Jurij Fedotov, orosz helyettes ENSZ-képviselő azzal vádolta Butiért, hogy politikai, mint technikai véleményt for­mált az iraki leszerelésről. Elégedetlen a műszaki személyzet Nem közvetít a BBC Washington. Madeleine Albright amerikai külügy­miniszter kijelentette: a végtelenségig nem tartha­tó fenn a jelenlegi patt­helyzet a közel-keleti bé­kefolyamatban. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Albright azonban még nem adta fel a reményt az izraeli-palesztin tárgyalások újbóli mozgásba len­dítésére. A külügyminiszter Ed­ward Walkernek, az Egyesült Ál­lamok izraeli nagykövetének megjegyzését igazította helyre. A diplomata közölte, hogy a wa­shingtoni kormány napokon be­lül eldönti, érdemes-e folytatnia közel-keleti közvetítő tevékeny­ségét. Albright leszögezte, hogy az USA mindaddig folytatja a párbeszéd felújítását célzó kon­zultációkat, amíg azok előremu­tatóknak bizonyulnak. Amerikai forrásokból megerősítették, hogy Izrael és Szíria képviselői nem hivatalos konzultációkat folytattak a houstoni James Ba­ker Intézet égisze alatt a két éve megrekedt béketárgyalások fel­újításának lehetőségéről. A há­rom napon át zajló konzultáció­kat nem lehet közvetlen tárgya­lásoknak minősíteni. A konferen­ciánjelen volt Valid Mualem, Szí­ria washingtoni nagykövete és Uzi Arad, az izraeli kormányfő külpolitikai tanácsadója is. A tár­gyalások befulladása óta a mos­tani volt az első magas szintűnek nevezhető kapcsolatfelvétel a két ország között. A felek a kilencve­nes évek elején kezdtek többszö­ri kihagyással tarkított megbe­széléseket viszonyuk rendezésé­ről. A legutolsó, Washington véd­nökségével lezajlott fordulót 1996 tavaszán szakították félbe anélkül, hogy bármiféle érdem­leges eredményt elértek volna. Közben a Hamász bejelentette: kész tárgyalni az Egyesült Államokkal. A szélsőséges szer­vezet szellemi vezére, Ahmed Jasszin sejk ugyanakkor világos­sá tette: csak tények tisztázásá­ról és nem parancsok elfogadá­sáról lehet szó az esetleges tár­gyalásokon. Nem zárjuk be az aj­tót a tárgyalások előtt, amennyi­ben az Egyesült Államok is úgy akarja - szögezte le. Ahmed Jasszin azzal vádolta az USA-t, hogy Izraelt támogatja. Az iráni támogatást élvező liba­noni Hezbollah vezetője figyel­meztette Izraelt: kemény árat fizet, ha katonai akciót indít Li­banon ellen. Haszan Naszrallah sejk bejelentette: nincs klasszi­kus értelemben vett hadsere­günk, képesek vagyunk azon­ban arra, hogy keményen meg­fizessünk Izraelnek, ha behatol bármelyik libanoni faluba vagy városba. Vértanúharcot fogunk vívni, s nem engedünk senkit behatolni földünkre anélkül, hogy ne fizesse meg az árát. Naszrallah kijelentette, mozgal­ma fegyveresei akár Katyusákat is bevetnek az izraeliek ellen, ha azok polgári személyeket tá­madnak. Időközben Szíria az elmúlt né­hány napokban több mint két­száz különböző pártállású politi­kai foglyot bocsátott szabadon. Várható, hogy a szíriai kormány Háfez Asszad elnök utasításait követve hamarosan szabadon engedi a még mindig börtönben lévő politikai foglyok legtöbbjét. MTI-HÍR London. A műszaki személyzet sztrájkja miatt tegnap elmarad­tak a BBC tévé és rádió tízmilliók által nézett és hallgatott hírmű­sorai. A világ egyik első számú hírszolgáltató központjának szá­mító, öt országos rádió-, vala­mint két földi és három műhol­das sugárzású tévéállomásból ál­ló cég legnagyobb hírműsorai szenvedték meg a háromnegyed évszázados fennállás óta szinte példátlan akciót. A technikusok éjfélkor kezdődött, 24 órás sztrájkja miatt törölték a BBC összes többi tegnapi hírműsorát is. A műszakiak szakszervezete azért hirdette meg a munkajogi akciót, mert a BBC vezetése a 20 ezer fős technikai személyzetet egyetlen új leányvállalatba akar­ja tömöríteni, s attól tartanak, hogy ez munkahelyleépítésekkel jár majd. A cég vezetése és a szakszervezet képviselői ma ül­nek tárgyalóasztalhoz. Koszovói harcok Menekülnek az albánok Tirana. A hétvége óta mintegy 11 ezer menekült érkezett Koszo­vóból Albániába. Az albán bel­ügyminisztérium szóvivője el­mondta, hogy hivatalosan 6000­6500 menekültet vettek nyilván­tartásba, sokan közvetlenül ro­konaikhoz mennek. A Koszovó­ból menekülő albánok közül hár­man a kimerültségtől életüket vesztették. Egy kétéves kisgye­rek, egy fiatal nő és egy ötven év körüli férfi meghalt az éhségtől és fáradságtól, miután 15 órán keresztül menetelt a hegyeken át a szerbek támadásai elől mene­külve. Vasárnap óta 400 mene­kültet láttak el a tropojai kórház­ban, ahol emiatt gyógyszerhiány alakult ki. A Szerbiához tartozó Koszovó tartományban, ahol a lakosság kilencven százaléka al­bán, a helyzet februári kiéleződé­se óta 250-en vesztették életü­ket, és a harcok hétvégi fellángo­lása után megindult a menekül­tek áradata. Fatos Nano albán miniszterelnök szerdán kérte a nyugati hatalmakat, hogy nyújt­sanak segélyt Albániának a me­nekültek befogadásához. (MTI) A hatóságok még nem tudják, hogy mi okozta az eddigi legnagyobb német vasúti szerencsétlenséget Vagonok a híd alatt MTI-HÍR Bonn. Az észak-németországi vasúti katasztrófa helyszínén tegnap délelőtt is nagy erőkkel folytatták a mentési munkálato­kat, mert a leomlott híd hatal­mas darabjai miatt majdnem 24 óra elteltével sem jutottak még hozzá két vasúti kocsihoz. A mentés irányítóinak tegnapi hi­vatalos tájékoztatója szerint ed­dig 89 holttestet emeltek ki a roncsok közül és két utas a kór­házban halt bele sebesülésébe. Cáfolták azokat a korábbi állítá­sokat, hogy a halálos áldozatok száma már jóval meghaladta volna a százat. Senki nem tudja azonban, hogy hány áldozatot találnak a közúti híd hatalmas betontömbjei alatt összelapított vagonokban. A legújabb összesí­tés szerint mintegy 120 sze­mélyt szállítottak kórházba és közülük harminc embernek az állapota súlyos. A halottak azo­nosítása megkezdődött. A sok erősen csonkolt holttestek miatt az eljárás napokat is igénybe ve­het. A szünet nélküli mentési munkálatok nagyon lassan ha­ladnak, mert rendkívül nehezen tudják megszabadítani a ron­csok alatt lévő vagonokat a le­szakadt híd több tíztonnás be­tontömbjeitől. A különleges óri­ásdarukkal szinte csak millimé­terenként emelik az óriási töm­böket, nehogy azok visszazu­hanjanak. Az igazságügyi szer­vek csak ezután kezdhetik majd felderíteni a német történelem legsúlyosabb vasúti szerencsét­lenségének hátterét. A szakem­berek egyelőre csak találgatnak, hogy mi okozhatta a München­ből Hamburgba tartó szu­perexpressz katasztrófáját Han­novertől északra. Jelenleg csak annyit tudni, hogy Eschede állo­másnál a 200 kilométeres órán­kénti sebességgel száguldó ICE expressz negyedik kocsija kisik­lott, egy közúti híd pillérének üt­között és négy vasúti kocsi telje­sen egymásba torlódott. Az összeomló híd a vagonokra zu­hant. A szörnyű katasztrófát túl­élt utasok és szemtanúk a sze­rencsétlenség bekövetkezte előt­ti percekben egyre erősödő kat­togást, ropogást halottak, ami­ből a szakemberek azt feltétele­zik, hogy az egyik tengelyen lévő kerekek leugrottak a sínről. Folynak a németországi vonatszerencsétlenség mentőmunkálatai. Két vagon még a megrongálódott híd betonoszlopai alatt van. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents